Épülettervek/Tervpályázat

Az Óbudai Multifunkciós Közösségi Központ ötletpályázat zárójelentése

1/1

1/1

Az Óbudai Multifunkciós Közösségi Központ ötletpályázat zárójelentése
Épülettervek/Tervpályázat

Az Óbudai Multifunkciós Közösségi Központ ötletpályázat zárójelentése

2015.12.08. 08:25

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Az ötletpályázat célja a korábban képzőművészeti iskolaként működő, jelenleg üresen álló épület belső tereinek belsőépítészeti átalakítása, valamint ennek megfelelően az épületegyüttes homlokzatainak újragondolása volt, hogy ezáltal egy színvonalas könyvtár és kulturális központ jöhessen létre. Az 1. díjas ötlettervet a Geon Kft készítette Pethő László vezetésével. 

 

Az ötletpályázat célja

A pályázók feladata volt a korábban képzőművészeti iskolaként működő, jelenleg üresen álló épület belső tereinek belsőépítészeti átalakítása, valamint ennek megfelelően az épületegyüttes homlokzatainak átgondolása, hogy ez által egy színvonalas könyvtár és kulturális központ jöjjön létre Római fürdő és Csillaghegy határán. A tervezési területen a tervezési programban meghatározott könyvtár és rendezvénytér kialakítására kellett javaslatot tenni, azonban a pályaművek javaslatot tehettek további funkciók megvalósítására is, amennyiben maradt rendelkezésre álló terület. A Kiíró ennek megfelelően olyan színvonalas, innovatív, funkcionális, ugyanakkor realizálható tervjavaslatokat várt az átalakítandó épületre, melyek funkciók szerint részekre bontva lehetővé teszik a kialakítandó funkciók ütemezett megvalósítását, és megteremtik azok kapcsolatrendszerét.

 

A bírálóbizottság tagjai

Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármester, elnök
Massányi Katalin, Óbuda-Békásmegyer főépítésze,társelnök
Markóné Tutervai Éva, Óbuda-Békásmegyer Építési Hatósági Osztály osztályvezetője, tag
Gyulai Ivánné, Óbudai Platán Könyvtár - igazazgató, tag
Mikó László, építészmérnök - Magyar Építész Kamara delegáltja, tag
Vadász Bence, építészmérnök, külső tag
Benczúr László, építészmérnök, külső tag
Kravál Ágnes, építészmérnök, külső póttag
Töreky Balázs, építészmérnök, külső póttag
Karácsonyi Gábor, Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft., titkár

 

A bírálóbizottság munkája

A Bírálóbizottság összetételét a kiíró a vonatkozó jogszabályok (Kbt) valamint a 305/2011.(XII.23.) Korm. rendelet 9.§(1)-(11) előírásait betartva határozta meg. A Bíráló Bizottság döntéseit többségi szavazással hozta, munkájáról a a szakmai titkár folyamatos jegyzőkönyvet vezetett. A Bírálóbizottság a pályázattal kapcsolatos összegző megállapításait az alábbi zárójelentésben teszi közzé.

A bírálóbizottság elvégezte a beérkezett tervcsomagok felbontását valamint a pályaművek adminisztrációját. Az ötletpályázatra összesen 26 db tervcsomag érkezett, ezeket a bontás sorrendjében 1-től 26-ig terjedő sorszámokkal jelölte a bizottság. A bizottsági tagok a benyújtott tervcsomagokat egyesével bontottak fel, a felbontott tervcsomagban talált tablókat és dokumentumokat pályázatonként külön-külön sorszámmal látták el és aláírásukkal hitelesítettek.

A bírálóbizottság az alábbiakat vizsgálta a benyújtott pályázatokon:

• a tervcsomag postára adásának időpontja
• kötelező formai követelmények
• a pályázat titkossága

A bírálóbizottság a tervcsomagok bontása során az alábbiakat állapította meg:

• összesen 26 pályamunka érkezett be az ötletpályázatra
• a pályázatok tikosságát egyik pályamű sem sértette meg
• mind a 26 db tervcsomagot a beadási határidő előtt adták postára

A bírálóbizottság a tervcsomagok vizsgálatát követően a 10.; 13. és 26. sorszámú pályaműveket a pályázat formai és tartalmi követelményeinek nem teljesítése miatt kizárta. A bírálóbizottság 4 alkalommal ült össze a pályaművek értékelésére, melyekről a szakmai titkár jegyzőkönyvet készített. A bírálat során a pályázók díjazásának sorrendjéről és díjazásuk mértékéről egyhangúan, különvélemény nélkül döntöttek.


Ötletpályázat eredményének összefoglaló értékelése

Az épület körülbelül 60 éve épült, eredeti rendeltetése iskola volt. Tömege, homlokzatainak megjelenése meghatározó karakterrel bír, mégsem hivalkodó, a környezetében található többnyire földszintes lakóházakat nem nyomja el, kertvárosi környezetébe illeszkedik. Városképi szempontból fontos kritérium volt, hogy a jellemzően halványabb színű, vakolt felületű épületek miliőjébe továbbra is illeszkedjen az épület, ne akarjon többet mutatni, mint ami.

Ahhoz, hogy a tervezett multifunkciós központ ezen az új helyen olyan jelentős közösségi szinttérré tudjon válni, mint amilyen fontos szerepet a Platán Könyvtár jelenleg is betölt, már az ingatlan előkertjének – a fasorokkal szegélyezett közterületek felé való megnyitásával is – hívogatnia kell a látogatókat, hogy kíváncsiak legyenek az épületen belül kínált sokszínű kulturális és művészeti programokra. Ezen szempontokat azok a pályaművek teljesítették megfelelő módon, amelyek a bejárat előtti sarkot (Kalászi utca – Dósa utca) annak teljes közterületi megnyitásával, valamint tervezett kertépítészeti elemekkel, térburkolatokkal, a csatlakozó közterület szerves részévé tudták tenni, létrehozva így egy kisebb közösségi teret.

A pályázati anyagok vizsgálata során a bizottság kiemelten fontos szempontként értékelte a tervezett épületek homlokzat és tömeg kompozícióját. Elsősorban az olyan pályaműveket díjazta, amelyek egységes, mai, új arculatot adtak az épületegyüttesnek, de úgy, hogy annak jelenlegi karakterét, "egyéni ízét" is megtartották, vagy legalább "gesztus-szinten" reagáltak arra. Előnyben részesítette az "őszinte" komponálást, ahol a mögöttes funkciók leolvashatóak a homlokzati struktúráról, de fontos bírálati elem volt a térfalak összehangolt látványvilága is. A zsűri fontosnak ítélte ugyanakkor az egyszerű, gyors, költségkímélő megvalósíthatóságot is, tehát az öncélú formálást, a túl sok bontást és/vagy túl sok hozzáépítést, vagy az indokolatlanul drága és extrém anyaghasználatot nem támogatta.

A létesítmény működése szempontjából a döntő elvárás a könyvtár és a rendezvényterem egymástól független megközelítéssel, önálló és arányos közönségforgalmi funkciókkal való ellátása volt. A meglevő főbejárat megtartása indokoltnak bizonyult, de megfontolandó egy, a belső udvar hossztengelyének végén létesítendő önálló könyvtári bejárat is. Az épület vertikális közlekedése szempontjából helyes döntésnek bizonyult a meglévő főlépcső megtartása vagy az adott helyen való átépítése és közvetlen közelében egy új felvonó elhelyezése.

A javasolt átépítések zöme a főépület és a rendezvényterem közötti összekötő szárnyat érintették, mert annak szerkezeti rendje korlátozottan alkalmas az elvárt funkciókra. A tervezett új épületrész jellegét tekintve a főbejárati épület és a rendezvényterem hangsúlyát megőrző, földszintes, tetőkertes megoldás kedvező, de az emeletráépítés is lehet szervesen illeszkedő. A meglevő rendezvényterem többcélú használatára, valamint a színpad kétirányú, külső nézőtérrel való kapcsolatára vonatkozóan értékes javaslatok születtek.

A könyvtár működése, működtetése és fenntartása, esetlegesen funkciók változtathatósága, bővíthetősége is szerepelt a szempontok között. A bizottság azokat a terveket tartotta kedvezőnek, amelyekben a pályázó a bejárati- és fogadórészre, valamint a szabadtéri kialakításra olyan építészeti javaslatot tett, hogy a leendő intézmény „nyitott házként”, kulturális közösségi térként, találkozóhelyként történő működése lehetővé váljék. Értékelte a zsűri az épület olyan jellegű külső-belső kialakítását, amely az Óbudai Platán Könyvtárnak, mint intézménynek és szolgáltatásainak az eddig kialakított imázsával jól összeegyeztethető.

A pályázati kiírásban szereplő funkcióknak megfelelő térfelosztást figyelembe véve, a különböző tevékenységek összekapcsolásának és elkülönítésének megoldása is fontos szempont volt. A könyvtár használhatósága szempontjából meghatározó a funkciókhoz és a pályázati kiírásban megadott paraméterekhez megfelelő nagyságú területek biztosítása, az épület természetes fénnyel való bevilágítása, az épületen kívüli és belüli közönségforgalom útvonalának logikus kialakítása, az intézmény információs pontjának és a könyvtár olvasószolgálatának elhelyezésével. A könyvtárat használók szempontjából lényeges szempont a különböző korosztályok eltérő igényeinek megfelelő, a zajos és csendes területek elválasztása, az akadálymentesítés külső és belső feltételeinek kialakítása. További szempont volt az intézmény munkatársainak tervezett irodák és szociális helyiségek, valamint a kiszolgáló- és szolgálati egységek, raktárak, vizesblokkok jól átgondolt elhelyezése, számának és méretének megfelelősége.

A belsőépítészeti kialakítás nem választható el az épület építészeti megjelenésétől, ahogy az épület és a környezet kapcsolata sem választható el egymástól. Szempont volt tehát, hogy mely pályaműveknek sikerült az épületet, mint komplex, a belsőépítészettel és a környezettel funkcionális és vizuális egységként kezelnie. Jó megoldásnak tartotta a zsűri, ha a pályázó az építészeti kezelésmóddal egynemű, abból szervesen következő belsőépítészeti és környezeti megoldásokat alkalmazott, összhangot teremtve így belső és külső között. Az is kedvező megoldás volt, ha az építészeti megjelenéstől ugyan merőben eltérő vizuális megoldásokkal élt a tervező az enteriőrben, de ezzel erősíteni tudta a két különálló világ egymást.

A belső kert és a két, három oldalról zárt udvar kicsit több fejtörést okozott a pályázóknak. Bár nem volt jelentős szempont, mégis az eredeti terv tisztelete, egyfajta alázatot sugároz az udvarok megtartása. Belsőépítészeti szempontból kedvező volt, hogy több pályamű is figyelmet fordított a rendezvényterem funkcionális variálhatóságára, illetve a hátsó kert felé javasolt a rendezvénytérre nyitható színpadot.

A tervezési feladat részét képezte a kert és az épület közvetlen kapcsolatának megteremtése, szabadtéri rendezvények megtartására is alkalmas külső rendezvénytér kialakítása is. A pályázatok elbírálása során az új kulturális intézmény épületének külső-belső átalakítási javaslatain túl fontos szempont volt az is, hogy a kertet, a Petúr utca felőli udvart milyen módon lehetséges minél szorosabban összekapcsolni a belső funkciókkal, megnyitva az épületrészeket a kert felé. Ezzel együtt szükséges volt a kiszolgáló területeket, szállító bejáratot, gépkocsi parkolót úgy elhelyezni, hogy ezek ne kapjanak a hátsó udvari részen hangsúlyos szerepet, az udvar főként külső rendezvénytérként funkcionálhasson, ugyanakkor biztosítani lehessen az épület műszaki működési feltételeit is. Pályázók jellemzően figyelembe vették kiíró azon szándékát, miszerint az épület átalakításához alkalmazott műszaki megoldások megvalósíthatóak legyenek, törekedtek jó minőségű, de nem a legdrágább megoldásokat választani. Az ütemezhetőség a pályázatok alapján elsősorban a könyvtár és a rendezvényterem megvalósításának két ütemére bontható, ami tekintettel arra, hogy a könyvtár csak egyben (gyermek és felnőtt) költöztethető, megfelelő megoldás.

Pályázók amennyire lehet, igyekeztek környezettudatosan tervezni, szinte minden pályaműben megjelenik egy-egy ebbe az irányba mutató elem, mint például napelemek, napkollektorok, vagy kisebb nagyobb zöldtetők javaslata. A gazdaságos üzemvitelt biztosítja, ha az épület felújítása egyben energetikai felújítást is jelent.

Összességében elmondható, hogy kiíró a pályázattal elérte célját. A pályaművek igazolták azt az elképzelést, miszerint a korábban képzőművészeti iskolaként működő, jelenleg üresen álló épület belső tereinek belsőépítészeti átalakításával, valamint ennek megfelelően az épületegyüttes homlokzatainak át- vagy újragondolásával egy színvonalas könyvtár és kulturális központ jöhet létre Római fürdő és Csillaghegy határán. Színvonalas pályaművek érkeztek, az ötletpályázat alapján az építési engedélyezési tervek elkészítése reális távlatba került. A díjazott és megvételben részesített tervek értékes elképzeléseket tartalmaznak, melyeket a továbbtervezésnél érdemes figyelembe venni.


A díjazott pályaművek rangsorolása

I. díj: 23. számú pályamű, díjazás összege: bruttó 2.400.000.-Ft,
Tervező: Pethő László, Geon Kft.
Társtervező: Álmos Gergely, Debreczeni Péter, Kozma Zoltán, Geon Kft.
Szakági tervező: Hómann János, Objekt

II. díj: 3. számú pályamű, díjazás összege: bruttó 1.400.000.-Ft,
Tervezők: Mangel János, Bencsik Tamás

Megosztott III. díj: 6. számú pályamű, díjazás összege: bruttó 1.200.000.-Ft,
Tervezők: Gaál Sarolta DLA, Rétfalvi Donát DLA, R+G Építész Műhely Kft.
Társtervezők: Simon Zsolt, Zöldhegyi Zoltán


Megosztott III. díj: 22. számú pályamű, díjazás összege: bruttó 1.200.000.-Ft,
Tervező: Kovács Miklós, Kovaterv Kft.
Egyéb munkatársak: Matyó Edina

Kiemelt megvétel: 16. számú pályamű, megvétel összege: bruttó 600.000 Ft,
Tervező: Köninger Szilrád, Czita Építész Iroda Kft.
Társtervezők: Gróf Fanni, Keresztény Anna, Komlossy Dóra, Németh Orsolya, Tátrai Ádám, Széchényi István Egyetem Épülettervezési Tanszék
Ungerhofer Dániel

Megvétel: 2. számú pályamű, megvétel összege 300.000 Ft,
Tervezők: Gazdag András, Jorge Díez Aragón, Orova Renáta, G3 Mérnökiroda Kft., Szabó Péter, Okka Stúdió Bt.
Szakági tervező: Massány Edina, Open Air Design Kft.
Egyéb munkatársak: Őrley Balázs


Megvétel: 14. számú pályamű, megvétel összege 300.000 Ft,
Tervező: Szepesi János, Studio Stisze Bt.
Társtervező: Szepesiné Stiebel Rita, Studio Stisze Bt

Megvétel: 17. számú pályamű, megvétel összege 300.000 Ft,
Tervezők: Sztojka Gábor, s.m.all Design Építész Műterem Kft., Koós Marianna, s.m.all Design Építész Műterem Kft.
Társtervezők: Bujdosó Dorottya, Varga Bianka, Nagy Ádám

Megvétel: 18. számú pályamű, megvétel összege 300.000 Ft,
Tervezők: Mészáros Eszter, Burits Oktávián

Budapest, 2015. november 13.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk