Nézőpontok/Vélemény

Mit szimbolizál a MOL torony?

1/3

Jagelló út – fotó: G. Szabó István

?>
Jagelló út – fotó: G. Szabó István
?>
Terv – forrás: molcampus.hu
?>
Tény – fotó: G. Szabó István
1/3

Jagelló út – fotó: G. Szabó István

Mit szimbolizál a MOL torony?
Nézőpontok/Vélemény

Mit szimbolizál a MOL torony?

2021.06.16. 18:09

Cikkinfó

Szerzők:
G. Szabó István

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
2

Dosszié:

Az előző héten beharangozott toronyház-vitasorozat célja elsősorban nem a MOL-torony értékelése, hanem az immár megkerülhetetlenné váló jelenlétével járó következmények megvitatása. A sorozat felvezető részeként Dr. G. Szabó István véleménycikkét közöljük, aki a sorozat meghirdetése előtt küldte el a szerkesztőség részére gondolatait – így jelen írás csak részben kapcsolódik a felvetett irányhoz. Cikkében a MOL torony szimbolikus jelentésrétegeit veszi számba. 

Immár – egy időre legalábbis – visszavonhatatlan, egyben meghökkentő látványelemként kezd a legváratlanabb helyszínekről felsejleni fővárosunk látképében az épülő és végleges magasságát 2021. áprilisában, a fotók készültekor még el sem érő MOL torony. „Tájseb", ahogy 2017-ben egy befolyásos kormánypolitikus jósolta.

Egy magasház a legtöbb esetben puszta fizikai létezésén túl is kétségtelenül erős szimbolikus horderővel bír, és különösen igaz ez a MOL toronyra, melynek kapcsán számos releváns nyilatkozat hivatkozik konkrétan is a ház szimbolikus jelentőségére.

Egy épület egyúttal üzenet is a jövőnek. Üzenet a korról, amiben épült, az építés körülményeiről, az építtetőkről, a társadalomról. Vegyünk hát sorra néhány jelképelemet, és próbáljunk meg válaszolni a kérdésre: mit üzen a jövőnek, mit szimbolizál a MOL torony?

• Mindenekelőtt azt, hogy a XXI. század elejének Magyarországán a kiemelkedő pénzügyi és lobbi erő szinte korlátlan lehetőséget biztosít egy akarat keresztülvitelének. Hiába volt a számtalan szakmai ellenérv, a világörökségi látkép féltése, a jogi kiskapuk nagyra nyitásával, a korábbi építési magassági korlátok átírásával, megnövelésével majdhogynem akadálytalanul és jogszerűen kapott szabad utat a 120 m-es monstrum építése.

• Szimbolikus maga a 120 m-es méret más okból is: nagyjából ennyi a távolság a torony és a Hungária körgyűrű középvonala között. A körgyűrűn belül ugyanis 30 m-es magassági korlátozás van (még napjainkban legalábbis) érvényben.  A XXI. század Magyarországán tehát elegendő ez a 120 m-nyi távolság, hogy a 30 m-es magassági korlát mintegy négyszeresét meghaladó magasságú épület úgymond máris jogszerűvé és építési engedély-kompatibilissá váljon.

• A torony szimbólum abban az értelemben is, hogy hiánya nyilvánvalóan nem volt feltétele annak, hogy a MOL régiós vezető céggé váljon; a vállalat a korábbi épületekben, irodákban végzett munka eredményeként lett a régió egyik jelentős középvállalata.   

• Mindenképpen (negatív) szimbolikus jelentőségű az is, hogy (némi képzavarral élve) az „olajipar alkonyának hajnalán", a megújuló energiatermelés minden kétséget kizáróan visszafordíthatatlan térnyerésének XXI. századában az olajipari nagyvállalat egy olyan tornyot emel (mementóként? az olajipar környezetkárosítására emlékeztetve?), amihez több tízezer m3 vasbeton szükséges, mindehhez felhasználva sok-sok ezer m3 cementet, melynek előállítása az egyik legjelentősebb karbonlábnyomú technológia. Szomorú tény, hogy míg Berlinben vagy Bécsben napjainkban egy legalább részben fa alapú anyagokból épülő magasház építése a „menő" hír, Budapesten ugyanekkor még egy cementfaló betonmonstrum jelképezi a környezettel való „felelősségteljes" kapcsolatunkat.

• Szimbólumértékű az is, ahogyan a „kinek van nagyobb" ősi erődemonstrációs versengés megjelenik a MOL torony építése kapcsán. Bár nemzetközi viszonylatban ez a tornyocska a futottak még kategóriába sem kerülhetne be (150 m alatt lévén, nem is nevezhető felhőkarcolónak), a „kicsit savanyú, kicsit sárga, de a miénk" vonalon haladva minden bizonnyal önelégült módon örülnek majd a megvalósításban részt vevők, hogy „na, mi építettük fel Budapest első 100 m-nél magasabb épületét". (Nem minden ok nélkül hallottam ezek szerint valamikor egy építésztől a mondást, hogy „Vigyázni kell az építészekkel, mert szeretik a betont!") Holott az emberi nagyság sokszor nem abban nyilvánul meg, amit megteszünk, hanem abban, amit megtehetnénk, de mégsem tesszük (emlékeztetőül, az úriember anekdotabeli meghatározása: tud szaxofonozni, de nem teszi…).

• Sajnálatosan jelképértékű az is, ahogyan a hazai építész- és urbanista közösség egy jelentős részének szakmai érdekérvényesítő képessége hasonlóképpen sajnálatosan jelképértékű volt a MOL torony körüli engedélyezési folyamatban. Még annyit sem sikerült elérniük a szakmai alapon érvelőknek, hogy a torony építési helye legyen valamivel „hátrább vonva", távolítva a Duna parttól, hogy a Gellért-hegy takaró hatása jobban érvényesüljön a Duna belvárosi szakaszáról nézve.  

•  És szimbólumértékű az is, ahogyan a vonatkozó honlap a látványterveken keresztül próbálja sugallni azt, mennyire „jelentéktelen" a torony városi panorámára gyakorolt hatása. Szinte művészi példa a látványtervekkel való manipulálásra, ahogyan a „Margit híd budai hídfő" c. látványterv és a körvonalazódó valóság viszonyul egymáshoz:

Terv – forrás: molcampus.hu
2/3
Terv – forrás: molcampus.hu

Tény – fotó: G. Szabó István
3/3
Tény – fotó: G. Szabó István

Dr. G. Szabó István, mérnök, c. egyetemi docens

 

A MOL torony épülete megkerülhetetlen tényezővé vált a városban. Az Építészfórum újonnan induló véleménycikk-rovatában erre az új helyzetre reflektálva invitáljuk a vita folytatására a szakmát és olvasóinkat. Nem arra keressük a választ, hogy Budapest legújabb toronyháza önmagában jó-e vagy rossz. Az épületet tényként kezelve a kérdés az, hogy megléte milyen irányba mozdítja el a magasház-vitát és egyúttal a város jövőjét. Van véleménye? Ossza meg! A szakmailag megalapozott véleménycikkeket a szerk@epiteszforum.hu email címre várjuk „Toronyház-vita" tárgyban.

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (2)
gi
2021.07.10.
08:57

Az olaj és a NER síremléke lesz ez a szemét, remélhetőleg minél hamarabb.

skyrocket
2021.06.20.
08:49

Ez is mutatja hogy hülyeség ez a magasság korlát. Ha lassan is de csak utat tör a fejlődés. Remélem lesz igazi felhőkarcoló is. Csak ki kell jelölni a megfelelő területet és hagy szóljon. Pl Árpád híd környékén vagy Csepelen.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk