Látogatás a Rác Fürdőben — világnapi nyitány

Október első hétfőjén reggel óriási érdeklődés mellett kezdődött az Építészeti Világnap. Az Ybl Egyesület szervezésében szakmai és nem szakmai érdeklődők számára mutatták be a befejezés előtt álló Rác Fürdő rekonstrukciót. A vendégeket Szmodits Júlia egyesületi elnök és Dévényi Tamás építész fogadta.

A fürdő török neve Kücsük Ilidzse (kis fürdő), más néven Debágháne/Tabakháne Ilidzseszi (Tímártelepi hévízfürdő). A rác tímárok a negyed török nevét Tabahanra, a magyarok Tabánra alakították. A gellérthegyi forráscsoport gyógyvizei táplálják: a kénes Nagy-forrás majdnem napi 1 millió liter 43,9 Celsius fokos vizet ad, a Mátyás-forrás vizének hőfoka 43,1 fok. A többszáz éves Rác Fürdő régebbi részei török koriak – a feltárás során bizonyosodott be, hogy nem felel meg a valóságnak az a számos helyen publikált adat, miszerint azonos lenne a középkori királyi fürdővel. Az évszázadok során viszont többször beépítettek ide kőelemeket a Várból, mint egy most előkerült hollós kő tanúsítja: Mátyás palotájából is.

A műemléki felújítás – a fürdő történeti és művészettörténeti jelentőségéhez méltatlanul – egyre csak halasztódott. Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, most Dévényi Tamásnak és építész munkatársainak hatvan év mulasztását kellett bepótolnia, és az elkövetett hibákat – legalább részlegesen – jóvátennie. A falak teljes lecsupaszítása a gondos műemléki rekonstrukció első lépése volt. Értékes barokk részletek kerültek elő, például a tabáni park felé nyíló kőkeretes kapu, amelyet a fürdő egyik bejárataként újra használatba vesznek. A külső homlokzatok és a tető eredeti, romantikus architektúráját visszaállítják.

A legkényesebb vállalkozás az Ybl-féle romantikus zuhanycsarnok és a hozzá kapcsolódó eklektikus kupolacsarnok visszaállítása. A teljesen elpusztult épületrészeket belülről hitelesen rekonstruálják. Az egykori burkolatokból és a színezésből fennmaradt annyi, hogy nem volt akadálya a pontos rekonstrukciónak. Kívülről ugyanakkor a visszaállított részek egyfajta makettként jelennek meg: a belső térformák görbületét követő boltozatok és kupolák nyers betonból kiöntve, burkolat nélkül is különleges látványt nyújtanak. A megoldás kétségtelen előnye, hogy a fürdőt bejáró vendég azonnal érzékeli, hogy egy elpusztult épületszárny másolatát látja, ugyanakkor a csarnok belső terében az illúziót semmi nem töri meg.

Rác Fürdő rekonstrukció és szálloda bővítés

Bővítés a 19. században: Ybl Miklós, 1864–1865, 1869–1870.
Korábban a rekonstrukció építész tervezője: Kaszab Ákos (2001–2006).
A módosított építési engedélyezési tervet a Budapesti Műhely jegyzi, felelős tervező: Dévényi Tamás; építész tervező a fürdőnél Dévényi Tamás és Kis Péter, a szállodánál Pethő László (2007).
A műszaki kiviteli tervek szintén a Budapesti Műhelyben készültek, felelős tervező: Dévényi Tamás; építész és belsőépítész tervező: Dévényi Tamás, Valkai Csaba, Varga Anikó, valamint Máté Orsolya, Mihály Eszter, Szakmáry Donát, Ükös Tamás, Vadász Viktor és Balázsa Gábor, Bun Zoltán, Erdélyi Róbert, Kovács István, nyári munkatárs: Máthé Dóri, Rohonczi Donát (2007–2008).
Régész: Papp Adrienn, vezető restaurátor: Csányi Szabolcs.