Épülettervek/Hallgatói terv

Hajójavító műszaki bázis, Siófok

1/12

Hajójavító műszaki bázis, Siófok

Hajójavító műszaki bázis, Siófok
Hajójavító műszaki bázis, Siófok
Hajójavító műszaki bázis, Siófok
Hajójavító műszaki bázis, Siófok, homlokzatok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok
Hajójavító műszaki bázis, Siófok
Hajójavító műszaki bázis, Siófok
Hajójavító műszaki bázis, Siófok, homlokzatok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
1/12

Hajójavító műszaki bázis, Siófok

Hajójavító műszaki bázis, Siófok
Épülettervek/Hallgatói terv

Hajójavító műszaki bázis, Siófok

2010.08.11. 12:04

Az aktuális tervek között szerepel annak a mesterséges szigetnek a rehabilitációja, magyarul turisztikai célú átalakítása, ami most helyet ad Balatoni Hajózási Zrt. teljes műszaki bázisának. Amennyiben ez az elképzelés megvalósul, a Sió-csatorna vízleeresztő és a hajóáteresztő zsilipének, illetve a hajójavító műhelynek mennie kell. Hova? Erre próbál megoldást találni Lakatos Vera diplomamunkája.

„Navigare necesse est, vivere non est necesse!"
„Hajózni kell, élni nem kell!"
/Pompeius/

Általános ismertetés
Tervezési feladatom tárgya egy hajójavító műszaki bázis helyének megtalálása és megalkotása volt. A tervezési területem Siófok kiemelkedő, turisták által leginkább látogatottabb részén helyezkedik el, a Sió-csatorna torkolatában kialakított, vízzel körülvett mesterséges szigeten és közvetlen környezetében. A sziget jelenleg közforgalom elől elzárt, területén helyezkedik el a Balatoni Hajózási Zrt. teljes műszaki bázisa. A területen található a Balaton két legfontosabb ipari műtárgya, a vízleeresztő zsilip és a hajóáteresztő zsilip, melyek közvetlen kapcsolatot biztosítanak a Sió-csatorna és a Balaton között. A vízleeresztő zsilip a Balaton megfelelő vízszintjét és ökológiai állapotát biztosítja, valamint szükség esetén a Sió-csatorna hajózhatóságáért felelős. A másik műtárgy, a hajóáteresztő zsilip a hajók átjutásáért felel. A Balatonra érkező hajók, valamint a Balatoni forgalomból kivont vízi járművek mind érkeznek a Sió-csatornára, és közvetve a Dunára, onnan pedig a kontinens bármelyik pontjára, bekapcsolódva Európa kiemelkedő vízi folyosóiba. Mindkét ipari műtárgy fenntartása és fejlesztése szükségszerű. Állapotuk jelenleg kétséges és sajnos sorsuk is, mint ahogy az itt megtalálható műszaki bázisnak is.

 

 

Hajójavító műszaki bázis, Siófok
1/12
Hajójavító műszaki bázis, Siófok

Hajójavító műszaki bázis, Siófok
2/12
Hajójavító műszaki bázis, Siófok

Hajójavító műszaki bázis, Siófok
3/12
Hajójavító műszaki bázis, Siófok

 

A hosszú és rövid távú tervek között szerepel ugyanis a mesterséges sziget rehabilitálása. Az ítélet egyértelmű és talán meg is érthető, a műszaki bázisnak innen menni kell, bár a döntés megosztja a közvéleményt. Megérthető, hiszen e terület bekapcsolható a város vérkeringésébe, kiváló építészeti ötletek során hasznosítható, turistacsalogató, kulturális és szórakoztató központtá válhat szállodákkal és változatos szórakoztató helyekkel (kaszinó, étterem, ahogy azt tervezik).

Jelenleg a terület illetve a Sió-csatorna kettészeli a várost, és ezáltal a partot is Arany- és Ezüst- partra osztja, megszakítva a több kilométer hosszú parti sétány, így egy 1-1,5 km-es kitérőre kényszerítve az Ezüst-parti lakókat. Zavaró hatása leginkább a kikötő területén érzékelhető, ahol a kettéosztottságot még fokozza a beékelődő sziget is. Mégis meg kell érteni a döntéssel egyet nem értő szakembereket is. A sziget jelenleg a Balaton teljes hajóflottájának a műszaki állapotáért felelős. A Balatoni Hajózási Zrt.-nek jelenleg 41 hajója van. A hajókat folyamatosan karbantartani, javítani szükséges, hogy a személy és teherforgalom folyamatos és biztonságos, de ugyanakkor gazdaságos legyen.

A folyamatos karbantartáson felül négy-ötévenként kötelező ún. parti szemlét végrehajtani. A szemle során a hajót ki kell emelni a vízből és a műszaki állapotát alaposan felmérni, jegyzőkönyven rögzíteni. A szemle eredménye befolyásolja a hajók forgalomban tartását, illetve forgalomba helyezését, pontosan úgy, mint a személygépkocsiknál. A műszaki bázis harmadik feladata a hajók téli elhelyezése. A vízleeresztő zsilip folyamatos mozgást tart fenn a környező vízfenéken, melynek következtében a víz nem fagy be, zordabb tél esetén is csak minimális jégvastagság keletkezik, de ennek kézi vagy gépi feltörésével a hajótestet roncsoló nyomás feloldható. A Balatonon nincs olyan kikötő, mely a siófoki kikötő adottságaival, nagyságával, műszaki felszereltségével vetekedhetne.

A tervemmel ezt az ellentétet szeretném orvosolni. Az első lépés az volt, hogy megtaláljam a helyet, ahol hajójavítási és karbantartási munkálatok zavartalanul folyhatnak. Egy hajójavító legfontosabb része az a terület, ahol a hajókat ki tudják emelni a vízből, hogy a fenéklemez is láthatóvá, hozzáférhetővé váljon. Erre két lehetőség adódik. Az egyik szerint a hajót a partra húzzák, szakmai nevén sólyatérre helyezik. A másik lehetőség, amelyre külföldi példát bőven láthatunk, a szárazdokk. A kikötő területén sólyatérnek helye a jövőbeni tervek alapján nincs. Szóba került a hajók levezetése a hajóáteresztő zsilip segítségével a Siófok-Balatonkiliti határában található sólyatérre, mely jelenleg csak kivételes esetekben működik. Ez a megoldás a vasúti valamint közúti hidak minimális űrszelvénye miatt lehetetlen.

 

Hajójavító műszaki bázis, Siófok, homlokzatok - Lakatos Vera
4/12
Hajójavító műszaki bázis, Siófok, homlokzatok - Lakatos Vera

 

 

Elképzelhetetlen a felvetetett megoldás, hogy a hajókat több darabban történő leúsztatása után újra összeállítsák, majd ezt a folyamatot megismételjék a hajó visszaérkezése után a Balatonon (ugyanúgy szükség lenne egy elkülönített ipari területre). Szintén lehetetlenné teszi a megvalósítást, hogy a Sió-csatorna hajózhatósága a Balaton vízeresztésének függvénye. A vízeresztés gyakoriságát, szükségességét a Balaton vízállása befolyásolja. Ez nem számítható, nem tervezhető, elég csak feleleveníteni egy közeli rekordot, miszerint 2000. április 30-tól 2005. szeptember 1-ig egyáltalán nem történt vízeresztés a Balatonból. Vízeresztés hiányában a Sió-csatorna nem hajózható. A hajók közúton szállítása a magas költségek miatt nem lehet gyakori megoldás, és szintén felveti az összeállítás-szétszedés problémáját. A sziget közvetlen környezetében található egy mesterséges félsziget is, mely közúton megközelíthető, gyalogosan és gépjárművel egyaránt. Ez a terület foglalja magába a hajózó zsilip másik oldalát. A funkcióját tekintve ma ipari kikötő magán vállalatok, valamint a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság részére, mely hivatalosan is terület és a két ipari műtárgy kezelője.

A tervemben az itt található hajóáteresztő zsilipet mint szárazdokkot használtam fel és mellé helyzetem el a kiszolgáló és műszaki funkciókat egy épületbe integrálva. A műszaki bázis egy épületbe tömörülve tartalmazza a zsilipelés lehetőségét, de ugyanakkor a nem hajózott zsilipet felhasználja a karbantartási munkálatokra. A zsilipkamra kap egy lefedést, mely megvédi a javítandó hajókat, valamint javítja a munkakörülményeket, ezáltal meghosszabbodhat a hajók élettartama, valamint benntartja a zajokat és a felszálló port, mely jelenleg nagymértékben zavarja a kikötő vendégeit. A javításra váró hajó a zsilipkamrába beúszik, majd a víz kieresztésével könnyedén hozzáférhető akár a fenéklemez is. A szükséges kiegészítő munkálatok elvégzésére alkalmasak a műhelyek, melyek közvetlen kapcsolattal rendelkeznek a zsilipkamrával. A műhelyek között megtalálható: asztalos műhely, lakatos műhely, hegesztő műhely, motorszerelő műhely és elektromos műhely. A zsilipkamra mellett hagytam egy közlekedő utat, mely targoncával is járható. A zsilipkamra felett egy 10 tonnás daru került elhelyezésre, mely a közeljövőben tervezett nagyobb méretű kompokat is kezelni képes. A csarnok kapumérete szintén a közeljövőben megvételre kerülő hajók méretét veszi figyelembe. A targonca és a daru tökéletes összhangban kielégítheti az itt folyó logisztikai munkálatokat. A kiszolgáló funkciókat az épület másik oldalán helyeztem el a targoncatöltő- és tároló helyiséggel együtt. Az itt folyó munkálatokat két irodából lehet szemmel követni, melyek az emeletre kerültek. A zsilipkamra legfontosabb funkcionális egysége a zsilipkezelő egység, ami három részből tevődik össze: a zsilip hidraulikus berendezései, a zsilip elektronikai berendezései és a zsilipkezelő helyiség. A zsilipkezelő helyiségből igény esetén ki lehet látni a kapukra, de ma már ez nem igazán jellemző, hiszen zárt láncú kamerákkal megoldható akár a távolból is. A fejlettebb technológiának köszönhetően a tervembe tudtam integrálni a Balatonkiliti duzzasztómű működését is. A távoli működtetés lehetősége munka és költséghatékony tud lenni.

 

Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
5/12
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera

Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
6/12
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera

 

 

Szintén fontos a zsilip közvetlen közelében biztosítani a betétgerenda raktárt is, amelyben a zsilip karbantartása illetve vészhelyzet esetén használt elzáró gerendákat raktározzák, tartják karban. A kiszolgáló funkciók közé sorolható: mellékhelyiségek, kabinos öltöző, kabinos zuhanyzó, gépészeti helyiségek, porta, pihenő. A javítás-karbantartás fenntartása mellett fontosnak tartottam, hogy az itt folyó munkát minden apró részletével együtt a közönség megismerhesse. Szerettem volna, ha a hajójavítás vagy gyártás nem csupán ipari funkcióként él az emberekben minden mellékhatásával együtt, hanem kézzelfogható, tapintható élményként varázsolná el a hajók iránt érdeklődőket. Mindezek érdekében kialakítottam egy látogatóközpontot is a hajójavító üzem emeleti szintjén. A látogatók megfelelő védőfelszerelésekben nyomon követhetik a műhelyekben folyó munkálatokat egy galérián keresztül. Olyan munkálat esetén, ami a belépést nem teszi lehetővé, a munka figyelése a végig elhelyezett ablakokon keresztül is történhet. A galériás rendszer folytatódik a zsilip csarnokában is. Az itt található galériaszint méretét tekintve sokszorosa a műhelyben találhatóknak. Ennek az az oka, hogy a jelenleg ritkaságszámba menő zsilipelést egy nagyobb számú közönség tudja követni. A két nagyméretű előadó alkalmas akár egybenyitva, akár különválasztva előadások, konferenciák, vagy bemutatók megrendezésére is. Szintén az emeleten helyeztem el a látogató központ kiszolgáló egységeit: mosdók, teakonyha (előkészítő), raktár, ruhatár, védőfelszerelések tára.

 

Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
12/12
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera

Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
7/12
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera

 

 

Az épület tömegét tekintve a legegyszerűbb alapformát követi. A zsilipkamra formája már adott volt, egy téglatest. A csarnok egyik oszlopa a meglévő zsilipkamra falára támaszkodik. A műhelycsarnok tömege végigkíséri a zsilipkamra téglatest tömegét. A lapostetős kialakítással az épület horizontális jellegét igyekeztem hangsúlyozni. A csarnok szerkezete acélvázas kétcsuklós keretekből áll. A másodlagos teherviselő elemek a csarnoklefedés esetében C200 szelemenek. Az épületek külső burkolatainak fémlemez anyagot választottam. A kazettás fémlemez rejtett rögzítéssel tökéletesen egyesíti az ipari épülethez méltó megjelenést, ugyanakkor eleganciájával túl is mutat azon. A burkolati rendszer másodlagos teherviselő elemei „Z” szelemenek. A két épület közötti kapcsolatot igyekszik erősíteni a belső térben folytatódó kazettás fémburkolat.

Szintén az épület horizontális jellegét erősítik az épületeken végigfutó szalagablakok. A szalagablakok kialakítása nehézségekbe ütközött a pillérek és a gipszkarton falak előtt. Ezeken a helyeken a tokkal összeépíthető távtartó biztosítja a szalagablakok dinamikusan végigfutó irányát. Az épület környezete bekapcsolódik a part menti sétányok rendszerébe. A zsilipkapukon történő szabad átjárás feloldja két terület elszigeteltségét. A hajójavító csarnokrész nyitott homlokzata lehetővé teszi a betekintést az üzembe való belépés nélkül is.

Véleményem szerint az épületben folyó munka megfelelő ütemezésével kiküszöbölhető a zajjal, porral járó kellemetlenségek. A nyári főszezonban a karbantartó, kevésbé zavaró folyamatok szabadon végezhetők, de a nagyobb, zavaró munkálatok már a téli hidegben is végrehajthatóak, hiszen a csarnok fedett. A lefedésnek köszönhetően a munka folyamatos lehet télen-nyáron. A zsilipkapuk felett található redőnyszekrényes kapuk alul nyitottak, de a sugárzó fűtés, valamint a hőtárolás miatt hőszigetelt burkolat megoldják a jelenlegi munkaütemezési problémákat, illetve a munkakörülményeket.

Az épület mindkét vége megközelíthető aszfalt burkolatú úton, és mindkét helyen található egy nagyobb manipulációs tér a nagyobb áruk, alkatrészek rakodására. Az épület előtt egy közparkot alakítottam ki, ahol a forgalomból kivont hajók bejárhatóak, vízen vagy szárazföldön egyaránt (többek között a nemrégen forgalomból kivont híresség a Beloiannisz is)

[…]

 

Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
8/12
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera

Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
9/12
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera

 

 

Építési kérdések
A legfontosabb probléma ebben a környezetben a munkatér körülhatárolása és a víztelenítés. A helyi finomszemcsés talajok teherviselő képessége sehol sem rosszabb az átlagosnál. A talajvízszint feletti sárga homokban kisebb épületek, csarnokok alapozhatók. A munkatér határolásának tervezésénél a következő szempontokat figyelembe kell venni:

  • a határolásnak vízzárónak kell lennie,
  • a határolás tervezésénél figyelembe kell venni a hidraulikus talajtörés veszélyét,
  • a felszíntől mért 10 m-en belül vízzáró agyagréteg nincs,
  • a talajszelvény építési szempontból szinte homogén.

Külön tervezést igényel a víztelenítés is. A vizsgált talajszerkezet alapján kijelenthető, hogy a munkatérbe alulról is lesz beáramlás, a víz folyamatos utánpótlást fog kapni. A vízszint süllyesztése a körülzárt munkatérben csúszókutakkal lehetséges, illetve a tervezett fenékszint alatt szivárgó rendszer kiépítése lehetséges. A víztelenítésnek folyamatosnak kell lennie (24 órás üzemmód 100 % géptartalék), különben hidraulikus talajtörés következhet be, ami az egész munkát tönkre tudja tenni. A dúcolás nélküli, függőleges falakkal kiemelhető munkagödör határmélysége 1,7 méter. Nagyobb leásásnál a talajvíz feletti telített zóna felső határáig, de max. 2,5 méterig a hézagos dúcolás alkalmazható. Minden egyéb esetben a zárt sorú megtámasztásra van szükség. A csatlakozó közművek számára a helyi talajok ágyazatként minden további nélkül felhasználhatók.

A siófoki kikötő történeti áttekintése

A kezdetek
A siófoki kikötő a Balaton legrégibb és legnagyobb állandó nyári és téli hajókikötője, a balatoni hajózás központja. A Sió 1863 előtt zsilip nélkül, szabadon torkollott ki a Balatonból. A vízlefolyást az előtte levő nádas, sásos, homokturzásos part akadályozta. Magasabb balatoni vízállásoknál igyekeztek vezérárkot ásni a Sió elé, de a finomszemű homok hamarosan összefolyt, az árkot betemette.

A „Déli Vaspálya Társaság” és a Balaton menti parttulajdonosok kívánságára a Balaton magas vízállásának megakadályozására 1862-ben elhatározták, hogy Siófokon, közvetlenül a közúti híd alatt vízleeresztő zsilipet építenek, a hozzávezető medret kiássák. 1863-ban feltöltötték a mólótól északkeletre fekvő nádas területet, és megépítették a mai fürdőtelepet. A kikötő forgalma ugrásszerűen megemelkedett. 1863 óta ez a Balaton legbiztosabb téli hajókikötője. Ha a vízleeresztő zsilipen 10 mł/s-nál nagyobb vízátfolyás van, a kikötő nagy részében a víz nem fagy be. Ennek az a magyarázata, hogy a Balaton jégpáncélja alól kifolyó kb. 4 şC hőmérsékletű fenékvíz a móló végétől a zsilipig nem hűl le a fagypont alá.

A Balatoni Kikötők Felügyelőségének felállítása (1912) után Siófok a Balaton vízügyeivel foglalkozó szervek központja lett, és ezek a kikötőben, vagy közvetlen szomszédságában telepedtek le. Kezdettől fogva itt van a balatoni hajózás központja, a Balatoni Kikötő Felügyelősége (BKF), illetve jogutódja, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség, a Balatoni Intéző Bizottság (BIB) kirendeltsége, a Révkapitányság, a Balatoni Jacht Club, illetve utódai, a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat (FOKA), Balatoni Halászat, hajójavító műhelyek és a felsorolt létesítmények raktárai.

 

Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
10/12
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera

Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera
11/12
Hajójavító műszaki bázis, Siófok - Lakatos Vera

 

 

A II. világháború után
A második világháború megakasztotta a torkolati művek építését. Azt 1946 végén, a legelső nagyobb vízi munkaként tovább folytatták, és 1947 szeptemberében fejezték be.

Ezt megelőzően a kotrásból és a zsilip építéséből kikerülő földet a kikötőtől nyugatra elhelyezkedő, 200 méter széles partvédőművel védett feltöltés készítésére használták a kikötőfejlesztés keretein belül. A II. világháború befejezése utáni munkálatok során erre a területre telepítették a Siófoki Meteorológiai Állomást, az Országos Vízügyi Főigazgatóság nagykiterjedésű üdülőjét, és még számos vállalati üdülőt.

A Sió-torkolati művek megépítésével nagymértékben megváltozott a kikötő területi elrendezése. Az 1891-ben épült vízszintszabályozó zsilip a háború alatt megrongálódott. A régi zsilip felett 500 méterrel megépült az új vízleeresztő zsilip. A kikötő régi és új zsilip közötti szakasza – amelyen a teherkikötő, a hajózás javító telepe, a kőlerakodó, továbbá a halászkikötő volt – a kikötő területéből kikapcsolódott, és ezzel a kikötő terület jelentősen kisebb lett. Ennek ellenére a kikötő teljes vízterülete nem csökkent jelentős mértékben, mert a hajózsiliphez vezető, a nyugati hullámtörő móló tövéből kiinduló új hajóút, és az ennek folytatásában létesített halászkikötő-medence megnövelte az adott területet. 1940-ben a kikötő összes védett vízterülete 80 000 m² volt, ma 73 000 m².

[…]

A kikötő ma
A siófoki kikötő jelenleg a Balaton egyetlen teljes értékű kikötője, közúti és vasúti csatlakozása teljes mértékben kielégíti a mai igényeket. 1953 óta a MAHART kezelésében van a többi balatoni kikötővel együtt, és ennek megfelelően a fenntartási és javítási munkálatokat is a MAHART végzi.

Jellemző funkciók napjainkban:

  • személyhajó-forgalom (kb. 200 000 fő / év),
  • teherrakodó kikötő,
  • vitorlás- és csónakkikötő,
  • hajójavító üzem sólyával, üzemanyag tárolóval és raktárakkal,
  • halászkikötő,
  • téli kikötő,
  • a balatoni hajózás üzemvezetésének központja,
  • sporthajó-tároló (épült 1969-ben)
  • közúti csatlakozás a Mártírok útjától a zsilipen át az üzem területén (1971)
  • új műhely és szociális épület
  • a Sió csatorna, azaz a Balaton vízszintszabályozásának kiindulópontja.

Hajójavító műszaki bázis

vezető tervező: Lakatos Vera
tervezés éve: 2010
bruttó szintterület: 3797,8 m2

Felhasznált irodalom:
1. KODU-KÖVIZiG által rendelkezésemre bocsátott Talajmechanikai szakvélemény és állapotfelmérés
2. Helytörténeti kutatási anyagok

 

 

Vélemények (1)
lecsó
2010.08.11.
20:25

"Az ítélet egyértelmű és talán meg is érthető, "Naná. A hely tényleg kiváló, az a csoda, hogy eddig még senkinek sem sikerült lenyúlnia. Pech, hogy a hajókat valahol javítani is kell. De sebaj, majd átépítjük a hidakat és a csatornát horribilis áron, esetleg még horribilisabb áron közúton fogunk szállítani, lehetőleg valahová az Alföld közepére - ott még talán akad olyan hely, amit nem nézett ki magának egyetlen befolyásos gazdasági érdekcsoport sem. Esetleg máshol létrehozunk egy komplett hajógyárat. Persze közpénzből. És mindezt azért, hogy a dunaparti telkekhez hasonlóan, fillérekért privatizáljanak aranyt érő területeket, ahol aztán EU-s támogatással és kormánygarantált hitelekből épül majd a magánkaszinó és a priváthotelMagához a tervhez csak két dolog:- Ez egy gyár. Üzem. Miért akarunk mindenhová látogatóközpontokat telepíteni? Lásd Szépművészeti Múzeum aka. Turistacenter feat. Pelenkázó. Ráadásul a hajóforgalom miatt ott eleve sok látnivaló akad önmagában is.- Ha tényleg összezömítik majd a hajójavítót, akkor valószínűleg nem ilyen szép látványtervesen-szellősen fognak festeni a dolgok. Hanem inkább úgy, hogy az üzem be lesz zsúfolva, egymás hegyére-hátára lesz hajigálva valami talpalatnyi területen, a felszabaduló helyet meg a négyzetmétermaximalizálás törvénye alapján fogják beépíteni.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk