Árnyas 40 Villa Suites

Ma, amikor minden egyes fűszálat kincsként őrzünk, nem kis kihívás erdős hegyoldalba új házat elhelyezni. A hajdani BM kórház telkére megálmodott villapark tervezése során az elsődleges szempont a természettel összhangban működő épületek létrehozása volt. A Budakeszi útról megközelíthető, az Árnyas út és Zugliget erdős, fás részei által határolt háromszög alakú lejtős telken épülő Árnyas 40 Villa Suites a Biggeorge Property fejlesztésében valósul meg, a tervek a Vikár és Lukács Építész Stúdióban készültek. A projektet a vezető tervezők közlése nyomán mutatjuk be részletesebben. 

A telken az ötvenes években a Belügyminisztérium számára épült elit kórház állt, amely egy eredetileg titkos irodaépület átalakításával jött létre. Az akkori elveknek megfelelően a terepet teraszosították, a kialakult platón helyezték el a terjedelmes szocreál stílusú tömböt, amelyet azután a későbbiekben több lépésben bővítettek. Érdekes, és nyilván nem véletlen, hogy bár jókora épületről volt szó, az utcák felől ebből szinte semmi nem látszott. Az eltelt hetven évben a növényzet igazodott a beépítéshez, sűrű erdő vette körül a komplexumot. A korábban tüdőkórházként, majd belgyógyászatként funkcionáló egészségügyi létesítmény 2007-ben végleg bezárt, az épületek romlásnak indultak. Évtizedes elhagyatottság után végül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő értékesítette a területet, ahol a 12. kerületi szabályozás módosítása nyomán immár lakófunkció építése is lehetővé vált. 

A funkcióváltás révén elindulhatott a terület revitalizációja. A Biggeorge Property – tekintettel a terület kimagasló környezeti értékeire – körültekintéssel járt el a beruházás előkészítése során, amelynek része volt az építészekkel történő folyamatos és minden részletre kiterjedő konzultáció. Ez az alaposság végül nemcsak megjelenésében, de használati értékét tekintve is magas minőségű házakat eredményezett.

A Vikár és Lukács Építész Stúdió közismerten jelentős tapasztalattal rendelkezik a nagy léptékű beruházások terén. Ebben az esetben kiindulásképpen alapvető építészeti és beruházói döntés volt a környezethez alkalmazkodó beépítés kialakítása. A telken álló leromlott állagú tömb helyett a környék eredeti beépítéséhez és az erdős karakterhez illeszkedő önálló, pavilonszerűen elhelyezett villaépületek létrehozása mellett döntöttek. A 102 lakás hat darab azonos magasságú, egyenként földszint plusz négy szintes épületben kap helyet, amelyet a lejtéshez igazodva különböző terepszinteken helyeznek el. Ugyancsak fontos alapvetés volt, hogy miképpen viszonyuljon a beépítés a kialakult teraszos, az eredeti lejtést erősen átalakító terepviszonyokhoz. A telekhatárok mentén az eredeti lejtés felismerhető, azonban a növényzet az elmúlt hét-nyolc évtizedben már a kialakult beépítéshez igazodott, az eredeti terepviszonyok helyreállítása csak a meglévő állomány rovására történhetne. Az a döntés született, hogy építési helyként az elbontott tömbök helyét használják. Ide kerülnek az új épületek egy tágas és védett parkosított zónát lazán közrefogva, körülöttük pedig a meglévő erdőállomány jórészt sértetlen maradhat. A döntést tovább indokolja, hogy így a felszín alatti parkolók kialakítása is a bontás helyén valósulhat meg. A telken belül gépjárműforgalom nem lesz, terepszinten csak néhány vendégparkolót alakítanak ki a bejáratok közelében. 

A villák építészeti kialakítása során a tervezők – tudatosan a környezetre rímelve – a fa struktúrájának analógiáját alkalmazták. A telek adottsága, hogy mivel északi lejtőről van szó, a panoráma és a benapozottság igényei nem egyeznek, viszont éppen ez az a körülmény, ahol egy fa jó példával szolgál: az egyenes törzsön körkörösen elhelyezkedve a teljes lombozat egyformán részesül a fény éltető minőségéből. Az épületek strukturális kialakítása is ezt a logikát követi: egy középső, vertikális közlekedő tengelyre fűződik fel szintenként négy darab lakás, amelyek mindegyike más-más irányba néző két homlokzattal bír, de közös jellemzőjük, hogy az épület sarkain tágas teraszokkal rendelkeznek. Ezek a nagyméretű teraszok mind méretüknél, mind elhelyezésüknél és építészeti kialakításuknál fogva teljes értékű „helyiségek", amolyan külső nappalik, legkisebb méretük is 2,8 méter. Alaprajzi elhelyezkedésük révén nincs közöttük átlátás, viszont mindegyik kinyílik a panoráma felé, miközben benapozottsága is biztosított. A megbízó érdeme, hogy belátta ennek a négyfogatos rendszernek az előnyét, amellyel minden lakás megfelelő tájolása megoldhatóvá vált. Ehhez persze szükség volt a lakásalaprajzok egyedi kezelésére.

A lakások alaprajza – a kiemelt helyszín minőségéhez igazodóan – belsőépítészeti megoldásaiban átgondoltabb a szokásosnál. Az átlagos lakásméret 80 m² körüli, ami szintén jóval nagyobb, mint a szokásos 50 m² körüli átlag, miközben a legnagyobb lakások 130 négyzetméteresek. A különféle méretű lakások az épületen belül vegyesen helyezkednek el, de még a legkisebb, 50 m² körüli, egy hálószobás lakás is rendelkezik az említett tágas terasszal. A lakásokon belül nagy méretű előteret, gardróbot és kamrát is kialakítottak a tágas nappalin és hálószobákon kívül, a beruházó pedig saját költségén létrehozott gépesített konyhával teszi teljessé a lakások bútorozását és felszereltségét. A sarokteraszok révén a benapozás is kedvezőbbé vált.

A nemes anyaggal, kerámiaburkolattal és alumínium nyílászárókkal kialakított homlokzatok és tömegek megkomponálásában is folytatódott a fa-erdő analógia. A tömör szürkészöld kerámiaburkolat erőteljes függőleges sávokat rajzol a homlokzatokra, közöttük a mélyen üvegezett homlokzati szakaszok sötét foltokként jelennek meg. A magyar tűzvédelmi szabványok szigorúbbak a környező országokéinál, a padlóig üvegezett nyílások kialakítása így többletköltséggel jár, de a befektető ezt vállalta a magasabb használati és esztétikai minőség érdekében. A nagy sarokteraszok fellazítják a derékszögű tömeget, és laza átmenetet képeznek a külső és belső terek között, szinte beúsznak a lombok közé. A homlokzatok kiegészítő anyaghasználata tovább erősíti az oldott természetességet: a nagy üvegfelületeket lamellás fa árnyékolók védik az erős naptól, és a teraszok alulról látványos, nagy méretű mennyezete szintén faburkolatot kapott – hangsúlyozva azt a hatást, hogy tulajdonképpen egy plusz helyiségről van szó. 

Az épületek elhelyezésében, a köztük kialakított parkosított terület vonalvezetésében is a bemutatott organikus szemlélet érvényesül. Minden ház különböző, az egységes anyaghasználatnak köszönhetően mégis egy családot alkot. A tervező és beruházó konzekvens, kitartó közös munkája, valamint az alapos elemzés eredménye visszaköszön a kiviteli terveken is, hiszen a kiemelkedő minőségű környezetben valóban az átlagosnál magasabb színvonalú életminőséget kínáló lakóépületek jönnek majd létre. A hegyvidéki önkormányzat törekvése is teljesülhet, amennyiben a sűrűség növelése nélkül sikerül a régóta kihasználatlan területet rehabilitálni. Jelenleg a bontás zajlik, a hajdani kórház főépület bejáratánál álló két nagyméretű szobornak sikerült új helyet találni. Az átgondolt fejlesztés révén a huszadik század tömbszerű beépítése után egy jóval lazább, a környezethez jobban alkalmazkodó, a terepadottságokhoz illeszkedő korszerű és szerethető beépítés valósulhat meg az értékes telken.

Zöldi Anna