Épületbejárás a Rác fürdőben
Épületbejáráson jártunk április elején az átalakuló Rác fürdőben Dévényi Tamás vezető tervező meghívására. Fényképes beszámoló a csontig lecsupaszított fürdőről, ahol az évszázadok törmeléke alól most kibányászott török kupolákra is vethettünk egy pillantást.
Április első hetében Dévényi Tamás vezető tervező meghívására, a soproni egyetem diákjainak csoportjához szegődve bebocsátást nyertünk az átépülő Rác fürdőbe. Az évek óta tartó, fordulatos történetű építkezés még messze van a befejezéstől, de a koncepció már kezd testet ölteni.
A tégláig, illetve kőig lecsupaszított falak, a tető nélkül maradt romok és a félkész vasbeton szerkezetek egyvelegéből lassan kibontakozik az, amit Dévényi "madártejnek" nevezett el: az új kiegészítések egynemű, homogén "levében" úszkáló, gondos műemléki helyreállításon átesett évszázados épületdarabok izgalmas együttese.
A Rác fürdő legalább 600 éves, legrégebbi részei török koriak. A jelenlegi épületegyüttes jórészt a 19. század második feléből származik, amikor Ybl Miklós két részletben először romantikus, később historizáló stílusban kibővítette és átalakította. Az Ybl-féle szárnyak egy része ráépült a korábbi barokk épületekre.
Ezt az összetett, szervesen nőtt épületegyüttest a második világháború alaposan megtépázta. A rákövetkező évtizedekben helyreállítható romos tereinek egy részét lebontották, homlokzatait hiteltelen módón átalakították. A Rác fürdő történeti és művészettörténeti jelentőségéhez méltó műemléki felújítására egészen mostanáig nem került sor - Dévényi csapatának 60 év mulasztását kellett bepótolnia, és az elkövetett hibákat - legalább részlegesen - jóvátennie.
A falak teljes lecsupaszítása a gondos műemléki rekonstrukció első lépése. A falkutatás során értékes barokk részletek kerültek elő, például a tabáni park felé nyíló kőkeretes kapu, amelyet a fürdő egyik bejárataként újra használatba vesznek. A külső homlokzatok és a tető eredeti, romantikus architektúráját visszaállítják. A most levert vakolatokért nem kár: csak a második világháború után kerültek fel a falakra.
A legjelentősebb felfedezés a két török kupola előkerülése volt a vastag feltöltés elől. A kiszabadított kupolák látványa félkész állapotban is lenyűgöző: a Rudas és a Király után Buda újabb hiteles török fürdővel gazdagodott. Az udvarok legmélyebb szintjén egyéb török leletek is előkerültek, például medencék és burkolatok maradványai.
A későbbi korok emlékei közül a belső térben megőrzik az oszlopos előcsarnokot és a merészen lebegő csigalépcsőt. Ybl romantikus kupolacsarnokát minden belső díszével együtt helyreállítják. Itt még az eredeti kétnyelvű (német-magyar) feliratok is a falakon vannak. A háromszintes, zárt kis udvart áttört, vasbeton lemezes tetővel fedték le.
Az új részek többnyire az egykori beépítés vonalát követik, így ismét létrejön a második világháború után eltűnt nagy udvar, de az üvegfalas, vasbeton pillérekkel tagolt szerkezet egyértelműen modern, nem hazudja magát másnak, mint ami: tiszteletteljes kiegészítése egy nagy múltú, meggyötört épületszövetnek. A tetőről, ahol szintén lesznek medencék, nagyszerű kilátás nyílik a Tabánra, a Várpalotára, Pest házsoraira és a fürdő fölé magasodó Gellérthegyre.
A legkényesebb vállalkozás az Ybl-féle romantikus zuhanycsarnok és a hozzá kapcsolódó eklektikus kupolacsarnok visszaállítása. A teljesen elpusztult épületrészeket belülről hitelesen rekonstruálják. Ide nem léphettünk be, de Dévényi elmondása szerint még az egykori burkolatokból és a színezésből is fennmaradt elég minta ahhoz, hogy a rekonstrukció pontosan elvégezhető legyen.
Kívülről ugyanakkor a visszaállított részek egyfajta makettként jelennek meg: a belső térformák görbületét követő boltozatok és kupolák nyers betonból kiöntve, burkolat nélkül is különleges látványt nyújtanak. A megoldás kétségtelen előnye, hogy a fürdőt bejáró vendég azonnal érzékeli, egy elpusztult épületszárny másolatát látja, ugyanakkor a csarnok belső terében az illúziót semmi nem töri meg.
Zsuppán András
07:56
Ez a Rácfürdő dolog akár egy sikertörténet is lehetne a cikket olvasva, milyen kár, hogy én 2007-ben voltam egy hasonló "bejáráson", amikor szinte ugyanezt láttam már (vagy még?) és sok egyebet, amiről ez a cikk még csak említést sem tesz. Vajon miért?
Miért nem tudhatja meg a nagyérdemű (pláne a szakmai nagyérdemű) a teljes igazságot ?! Pedig abban is lenne egy-két tanulság. Talán illene elmondani a felújítással kapcsolatban a tervezés eddigi történetét is. Mert nem Dévényi Tamás volt itt az első szereplő.
Arról nem is beszélve, hogy a "koncepció most kezd testet ölteni" mondat azt az érdekes érzést generálja bennem, hogy a négyes metrón utazva fogunk a Rác fürdőbe járni, már ha megérjük....
08:26
@FenyvesiHK: linkeltük azt a cikket, ami leírja a tervezés eddigi történetét. ebből kiderül h nem Dévényi Tamás volt az első szereplő, és a késlekedés oka is.