Helyek/Infrastruktúra

A budapesti 4-es metró I. szakasz állomásai

1/1

?>
1/1

A budapesti 4-es metró I. szakasz állomásai
Helyek/Infrastruktúra

A budapesti 4-es metró I. szakasz állomásai

2006.04.10. 10:02

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Csapó Balázs

Dosszié:

Ismertető, opponensi vélemények, a pesti megállók tervei

A 2006. április 5-ei Fővárosi Tervtanácsi ülésen, mely a pesti metróállomásokat tárgyalta, az opponensek és a tervtanácson jelenlévők egyöntetűen kifejezték örömüket, hogy a korábbi metróépítésekhez képest most végre építész kezekbe került az állomások építészeti megformálása. Természetesen mindez nem volt előzmények nélkül, és még most is számos nehézséggel kell megbirkózniuk a résztvevőknek. A bemutatott terveket - a Fővám téri állomás kivételével - a tervtanács elfogadta, illetve kérte a tervezőket, hogy hasonló szellemben folytassák munkájukat, gondosan ügyelve a részletekre, információs rendszerekre, világításra stb.
vm

 

I. A budapesti 4-es metró állomásainak tervei 

A 4-es metró Budapest egyik legnagyobb városfejlesztési beruházása. Nemcsak közlekedési, nemcsak mérnöki, hanem kimondottan városfejlesztési beruházása. Egy ilyen léptékű akció építészeti, városépítészeti eredményei döntőek egy város arculata és általános megítélése szempontjából. A munkák kapcsán kialakuló környezet, a városi terek, az új infrastruktura által indított ingatlanfejlesztések serkentik a város megújulását, meghatározzák hosszú távú életét. Jól tudják ezt Bilbaoban, Koppenhágában, Amszterdamban, ahol a metróépítés Gesamtkunst. E helyeken az állomások építészeti megjelenése mellett a városfejlesztés és a városépítés kérdésein át, a tárgyak és a kocsik dizájnjáig, a menetrend és a jegy külalakjáig minden előbb utóbb harmóniába rendeződik. De ebbe a harmóniába kell illeszkednie a mérnöki megoldásoknak - alagútépítés, tűzvédelem, környezetvédelem, energiatakrékosság, automata vagy nem automata vonatvezetés, - , az építési munkáknak és a projektirányítás kérdéseinek is. 

Egy ekkora beruházásnál ez a feladat, és ez nem kevés... 

Nagy örömünkre szolgál, hogy a budapesti 4-es metró esetében a 2004-es építészeti pályázat eredményeként a budapesti építészek is bekapcsolódhattak egy ilyen komplex folyamatba. Nagy örömünkre szolgál, hogy fel tudtuk venni azt a sebességet, amit a folyamat diktált - még ha ez nem is mindig könnyű. Nagyon jó dolog az is, hogy azon az ezer szálon, ahol a legkülönfélébb szakmájú és érdekeltségű kollégákkal együtt kell működni, többnyire harmonikus és izgalmasan érdekes kapcsolatokat tudtunk kiépíteni. 



 

A munka meghatározó előélete - és ebben a Vasúthatósági Engedélyezési Terv (VET) - alapvető korábbi döntéseket és elhatározásokat rögzített. Mégis, az állomások és a kijáratokhoz kapcsolódó felszíni területeken számos lehetőséget is magukban hordoztak. Feladatunk kapcsán ezeket a lehetőségeket próbáltuk minél jobban kihasználni: that was the Challenge... 

Az is nagy kihívást jelentett, hogy eközben az egész metróépítés üzenetéből is áthozhassunk valamit az építészeti feladatokhoz.  Ha a Város alapvető célja a tömegközlekedés fejlesztése és vonzóvá tétele, akkor az épített környezet is nőhessen fel ehhez. Ha van ennek a gondolkodásnak határozott karaktere, akkor állítsuk szolgálatába a metrót. Ha van ennek a fejlesztésnek célcsoportja, akkor legyen a létrehozott rendszer az ő számukra vonzó. Az állomástól, a kocsin át a jegykezelésig. 

Az állomások építési engedélyezési tervei sokban eltérnek a pályázati tervektől. Ennek oka egy evolúciós folyamat. 

Korábbi alapvető döntés volt, hogy az állomások nem az évtizedekkel ezelőtt megszokott bányászati módszerrel, alagutak összekapcsolásával készülnek, hanem a nagyvilágban ma szokásosan, felülről építve. Dobozszerkezetekkel, ún. cut-and-cover módszerrel. A VET az így kialakuló hatalmas tereket beépítette, valamilyen külső funkció - pl. parkoló, vagy kereskedelem - befogadására szánta, erről a gondolatról azonban idővel kiderült, hogy illúzió: ott és azon a helyen nincs ilyen területekre szükség. Már a pályázat idején mindenki igyekezett a réselt dobozok tereit felszabadítani: háromhajós, bazilikális csarnokok jelentek meg a terveken. A konkrét tervezés során azonban a pontos építési program ismeretében egyértelművé vált, hogy az adott funkciók helyszükséglete lehetővé teszi a dobozszerkezetek tereinek felnyitását, egyterű állomások kialakítását. Ennek kapcsán hosszan elemeztük e továbblépés következményeit - a terek léptékétől a szükséges installációk rögzítésének gondjain át a  tűzvédelemig -, egyértelművé vált, hogy ezt a lehetőséget ki kell használni. Nem titok: bécsi, müncheni előképek és az építés-technológiai előnyök alapján választottuk ezek után az egy-fesztávú szerkezeteket. Építészeti előny az átlátható, nagyléptékű, soha-nem-volt terek megjelenése. Külön fejezetet érdemelne a szellőztető rendszerek kérdése: a tűzvédelem mai követelményei olyan méretű hő- és füstelvezető rendszerek kiépítését teszik szükségessé, amelyek önálló építészeti, téralakító elemmé nőtték ki magukat. A pillérek eltűnése mellett viszont a terek meghatározó tartószerkezeti elemeivé váltak azok a kitámasztó gerendarendszerek, amelyek a nagy mélységű dobozszerkezetek oldalfalaira ható hatalmas földnyomást tartják. Néhány állomáson a helyszín adottságai miatt a dobozszerkezetek nem lehetnek elegendő nagyok ahhoz, hogy magukba foglalják a peronokat és a mozgólépcsőket. E helyeken alagutakkal, oldalirányú mozgólépcső aknákkal kell kiegészíteni a dobozszerkezet terét, aminek azonban igazán komplex térrendszer az eredménye. 

Az állomástervező irodák ezekre a lehetőségekre építették terveiket. Létrejöttek a változatok egy témára... 

A munkában az szolgált örömünkre, hogy minden tervezőcsoport másképp közelíthette meg a feladatot, de eközben egyáltalán nem esett nehezünkre egymáshoz közelálló építészeti formanyelvet, eszközöket alkalmazni. Voltaképp ez biztosítja az állomások egységét és különbözőségét. Sokat vitatkoztunk azon, hogy mi az egyforma, mi a különféle, melyek azok a rétegek, amelyek a felismerhetőséget biztosítják, melyek azok, amelyek az identitást. Idáig jutottunk. 

A munka nincs befejezve. A csoport eddig az engedélyezési tervek elkészítésére kapott megbízást. Dolgozunk azon, hogy a későbbi tervfázisokban is szerepet kaphassunk. Sajnálattal kellett tudomásul vennünk, hogy az állomásokhoz csatlakozó felszíni terek tervezéséből - még megannyi remek gondolatunkkal, hosszú évek előkészítő munkájával a zsebünkben is - a lényegesebb helyszíneken egyszerűen kiszorultunk. Ezek másik szálakon futnak tovább. (Az okokról név és cím a szerkesztőségben.) 

Egyes feladatokkal eközben előreszaladtunk, bár nem eléggé. Ugyan nem az eng.tervi szerződésünk feladata, de korrektül elgondolkodtunk az utastájékoztató rendszeren, a belső bútorzaton és felszerelési tárgyakon, a székektől és az SOS panelektől a peronvéglezáró korlátokig. Persze ezeken még dolgozni kell, mint ahogy a "képzőművészeti rétegen" is. Bízunk abban, hogy ezeknek is eljön az ideje. 

 

II. Az állomások rövid leírása 

"KELENFÖLD" metróállomás - építészek: PALATIUM Stúdió Kft. - Erő Zoltán, Csapó Balázs, Varga Péter István, Brückner Dóra, Antal Máté, Kosztolányi Zsolt 

A Kelenföldi pályaudvarhoz csatlakozó metróállomás a vonal ideiglenes végállomása. Az állomás az itt kialakuló intermodális csomópont központi eleme: két kijárata az Etele tér és az Őrmező felé eső autóbuszállomásokhoz kapcsolódik, az aluljárószintről közvetlenül a vasúti peronokhoz lehet feljutni. Az aluljárószinten üzletek sora nyújt szolgáltatásokat az átszállóknak. A metróvonal megnyitását követően a környező terület felértékelődésével jelentős ingatlanfejlesztési projektek várhatók a térségben. 

 
"TÉTÉNYI ÚT" metróállomás - építészek: PALATIUM Stúdió Kft. - Erő Zoltán, Csapó Balázs, Varga Péter István, Brückner Dóra, Antal Máté, Kosztolányi Zsolt 

Az állomás a Kelenföld városközpontjában épül meg. A nagyméretű park sarkán kialakított állomáson lehetőség adódott arra, hogy az állomást természetes fény világítsa meg. A kijárat kialakítása lehetővé teszi a szomszédos ingatlanon épülő bevásárlóközpont közvetlen megközelítését.
 

"BOCSKAI ÚT" metróállomás - építészek: PALATIUM Stúdió Kft. - Erő Zoltán, Csapó Balázs, Varga Péter István, Brückner Dóra, Antal Máté, Kosztolányi Zsolt 

Az állomás rendkívül szűk helyen, a Fehérvári út alatt készül el, mindez különleges műszaki megoldások, ferde cölöpfalak alkalmazását teszi szükségessé. Az állomás sajátos terét a lépcsőlejárat egyedi kialakítása is gazdagítja.
 

"MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉR" metróállomás - építészek: Gelesz és Lenzsér Kft. - Gelesz András, Róhr Anita, Herczeg Tamás, Balázs László 

Az állomás Dél-Buda egyik legnagyobb forgalmú közlekedési csomópontjába kerül. Két kijárata és a kiépülő aluljáró rendszer a felszíni tömegközlekedési járatok optimális megközelítését szolgálja. A felszíni villamosállomásra épülő pavilon a tér arculatát döntöen fogja felfrissíteni.
 

"SZENT GELLÉRT TÉR" metróállomás - építészek: PALATIUM Stúdió Kft. - Erő Zoltán, Sporaarchitects Kft. - Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya 

A Duna közelsége és az építési hely kötöttségei összetett állomási szerkezet kialakítását indokolták: a szerkezet egy kisebb réselt dobozból és bányászott alagúti szakaszokból áll. A kijárat az állomástól északra kap helyet, ez a lépcsők vonalának megtörését, galériaszint közbeiktatását teszi szükségessé. Az állomás felett kialakuló aluljárószint a Műszaki Egyetem előtt készülő mélygarázs megközelítését, a felvonók kiépítését szolgálja.
 

"FŐVÁM TÉR" metróállomás - építészek: PALATIUM Stúdió Kft. - Erő Zoltán, Sporaarchitects Kft. - Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya 

A Szent Gellért téri állomás ikertestvére, részelt dobozszerkezettel és bányászott alagútszakaszokkal készül. A szerkezet komplexitását növeli, hogy az adott helyen meg kell oldani a 2-es villamos aluljárójának és a gyalogosaluljárónak a kialakítását is. A metróvonal átadását követően a Fővám tér várhatóan a Belváros egyik új kapujává válhat.
 

"KÁLVIN TÉR" metróállomás - építészek: PALATIUM Stúdió Kft. - Erő Zoltán, Csapó Balázs, Varga Péter István, Brückner Dóra, Antal Máté, Kosztolányi Zsolt 

Az állomás nemcsak a meglévő 3-as metróvonalhoz, hanem a tervezett 5-ös metróhoz is kapcsolódik. Döntően átépül a meglévő aluljáró és átalakul a tér arculata is. A szűk helyen különleges ferde falú dobozszerkezet építése adott kielégítő megoldást.
 

"RÁKÓCZI TÉR" metróállomás - építészek: Budapesti Építőművész Műhely Kft. - Dévényi Tamás, Takács Orsolya 

Az állomás kialakítását egyértelműen a tér értékes faállománya határozta meg: az állomás vegyes szerkezetének, egyedi térbeli kialakításának köszönhetően  megmaradhatnak a tér ősfái. Az állomást a vásárcsarnok tervezett föld alatti parkolójával együtt kell megépíteni. A munkák kapcsán megújul a tér egészének arculata.
 

"NÉPSZÍNHÁZ UTCA" metróállomás - építészek: Puhl Antal Építészirodája Kft. - Dajka Péter, Szepesi Zoltán 

Az állomás a park sarkán helyezkedik el, így lehetőség adódott arra, hogy az utascsarnokot természetes fény világítsa meg. Az építkezéssel egyidőben várhatóan megújul a szomszédos Erkel színház és a történeti park egésze.
 

"KELETI PÁLYAUDVAR" metróállomás - építészek: Gelesz és Lenzsér Kft. - Gelesz András, Róhr Anita, Herczeg Tamás, Balázs László 

Az állomás a vonal ideiglenes végállomása. A gyökeresen átépülő aluljárórendszer új gyalogoskapcsolatokat biztosít a tér felszíni tömegközlekedési járataihoz, elkészül a 2-es metró új lejárata, kiépül a két vonal közötti átszállókapcsolat. Az új aluljáró kialakítása révén lehetőség adódik az állomás természetes megvilágítására is. A tér arculatának megváltozásával méltóvá válhat Budapest egyik főpályaudvarához, főkapujához.

 

III. STÁBLISTA 

Építészek
PALATIUM Stúdió Kft. - Erő Zoltán, Csapó Balázs, Varga Péter István, Brückner Dóra, Antal Máté, Kosztolányi Zsolt

Budapesti Építőművész Műhely Kft. - Dévényi Tamás, Takács Orsolya

Puhl Antal Építészirodája Kft. - Dajka Péter, Szepesi Zoltán

Gelesz és Lenzsér Kft. - Gelesz András, Róhr Anita, Herczeg Tamás, Balázs László

Sporaarchitects Kft. - Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya 

Fénytervezés
Bányai Tamás
 

Tárgytervezés, információs rendszer
Orlai Balázs, Kukorelli Péter 

Mérnök szakági tervezők
FŐMTERV Rt. - UVATERV Rt. - MottMacDonalds Ltd. konzorcium

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk