Nézőpontok/Tanulmány

A balatoni nyaraló kertje – kertalakítás és ökológia Ormos Imre nyomán

1/26

Paloznak, nyaraló életkép, felvétel: 1938 / Forepan 160497, Boda Balázs

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1939. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1939. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1939. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1939. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1939. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonakarattya, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonakarattya, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonakarattya, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonakarattya, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonakrattya, az Ormos Imre fotóin szereplő nyaraló és kert ma / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonakrattya, az Ormos Imre fotóin szereplő nyaraló és kert ma / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonakrattya, az Ormos Imre fotóin szereplő nyaraló és kert ma / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonakrattya, az Ormos Imre fotóin szereplő nyaraló és kert ma / Fotó: Wettstein Domonkos

Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Szemes, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

?>
Paloznak, nyaraló életkép, felvétel: 1938 / Forepan 160497, Boda Balázs
?>
Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány
?>
Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány
?>
Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány
?>
Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány
?>
Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány
?>
Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1939. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány
?>
Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1939. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány
?>
Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1939. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány
?>
Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1939. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány
?>
Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1939. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány
?>
Balatonakarattya, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonakarattya, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonakarattya, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonakarattya, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonakarattya, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonakrattya, az Ormos Imre fotóin szereplő nyaraló és kert ma / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonakrattya, az Ormos Imre fotóin szereplő nyaraló és kert ma / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonakrattya, az Ormos Imre fotóin szereplő nyaraló és kert ma / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonakrattya, az Ormos Imre fotóin szereplő nyaraló és kert ma / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Szemes, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos
1/26

Paloznak, nyaraló életkép, felvétel: 1938 / Forepan 160497, Boda Balázs

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1939. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1939. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1939. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1939. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1939. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Balatonakarattya, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonakarattya, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonakarattya, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonakarattya, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonakarattya, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonakrattya, az Ormos Imre fotóin szereplő nyaraló és kert ma / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonakrattya, az Ormos Imre fotóin szereplő nyaraló és kert ma / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonakrattya, az Ormos Imre fotóin szereplő nyaraló és kert ma / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonakrattya, az Ormos Imre fotóin szereplő nyaraló és kert ma / Fotó: Wettstein Domonkos

Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Szemes, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

A balatoni nyaraló kertje – kertalakítás és ökológia Ormos Imre nyomán
Nézőpontok/Tanulmány

A balatoni nyaraló kertje – kertalakítás és ökológia Ormos Imre nyomán

2023.08.15. 18:03

Cikkinfó

Szerzők:
Wettstein Domonkos

Földrajzi hely:
Balatonakarattya, Balaton, Magyarország

Építészek, alkotók:
Ormos Imre

Dosszié:

Wettstein Domonkos Szezonális örökség c. cikksorozatának soron következő része ismét a Balaton környéki építészet egy speciális területét, a magánkertek kialakítását vizsgálja. A kertek a tájhoz és a természethez való kapcsolódásának kérdése már a ´60-as, ´70-es években előtérbe került, manapság pedig az ökológiai szemlélet miatt válik egyre fontosabbá. 

 

„A kert a természetet viszi közel az ember lakóhelyéhez, de bár lényege a növény, a kertnek jól „használható"-nak kell lennie, ezért kényelmes benntartózkodásra kell elrendezni. Jól használható kertet csak az összes körülmények alapos vizsgálatával, meggondolásával rendezhetünk be." [1]
(Ormos Imre, Balatoni kertek, 1962)

 „A kertünk összefügg a Balatonnal. Nem minden kert van közvetlenül a vízparton, de a Balaton környéki kertek összeköttetésben vannak a tó vízrendszerével és élővilágával. Ami a kertünkben történik, az a tájra, a tájban található vizekre és azon keresztül a tó élő rendszerére is hatással van."[2]
(Balatorium, Balatonbarát kert, 2023)

A Balaton intenzív beépítésének építészeti problémái mellett egyre többször hallani a még meglévő természeti területek szándékos károsításáról, nádasírtásokról, kilátást zavaró fasorok megmérgezéséről. A hagyományos tájhasználatot felváltó külterületi építkezések és a zártkertek problémáiról korábban már írtunk a sorozatban. A fejlesztések térfoglalásával egyre inkább visszaszorul a rekreációt is lehetővé tevő természeti környezet. De tehetünk-e a saját hatókörünkben a Balaton ökológiájának megőrzéséért? Számít-e egyetlen pixelnyi kertfelület a táj egészében?

Paloznak, nyaraló életkép, felvétel: 1938 / Forepan 160497, Boda Balázs
1/26
Paloznak, nyaraló életkép, felvétel: 1938 / Forepan 160497, Boda Balázs

Érdemes megvizsgálnunk, hogyan alakult át a nyaralókert kialakításának felfogása az elmúlt fél évszázadban, és ezzel összhangban ökológiai szempontból hogyan értékelődött át a táj egészében játszott szerepe? Épp ezért, míg a sorozat előző részében a nyaralóépítésre és berendezésre, ezúttal kertalakításra helyezzük a hangsúlyt. Ormos Imre 1962-ben publikálta Balatoni kertek című szemléletformáló írását, az idei évben pedig Balatonbarát kert címmel a Szabadon Balaton és a Balatorium szemléletformáló projektet indított a Veszprém-Balaton Európai Kulturális Főváros programsorozathoz kapcsolódóan.[3] Ormoshoz hasonlóan az eseménysorozat célja a kerthasználók szemléletformálása. Az események során arra keresik a választ, hogyan lehet a Balaton ökológiai rendszerét támogató módon kialakítani és fenntartani a kerteket. A tájkép egésze sok apró parcellából áll össze, és nemcsak az épületek, de a kertek kialakítása is sok problémát okoz a természetes élőhelyek hálózatában. Épp ezért fontos felismernünk és figyelembe vennünk azokat a szempontokat, amelyek a tó ökológiai rendszerének megőrzését segítik elő.

A tópart természetes élőhelyeinek hálózatába durva beavatkozást jelent a fejlesztések térfoglalása, miközben a beépített területeken a mikroklíma is jelentősen rosszabb lesz, és ez épp az üdülőhelyek élhetőségét veszélyezteti. Ahogy arra Zlinszky András, a Szabadon Balaton ökológusa rámutatott: „a kert egy élőhely mozaik", ahol meghatározó az invazív fajok jelenléte, a gyep, a cserjeszint, a fák és a vizes élőhelyek is.[4] Az egyre inkább túlépített Balaton-parton a kulcsproblémát a felszínborítás jelentős megváltozása jelenti. Bár a tó körüli üdülőterületek kertjei és parkjai felszínborítás szempontjából mesterséges környezetben létesült zöldfelületeknek számítanak, ugyanakkor a Balaton vízrajzi és az ökológiai hálózatának a részét képezik. Épp ezért fontos odafigyelni például arra, hogy a kert öntözése során mennyi víz megy a felszínről élővízbe és mit visz magával a Balatonba. Másrészt fontos az is, hogy az ökológiai hálózat élőhelyei közt fennmaradjon a kapcsolat és épp ez az a helyzet, ahol a kertünk kis léptéke ellenére is érdemben tehetünk a régió ökológiai rendszerének megőrzéséért. Ahogy Zlinszky András fogalmaz: „A saját kertünkben mindannyian tehetünk a régió beépítésének káros következményei ellen."

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány
2/26
Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

A balatoni kertalakítás kérdése ugyanakkor már a hatvanas években is előkerült. Érdemes megnéznünk milyen szempontok fogalmazódtak meg hatvan évvel ezelőtt, amelyek a táj korabeli állapotára is következtetést engednek. 1962-ben a Balatoni Intéző Bizottság kezdeményezésére nyaralóterv katalógust bocsátottak ki. A kiadvány célja az építkezések minőségének javítása volt, a kiadványban ugyanakkor a kertalakítás kérdésére is részletesen kitértek. A nyaralóépítések száma ebben az időszakban kezdett el egyre dinamikusabban emelkedni, a korábbi időszakokhoz képest kisebb telkeken egyszerűbb formában építkeztek. A nyaralás új életformája azonban még nem alakult ki, ehhez kívántak tanácsokat adni a kiadvánnyal.

A balatoni kertek mérete korszakról korszakra csökkent. Míg a századforduló villáit 600-800 négyszögöles vagy még nagyobb kertekbe építették, és a kertészeti kialakítása is reprezentatívabb volt, melléképületekkel, kútházzal, lugasokkal és növénytartó díszítő elemekkel, a két háború közt már csak 200 négyszögöles telkeket osztottak ki a gazdasági válságok szorításában szerényebb körülmények közt nyaralót építtetők számára. Ebből adódóan a kert kialakítása is egyszerűbb lett, miközben a világháború alatt a Budapestről leköltözők önellátás céljára is használták a nyaralókerteket. A második világháborút követően tovább csökkent a telkek mérete és 100 négyszögöles vagy annál kisebb kerteket alakítottak ki. Egyre népszerűbb lett az ikerházas beépítés, megjelentek a sorházak, ami a kertek méretét is korlátozta. Épp ezért vált fontossá a hatvanas évek elején a kertalakítás szempontjainak újraértelmezése. A nyaralótelepek történeti tipológiáit és az átalakulás folyamatait egy most folyó kutatási programban részletesen is vizsgálom.

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány
4/26
Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Az 1962-es Nyaralóépítés a Balaton-parton című kiadványban a kertalakításról szóló fejezetet Ormos Imre állította össze. Ormos a hazai kertépítészet meghatározó alakja, aki oktatói tevékenységével a későbbi generációkra is nagy hatást gyakorolt. Kerttervezési alkotásai közül egy olyan akarattyai kertet mutatunk be a harmincas évekből, amely személyes fotóarchívumában is gazdagon dokumentált. A telken álló modern nyaraló és a kert is jelentősen átalakult. Ormos az ötvenes években részt vett a Balatonkörnyék Regionális Tervének elkészítésében. Az új léptékű feladat számára is új módszertan kialakítását jelentette. A kertépítészeti kérdéseken túl a tájegység átfogó rendezésével foglalkozhatott. Az üdülőtáj értelmezését egy 1963-as publikációban foglalta össze: „Az üdülést kereső városi a nyílt tájban találja meg a nagy kiterjedésű és zavaró hatásoktól mentes környezetet. A nyílt táj annál becsesebb lesz számára, minél kevesebb nyomot hagyott rajta az emberi kéz."[5] Később a regionális tervhez kapcsolódó gyakorlati feladatokban is részt vett, amelyben már tanítványa, Mőcsényi Mihály is aktívan közreműködött. Mőcsényi nevéhez fűződik a tájrendezés hazai tudományos megalapozása, balatongyöröki saját nyaralókertjét, amelyet egy bánya rekultivációjával alakított ki, a sorozat korábbi részében már bemutattuk.

Ormos az átfogó regionális lépték mellett a nyaralókertek megfelelő kialakítására is tekintettel volt, ahogy ezt esszéjében is felismerhetjük. Kertalakítási elveinek kiindulópontja az épület és a kert egysége volt. „A kerti teret vagy tereket egybe kell fűznünk az épület térsorozatával. A kettőnek, háznak és kertnek olyan szoros művészi egységét hozhatjuk létre, amelyet mai felfogásunk szerint ideálisnak tekintünk."[6] Fontosnak tartotta, hogy a nappali a közvetlenül a kertre nézzen és ne legyen nagy szintkülönbség az épület belső tere és a kert szintje között. A kerten túl – amennyiben erre a kert fekvése lehetőséget adott – a táj egészének feltárulását is a koncepció részeként javasolta figyelembe venni. „Ekkor és csak így érezhetjük valóban egynek a kertet és a lakást. Balaton melletti nyaralóhelyen az ideális megoldáshoz az is hozzátartozik, hogy a kertnek ez a fő térrészlete – ha a telek fekvése megengedi – a tó, vagy völgy felé essék, hogy a kert legnagyobb terét és a táj nagy látványát együtt, egyszerre tekinthesse át és élvezhesse a szobából kilépő."[7]

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány
5/26
Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

Ez a megközelítés a korszak fókuszát is érzékelteti. A modernitás Ormos Imre szemléletére is hatással volt, A szabad táj, mint a nagyvárosok lakóinak üdülőterülete című 1963-as munkájában a modern építészet és várostervezés alapját jelentő Athéni Chartára hivatkozik, ami a diszciplínák közti kölcsönhatásokat is megmutatja.[8] Ezzel összhangban, amikor a balatoni kert használatáról ír, a modern ember személyes rekreációja felől közelít a kert funkciójához. „Alapvető jelentőségű a kert kialakításakor, hogy figyelembe vegyük az embert, aki a kertben lakik."[9] A megközelítésben a modernitás felfogása jelenik meg, amely a historizáló, reprezentatív kialakítással szemben már a funkcionalitás felől értelmezi a feladatot. A használó karaktere alapján több alternatívát vet fel a kertalakításhoz:

„Máskép kell kertet berendezni annak a részére, akinek a kertészkedés örömet, élvezetet jelent, aki kertjével, a kert egész élő világával, ­– növényeivel, állataival ­– együtt él, mint annak részére, aki csak idényjellegűen használja nyaralóját és így terhes kötelességet lát a kert létesítésében és állandóan ismétlődő költségeket a karbantartásban. (…) Itt pl. a tömeghatást célzó, erős színeffektust képező, de tartósan változatlan virágkiültetés lesz a helyénvaló, míg a lelkes kertbarát bizonyára az ezerféle, hétről-hétre újdonságot jelentő növényösszeállítást fogja örömmel fogadni, amelyen keletkezés és elmúlás színjátékát újra és újra élvezheti."[10]

A növényzet elrendezésénél a városi és a mezőgazdasági környezetet állítja szembe. Bár nem mondja ki, de a Balaton-partot városisas környezetként kezeli, ahol a tájképi kert helyett a geometrikus elrendezést javasolja. A parcellák méretének csökkentésével ebben az időben már valóban egyre inkább urbanizált tájjá kezdett válni a tópart. „Városi környezetben, építészeti létesítmények által erősen uralt szomszédságban kertünk is szabályosabb, rajzosabb legyen. Itt általában a szigorúan geometrikus elrendezés lesz legjobban a helyhez illő. Ilyen viszonyok közt un. tájképi formák beerőltetése sokszor visszás, néha groteszk hatást kelt. Ezzel ellentétben mezőgazdasági művelés alatt álló környezetben a geometrikus kert merevsége lesz idegenszerű, szigorú rendjével a környezetnek ellentmondó."[11]

Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány
6/26
Balatonakarattya, a Hosszúmező utca és a Csaba utca sarkán álló nyaraló és kertje, Ormos Imre felvétele, 1938. / Fortepan, Ormos Imre Alapítvány

A növények kiválasztásánál a gyümölcsfákat javasolja, közülük is a cseresznyét és a diót, mivel kevés gondozást igényelnek. A cserjék közül a ribizkét ajánlja. A szezonális használat, ahogy azt a sorozat előző részében az épültek részletképzése és berendezése kapcsán láthattuk, meghatározó a fenntartás és gondozás szempontjából. A kor gazdasági lehetőségeire is utal, hogy szükség esetén a konyhakert létesítését is a kert részeként képzeli el. A szamóca dús leveleivel a gyepet helyettesítheti. Véleménye szerint a vöröskáposzta, a pisztrángsaláta és a feketegyökér szabályos ültetésével „dekoratív hatásokat" is el lehet érni. A kertalakításnál és a növényalkalmazásnál tehát történeti díszkertek reprezentatív formálását levedlve elsősorban a korszak használati szempontjai kerülnek előtérbe. Az ökológiai krízis csak másfél évtizeddel később, a hetvenes évek második felében lesz érzékelhető a Balaton-parton és ekkor fogalmazódnak meg a tágabb léptékű rendszerelméleti nézőpontok.

Balatonakrattya, az Ormos Imre fotóin szereplő nyaraló és kert ma / Fotó: Wettstein Domonkos
17/26
Balatonakrattya, az Ormos Imre fotóin szereplő nyaraló és kert ma / Fotó: Wettstein Domonkos

Épp ezért ma már a kertalakítás szempontjait érdemes kiegészítenünk a jelen horizontját vizsgáló Balatorium projekt ökologikus szempontrendszerével. A Balatonbarát kert érdekében néhány gyakorlati alapszabályt is meghatároztak, amelyek betartásával érdemben segíthetjük a régió ökológiai rendszerét. A burkolt felületek méretét például, amennyire lehet, csökkenteni kell, mivel nyáron túlzottan felmelegszik és megakadályozza a csapadékvíz talajba jutását, miközben a felületről a víz akár közvetlenül is az élővízbe kerülhet. Kerülni kell az invazív, azaz nem őshonos növényfajok telepítését, mert kárt okozhatnak a kialakult ökoszisztémában. A Balaton vízminősége védelmében nem javasolják a növényvédőszerek és a műtrágyázás alkalmazását, valamint a csapadékvíz csatornába vezetését is kerülni kell, mert túltelítettség esetén a szennyvíz kibukhat a rendszerből és közvetlenül a Balatonba juthat. Épp ezért érdemes inkább összegyűjteni a csapadékvizet az öntözéshez. Továbbá javasolt a kerti komposztolás, a vonuló állatok számára az átjárható kerítés kialakítása, a fészekodú és rovarhotel elhelyezése, a mulcsozás. A növényalkalmazásnál fontos a polikultúra kialakítása, azaz a különböző növények együttéléséből adódó ökológiai előnyök kihasználása. A természetes kert tehát összességében kevesebb gondozást igényel, kellemesebb mikroklímát hoz létre és közvetlen kapcsolatot alkot a táj egészével

Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos
21/26
Sajkod, nyaralókert / Fotó: Wettstein Domonkos

Láthatjuk hogyan alakult át a balatoni kert perspektívája az elmúlt évtizedekben az ökológiai krízis kibontakozásával: a Balaton ökoszisztémájában a táj és a kert mint rész és egész viszonya jelenik meg. Az üdülés környezetének megfelelő kialakítása ma már nemcsak a kerthasználók rekreációja, de az ökológiai problémák kezelése miatt is fontos. A díszkertek öncélú esztétikája helyett a természetesebb és az ökológia rendszerébe illeszkedő kertalakítást lenne szükséges elősegíteni, ahogy a táj kezelésében is egyre többször fogalmazódik a „visszavadítás" gondolata. A modernitás esztétikáját az ökológia szempontrendszere váltja fel, miközben a tájkép tágabb egészében a kertalakítás új esztétikai értéket nyerhet. A balatoni kertek ugyanakkor lehetőséget adnak arra is, hogy kultiváció és rekreáció összekapcsolódhasson. A kert nemcsak a természet dramaturgiája, a születés és az elmúlás szemlélődése által tölthet fel, de a kert kultiválása, alakítása is a re-kreáció folyamatának része. Nincsen összkép részlet nélkül, a Balaton – és tágabban egész világunk – ökológiai rendszerének helyreállításához a saját nyaralók kertjében is tevékenyen hozzá tudunk járulni.

Wettstein Domonkos

 

Szezonális örökség: A Balaton kultúrtáj, miközben kérdés, a vízparti üdülőterületek huszadik századi emlékei is a tájegységi örökség részévé válnak-e? A harmincas, majd a hatvanas évek balatoni építészetében identitásformáló elemmé vált az a szezonális használatból adódó fesztelen karakter, amely a korszakban alkotó építészek számára is inspirációt jelentett. A balatoni építészetet elemző doktori kutatásomban a „re-kreáció" alkotásmódszertani folyamataként írtam le ezt a különleges, az alkotás alapelemeit kereső, kísérletező építészeti mentalitást. A kutatás során feldolgozott huszadik századi tervek és épületek rehabilitációja ma egyre inkább aktuális kihívást jelent. A sorozat ennek az egyre inkább eltűnő Balaton-parti identitásnak ered nyomába.

 

 

[1] Ormos Imre: Balatoni kertek. In: Nyaralóépítés a Balaton-parton. É.M. Építésügyi Dokumentációs Iroda, Budapest, 1962.
[2] https://balatorium.hu/esemeny/balatonbarat-kert-projektindito-meetup-paloznak
[3] Balatonbarát kert a Szabadonbalaton ötlete, PAD Alapítvány szervezésében, A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 támogatásával. Részletes projektleírás: https://www.szabadonbalaton.hu/rolunk.html
[4] Zlinszky András: A Balatonbarát kert,  Paloznak, 2023. június 2. https://balatorium.hu/esemeny/balatonbarat-kert-projektindito-meetup-paloznak  Az előadás megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=3wmLNMQV4DM
[5] Ormos Imre: A szabad táj és a városi emberek üdülése. Sport és tudomány 6 (1962) 6, 163.
[6] Ormos Imre: Balatoni kertek. In: Nyaralóépítés a Balaton-parton. É.M. Építésügyi Dokumentációs Iroda, Budapest, 1962.
[7] Ormos Imre: Balatoni kertek. In: Nyaralóépítés a Balaton-parton. É.M. Építésügyi Dokumentációs Iroda, Budapest, 1962.
[8] Wettstein Domonkos: Táj és régió. A regionális eszme kialakulása és táji vonatkozásai a Balaton-térség rekreációs célú fejlesztéstörténetében. Landscape and Region. Formation of the Regional Concept and its Landscape Aspects in the History of Balaton Development. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 44 (2017) pp. 2-23
[9] Ormos Imre: Balatoni kertek. In: Nyaralóépítés a Balaton-parton. É.M. Építésügyi Dokumentációs Iroda, Budapest, 1962.
[10] Ormos Imre: Balatoni kertek. In: Nyaralóépítés a Balaton-parton. É.M. Építésügyi Dokumentációs Iroda, Budapest, 1962.
[11] Ormos Imre: Balatoni kertek. In: Nyaralóépítés a Balaton-parton. É.M. Építésügyi Dokumentációs Iroda, Budapest, 1962.

 

Irodalomjegyzék:
Ormos Imre: Balatoni kertek. In: Nyaralóépítés a Balaton-parton. É.M. Építésügyi Dokumentációs Iroda, Budapest, 1962.
Ormos Imre: A szabad táj mint a nagyvárosok lakóinak üdülőterülete. A kertészeti és szőlészeti főiskola évkönyve XXVII. évf. 1963 Mezőgazdasági Kiadó, 1963, Budapest. 189-208.
Mőcsényi Mihály: A táj és a zöldterület fogalmi problémái a tájrendezés nézőpontjából. Településtudományi Közlemények 21 (1968) 66-76.
Bardóczi Sándor, Gerzánics Annamária, Szilágyi Kinga (szerk.): MM_C Mőcsényi Mihály Egy polihisztor tájépítész: Tanulmányok és esszék Mőcsényi Mihály életéről. Budapest, TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, 2021. 431 p.

A tanulmány az alábbi kutatásokra támaszkodik:
Wettstein Domonkos: Regionális stratégiaalkotás a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979), BME Építészmérnöki Kar, Csonka Pál Doktori Iskola, 2018. Könyvalakban megjelent: Wettstein Domonkos: Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században. Tarsoly Kiadó, Budapest, 2022.
Wettstein Domonkos: Modern Landscape Concepts in the Early Protection Perspectives: The Professional Positions of the Architect Tibor Farkas and the Landscape Architect Mihály Mőcsényi. Architektura and Urbanizmus 55 (3-4) pp. 170-183. (2021) https://doi.org/10.31577/archandurb.2021.55.3-4.4
Wettstein Domonkos: Táj és régió. A regionális eszme kialakulása és táji vonatkozásai a Balaton-térség rekreációs célú fejlesztéstörténetében. Landscape and Region. Formation of the Regional Concept and its Landscape Aspects in the History of Balaton Development. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 44 (2017) pp. 2-23.

 

„A kutatás a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-22-4-II-BME-271 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült." 

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.