Átadták a március 15-én odaítélt díjakat

A nemzeti ünnepre méltó módon emlékezve, hagyományosan március 15-én adják át az állami kitüntetéseket és a minisztériumi elismeréseket. Idén azonban a személyes találkozások tényleges csökkentése érdekében a díjátadó megtartására nem volt mód tavasszal, ezért június 19-én egy másik neves évfordulón vehették át jutalmaikat a díjazottak a Várkert Bazár rendezvénytermében. A kitüntetettek listáján ezúttal is több az építészet, a műemlékvédelem, a régészet területén aktív személyiség szerepelt.

„A március 15-i kitüntetések átadására jöttünk össze június 19-én. Ez már önmagában is mutatja az idei év sajátosságát" - fogalmazott Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a rendhagyó ünnepséget megnyitó beszédében. A miniszter kiemelte, hogy a két dátumot viszont sok minden összeköti, így nem véletlen esett a választás erre az időpontra. Elmondta, hogy az 1848. március 15-én kitört szabadságharc célja az ország önállóságának, nemzeti függetlenségének megteremtése volt, és annak ellenére, hogy a szabadságharcot leverték, az 1867-es kiegyezés és a dualizmus időszakának fejlődése lehetetlen lett volna 1848-49 szabadságharca nélkül.

Hozzáfűzte, hogy a 20. század számtalan veszteséget, nehézséget hozott a magyarok történelmébe, amelyek között kivételnek mondható 1989-1990, amikor hosszú idő után megmutatkozhatott a magyar nemzet függetlenség, szabadság iránti vágya és ennek szimbolikus lezárása volt, amikor 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona Záhonynál elhagyta Magyarország területét. „30 éve vagyunk szabadok úgy, hogy már a megszálló katonák sincsenek Magyarország területén és ez azért lehet így, mert voltak, akik az 1956-os forradalom leverése után sem adták fel a célt" - mondta.

„Ezt ünnepeljük ma és köszönetet szeretnék mondani azoknak, akiknek a teljesítményét ma elismerjük ünnepségünkön, amellyel az elmúlt években és évtizedekben hozzájárultak, hogy ez az ország immár szabadságban és demokráciában előrébb juthatott számtalan kiemelkedő egyéni teljesítménynek és tiszteletreméltó tudományos életútnak is köszönhetően" - zárta szavait.

Az ünnepi beszédeket követően Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elsőként a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéseket adta át. A díjazottak között dr. Fejérdy Tamás építészmérnököt, műemlékvédelmi szakmérnököt a hazai és nemzetközi örökség-, illetve műemlékvédelem területén végzett több évtizedes, kimagasló színvonalú szakmai munkájáért jutalmazták.

A tisztikeresztek átnyújtása után Magyar Érdemrend lovagkeresztje elismerést kapott dr. Hajnóczi Péter, okleveles építészmérnök, a Magyar Építész Kamara elnöke, a Pest Megyei Építész Kamara alelnöke az építész szakma társadalmi kapcsolatainak és elfogadottságának erősítése érdekében végzett szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként.

Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át dr. Gerzánics Annamária okleveles táj- és kertépítész mérnök, városépítési és városgazdasági szakmérnök, a Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztálya nyugalmazott főosztályvezető-helyettese a regionális tervezés, kutatás és oktatás területén végzett több mint négy évtizedes munkája, különösen a Balaton természeti és épített értékeinek megóvását szolgáló tevékenysége elismeréseként, illetve Szántó László Gábor, az Exon 2000 Tervező és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője, vezető tervezője, a Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozata elnöke a korszerű tartószerkezeti tervezési eljárások bevezetéséért, valamint a hazai mérnökképzés fejlesztése területén elért eredményeiért és számos középület tervezésében vállalt szerepéért. 

Szemere Antal Rezső építészt több évtizedes, magas színvonalú tervezői, illetve értékteremtő építészi pályafutása, különösen Barcs város arculatának kialakításában vállalt jelentős szerepe elismeréseként tűntették ki a Magyar Arany Érdemkereszttel. Szebényi László Józsefnek, a Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesület tagjának a műemlékvédelem területén végzett több évtizedes, értékőrző munkájáért, valamint a Kárpát-medencei magyar kastélyok és kúriák megmentését szolgáló tevékenységéért adták át a díjat.

A Puskás Arénához kapcsolódóan több elismerést is átadtak. Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át Schriffert Péter, a ZÁÉV Építőipari Zrt. projektigazgatója, Karakas János, a Bayer Construct Zrt. üzemeltetési igazgatója és Bognár Csaba, a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. magasépítési főigazgató-helyettese.

A átadó folytatásaként a szakmai díjakat osztották ki többek között az Ybl Miklós-díjat, amit a legalább tizenöt év kimagasló egyéni – önállóan tervezett építészeti alkotásokra vonatkozó – építészeti alkotói, oktatói tevékenység elismeréséül, életműdíjként adományozhatnak.

Ybl Miklós-díjat kapott:

- Erhardt Gábor építész tervezői munkássága, főépítészi, kutató és rendszerező építészetelméleti, oktatói, szerkesztői tevékenysége, valamint építészeti közéleti szerepvállalása elismeréseként.

- Erő Zoltán építész széles szakmai látókörrel és a műemlékvédelem iránti elkötelezettséggel végzett tervezői, városfejlesztési, valamint oktatói munkássága, különösen a 4-es metróhálózat építészeti arculatának kialakítása terén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.

- Fernezelyi Gergely DLA építész ervezői és belsőépítészeti munkássága, valamint főépítészi és építészeti közéleti tevékenysége elismeréseként.

- Lente András építész újító, ugyanakkor analitikus és logikus szemléletű, az innovatív szerkezetek és formák alkalmazását a tradicionális építészeti gondolkodással összehangoló tervezői munkássága, sikeres oktatói és aktív közéleti tevékenysége elismeréseként.

- Szőke László építész több évtizedes településtervezői munkássága, az organikus településtervezési modell felépítése, valamint számos település rendezési tervének elkészítése során végzett tevékenysége elismeréseként.

Dr. Laposa József táj- és kertépítészmérnök a táji örökségre építő, elmélyült és újító tájtervezői munkájáért, a területrendezési tervezés módszertanának megalapozásáért, a magyar bortermő táj hagyományainak újraélesztése érdekében végzett példamutató tevékenységéért, valamint kutatói és publikációs munkásságáért Mőcsényi Mihály-díjat vehetett át, amelyet a legalább tizenöt év kimagasló egyéni tájépítészeti alkotói, oktatói tevékenység elismeréséül, életműdíjként adományoznak évről évre azoknak, akik Mőcsényi Mihály szellemiségének megfelelően végezte vagy végzi munkáját.

A műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai tevékenység elismeréseként adományozható Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díjat idén dr. Bozóki Lajos művészettörténésznek, műemléki szakértőnek a műemléki kutatás területén, különösen a középkori épített emlékek kutatásában végzett kiemelkedő szakmai munkássága, valamint publikációs tevékenysége elismeréseként és Tahi-Tóth Ilona műemlékvédelmi szakmérnöknek a műemlékvédelem területén közel öt évtizede kimagasló szakmai tudással végzett tervezői, szakértői munkájáért, számos meghatározó és kiemelt műemlék épület helyreállításában vállalt szerepéért, valamint mentori és oktatói tevékenységéért adták át.

A Régészeti örökségért – Schönvisner István-díj a régészeti örökség védelme érdekében végzett kimagasló, a feltáró és tudományos munkásságon túlmutató, széleskörű régészeti szakmai tevékenység elismeréseként adományozható. A díjat Simon Zoltán Sándor régész és dr. Vicze Magdolna régész-muzeológus vehette át.

Az ünnepélyes esemény utolsó pontjaként a Pro Architectura díjak átadása következett. A Pro Architectura díj a magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában, és az építészeti szemléletformálásban kifejtett tevékenységért, valamint a Nemzeti Építészetpolitika céljai érdekében elért kiemelkedő eredmények elismeréseként adományozható.

Az alábbi alkotók vehettek át kiemelkedő szakmai tevékenységükért idén Pro Architectura díjat:

- Dénes György építész Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzata Balatonfenyvesi Gyermektáborának megújítása során, a hely szellemiségét, a hagyományok tiszteletét és korunk hangját egyszerre megjelenítő épületegyüttes létrehozása érdekében végzett építészeti-tervezői tevékenységéért,

- Détári György és Ferencz Marcel István építészek a Debreceni Egyetem Kassai úti kampuszán megvalósult innovatív, a megújuló energiák felhasználásával működő, kísérleti épületenergetikai demonstrációs központ létrehozása során kifejtett, a fenntartható fejlődés követelményeit szem előtt tartó építészeti-tervezői tevékenységéért,

- Dobrosi Tamás építész a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport- és Konferenciaközpont organikus-expresszív stílusban alkotott, az összetett funkciót és a praktikumot a legmodernebb eszközökkel kiszolgáló épületegyüttesének létrehozása érdekében végzett építészeti-tervezői tevékenysége elismeréseként,

- Fejérdy Péter és Bartók István DLA építészek a kőszegi Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium új tornateremének létrehozása érdekében végzett építészeti-tervezői tevékenységéért,

- Kokas László építész a Budakeszi úti Hild-villa rekonstrukciója során az egységes, történelmi távlatokat és mai gondolatokat ötvöző, kortalan épület létrehozása érdekében végzett építészeti-tervezői tevékenységéért,

- Nagy Márton Kálmán DLA, Falvai Balázs DLA és Török Dávid DLA építészek Magyarország Lendvai Főkonzulátusa épületének helyreállítása során végzett, az épület történeti értékeit átmentő, valamint az új közintézményi funkciók elvárásait szem előtt tartó építészeti-tervezői tevékenységéért,

- Péterffy Miklós építész a Kolozsvár központjában álló villa épület, a PJ- Ház rekonstrukciója során végzett, a ház történeti értékeit megőrző és átmentő, a 30-as évek stílusához kortárs építészeti eszközökkel szervesen kapcsolódó építészeti-tervezői tevékenységéért,

és Gödöllő Város Önkormányzata a Gödöllői Várkapitányi Lak épületének teljes körű műemléki helyreállítását és műszaki megújítását magában foglaló felújítása során építtetőként kifejtett tevékenységéért. A díjat Dr. Gémesi György polgármester vette át.