Nézőpontok/Tanulmány

REPLAN 6. csoport

1/15

A tervezett belső elrendezés - REPLAN 6. csoport

?>
A tervezett belső elrendezés - REPLAN 6. csoport
?>
Az udvar mai állapota - REPLAN 6. csoport
?>
A tömb helyszínrajza - REPLAN 6. csoport
?>
Statisztikai adatok a tömbről - REPLAN 6. csoport
?>
 A tömb problémái - REPLAN 6. csoport
?>
Belső-Erzsébetváros problématérképe - REPLAN 6. csoport
?>
A ház szintjeinek funkcionális elrendezése - REPLAN 6. csoport
?>
Földszinti alaprajz - REPLAN 6. csoport
?>
Pinceszinti alaprajz - REPLAN 6. csoport
?>
1. emeleti alaprajz - REPLAN 6. csoport
?>
2. emeleti alaprajz - REPLAN 6. csoport
?>
Tetőtéri alaprajz - REPLAN 6. csoport
?>
A beruházás pénzügyi mutatói - REPLAN 6. csoport
?>
Összefoglalás: probléma » beavatkozás » következmény - REPLAN 6. csoport
?>
1/15

A tervezett belső elrendezés - REPLAN 6. csoport

REPLAN 6. csoport
Nézőpontok/Tanulmány

REPLAN 6. csoport

2015.09.03. 12:00

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Jancsó Miklós DLA, Máthé Dóra

Dosszié:

A REPLAN kutatás bemutatását folytatva, a hatodik csapat munkája következik: közösségi lakhatás a belvárosban - Belső- Erzsébetváros. A csoport Jancsó Miklós DLA vezetésével egy belvárosi gangos házból álló tömböt gondolt újra, és úgy alakították át közösségi házzá, hogy az udvar legyen a lakóegység, az utcai rész pedig a közösségi tér.

Bár nem lakunk a bulinegyedben, és talán cohousing-lakók sem leszünk már, a gangos házak problémája mégis volt olyan érdekes, hogy az elöregedett belvárosi területeket válasszuk a REPLAN kutatás hat témája közül.

A házak nagy részében az udvarra néző lakások sötétek, ehhez társul a Belső-Erzsébetváros intenzív éjszakai élete, amitől az utcára néző lakások is gyakorlatilag lakhatatlanok. Erre a tarthatatlan helyzetre lehet megoldás a közösségi lakás koncepciója: használjuk úgy a házat, hogy az udvari részben alszunk, az utcaiban közösségi életet élünk!

A környék szociológiai és építészeti vizsgálata után kiválasztottunk egy jellemző házat, utána több lépésben elkészítettük a közösségi ház mintatervét. A tervezési fázisok során igénybe vettünk környezetpszichológiai konzultációt (Dr. Dúll Andrea), és bevontuk a Rákóczi Kollektíva tagjait (Simor Mátét, Pósfai Zsuzsát, Ivanics Zsófit), akik cohousing építését tervezik, és jelenleg is közösen bérelnek lakást.

Az udvar mai állapota - REPLAN 6. csoport
2/15
Az udvar mai állapota - REPLAN 6. csoport




Belső-Erzsébetváros

A tervezési terület a Kazinczy utca - Király utca - Kis Diófa utca - Dob utca által határolt tömb, amely 33 telket tartalmaz, ebből 11 jelenleg üres. A terület 2002 óta a világörökség részét képező Andrássy út és történelmi környezetének védelmi zónájához tartozik.
A tömbben a lakások 65,3%-a 2011-ben önkormányzati tulajdonban volt, és ez napjainkra sem változott meg lényegesen. Az épületek hasznosítását illetően ez kivételes helyzetet teremt, elég csak összehasonlítani Belső-Erzsébetváros átlagával, ahol ez az arány mindössze 13%. A területen a lakosság társadalmi helyzetét tekintve vegyes összetételű, az önkormányzati bérlakásokban alacsonyabb társadalmi státuszú lakosság lakik.

A tömb helyszínrajza - REPLAN 6. csoport
3/15
A tömb helyszínrajza - REPLAN 6. csoport



A negyed keresett lett a külföldi szálláskeresők és a 25-35 éves korosztály körében. A gazdasági válság és a terület védetté nyilvánítása alapjaiban változtatta meg a terület fejlődési irányát. A lakóingatlanok ára 18%-kal, a forgalom 25%-kal csökkent 2008-2013 között. Egyre több üres ingatlant átmeneti időre romkocsmaként hasznosítanak, a lakásokból hosteleket alakítanak ki. A változás olyan mértékű, hogy a kiteljesedő szórakozónegyedben egyre nehezebb nyugodtan élni. Az átalakulás vesztesei a családok és az idősebb korosztály, az albérletekben lakó diákokat kevésbé zavarja az éjszakai nyüzsgés.


 A tömb problémái - REPLAN 6. csoport
5/15
A tömb problémái - REPLAN 6. csoport




Az átalakítás elvei

- korszerű lakóhelyek létrehozásával kell megállítani az elvándorlást és a további “bulisodást"
- nem lakásokat, hanem egy optimálisan kihasznált épületet kell tervezni
- az épületet a lakók közösségének kell működtetnie, közösen kialakított szabályok szerint
- az épületet a leendő lakók közösségével együtt kell megtervezni
- a tervezés során fel kell használni a már működő közösségi lakások és cohousingok tapasztalatait
- a beruházás költségeit alacsony szinten kell tartani
- az építészeti értékeket a legteljesebb mértékben meg kell őrizni


Akiknek készült

- 20 és 40 év közötti korosztály tagjai
- diákok, főként egyetemisták, akik jelenleg albérletben laknak, de szeretnének kollégiumi, vagy ahhoz hasonló formában másokkal együtt lakni
- baráti közösségek, akik jelenleg is együtt bérelnek lakást, és szeretnének tartósan együtt is maradni
- fiatal diplomások, fiatal párok, akik szeretnének közösségben, a szülőktől elszakadva élni - sokszor még szülői segítséggel

Mintaterv

A belső átrendezés célja az optimális helykihasználás és működés. Az így létrejött különböző funkcionális egységek szintenként helyezkednek el: az 1. és 2. emeleten egy-egy közösségi lakás, a földszinten szórakozó- és munkahelyek találhatók. A felső szinti lakás a tetőtér felé bővül, az utcáról nyíló szórakozóhelyről a pincehelyiségbe lehet lemenni.

Pinceszinti alaprajz - REPLAN 6. csoport
9/15
Pinceszinti alaprajz - REPLAN 6. csoport


 

Földszint és pince - ami a pénzt hozza

A kollektív ház fenntartásához kiadható területek járulnak hozzá. A ház mindennapi életétől függetlenül működik a két földszinti szórakozóhely, az udvarból nyíló műhelyeket és irodákat bérelhetik lakók és idegenek is. A pince értékesebb részeit a szórakozóhelyek használják.


1. emeleti alaprajz - REPLAN 6. csoport
10/15
1. emeleti alaprajz - REPLAN 6. csoport


1. emelet - közösségi lakás

A kollektív ház gondolatát a teljes első emeletet elfoglaló közösségi lakás fejezi ki a legjobban. A 10 hálószobás, 10 fürdőszobás, 6 teakonyhás, nagy közösségi terekkel kialakított lakásban legfeljebb 21-en laknak.
A privát terek alapeleme a kétfős szoba saját fürdőszobával. Általában két szobához tartozik egy teakonyha, ahol 2-4 lakó tud kávét főzni, egyszerűbb ételeket elkészíteni.

A lakás közösségi tere tagolt, az itt lakó 21 fő akár egyszerre, még vendégekkel is kényelmesen elfér a közösségi rész centrumában, az étkezőben, de ha arra vágynak, lehetőségük van kisebb, 4-6 fős csoportokban is elvonulni.

2. emeleti alaprajz - REPLAN 6. csoport
11/15
2. emeleti alaprajz - REPLAN 6. csoport



2. emelet és tetőtér - közösségi lakás duplex privát egységekkel

A 2. emeleti, tetőtér felé bővülő közösségi lakás az alatta lévő rendszerét folytatja. A tetőtérbeépítéses, viszonylag kis alapterületű egységek már a kétszintesség miatt is jobban tagoltak, lakásszerűbbek, többféleképpen lakhatók. A tetőtér utcai részén kialakított multifunkciós teret a csatlakozó tárolóhelyekkel használhatja a közösség is, de bérbe is adhatják.

Tetőtéri alaprajz - REPLAN 6. csoport
12/15
Tetőtéri alaprajz - REPLAN 6. csoport




Pénzügyek

A cohousingot választók céljai között szerepel a piacinál olcsóbb lakhatás. A költségmegtakarítás az alaposan átgondolt, részvételi tervezéssel, innovatív, hosszútávon olcsó üzemelést eredményező gépészeti technológiákkal, és nem utolsó sorban saját munkával érhető el.

Akkor tekinthetjük reálisan megvalósíthatónak a projektet, ha az egy főre jutó havi bérleti díj nem haladja meg a jelenlegi piaci bérleti díjat (2000 Ft/m2/hó), amelyet a fiatal pályakezdők még meg tudnak fizetni.
Kedvezőbbé tehető a cohousing finanszírozása, ha az épületet az önkormányzat hosszútávra adja bérbe a szövetkezet részére, kötelezve a felújításra és a funkció megtartására. Állami garancia mellett a szövetkezet kedvezőbb kondiciójú hiteteleket tudna felvenni, ami szintén a beruházási költséget csökkenti.

Változatok

Koncepciónk lényege, hogy a belvárosi gangos házakban közösségi lakások alakíthatók ki udvarra néző privát lakrészekkel és utcára néző közösségi területekkel. Ezt egy cohousingon keresztül mutattuk be, de az alapgondolatnak más változatai is elképzelhetők.

A mintatervben szereplő közösségi házhoz építészetileg hasonló kialakítású egy kollégium, hostel, a belvárostól távolabbi helyen akár egy munkásszálló, anyaotthon vagy átmeneti otthon. Ezeket nem alulról szerveződő közösségek, hanem független szervezetek vagy üzleti vállalkozások működtetik.

A mintatervnél nagyobb beruházással, viszont jóval alacsonyabb fenntartási költséggel egy stabil klímájú, akadálymentesített épület alakítható ki, amely alkalmas lehet idősek otthona számára azoknak, akik a Belső-Erzsébetvárosban töltötték az életüket, és nem szándékoznak elköltözni innen.

A változatok természetesen nem azt jelentik, hogy minden házat ezek mintájára kell átalakítani. A kollektív lakhatási forma csak egy lehetőség, de a cohousingok mindig alakítják a környezetüket is, ezért fontos katalizátor szerepet játszanak.

Összefoglalás: probléma » beavatkozás » következmény - REPLAN 6. csoport
14/15
Összefoglalás: probléma » beavatkozás » következmény - REPLAN 6. csoport

Jancsó Miklós és Máthé Dóra

 

A REPLAN 6 munkacsoport tagjai:

csoportvezető: Jancsó Miklós DLA építész

munkatársak: Máthé Dóra építész, Nagy Zsolt szociológus, Sárkány Csilla városrehabilitációs szakértő

szakértők: Páricsy Zoltán, Egri István
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk