| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Történet

Húszéves az Építészfórum - Mi így emlékszünk

1/4

?>
?>
?>
?>
1/4

Húszéves az Építészfórum - Mi így emlékszünk
Nézőpontok/Történet

Húszéves az Építészfórum - Mi így emlékszünk

2020.03.15. 08:08

2000. március 15-én indult az Építészfórum, azaz: idén húszéves. A következő hónapokban visszaemlékezésekkel, az archívumból válogatott cikkcsokrokkal, fotóválogatásokkal ünnepeljük meg Magyarország egyik legrégibb internetes magazinját.

„Beköszöntő

A számítógép használata már mindennapos, és viharosan kezd ilyenné válni az Internet alkalmazása is. Különösen hasznára lehet ez a folyamat az építészetnek – elsősorban ahhoz, hogy az új tervek, elképzelések és gondolatok minél gyorsabban eljuthassanak minden érdekelthez, és időben lehessen azokat értékelni, »tesztelni«, virtuális formában belevinni a szakmai vérkeringésbe. Új lapunk ehhez kíván fórumot teremteni – elsősorban az építészek számára, de nem csak építészeknek. Várjuk a kedves olvasók-nézők észrevételeit – akár a tartalommal, akár a formával kapcsolatban.

Budapest, 2000. március 15-én, az Építészfórum megnyitásának napján

Vargha Mihály"

 

Ezekkel a sorokkal indult az Építészfórum története. Sajnos az eredeti cikk nincs már meg, törlődött valamikor a többszöri arculatváltás közepette, viszont a szöveget megőrizte az Elektronikus Periodika Archívum.

Újra olvasva a sorokat talán elmosolyodhatunk a jóslaton, hogy az internet viharosan elterjed majd, hogy mindennapossá válik, és hasznára lehet az építészeknek is! Talán egy pillanatra meglepődve elgondolkodunk, hiszen az online kapcsolattartás ma már evidencia, sőt valójában nehéz elképzelni, hogy internet, okostelefon, facebook vagy insta nélkül is létezett élet, jól működött minden. Pedig így volt. Különösen azok számára lehet furcsa a húsz évvel ezelőtti időpillanat, akik abban az évben, tehát 2000-ben születtek, így éppen az idei tanévben indították el építészeti tanulmányaikat, és most a koronavírus miatt pár napja bevezetett óvintézkedések miatt, feltehetően digitális távoktatásban fogják abszolválni félévüket. Sokat és gyorsan változik a világ. Ezért érdemes emlékezni, hogy az az építészkorosztály, akihez Vargha Mihály is tartozott, még sraffozással és csőtollal készített feliratozással töltötte idejének egy részét.

Milyen volt az Építészfórum 2000-es éve? Összesen 44 épületről adtunk hírt az Építészfórum felületén, ebből 7 az Építőipari Nívódíj nyerteseként a zsűri pár soros méltatásával jelent meg. Középület kategóriában a szegedi  Dugonics András Piarista Gimnázium (tervező: M. Teampannon Építészmérnöki Iroda Kft.) kapott díjat, ennek az épületegyüttesnek a fejlődése az elmúlt 20 évben folyamatos. Az „ipari létesítmény" kategóriában a CONTITECH HUNGÁRIA Kft. Gumicsőgyártó Üzem (a tervező: SYSTEM STEEL Tervező Kft.), „többlakásos lakóház" kategóriában egy debreceni 16 lakásos társasház ( a REND Studió Bt.), és a budapesti Beregszász lakótelep tervezéséért a Vadász és Társai Építőművész Kft. kapott díjat,  „műemlékhelyreállítás, rehabilitáció" kategóriában az A & D Studió Rt. által tervezett veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár és a Siklós és Társa Rt. által jegyzett Thália Színház, felújítását mutattuk be, a „mérnöki és mélyépítési létesítmény" kategóriában pedig az M.5 autóút Ferencvárosi pályaudvar feletti közúti hídja tervezéséért a HÍDÉPÍTŐ Rt. Műszaki Osztálya kapta az elismerést. Abban az évben plázák, áruházak és irodaházak épültek, színházak és műemlék épületek rekonstrukciójáról számolt be az Építészfórum. A digitális archívum képei nem fakulnak – hogyan fakulnának – viszont a felbontásuk és adattárolásuk módja megváltozott. Ez okoz nehézségeket. Szerkesztőségünk az elmúlt két évtizedben összejött hatalmas archívumára kincsként tekint: a meglévő anyagok rendezése, a képek átnézése, átalakítása gigászi feladat. Erőfeszítéseink nagyok: lassan, de haladunk a múltunk feldolgozásával. Az olvasók türelmét és közreműködését köszönjük.

3/4

A visszaemlékezést talán segíti, ha a 2000-es év díjazottjaira gondolunk: az Ybl-díjat Dévényi Tamás, Fekete Antal, Golda János, Kálmán Ernő és Palánkai Tibor kapták. A Pro Architectura Díjat az Építészek Székházában Torgyán József Földművelési és vidékfejlesztési miniszter adta át Tomay Tamásnak egy Pasaréti utcai lakóház felújításáért, bővítéséért; Gereben Gábornak és Pataky Dórának a Centrál Kávéház és Irodaház felújításáért; Csikós Zoltánnak és Varga Leventének a Pécsi Szívgyógyászati Centrumért; Puskás Péternek és Rudolf Mihálynak Miskolc-Tetemvári Deszkatemplom újjáépítéséért és Sáros Lászlónak Telki, Galagonyafa utcában lévő családi házáért. A 2000-es év Pritzker-díját a holland Rem Koolhaasnak ítélték oda, és abban az évben épült először pavilon a londoni Serpentine Gallery parkjában, Zaha Hadid tervezésében.

Reméljük, hogy e rövid építészeti visszatekintő kapcsán is érzékelhető, hogy az elmúlt húsz év változásait sokféleképpen meg lehet élni: folyamatként is érzékelhető, de hatalmas változásként és leírható. Az Építészfórum, az ország első, kizárólag online „internetes szaklapja" is ilyen: rengeteget változott az elmúlt két évtized alatt, de az alapító Vargha Mihály és Pásztor Erika Katalina által kitűzött célok: az építészeti gondolatok, tervek bemutatása, tesztelése, az ezzel kapcsolatos fórum teremtése ma is érvényesek. Időközben persze a hazai közeg is jelentősen megváltozott: új építészeti lapok és honlapok jöttek létre, megalakult a Kortárs Építészeti Központ és a FUGA Budapesti Építészeti Központ, átalakultak az olvasók tájékozódási szokásai. Az Építészfórum próbálta és próbálja tartani a lépést ezekkel a változásokkal.

Az Építészfórum kezdetektől a Mihály és Erika által alapított, négy magántulajdonos által birtokolt Építészfórum Kiadói Kft. kezelésében és tulajdonában működött. „Pásztor Erika Katalina arra a kérdésünkre, hogy miből tartja fenn magát a site, annyit mondott: többek között website-okat készítenek építészirodáknak, valamint a Nemzeti Kulturális Alaptól kapott pályázati pénzekből gazdálkodnak" – írja a Napi Gazdaság 2001 februárjában. Szerencsére az online hirdetési piac kialakulásával ez azóta jelentősen átalakult, de valóban volt időszak, amikor az Építészfórum „hosztolta" például a Bánáti + Hartvig Építésziroda saját honlapját. Az NKA az elmúlt 20 évben végig támogatta a szerkesztőséget: a mindenkori bírálóknak köszönet érte.

 

2000 májusa: Bár az idézett beköszöntő 2000. márciusára datált, egy másik cikk alapján úgy következtetünk vissza, hogy az önálló oldal valójában 2000 májusában indult el egy néhány nap alatt összerakott honlappal. Ennek nem volt még szerkesztőségi rendszere: minden egyes cikket HTML-kódolással kellett leprogramozni. „Féléves ’próbaidő’, kísérleti üzem után immár napi frissítéssel, szolgáltatásainak teljes vertikumával várja a szakembereket és az építészet iránt érdeklődő laikusokat az Építészfórum (www.epiteszforum.hu), a magyar építészet szakmai információ-lelőhelye. Az újság, folyóirat és kommunikációs fórum funkcióit egyesítő kiadvány kizárólag az interneten jelenik meg" – írja 2000 októberében a Népszabadság. Ahogyan azt a szerkesztők éles szemmel és jó érzékekkel észrevették, a 2000-es évek eleje volt valóban az az időszak, amikor az olvasók elkezdtek az internetről tájékozódni, a digitális kapcsolatoknak köszönhetően pedig napról napra több információ vált elérhetővé a külföldi fejlesztésekről. „Javíthatatlan optimista vagyok, ezért hiszek abban, hogy az építészet számára a mélypont körül belül most volt/van. Talán végre bekövetkezhet a felemelkedés, és újra magára talál ez a csodálni való, igazi közösség- fejlesztő emberi cselekvéssorozat, amit építészetnek hívunk" –  jelentette ki Vargha Mihály, immár az Építészfórum főszerkesztőjeként, 2001. decemberében végén a Magyar Hírlapban.

2/4

 

2005-ben útjára indult a Média Építészeti Díja (MÉD), amelynek sajátossága, hogy újságírók, médiaszakértők zsűrizik az Építészfórumon megjelent alkotásokat: épületeket és terveket. A MÉD jól kitalált struktúrájának köszönhetően Magyarország legfontosabb építészeti elismerései közé nőtte ki magát. Szerkesztőségünk novemberben az Uránia Filmszínházban tartotta a MÉD 15 éves jubileumi eseményét, ebből az alkalomból új honlapot terveztettünk.

2006 január: A HTML-kódolással működtetett honlapról gyorsan kiderült, hogy nehezen fenntartható. „Ez a megoldás már évek óta elavultnak számított a szerkesztőségi rendszerekhez képest. Ez változott most meg, mostantól bárki, bárhonnan a világból tud cikkeket beküldeni az újságba. Jobban mondva egyelőre azok, akik erre külön jogot kaptak a szerkesztőségtől" – írják a szerkesztőség nevében az új honlap 2006 januári debütálásakor Dröszler Attila, Könyves Viktor, Molnár Emil, Pásztor Erika Katalina, Rab Hajnalka, Somlyódy Nóra, Szemerey Samu, Török Tamás és Vargha Mihály. A honlapra ekkor került fel az „építészet – környezet – innováció" mottó, amely frappánsan foglalta össze a tartalmi irányvonalat.

 

2006 őszén a szerkesztőség kérdőívvel szondázta az olvasók véleményét az új honlapról. A szórakoztató összefoglalót érdemes átböngészni, itt csak néhány véleményt emelünk ki:

„Szívesen veszem a mindennapi frissítéseket, és szeretem a hallgatói tervek munkák bemutatását. A pályázati tervek bemutatása és értékelés is fontos nekem."

„Mostanában túlsúlyba kerültek az ún. civil témák amik a korábbi időkhöz képest sokat rontanak a lap színvonalán."

„Nemcsak a »liberális« vonalat kéne itt nyomni politikailag korrekten! Külföldről nem csak a divatépítészetre kéne fókuszálni. A szadeszos provincializmusból ki kéne lépni."

„A régi építészfórum arculata jobban tetszett, átláthatóbb volt az oldal és könnyebb volt benne megtalálni a keresett információt.… a dizájn sutácska, egy építész-honlaptól (messze) többet várna az ember ..."

„A fejléc ciklámen színe azért nem a kedvencem :)"

A lap ezzel az arculattal és időnként meg-megújított háttérrel működött hét évig.

 

2007: Az Építészfórum másik, immár legendás kezdeményezése, a Földalatti Beszélgetések szintén fontos kezdeményezéssé lett: két tematikája, az építész embe® és az Őszintén az építészoktatásról 2007-től 2011-ig működött.

2009 márciusában elindult az Építészfórum facebook-oldala, amely mára 22 500 fő fölé nőtt, és olvasóink jelentős része is innen érkezik.

2010. március 8-án elhunyt az alapító főszerkesztő, Vargha Mihály – munkáját az addig vele kreatív vezetőként együttműködő Pásztor Erika Katalina vette át. Vargha Mihály haláláról egy héttel ezelőtt emlékeztünk meg.

1/4

2012. november 18-án, egy szervercserét követően elindult a Balikó Emese és Pásztor Erika Katalina tervei alapján megújult oldal. Ez az átalakuló külső mellett a rovatstruktúrában, illetve az adminrendszerben, tehát az anyagok feltöltésének a módjában is komoly változásokat jelentett. Ezzel a struktúrával működött a lap újabb hat éven keresztül. 2016 márciusában újabb felületként elindult az Építészfórum Instagram-oldala is.

A legrégibb magyar online építészeti lap tevékenységét 2017 októberében Pro Architectura-díjjal ismerték el „a minőségi magyar épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában, az építészeti szemléletformálásban, az építészeti közéletben és építészeti oktatásban elért kiváló eredményekért". Oklevele ma is a szerkesztőségünk falát díszíti.

2017 október: Nem sokkal később, 2017. október 30-án Erika is távozott. A lap főszerkesztői feladatait előbb megbízott vezetőként a korábbi szerkesztőségi tagok közül Fürdős Zsanett, majd 2018 tavaszán Bojár Iván András vette át, aki bő egy évig irányította a szerkesztőségi munkát.

2019 augusztus: A szerkesztőség feladatait 2019 augusztusától tandem vette át. Az utókor számára álljanak itt egymás után azok a nevek, akik a jelen pillanatban készítik a lapot. A szerkesztőség vezetői: Somogyi Krisztina és Kovács Dániel, tagjai: Fürdős Zsanett, Kaincz Orsolya és Pleskovics Viola. Irodavezetőnk Kántor Katalin, az ügyfelekkel a kapcsolatot az ügyvezető Pásztor János tartja.

2019. október 18-tól megjelenésében, szerkezetében és szellemiségében is ismét megújult az Építészfórum. A Rubik Ágnes és Polgárdi Ákos tervezte vizuális megjelenés mögé a Leogroup rakta a motort és az adminrendszert. Az új honlapot nagyon pozitív visszhang fogadta, amit ezúton is köszönünk. A fejlesztések, hibajavítások, az oldal tökéletesítgetése a háttérben tovább folynak.

Továbbra is azon dolgozunk, hogy napról napra friss hírekkel és érdekes anyagokkal nyissuk ki a világot az építészet iránt érdeklődők számára. A 20. évforduló kapcsán azonban a következő egy hónapban az Építészfórum páratlan archívuma kerül az előtérbe. Archívumunkban (amely a jobb felső ikonsor mappára emlékeztető gombjával érhető el) 441 oldalnyi anyag található, oldalanként 32-vel számolva ez 14 112 cikket jelent. Az Építészfórum tartalma valójában ennél is gazdagabb, csak a többszöri motorváltás miatt nem minden cikkünk elérhető (de a jelenleg láthatatlanok anyagának helyreállításán is dolgozunk). A szerkesztőségi rendszer több mint 29 ezer címet tart nyilván, az elmúlt húsz év összesen 7306 napjával számolva ez napi 3,97 címet jelent. 

Ebből a hatalmas anyagból különféle tematikák alapján fogunk válogatni a következő hetekben. Biztosak vagyunk benne, hogy elfelejtett gyöngyszemek, érdekes kommentek, látványos képek kerülnek a napvilágra. Az összes válogatott cikk, az évfordulóval kapcsolatos anyag elérhető lesz az Építészfórum202020 nevű dossziénkban. Érdemes lesz velünk tartani, ebben az időszakban és a következő húsz évben is. 

Húsz évesek lettünk tehát, és mint minden szülinapos, mi is örülünk a jókívánságoknak. Elérhetők vagyunk facebook oldalunkon, az Építészfórum honlapján keresztül vagy a szerk@epiteszforum.hu címre küldött emailben is.  

 

Az Építészfórum kollektívája

2020. március 15.

Vélemények (6)
sk
2020.03.17.
06:56

Anna: köszönjük a hozzászólásodat, nem feledkeztünk meg az Építészfórumban dolgozókról. Zsanettel rajta vagyunk az ügyön.

Zöldi Anna
2020.03.16.
22:56

vannak páran, akiknek nevét hiányolom az emlékezésből, akik hosszú ideig dolgoztak az éfnél, akár Mihály, akár Erika idejében. Mielőtt bárki megróna, egyáltalán nem magamra gondolok, vagy más szerzőkre, mert gondolom, az ő nevük előkerül majd az emlékidézés kapcsán. hanem a háttérmunkásokra, akik az irodában dolgoztak. sajnos valóban az a helyzet, hogy nincs kontinuitás, a teljes szerkesztőség kicserélődött, egyedül Zsanett tudná a közelmúlt munkatársait listába szedni. A korábbi időből kapásból pár név jut csak eszembe: Lányi ANdrás, Bálint Cecília, Plótár Fatime, szégyen, de több most nem. de azt gondolom, jó lenne valahol összeszedni a neveket, pl volt egy videó, talán Mihály emlékére, aminek a végén rengeteg név szerepelt. Za

P. Imre
2020.03.15.
17:23

Örülök, hogy egy ilyen, ma is színvonalas építészeti fórum húsz éve létezik. Ám azért megjegyzem, hogy húsz éve, tíz éve de még öt éve is, egy ilyen petíció nem a hozzászólás-mezőben jelent volna meg: https://www.peticiok.com/mentsuk_meg_a_varat Közrebocsátója Csomay Zsófia.

Smiló Dávid
2020.03.16.
09:00

@P. Imre: Én csak abban bízom Imre, hogy lesz egy olyan tematikus cikk ebben a válogatásban, ami veled foglalkozik majd. Én eléggé össze vagyok nőve bizonyos online felületekkel, de a közted és az építészfórum kommentrendszere között kialakult szimbiózis előtt leborulok.

P. Imre
2020.03.16.
19:16

@Smiló Dávid: Hogy te milyen bonyolultan nem írod alá a petíciót... És mennyire professzionálisan kerülöd az általam itt, 10 éve írott vélemények érdemi minősítését. Valószínűleg nem olvastad amit írok. Ehelyett személyeskedsz (nem először), amit én soha nem műveltem, mégoly nyilt sisakos véleményalkotásom közben.

P. Imre
2020.03.16.
20:19

@P. Imre: sem.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.