Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épülettervek/Hallgatói terv

Térátiratok – Csekei Fruzsina diplomamunkája

1/13

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/13

Térátiratok – Csekei Fruzsina diplomamunkája
Épülettervek/Hallgatói terv

Térátiratok – Csekei Fruzsina diplomamunkája

2024.05.21. 07:57
MÉD

Projektinfó

A budaszentlőrinci pálos kolostorromok revitalizációja

Tervezés éve:
2024

Stáblista

Témavezető: Szabó Levente DLA
Épületszerkezeti konzulens: Páricsy Zoltán László
Tartószerkezeti konzulens: Dr. Vető Dániel
Épületkivitelezési konzulens: Tőkés Balázs
Épületgépészeti konzulens: Dr. Harmathy Norbert

Intézmény

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Építészmérnöki Kar, tervezői specializáció
Középülettervezési Tanszek ‐ Építészet és emlékezet Stúdió

Dosszié:

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Csekei Fruzsina diplomamunkája budaszentlőrinci pálos kolostorrom revitalizációjáról szól. A koncepció az egykor itt működő szerzetesrend életéhez kötődő tevékenységformákra épül, ugyanakkor új kontextusba is helyezi és megnyitja a műemlék felhasználását a kortárs közönség számára. 

A  HELYRŐL
Budaszentlőrinc Budapest II. kerületében, a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy közötti völgyben helyezkedik el. A közelben található Szépjuhászné gyermekvasút állomás és a város közelsége miatt a terület a kirándulni vágyók közkedvelt megállója. De nem csak turista útvonalak szelik át a területet, hanem egy zarándokút is, hiszen itt állt a Magyar Pálos Rend első főkolostora.
A kolostor története egészen 1290-ig nyúlik vissza. A területen álló szerény erdei kápolna hamar kolostorrá bővült, mely a megalapuló Pálos Rend központjává vált. 1381-ben Lajos király jóvoltából Budaszentlőrincre kerültek Remete Szent Pál, a rend védőszentjének földi ereklyéi. Az esemény hatására nagy átépítések vették kezdetét. Teljes pompáját a 15. század végére érte el, viszont 1526-ben a Budára érkező török csapatok porig égették a kolostort. A pálosok többé nem költöztek vissza a területre, a kolostor köveit elhordták és beépítették a környező épületekbe.
Az épület múltja feledésbe merült, egészen 1850-ig, amikor régészeti ásatások vették kezdetét a területen. A feltárások eredményeként valósult meg, a helyszínen jelenleg is látható részleges rekonstrukciós kísérlet, mely során a védőtorony, az ereklyekápolna és a háromhajós templom alapfalait magasítottak fel.

2/13

PROBLÉMAFELVETÉS
A részleges rekonstrukció megteremtette a helyet, mely beépült a kortárs köztudatba, ugyanakkor a terület történelmi jelentőségének mélyebb megismerése után hiányérzetet támadhat bennünk a rekonstrukcióval kapcsolatban. A megmaradt kövek nagyrésze már eltűnt vagy a föld alatt lapul pár méter mélységben. A jelenlegi rekonstrukcióhoz hasonlóan, a kolostor falainak megidézése evidenciának tűnhet, viszont a hely így továbbra is néma maradna.

3/13

KONCEPCIÓ
A tervem, a jelenlegi rekonstrukció elbontását követően, az egykori pálos kolostor történelmi jelentőségének és múltjának hiteles és élményszerű bemutatását tűzi ki célul. Mindezt úgy, hogy megteremtsem a harmóniát a hely turisztikai és élő szakrális oldala között.

4/13

Elméleti keret: Négyesség
Kolostor főbb tereinek bemutatása éppen olyan fontos, mint az egykor bennük élő szerzetesek jelenléte. A szerzetesek életét és hitvallását pedig a tevékenységük tükrözi leginkább. Ahogy a  a Magyar Pálos Rend honlapján található rendtörténeti kiadványban is olvashatjuk,  „A pálosok életmódját kezdettől fogva a magány szeretete, az egyszerűség, a szigorú, önmegtagadó élet jellemezte. Mindennapjaik imádságban, olvasásban, elmélkedésben, kétkezi munkában teltek…"
A szerzők a szerzetesek négy tevékenységét emelik ki: olvasás, kétkezi munka, elmélkedés és ima. A kompozíció négy eleme ezen tevékenységeknek biztosít helyet.

13/13

Térbeli átiratok
Bár a kolostor legjelentősebb terei ´mágnesként vonzzák´ az építményeket, az újnak mégsem nem célja a régi rekonstruálása, kontúrjának 1:1-ben való lekövetése. Az általam tervezett építményegyüttes egy új értelmezőréteget ad a területhez, ami a romok rétegétől független; fizikai valójukat teljes mértékben érintetlenül hagyva a talaj felett lebeg. Minden elem egy térbeli feladvány, kortárs térértelmezés, amely megidézi és felerősíti az egykori terek jellegét. Mivel minden építmény kicsit más megfejtést rejt, a tervezés során tudatosan törekedtem a köztük lévő egység megteremtésére. Ennek érdekében az elemeket homogén anyaghasználat jellemzi, fából vannak. A homlokzati lécezés különböző ritmusban, de egységesen megjelenik minden elemen. Az épületelemek megközelítésükhöz szükséges corten acéltoldalékok szerkezetileg függetlenül vannak kialakítva.

6/13

AZ ELEMEKRŐL

Olvasó torony - olvasás
A torony a kolostor egykori védőtornyának romjai fölé magasodik. A védőtorony a kolostor és a külvilág határán állt. Ezt a mára már láthatatlan határt a torony erőt sugárzó tömege jelöli. A fogadóépület földszintjén elhelyezett teázó személyzete csempész állandó jelenlétet a helyszínre. Az emeleti szinteken kapnak helyet az olvasóterek. A terv koncepcionális indíttatása miatt funkcionális követelmények sokkal szabadabban kezelendők.

5/13

Pavilonnal határolt kert – kétkezi munka
A pavilon a kolostor kerengőjének helyét jelöli. A körbezárt fűszer- és gyógynövénykert a pálosok munkáját idézi meg újra a helyszínen. A pavilon négy oldalán megjelenő különböző irányú megnyitásai pedig a kolostor dimenzióira hívják fel a figyelmet.

10/13

Merengő tér - elmélkedés
A merengő tér az ereklye kápolna helyén épül. A merengő egy egyszemélyes, külvilágtól elzárt búvóhely, mely a profán és a szakrális terek határán áll. Nem direkt szimbólumokkal szerettem volna megteremteni a szakrális atmoszférát, hanem a homlokzat gyalulatlan deszkái között beszűrődő fénnyel.

11/13


 
Szabadtéri templom - ima
A templomtér a romok jelenleg is leginkább élő helye. Különleges aurája nem igényel épített elemet, így csak a használat kiegészítése és az atmoszféra további erősítése volt a cél. A gondozott tisztás szűkítésével a fák és sűrű növényzet a templomtér falaivá válnak, melyek évszakról évszakra változtatják formájukat, újabb és újabb arcukat mutatva. A tér lefedése pedig az ég, mely végtelen teret enged a fohásznak.

12/13

Csekei Fruzsina Rita

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.