Dévényi Márton és Gyürki-Kiss Pál kapta idén a Molnár Péter-díjat

A 2004-ben alapított elismeréssel a néhai Molnár Péter építész munkássága előtt tisztelegnek, olyan fiatal alkotókat elismerve, akik túllépnek az aktuális építészeti ideológiákon és a rövidtávú divatokon, kompromisszumok helyett pedig a minőség elkötelezettjei. A díjat a szakma országosan elismert szereplői magánemberként ítélik oda.

Az alábbiakban a Molnár Péter-díjat odaítélő szakmai kuratórium tagjainak laudációját, összefoglalóját olvashatják, melyet változtatás nélkül közlünk.

Szellemi társak, és közös irodát működtetnek, miután nagyon hasonló a gondolkodásmódjuk az emberléptékű, a közösséget szolgáló, a funkcionális, a letisztult formavilágú építészetről. Arról a két tervezőről van szó, akik idén megkapták a Molnár Péter-díjat. Dévényi Márton (45 éves) és Gyürki-Kiss Pál (47 éves) építész egyaránt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Középülettervezési Tanszékén diplomázott, két év különbséggel. Hazai egyetemi éveik alatt külföldön is tanultak egy-egy évet: Dévényi Barcelonában, Gyürki-Kiss Helsinkiben. A Marp építészstúdiót 2008-ban alapították, az azóta eltelt 14 évben számos  lakó-, közösségi- és ipari épület tervét készítették el.

Munkáikat már korábban is elismerték: egyebek között Pro Architectura-díjjal, Budapest Építészeti Nívódíjjal és a Média Építészeti Díjával is kitüntették őket. Különleges helyzetben, az építész-építtetővel közösen jegyzik a JK-házat, amely hűvösvölgyi családi házként az Év Háza lett 2020-ban: a zsűri előtt rafinált egyszerűségével, sőt egyenesen a józanságával érdemelte ki a fődíjat. Másik kedvenc munkájukat, a pécsi Szathmáry Palotarom helyreállítását és kiegészítését pedig az Európai Unió Mies van der Rohe-díjára is jelölték Magyarország képviseletében. A sásdi Közösségi Ház vagy az őrmezői P+R parkoló és pavilonja esetében valóban nem túlzás a "közösségi" jelző: naponta több százan használják és tapasztalhatják testközelből a kortárs építészetet. Dévényi és Gyürki-Kiss egyébként nemcsak tervez, hanem oktat is különböző hazai egyetemek építészképzésein. Barátok is, akik megtiszteltetésként fogadták, hogy a Molnár Péter-díj kuratóriumának tagjai nem csinnadrattával, hanem baráti hangulatú beszélgetés keretében adták át a pénzzel nem járó plakettet és oklevelet.

Ami a díjat és szakmai rangját illeti, háromnegyed évszázadon ível át a néhai Molnár Péter építész, a róla elnevezett díj, az adományozók és a díjazottak története. A díj névadója, a festői ambíciókkal is megáldott Molnár Péter (1925-2000) a múlt század ötvenes éveiben indult az építészi pályán. Máig emblematikus korai munkája a Siófoki Meteorológiai Obszervatórium épülete, ami ugyan a szocreál ideológiai nyomása közepette született, mégis túlmutatott korán. Molnár az obszervatóriumot és későbbi épületeit is a funkciónak megfelelő tiszta formavilággal tervezte, nem vetett a pauszpapírra soha öncélút, használhatatlant, nem dőlt be a pillanatnyi trendeknek és divatoknak, hosszabb távon gondolkodó építész volt. Hivatását és hitvallását sem áldozta fel az érvényesülés és az építészeti demagógia oltárán, amivel irányt mutatott.

A Molnár Péterről elnevezett díjat Winkler Barnabás, a HAP tervezőiroda vezetője, egyebek között a Campona rendezvényközpontot és a XXII. kerületi új városközpontot megálmodó építész alapította és finanszírozza, a névadó felesége, a most 93 éves Baló Borbála támogatásával. Mónus János építész pedig alapítása óta a szakmai díj kuratóriumának elnöke. Mónus tervezte egyebek között az OKISZ 1973-ban átadott székházát, amelyet az egyik legkiemelkedőbb hazai brutalista épületként tartanak számon, és az ő nevéhez fűződik az OTP biofilnek nevezett új angyalföldi székháza is, ami fél éve készült el. Velük együtt még három neves hazai építész és a legkiválóbb magyar építészettörténész vesz Molnár Péter-díj odaítélésében: az országos Légiforgalmi Irányító Központot és a  budaörsi városházát is tervező Kalmár László, a Sándor-palota és a Zeneakadémia rekonstrukciójának egyik tervezőjeként is ismert Pazár Béla, a soproni Várkerület és a budai Móricz Zsigmond körtéri műemléki védettségű Gomba épületének revitalizációját is tervező Szabó Levente, valamint a XX. századi és a kortárs építészetet kutató Ferkai András építészettörténész. Ők hatan összesen csaknem száz díj, kitüntetés, elismerés birtokosai.

A kuratórium mögött semmilyen egyéb szervezet nem áll, a tagok magánemberként tisztelegnek a december 5-én, hétfőn 17. alkalommal átadott díjjal a néhai Molnár Péter munkássága előtt. Minden évben olyan fiatalokat ismernek el, akik túllépnek az aktuális építészeti ideológiákon és a rövidtávú divatokon, kompromisszumok helyett pedig a minőség elkötelezettjei. Idén ilyen alkotókként díjazták Dévényi Mártont és Gyürki-Kiss Pált eddigi munkásságuk alapján.