Nézőpontok/Kritika

Bizarr építészeti konfliktus-konfigurációink

2014.06.20. 09:02

Az Alakor-vita közepette vannak akikben felmerült, nincsenek e fontosabb problémák a magyar építés, a magyar építészet háza táján, mint a Milánóba exportált pavilon? Kőszeghy Attila nem csak hogy közéjük tartozik, de le is írta mit gondol.

Matrjoska dilemmák

Az Alakor esete…(2014. jún.10.) írásommal megpróbáltam eltéríteni a milánói pavilon-vita irányát, amely mindeddig két kérdés bűvkörében zajlott: előbb a második helyezett pályamű esztétikai színvonala, majd a kormánybiztos „diktátori" fellépése delejezte a vita részvevőit. Futólag utaltam azokra a közízlést is alakító művészi akciókra, amelyek az ún. fejlett Nyugaton már a múlt század közepén megtörténtek, de Magyarországon valószínűleg még ezután kell lejátszódniuk. Fel sem vetődött bennem, hogy a nyugati performanszok kései rokonát szégyellve idézőjelek közé tegyünk egy szándékoltan nem építészeti munkát, „építészetibbé" stilizáljunk egy provokatív változtató akciót.

A többféle plattformon is kibontakozó Alakor-vita – kicsiny építészeti Matrjoska-figura – sajnos eltereli a figyelmet a Városliget múzeum-negyed megaprojektről. A múzeum-negyed körüli dilemmák (és a nyáridő) pedig elterelik figyelmünket egy másik, nagyságrendileg még méretesebb, a hazai építészet egészét érintő – kivált pedig a lakásépítést befolyásoló – témakörről. Arról, hogy szeptember után a bankok a devizahitelesek helyzetén alig változtató kártérítési törvényt kényszeríthetnek ki. A törvény előterjesztésével ezért kell várni (szerintem) az önkormányzati választásokig. Ősztől aztán folytatódhat a kifosztott családok vergődése, a következő években aligha élénkül a lakásépítés. Kajánul mosolyog körülöttünk ez a legnagyobb építészeti Matrjoska-figura.

Számos kevéssé mediatizált témakört − például az építészeti pályázatok és építési munkák körüli elhallgatások, a bontott építőanyagok újrafelhasználásának multi-orientált betiltása, az egészségügyi szempontból tisztázatlan helyzetű üveggyapot ártalmatlan kőzetgyapottá stilizálása, az energetikai-szellőzési áladatok körüli hallgatás − ismerve nem lehet kétségünk, hogy − némi cinizmust is beszámítva − legalább egy jelentős változásnak látszó csekély változás elkerülhetetlen lesz.

Idézőjelbe tett idézőjelek: Alakor-szendvics az építészeti fala(to)k meta-szendvicsében

Kulcsár Attila az Alakor nem-építészeti megjelenésének korrigálására azt javasolja, hogy fogjuk ál-homlokzatok közé az alkotást. (Építészfórum, 2014. június 17.) Az eleve szendvics-szerű Alakor köré két Műcsarnok-homlokzatot képzel, mintegy idézőjel közé helyezve azt a munkát, melynek idézőjelbe tett, szavakkal nem provokáló üzenete: a környező élővilágot meg kell szabadítani a görög-római, a német-római és a későbbi eldobozosodástól, az architektúra építészeti hulláitól. (Tiszta szerencse, hogy a múlt századelő modernjének és a közelmúlt minimal art-jának kompozíciós frissességgekkel elragadó műveiből aligha lehetne összehozni ilyen, az Alakor-montázst is befoglaló megépítészetesített szupermontázst.)

Illene elviselni az Alakort mint szokatlan performanszt. A rázúduló kritikák arra is figyelmeztetnek: ideje elkezdeni egy széles spektrumú audiovizuális műveltség-építést, mely a képzések minden szintjét átjárja. Nyilván nehezebb színvonalasan megszervezni a hamarosan induló, uniós pénzekkel és kifinomult korrupciós összjátékkal megvalósuló mega-beruházások nyilvános vitáját, mint élcelődni az Alakoron, mint vállon veregetni azokat, akik a Városliget békénhagyásáért szólnak (egy-egy Schnellert vagy Jámbor Imrét), vagy mint elszigetelt csoportocskákban élezgetni a politikai pengéket. De ne verjük el a port az építészeti eliten, amely ezernyi tiltakozót tudott mozgósítani egy majdnem-kisegér ügy kapcsán. Nyilván rajtunk is áll, hogy a szakmánkat képviselő elitnek lesz-e érdemi beleszólása az építési, környezetalakítási ügyekbe, különösen a lakáspolitika alakításába, s képes lesz-e a hegyméretű pénzpazarlások megfékezésére.

Kőszeghy Attila
Debrecen, 2014. június 18.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk