Közélet, hírek

Ózdi a világ legjobb épülete 2019-ben - Galériával

1/10

A kultúrgyár projekt tervrajzai

A Digitális Erőmű déli homlokzatának részlete

A Skanzen és a Digitális Erőmű felújított déli homlokzata

Lépcső a Digitális Erőmű bejáratánál

A Skanzen egy részlete

A kultúrgyár projekt tervrajzai

A kultúrgyár projekt tervrajzai

A kultúrgyár projekt tervrajzai

A kultúrgyár projekt tervrajzai

A kultúrgyár projekt tervrajzai

?>
A kultúrgyár projekt tervrajzai
?>
A Digitális Erőmű déli homlokzatának részlete
?>
A Skanzen és a Digitális Erőmű felújított déli homlokzata
?>
Lépcső a Digitális Erőmű bejáratánál
?>
A Skanzen egy részlete
?>
A kultúrgyár projekt tervrajzai
?>
A kultúrgyár projekt tervrajzai
?>
A kultúrgyár projekt tervrajzai
?>
A kultúrgyár projekt tervrajzai
?>
A kultúrgyár projekt tervrajzai
1/10

A kultúrgyár projekt tervrajzai

A Digitális Erőmű déli homlokzatának részlete

A Skanzen és a Digitális Erőmű felújított déli homlokzata

Lépcső a Digitális Erőmű bejáratánál

A Skanzen egy részlete

A kultúrgyár projekt tervrajzai

A kultúrgyár projekt tervrajzai

A kultúrgyár projekt tervrajzai

A kultúrgyár projekt tervrajzai

A kultúrgyár projekt tervrajzai

Ózdi a világ legjobb épülete 2019-ben - Galériával
Közélet, hírek

Ózdi a világ legjobb épülete 2019-ben - Galériával

2019.06.12. 09:00

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Ózd

Építészek, alkotók:
Csontos Györgyi, Adorján Anna

Magyar siker koronázta a 70. alkalommal megrendezett FIABCI World Prix d'Excellence díjadó gálát. World Gold Winner díjat nyert a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. Kultúrgyár Projektje a Heritage Category elnevezésű szekcióban. A FIABCI – Nemzetközi Ingatlanszövetség – által odaítélt díjról a világ ingatlan fejlesztőiből álló nemzetközi zsűri döntött, amely méltatta a  Kultúrgyár Projekt társadalmi hasznosságát az épített örökség megóvása, a barnamezős területek revitalizációja, ipari örökségből kulturális közösségi tér létrehozása szempontjából. Csontos Györgyi DLA és Adorján Anna tájépítész munkájáról korábban több ízben beszámoltunk.

A 2016-ban átadott Nemzeti Filmtörténeti Élménypark és Digitális Erőmű épületei nem először kerültek az építész szakma fókuszába. A két intézmény több nemzeti és nemzetközi jelölést tudhat magáénak, 2017-ben Pro Architectura díjjal jutalmazták a tervezői munkát, míg tavaly a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázaton nyert első díjakat.

Az idei elismerés, a World Gold Winner díj kiemelt fontosággal bír a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. számára, mivel a megmérettetésen rangos nemzetközi tervezők és ingatlanfejlesztők reprezentáltak magas színvonalú pályaműveikkel, másrészt a díj elismerése a nemzeti építészeti örökség kulcsfontosságú szerepének a magyar kultúrában.

A projekt

A 19. század közepén indult ipari fejlesztéseknek hatására alapította meg a Gömöri Vasművelő Egyesület az ózdi vasgyárat. Az Ózdi Kohászati Üzemek 150 éven át működött, míg végül a hajdan prosperáló ipari létesítményt bezárták. A sokáig üresen álló műemlék komplexum néhány évvel ezelőtt megújult, és az egykori gyár helyére a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett Nemzeti Filmtörténeti Élménypark és az oktatási központként funkcionáló Digitális Erőmű került.

A barnamezős terület - Ózd egykori kohászati gyárának épületeit is beleértve - az 1800-as években fejlődésnek indult észak-magyarországi ipari régióban található. Az elmúlt évszázad folyamán a gyár és épületei a város és az ország egyik legjelentősebb nehézipari központjává váltak, egészen a rendszerváltásig, ezt követően a területet elvesztette korábban betöltött indusztriális szerepét.

Az egykori Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű (RMST) ózdi kohótelepének revitalizációjára 2015-16. során került sor. A Kultúrgyár projekt eredménye az egykori Erőmű épületében létrehozott digitális oktatási központ és kiállítótér (Digitális Erőmű), a Fúvógépházból megvalósított Nemzeti Filmtörténeti Élménypark, a két épület között kialakított ipartörténeti skanzen, és az egykori gyári iskola ipartörténeti múzeummá alakítása. 

A kultúrgyár projekt tervrajzai
7/10
A kultúrgyár projekt tervrajzai

Az épületek helyreállításánál fontos szempont volt, hogy öko-kulturális szempontból is megfeleljenek az elvárásoknak. Ennek eredményeképpen jött létre egy olyan intézményi rendszer, amely biztosítja a közoktatás és a közösség kulturális örökségének összekapcsolását, és elősegíti az élethosszig tartó tanulás feltételeit.

A Kultúrgyár Projekt három nagyobb részből szerveződött össze, amelynek részei a városi múzeum felújítása és annak szabadtéri ipari örökségterületen történő bővítése; az oktatási épület megvalósítása; a kulturális digitális archiválási központ kiállítótere és a filmtörténeti élménypark.

A kultúrgyár projekt tervrajzai
1/10
A kultúrgyár projekt tervrajzai

A végeredmény 39 000 m2 szennyezett ipari terület és 15 000 m2 építmény revitalizációja; felújítása. A kitűzött és elért építészeti eredmények / sikerek mellett hangsúlyozni kell azt is, hogy az újonnan nyílt intézményekkel új munkahelyek teremtődtek, illetve a város és a régió egy új turisztikai attrakcióval gazdagodott.

Az Ózdon megvalósult barnamezős terület revitalizációja az épített örökségvédelem területen is fontos lépést jelent, mert gazdagítja a kulturális örökségüket és elősegíti a felfelé irányuló társadalmi mobilitáshoz és a közösségi szerepvállalás társadalmi tevékenységek révén történő előmozdításához szükséges képességeket.

 Reischl Gábor és Kapy Jenő mellett, akik szakmailag bátorították, hogy tartson ki vidéki, otthoni ügyei mellett. Lassan a műemlékvédelem figyelmét is felkeltette az eldugott borsodi kisváros ipari együttese, s először ekkor a rehabilitáció kérdése is terítékre került. Az egyedülállóan épen megmaradt lakó-, ipari- és intézményi terület átfogható méretű mintaterületnek kínálkofzott. Összesen 8 új műemléket és egy jelentős méretű védett területet jelöltek ki ekkor. Ennek ellenére a hasznosításra nem látszott igazi esély."

(Kiszínezett barna zóna: az ózdi projekt, Építészfórum, 2016. június. 17.)

A felújítás és történelem

A felújítási munkák során főszempont volt, hogy az ipari múlttal rendelkező város emblematikus épületeinek megőrzése és felújítása az eredeti dizájn felhasználásával, de a mai kor igényeinek és kihívásainak megfelelően történjen (pl. ipartörténeti tárgyak térelemekként való megjelenítése, vagy őshonos növények alkalmazása a területalakításnál).

A projekt során komplett felújításra kerültek a századforduló gyárépületek – Fúvógépház, Erőmű, iskola -, továbbá megújult a Múzeum, a projekt részeként hasznosításra került a patakmeder, mint átjáró (közlekedési útvonal) az egyes attrakciók között, és megvalósult a gyár történetét bemutató szabadtéri múzeum (az épületek közötti szabad területen).

A létrejött épületegyüttes legfőbb jellemzői: őrzi a kulturális értékeket, gazdaságos, a helyspecifikus és környezettudatos.

Adorján Anna tájépítész számára.
A tervezői koncepcióban a múzeumépülettől fizikailag leszakadó terület feltárását a láthatóvá és interaktívvá tehető nyílegyenes, ipari patakmederrel oldják meg. Az egész terület - kiépítése óta - a gyártási folyamatot képezte le: hiperracionális, organikusan kifejlődött, de szigorú derékszögű struktúrában, kelet-nyugat és észak-dél irányú csarnokokkal, utakkal. Ezt a rendszert húzza alá az ipartelepet markánsan kettészelő patak, amely megfelelő kezeléssel klímajavító hatása mellett új identitásképző, egyben fő közlekedési tengely lehet. A gyalogos és kerékpáros forgalom számára megnyitva a gyár megszűnne élettelen zárványként beékelődni a település testébe, ami a terület rehabilitációjának kulcsmomentuma, és egyben a diffúzan beépült város számára is új »főtérként« működhetne."

(Kiszínezett barna zóna: az ózdi projekt, Építészfórum, 2016. június. 17.)

Az épületek

Erőmű – Digitális Erőmű

Az épület külső megjelenésének alapját az egykori szecessziós csarnoktér rehabilitációjának (pártázat, ablakosztások) és az oldalszárnyak kortárs bőrbe bújtatásának kontrasztja adja. A kiállítási terület sötét terében az egykori, eredeti felületükkel megtartott gépalapok és a virtuális installáció dominál, ahonnan a rámpán felemelkedve a világos fehér nagyfesztávú csarnoktérbe jut a látogató. A csarnoktér északi és déli szárnyaiban található kisebb helyiségek szolgálnak oktatási és adminisztratív funkciók befogadására.

Fúvógépház – Nemzeti Filmtörténeti Élménypark

A műemlék épület esetében az ortodox rekonstrukció helyett az egyes építési korszakok párhuzamos, és egyidejű bemutatásának megjelenítése érvényesült, amelybe beletartozott a kortárs építészeti elemek használata is. Az épület külső és belső megjelenésben is a natúr- és a színezett felületek kontrasztjából építkezik.

Múzeum és Skanzen

A múzeum megjelenésénél szintén cél volt az egyes építéstörténeti korszakok megkülönböztetése, egyúttal harmonizálása, ezért került a klasszikus, rehabilitált historizáló épületrész mellé két lecsupaszított, ezzel karakteres kortárs bőrbe bújtatott épületszárny. A környezettudatos hasznosításra került patakmeder átvezető elemként működik az épületek között. A vízfelület feletti taposórácson kialakított természetes folyósó vezet az egyik kiállítótérből a másikba.

A FIABCI és a World Prix d'Excellence Awards

A FIABCI (Federation International des Administrateurs de Bien-Conselis Immobiliers), azaz a Nemzetközi Ingatlanszövetség szervezete több mint 60 országot tömörít magába, egyúttal különleges tanácsadói státuszával képviseli a világ ingatlanszakmáját Egyesült Nemzetek Szervezete Gazdasági és Szociális Tanácsában, és egyéb szakmai fórumokon.

Korábbi írásaink az ózdi KultúrgyárProjektről:
Kiszínezett barna zóna: az ózdi projekt
Ózd forever

Forum Hungaricum - Építészfórum

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.