Épülettervek/Tervpályázat

Különböző nézőpontok – a Mathias Corvinus Collegium tervpályázatának összefoglalása

1/10

A Földes és Társai terve az MCC pályázatán.

?>
A Földes és Társai terve az MCC pályázatán.
?>
A Földes és Társai terve az MCC pályázatán.
?>
A Tarka Építész Kft. terve az MCC pályázatán
?>
A Tarka Építész Kft. terve az MCC pályázatán
?>
Az Art1st Design Stúdió Kft. terve az MCC pályázatán
?>
Az Art1st Design Stúdió Kft. terve az MCC pályázatán
?>
Az Építész Stúdió Kft. terve az MCC pályázatán
?>
Az Építész Stúdió Kft. terve az MCC pályázatán
?>
Az MG Építész Kft. terve az MCC pályázatán
?>
Az MG Építész Kft. terve az MCC pályázatán
1/10

A Földes és Társai terve az MCC pályázatán.

Különböző nézőpontok – a Mathias Corvinus Collegium tervpályázatának összefoglalása
Épülettervek/Tervpályázat

Különböző nézőpontok – a Mathias Corvinus Collegium tervpályázatának összefoglalása

2021.05.04. 14:57

Korábban már beszámoltunk az MCC tervpályázatának alakulásáról, és bemutattuk a díjazásban részesült pályaműveket. Jelen cikkünkben a díjat nem nyert, ám szintén értékes gondolatokat képviselő terveket mutatjuk be röviden.

A Mathias Corvinus Collegium 2021 januárjában írt ki nyílt tervpályázatot új, gellérthegyi épületének megtervezésére. A jelenleg a telken álló, Pázmándi Margit és Spiró Éva által tervezett épületegyüttes tömb szempontból is alkalmatlan oktatási, tehetséggondozási és közösségépítési célra. Az épületek kifejezetten rossz műszaki állapota rontja a használhatóságot, lehetetlenné teszi a gazdaságos fenntartást, ráadásul az együttes sötét múlttal rendelkezik, a Pázmándi Margit féle épület volt ugyanis a Munkásőrség székháza. A pályázatban ezért egy olyan épület koncepcióját fogalmazták meg, mely kollégiumi és oktatási funkciókat is el tud látni, a közösségépítésre jó lehetőségeket szolgáltat, nagyméretű zöldfelülettel van körülvéve, és illeszkedik a Gellérthegy látványába. További fontos szempont volt, hogy az új komplexum kifejezze az MCC szellemiségét, és magyar nemzeti jelleget is hordozzon.

Mint már beszámoltunk róla, a pályázaton megosztott első helyet nyert a Hello Wood és a ZDA-Zoboki Építésziroda skandináv jellegű pályaműve, és a Napur Architect Kft. reneszánsz várakat idéző alkotása. Megvételt nyert továbbá a ZIP Architect Kft. és az Egyheted Stúdió közös munkája, a Studio IN-EX műve, illetve az Archikon terve, mivel a zsűri ezekben a koncepciókban is sok hasznosítható ötletet talált. Mivel az említett terveket cikksorozatunkban már korábban bemutattuk, most lássuk a díjazásban nem részesült, ám ettől függetlenül említésre méltó pályaműveket, melyeket a tervezők saját leírásainak segítségével mutatunk be.

A Tarka Építész Kft. terve az MCC pályázatán
3/10
A Tarka Építész Kft. terve az MCC pályázatán

A Tarka Építész Kft. alkotása:

A kitűzött cél, hogy a közösségnek keretet biztosítsanak, szoros összefüggést alkossanak a városi szövet léptékével. A meglévő adottságok közül meghatározónak bizonyult a környező lakóháztömbök léptéke, ritmusa, sűrűsége, és a támfalak szövete. Ezt a léptéket szőtték tovább a tervezők, ezeknek az elemeknek a felhasználásával, léptékében és ritmusában azonos tömbökből és támfal-szerű elemekből elképzelve az épületet, mint a közösség keretét. A közösségi élményt legintenzívebb módon a szabad térben lehet elképzelni és megélni, melyet a természet hatásai fel is erősítenek. A belső tér kényelmében is ezeket az elvárásokat tartották szem előtt, létrehozva az átmeneti tereket. Egyaránt fontosak a tágas teraszok, a tornác-szerű kerengők, a zárt udvarok és kertek, a belső udvarok, a fedett-nyitott teraszok, és télikertek. 

Az Építész Stúdió Kft. munkája:

A program által megkívánt tömeg megfelelő tagolásával lehetséges közelíteni a környezet léptékéhez. A tervezők ezen a ponton kaptak segítséget a programban megfogalmazott működési elvektől. A pályázati kiírás több szempontból is hangsúlyozza a központi szervezés igényét, az ezáltal inspirált centrális-sugaras elrendezés pedig nem csak a program elvárt funkcionális működését eredményezi, hanem azt is, hogy a sugarasan elhelyezett szárnyak karcsúbb véghomlokzatai dominálnak a megjelenésben, amik a környező társasházi léptékhez közeliek, míg a hosszoldalak szögben egymás felé fordulva, a fákkal beültetett udvarokban sokkal kevésbé érzékelhetők. A centrális-sugaras kompozíció hat elemből épül fel, amit összeköt a kertfelszín alatt a központi agora tér. Az elemek 45 fokkal fordulnak el egymástól, dinamikusan szélesedő udvarok alakulnak ki köztük, így még a legbelső kollégiumi szobából is ki lehet látni a városra. A szárnyak a bejárattól sugarasan indulnak: oktatási szárny, majd három kollégiumi szárny, irodaszárny és végül a könyvtártorony. A kampuszkert három szinten bontja ki a térhasználat különféle, egyre személyesebb jellegét. Míg a kampusz fogadótere egy teljesen nyitott terület, addig az épületek közt húzódó kertláncolat már egyfajta semi-public térként működik, a tetőkertek pedig már az itt lakók, tanulók, dolgozók és a vendégek személyes tereiként foghatók fel.

Az Art1st Design Stúdió pályaműve:

A koncepcióalkotás során a vezérelvek a zöldfelületek maximalizálása, a korszerű technológiák alkalmazása, a kedvező épületenergetikai kialakítás, a környezethez illő megjelenés és az interdiszciplinaritást biztosító elrendezés voltak. A telek legalacsonyabb és legmagasabb pontja közötti szintkülönbség 18 méter, így az egyetlen lehetőség a funkciók közötti közvetlen kapcsolatra: a főbejárat szintjében kialakítani egy összefüggő közlekedési rendszert, amely átjárható térstruktúrát biztosít. Ebből következően az épületek jelentős része földbe süllyesztett, ami épületenergetikailag kedvező kialakítást és parkosított felszín létrehozását is lehetővé tesz. A funkciók telken való elrendezését a használat időszaka (nappali, délutáni, esti), a tájolás és az átjárási kapcsolatok alakították. Fontos szerepet játszottak az alaprajzi kialakításban a funkciókhoz rendelt déli homlokzatok. Két-két egymásra merőleges közlekedő axis köti össze szervesen az oktatási centrum részeit. Az agorával közvetlen kapcsolatban áll az oktatás, a könyvtár és az étterem, míg az iroda, a szállás és a sport épületei használatukból adódóan különálló egységet alkotnak, mégis könnyedén megközelíthetők. Az épületegyüttes tizenkettő szinten található.

A Földes és Társai terve az MCC pályázatán.
1/10
A Földes és Társai terve az MCC pályázatán.

A Földes és Társa Kft. terve:

A tervezési programban leírt funkciók és a történelmi múlt ismerete – tehát Mátyás király és Beatrix királyné itáliai, reneszánsz kötődése – együtt arra inspirálta az alkotókat, hogy élettel teli nyüzsgő kisvárosként fogalmazzák meg a létesítendő campust. Az emberközpontú kisvárosokra olyan példákat találhatók Itáliában, mint Urbino, Assisi, Lucca, Castellucio, és Collodi. A vízióban a városkát szűk utcák, váratlanul előbukkanó lépcsők, változatos magasságú épületek, gyaloghidak jellemzik és egy ókori gyökerekig visszanyúló szabályos, méltóságteljes főtér, agora, amely a campus középpontja és amely közösségteremtő erővel bír. Ezt az izgalmakat és élményeket magába rejtő térrendszert áthatja a legváltozatosabb helyeken előbukkanó növényzet, amely megjelenik az utcákon, az utcától távol eső peremterületen, a főtéren, a sportcsarnok tetején kialakított parkban, az épületek tetején és a campus közvetlen környezetében található közparkban is. A parkok szövevényének köszönhetően a városi pezsgés és a természetes zöldfelületekben rejlő nyugalom hatja át az új campust. A funkciókat hat épületrészben helyezték el úgy, hogy azok négy feszes arányú közösségi teret, ha úgy tetszik utcát zárnak közre. A lejtő aljáról felfelé haladva az épületek funkciói a következők: kollégium, könyvtár és konferenciaközpont, oktatási épület, oktatók szállásépülete és kápolna, irodaház, és sportcsarnok a hozzá tartozó öltözőkkel és tetőkerttel.

Az MG Építész Kft. koncepciója:

A Gellért-hegyen található telekre egy három épületszárnyból álló beépítést terveztek, amely léptéket tart és tagolt, jó arányú és szellős elrendezés jön létre kellemes légtérarányú udvarokkal. Mindhárom szárny a rétegvonalakra ülő, az utcára merőleges kialakítású, hossztengelyük észak-déli tájolású, ezáltal a középfolyosós elrendezéssel a két hosszhomlokzat kelet-nyugatra néz. Ezzel a kialakítással a szobákat napfény világítja, természetesen világosak lehetnek tehát, így mindez természetesen kevesebb energiafelhasználással jár, illetve kedvező élettanilag is. A három különálló épülettömeget egy üveghíd köti össze így biztosítva a funkcionális egységet, a közöttük létrejövő belső udvarok, kertek déli tájolással állandóan napos elrendezésűek. A szellős fésűs elrendezésnek köszönhetően tágas, nyílt külső tereket alkotnak, a bontott épülettömeg szervesen illeszkedik a környék beépítéséhez, az összkép harmóniát kelt és nyugalmat áraszt. A koncepció készítésekor az intimitás és a közösségi lét megteremtése együttesen jelent meg összhangban a Megrendelő igényeivel; egy olyan épületegyüttes létrehozása, amely egyszerre privát és társas, halk és zajos, egy lüktető és csendes modern campus a város kiemelkedő pontján.

A bírálóbizottság kifejezetten értékelte az imént bemutatott tervek környezetbarát, energiatakarékos megoldásait, illetve a nagyméretű zöldfelületek kialakítását. A terveknél azonban a zsűri hiányolta az MCC szellemiségét kifejező, nemzeti jellegű elemek alkalmazását. A pályázati kiírással szemben a terveket nem találták eléggé ikonikusnak, stílusukat semlegesnek vélték, és az épületegyüttes gellérthegyi társasházak léptékéhez való igazítását sem vélték célravezetőnek. Több tervben is hiányolták a közösségépítésre alkalmas tereket, így számos előnyük ellenére végül a pályaműveket nem javasolták megvásárlásra.

Szerk.: Paár Eszter Szilvia

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk