10+1 – Weiszkopf András

"Több nyitott kommunikációt." Az Építészfórum 10+1 sorozatában a hazai építészeti szféra legelismertebb és legizgalmasabb szereplőit kérdezzük ki. Ezen a héten Weiszkopf András építésszel, a BME Lakóépülettervezési Tanszék oktatójával készítettünk interjút. 

Weiszkopf András a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Lakóépülettervezési Tanszékén diplomázott 2011-ben. Doktori tanulmányait 2013-ban kezdte a BME Építőművészeti Doktori Iskolája ösztöndíjas hallgatójaként, 2016-ban abszolutóriumot szerzett, 2022-ben védte meg doktori értekezését. 2007-ben kezd el dolgozni Erdélyi Bálinttal és Erdélyi Balázzsal a Balaton-felvidéken. 2011-től diploma- és későbbi doktori témavezetőjével, Kolossa Józseffel dolgozik. Ebben az időszakban született egyebek mellett a többször publikált mestermunkája a csomádi Sportközpont vagy a csomádi Egészségház. 2017-től Ránki Somával és Sógor Ákossal dolgozik együtt. Közös munkájuk eredménye többek között a székesfehérvári Koronázó térre született, díjazott pályázat is. A műemléki Hild József házban tervezett, lakásrekonstrukciót Ránki Somával jegyzi, akivel jelenleg is közösen tervez. 2011 és 2013 között a BME Lakóépülettervezési Tanszékén a Perényi Tamás, Hild György és Kolossa József vezette Intelligens Lakóház, Intelligens Környezet című Kutatóegyetemi kutatásban vett részt. Itt ismerkedett meg az építészeti formadetermináció témakörével, amit doktori tanulmányaihoz vezető út első lépésének tekint. 2010-től meghívott oktató, majd 2016-tól egyetemi tanársegéd a BME Lakóépülettervezési Tanszékén. 2015-ben hallgatói Év Konzulensének választották. 2019-től online közösséget szervez studioweiszkopf néven, ahol hallgatóinak munkái megtekinthetőek. 2016 óta vezet fényképes naplót naponta frissülő tartalommal: a magyar épített környezetet bemutató fotói több nemzetközi kampányban is szerepeltek már, magazinokban és könyvekben nyomtatásban is megjelentek. 2020-ban Yellow Fabric című fotósorozatával elnyerte a Temesvári Építészeti Biennálé első díját.

Ha az építészetet három szóban kellene bemutatni, mi lenne az a három szó?

Ember. Kontextus. Tartalék.

Mi számodra a legkülönlegesebb, legfontosabb épület vagy hely? 

Nem gondolkozom ilyen értelemben legekben, vagy inkább azt mondanám, hogy ez folyamatos változásban van. Több épület is befolyásolja azt, ahogy helyekhez és építészethez viszonyulok. A humlebæki Louisiana Museum of Modern Art épületei a természettel való kapcsolatuk miatt fontosak nekem, a berlini Lobe Block Terassenhaus a korszellemmel kialakított viszonyával fogott meg.

Hogyan vélekedsz a régi és az új viszonyáról?

Minden régi és új viszonyáról szól.

Melyik munkádra vagy a legbüszkébb? 

Építészként nagyon örülök annak a pozitív fogadtatásnak, amit a Ránki Somával közösen tervezett Október 6. utcai, eredetileg Hild József tervezte, műemléki műteremlakás rekonstruálása kapott. Ez megalapozta Somával közös munka viszonyunkat, akivel azóta is együtt dolgozok. 

Néhány hete volt Tér Tartalék, tervezői stratégiák használat és hely között. című doktori értekezésem nyilvános védése, ami egy közel ötéves folyamatot zárt le. Természetesen nagyon büszke vagyok arra, hogy elkészült, már pusztán a munka mérete és a személyes kötődésem okán is. Valahogy mégis annak örültem a legjobban, hogy a védésre egy tele teremben kerülhetett sor, nagyon jó volt látni a nagy érdeklődést, amit innen is köszönök.

Oktatóként az a munka, amit a BME Építészmérnöki Kar építészképzésének első évén, a Lakóépülettervezési Tanszéken csinálhatok, nagyon közel áll hozzám. Kiss Lucával és Novák Sándorral évek óta dolgozunk együtt, ám ebben a félévben meghívtam Péter-Szabó Eszter, Imre Flóra és Spilenberg Donát hallgatóimat is, ami egy izgalmas, évfolyamokon átívelő műhelyhangulatot eredményezett. A félév tervei megtekinthetők az oktatási tevékenységemnek létrehozott @studioweiszkopf Instagram-oldalon.

Építészetet fotózó emberként büszke vagyok arra a közösségre, amelyik nap mint nap megtisztel figyelmével. Majdnem hat éve minden nap készítek fotókat építészeti témában, ezek lehetnek épületek, érdekes építészeti részletek vagy éppen városi léptékű látványok. A fotók közül kiválasztok és megszerkesztek egyet, megkeresem a tervezőt és kiposztolom az @weisz Instagram-oldalon. Egyszerre lenyűgöző és izgalmas, hogy naponta több ezer ember az én nézőpontomon keresztül látja Budapest és az ország építészetét. 

Mit jelent számodra a siker? Mitől érzed magad sikeresnek? 

Akkor érzem magamat sikeresnek, ha a munkám is sikeres. Ám az, hogy egy adott helyzetben pontosan mi is volt a munka, általában utólag derül ki. Amikor az épület, amit terveztem vagy építettem, saját életre kel, örömet szerez azoknak, akik használják vagy azoknak, akik olvasnak róla, én is sikeresnek érzem magam. Amikor a hallgatóim pályázatokat nyernek, izgalmas irodákban tudnak tapasztalatot szerezni, megtalálják saját útjukat, akkor én is sikeresnek érzem magam. Amikor egy fotóm többmillió emberhez eljutva mutatja meg Budapest vagy Magyarország építészetének egy addig rejtve maradt szeletét, akkor én is sikeresnek érzem magam.

Milyen aktualitás, kérdéskör vagy téma foglalkoztat jelenleg az építészetben? 

Az olcsóság és az időtállóság látszólag ellentmondásos viszonya foglalkoztat jelenleg. 

Milyen terveid és céljaid vannak a jövőre nézve?

2022. június végén védtem meg Tér Tartalék című doktori értekezésemet, jelenleg az írás közben megszerzett tapasztalatok építészeti tervezésben és oktatásában történő hasznosításán dolgozom. 

Mit üzennél a megbízóknak, kivitelezőknek vagy építészeknek?

Több nyitott kommunikációt.

Egy könyv, film, zene, amit mindenkinek ajánlanál? 

Fabian Tobias Reiner Architectural Comfort című könyvét olvasom épp, amiben a funkció építészetének és az építészet funkciójának gondolatát állítja egymással szembe. Többek között az ülés, a lépcsőn haladás és a családi ház tervezett vagy vélt komfortját vizsgálja bécsi történelmi épületek példáján keresztül. A klasszikus modernitás kritikája ígéretes olvasmánynak tűnik. 

A Hátsó ablakot, Sir Alfred Hitchcock 1954-es klasszikusát, a nagyon érdekes térisége és téri történetei miatt tudom ajánlani. A törött lába miatt otthon ragadt fotós L. B. Jefferies szemszögéből bemutatott belső udvarba egy egész nagyváros van tömörítve. 

Az elmúlt időszak lezárásai, az otthonról való dolgozás, mind csak aktuálisabbá tették Dan Erickson 2022-es Különválását. A sorozat felvetésénél csak a történet fejleményei nyugtalanítóbbak. Emiatt, és a kitűnő esztétikája miatt mindenkinek ajánlom.

Zenét nem merek ajánlani senkinek, legutóbb Falcot, Marcel Dettmannt és ezt a Tama Sumo X Lacuti együttműködést hallgattam. 

Külföldi építészek, építészirodák közül kivel dolgoznál szívesen?

Daniel Abrahával és Stephan Achermannal a kifejezetten kísérleti, mégis nagy magabiztossággal megépített társasházaik miatt dolgoznék szívesen együtt, érdekel az a folyamat, ami ilyen épületeket eredményez. Andreas Lechnerrel szívesen vezetnék egy tervezési kurzust, a Counterintuitive Typologies stúdió felvetése nagyon megfogott. Matthias Moroderrel, a bécsi Architektur im Magazin és a Büro Bietenhader Moroder egyik alapítójával szívesen írnék egy könyvet. 

Kivel készítenél interjút a sorozat keretében?

Gedeon Teklával.

Szerk.: Sütöri Laura