Helyek/Infrastruktúra

Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai II.

1/65

4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.

?>
4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.
?>
4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.
?>
4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.
?>
4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.
?>
4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.
?>
4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.
?>
4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.
?>
4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.
?>
4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.
?>
4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.
?>
Gellért   tér, vezető tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász   Orsolya - sporaarchitects   Kft.
?>
Gellért   tér, vezető tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász   Orsolya - sporaarchitects   Kft.
?>
Gellért   tér, vezető tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász   Orsolya - sporaarchitects   Kft.
?>
Gellért   tér, vezető tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász   Orsolya - sporaarchitects Kft.
?>
Gellért tér, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Gellért   tér, fotó: Bujnovszky   Tamás
?>
Gellért   tér, fotó: Bujnovszky   Tamás
?>
Gellért   tér, fotó: Bujnovszky   Tamás
?>
Gellért   tér, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Gellért    tér, fotó: Hatvani    Ádám
?>
Gellért    tér, fotó: Hatvani    Ádám
?>
Gellért    tér, fotó: Hatvani  Ádám
?>
Gellért    tér, vezető tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász   Orsolya - sporaarchitects  Kft.
?>
Gellért tér, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Gellért tér, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Gellért tér, fotó: Hatvani Ádám
?>
Makettépítés, fotó: Hatvani Ádám
?>
Modellfotó, Gellért tér
?>
Modellfotó, Gellért tér
?>
Modellfotó, Gellért tér
?>
Modellfotó, Gellért tér
?>
Modellfotó, Gellért tér
?>
világításpróba, fotó: Hatvani Ádám
?>
Fővám téri állomás, fotó: Hatvani Ádám
?>
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Makettfotó: Stefkó Károly
?>
Makettfotó: Stefkó Károly
?>
Fővám téri állomás látvány
?>
Makett
?>
Tékrép
?>
Peron látvány
?>
Fővám téri állomás, fotó: Hatvani Ádám
?>
Fővám téri állomás, tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya
?>
Fővám téri állomás, tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya
?>
Fővám téri állomás, tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya
?>
Fővám téri állomás, tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya
?>
Fővám téri állomás, tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya
?>
Fővám téri állomás, tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya
?>
Fővám téri állomás, tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya
?>
Fővám téri állomás, tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya
?>
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
1/65

4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.

Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai II.
Helyek/Infrastruktúra

Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai II.

2011.08.26. 11:53

Projektinfó

4-es metró

Építés éve:
2014

Stáblista

megbízó: BKV ZRt., DBR Metró Projektigazgatóság

mérnök: EUROMETRÓ Kft.

generáltervezők: FŐMTERV ZRt., PALATIUM Kft., UVATERV ZRt.

építész generáltervező: Erő Zoltán, Csapó Balázs - PALATIUM Kft.

Rákóczi tér állomás építész tervezői: Dévényi Tamás - Budapesti Műhely Kft.
munkatársak:  Kovács István, Máté Orsolya, Németh Krisztina, Takács Orsolya és Vadász Viktor

Szent Gellért tér és Fővám tér állomások építész tervezői: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya - sporaarchitects Kft.
projektépítészek: Balogh Zsuzsa, Korompay Attila
munkatársak: Várhidi Bence, Soltész Noémi, Stefkó Károly, Jánosi András, Molnár Diána, Molnár Adrienn
képzőművészet: Komoróczky Tamás (Szent Gellért tér állomás)
üvegszerkezet tervező: MÉRTÉK Stúdió Kft. (Fővám tér állomás)
Szent Gellért tér modell: limesmodel
Fővám tér modell: Mónus Noémi, Stefkó Károly

tartószerkezeti, elektromos, épületgépészeti mérnök szakági tervezők: FŐMTERV ZRt., UVATERV ZRt.,, Kelevill Bt., Temesvári Tervező Kft., KIPTERV Kft.

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Zöldi Anna a négyes metró szerkezetkész állomásairól szóló sorozatának második részében a Rákóczi téri, illetve a két Duna-parti, a Fővám és a Szent Gellért téri állomások építészeti koncepcióját, különleges világát és egyedi szerkezeti megoldásait mutatja be, amelyek egy speciális „kortárs építészeti katalógus" lapjaiként követik majd egymást.

Rákóczi tér

A négyes metró állomásainak utastereire 2003-ban kiírt építészeti tervpályázat második helyezettje Dévényi Tamás és Polyák György lett. A zárójelentés kikötötte, hogy egy állomás tervezésébe a nyertes vonja be a második helyezettet, így a Rákóczi téri állomás terveit a Budapesti Műhely Kft. készítette.

A helyszín nemcsak a Nagykörút közelsége miatt nagy kihívás, hanem a kétes hírű tér hagyományos fővárosi kontextusának felülírása, a műemlék vásárcsarnok, mint építészeti háttér, illetve a parkos környezet megőrzése igen összetett feladatot jelentett. A park védelme érdekében az állomás kialakítása részben bányászati technológiával történt. Az eredeti szabályozási terv alapján a mozgólépcsőnek az aluljáró szintre kellett volna érkeznie, habár aluljáróra itt semmi szükség nem volt. A tervezők kezdeményezésére végül új szabályozási terv készült, ennek megfelelően két felszíni építmény épülhetett. Külön épületbe érkezik a mozgólépcső, illetve a liftek és a lépcsőház. Az egymásnak hátat fordító, a közép felé 2, illetve 30 fokos lejtésű, konzolos tetővel fedett vasbeton szerkezeteket a tér közepén kialakított vízmedence foglalja egységbe.

A Rákóczi téri állomás esetében a sokszereplős projekt résztvevői közötti egyeztetés sikeresebben alakult, mint másutt. A vásárcsarnok alatti területeket is sikerült parkolásra igénybe venni és a mélygarázs tereihez kapcsolni, ennek lejárata a tér oldalában került kialakításra. A felszíni térrendezés koncepciója (s73 Kft.) a teljes területet egységesen kezeli. A park közepét a metró vízfelülettel kombinált építményei foglalják el, a mélygarázs miatt kivágott fákat utólag pótolják. Az építész tervező javaslatára a vásárcsarnok és a tér közötti területen megszűnik az átmenő gépkocsiforgalom, helyén szilárd burkolatú felület – városi tér – készül. A körutat és a csarnokot a parkon keresztül átlós irányú sétány köti össze, amely a műemlék épület középtengelyhez vezet. A metró épületeinek geometriája a sétány vonalát követi, az építményeket ferde sík határolja, így a játszótérrel szemben esőbeálló kialakítására is lehetőség adódott. A vízmedence, illetve a szellőzők szegélyének burkolására a tervezők azt a trieszti karsztmárványt alkalmazták, amely Budapesten az eklektika korában a lépcsőházak, lábazatok meghatározó anyaga volt, mára viszont teljesen feledésbe merült.

4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.
6/65
4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.

A metrókijárat egyszerű gesztussal fordul a körút felé: a 30 fokos lépcső fölött 30 fokos tető lejt a tér közepét elfoglaló vízmedence felé. A körút felé kinyíló homlokzat előtt sorakozó három fa természetes lezárást ad a főútvonal forgalma felől. Az engedélyezési terven konzolosra tervezett vasbeton tetőlemezt a kiviteli tervek készítése során a tartószerkezeti tervező ilyen formában nem vállalta, így került a tervezői szándék ellenére a kijárat elé három acéloszlop.

Az állomás tere egyedi szerkezettel épült. Tudva, hogy a többi állomáson így vagy úgy megjelennek majd, az építész itt el akarta kerülni a keresztirányú kitámasztó gerendák használatát és egyedi szerkezetet tervezett. A földnyomás mértékének megfelelően változó alakú és keresztmetszetű nyomott vasbeton gyűrűk használatával a többi állomástól eltérő karakterű tér jött létre. A régi TV képernyőkre emlékeztető vonalvezetésű galériaszintekről a teljes belmagasság láthatóvá válik. A természetes fényt két kör keresztmetszetű, tükrökkel ellátott üvegcső közvetíti az állomás peronjára. A sík zárófödémen kör elemekből szerkesztett vasbeton álmennyezet készül, formailag illeszkedve az üvegcsövekhez és a kör alakú, az indirekt világításhoz szükséges tükrökhöz. A betonmunkák minősége mutatja, hogy a Rákóczi téri állomáson a kivitelezési munkák egymásra épülő szakaszait sikerült egy kézben tartani.

A Rákóczi tér elnevezésére rímel a belsőépítészeti gesztusok sora: a gyűrűk belső falán különböző Rákóczi-birtokok neve olvasható, a látszóbetonba relief-szerűen mélyített hatalmas betűkkel. A helyiségnevek beazonosítása bizonyára hasonlóan izgalmas feladványt jelent majd az utasoknak, mint a Deák tér betűmontázsa – ha valaki nem tudná, ott versekről van szó.

A látszóbeton bélésfalakat eredetileg roncsolt betonfelülettel tervezték, de végül itt is matricás technológiával épültek. A nagy belmagasságú központi térhez csatlakozó, bányászott peron-szakaszokon mozaikburkolat készül, a három egymás melletti alagút a magyar zászló RAL kódja szerinti piros-fehér-zöld színű burkolatot kap. A kiindulópont mégsem a nemzeti trikolor, hanem - közlekedési analógiát keresve - a piros és zöld színjelzés volt. A fehér önként adódott az eredetileg elképzelt – és a kivitelezésen elvérző – látszóbeton mozaik helyett. A bányászott technológiából adódó csöves alaprajzi kialakítás miatt az információs rendszer ezen az állomáson nem a tér középtengelyébe, hanem az alagutak közötti átjárókba (fénykapukba) kerül. A középső közönségforgalmi alagút végfalára 4x4 monitorból szerkesztett mátrix-felületen művészeti iskolák és galériák anyagából terveznek állandóan változó bemutatót.

4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.
9/65
4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.

 

Fővám tér, Szent Gellért tér

A Palatium Stúdió felkérésére két állomást, a Szent Gellért térit és a Fővám térit a sporaarchitects Kft. tervezte, az építészeti tervek és a látványképek a külföldi szaksajtóban rendszeresen sikerrel szerepelnek. A Duna két partján épülnek a vonal legmélyebb állomásai, s a helyszűke miatt ezeknél is részben bányászott megoldást kellett alkalmazni. Fő rendszerüket és szerkezetüket tekintve ikertestvérek, habár a felszíni adottságok különbözősége miatt az építmények közül az előbbi a „sirály", az utóbbi a „csónak-kristály" munkacímet kapta.

A kitámasztó gerendarendszer itt valóban egészen egyedi megoldással készült, az ötletet az ideiglenes kitámasztásra szolgáló vascsövek hálózata adta. A „csontszövetnek" vagy „marokkónak" nevezett gerendarács minden szabályosság nélkül, a teherhordás irányai szerint rendeződik organikus hálózattá, szintenként eltérő mintázattal. Az entrópia – vagyis a rendszer rendezetlenségének foka – a spontán szerveződő hálózatok esetében magas, így az állomás szerkezete egy fizikai törvényszerűség térbeli megfogalmazásaként is felfogható: a felszíni mesterséges rend és a föld mélyének organikus rendje közti átmeneti állapot kifejeződése. A többszintes gerendázat fölötti felülvilágító a felszín fényét kacskaringós utakon közvetíti a föld alatti sötét világba: a két pólus között az állomás tere képez hidat.  (Sajnos a másik ideiglenes nyílás a hatóságok ellenállása miatt nem maradhat meg felülvilágítóként – pedig talán ez alatt a legszebb, a legdöbbenetesebb a természetes fény élménye az állomás mélyén.) A mozgólépcsők mindkét állomáson csak galériaszint közbeiktatásával, tört vonalvezetéssel fértek el az adott területen. A résdobozok alapterülete közel négyzetes, az állomás peronjai a dobozhoz csatlakozó alagutakba futnak ki. A galériaszintekről és az üvegezett liftekből feltárul az állomások teljes struktúrája.

A Fővám téren a lejárat a Szabadság-híd hídfőjében kiépített új villamos aluljáróból indul. A mozgólépcsők fölött két üvegkristályra emlékeztető felülvilágító készül, a kompozíció harmadik eleme a Corvinus egyetem előtt álló liftépület. A tervezői elképzelés az állomást a Belváros kapujának tekinti – ezért kerül a liftdobozok üvegfelületére Buda és Pest Giambattista Nolli-féle térképe, amely a beépített és beépítetlen területeket, az utcahálózatot és a közterek rendszerét ábrázolja sajátos grafikával.

Gellért   tér, fotó: Bujnovszky   Tamás
16/65
Gellért tér, fotó: Bujnovszky Tamás

A Gellért téri állomás felszíni építménye a Műegyetem előtti fasorba illeszkedik. A liftek tornya és a lépcsőlejáró között csavarodó betonszalag egy fát vesz körül. A betonszalagra uszadék fára emlékeztető, ücsörgésre szánt fatörzs kerül, amely organikus elemként jól ellenpontozza a 21. századi anyaghasználatot. A Szent Gellért tér egészének rendezése Dévényi Sándor műtermének munkája, a metróépítkezéshez kapcsolódóan megvalósuló részek a tér már eddig kialakított karakterét folytatják. Az állomás kortárs megfogalmazásától - amely az egész vonalon végighúzódó koncepcióhoz illeszkedik - a felszíni rendezés szellemében élesen különbözik. Itt vetődnek fel legélesebben a tervezésbeli megosztottságból eredő ellentmondások, de a vonalon több más helyen is tapasztalható, hogy adott esetben négy-öt iroda is munkálkodik egy voltaképpen egységes terület, a metróállomás és környezete kialakításán.

Az egész vonalon jellemző látszóbeton felületek mellett a két állomás terében más  burkolóanyagok is markáns szerepet kapnak. A falakra több helyen Corten-lemez burkolat kerül, a bányászott szakaszokon a peronalagutakat egyedileg tervezett, kiselemes kerámiaburkolattal látják el, így a társművészet az építészeti tér szerves részeként jelenhet meg. A vágányok feletti füstkötények színre festett üvegből készülnek. A világítást adó fénycsövek random elhelyezésben kialakított acél tartóvázra kerülnek.

A két nagy mélységű állomás kapcsán érdemes néhány szót szólni az alagutak lejtésének, irányváltásainak kialakításáról, amely nagyon egyszerű és szellemes módszerrel történik. Az alagutak vasbeton gyűrűinek két zárósíkja nem párhuzamos, 3-4 cm-t összetart. Ezekből a ferdén elmetszett hengerekből egymáshoz képest elforgatva gyakorlatilag bármilyen irányváltás, oldalirányú görbület vagy lejtés kialakítható, de egyenes szakasz is építhető. A tübbing-elemeket a fúrópajzs maga helyezi el, a gyűrűket maga forgatja a megfelelő helyzetbe. A marófej az elkészült gyűrűkre támaszkodva halad tovább előre. A szerkezetkész állapot helyszíni bejárásainak egyik leglátványosabb pontja az alagutakban tett séta – a sínek nélküli körkörös betongyűrűkben haladva egy óriási városi bélcsatorna látogatóinak érezhetik magukat az érdeklődők.

Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
37/65
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás

A Fővám téri és a Szent Gellért téri állomás szűk helyre beszorított, kusza gerendarácsainak fényekkel, árnyékokkal, különös átlátásokkal szabdalt tere éles ellentéte a Rákóczi téri állomás tiszta, átlátható, logika-vezérelt világának. Az adott építészeti, mérnöki feladat megoldásának két szélsőséges pólusaként felfogható állomások jól illusztrálják, hogy a többtervezős projekt beváltotta a tervezői ígéretet. A különböző korú és habitusú építészek ugyanarra a szerkezeti problémára más-más választ adtak, ezzel a vonal egészének egységes arculatán belül egyedi kortárs tereket hoztak létre. A 21. századi építészeti katalógus - amelyet ilyenformán a városlakók elé tárnak - bármely hangos kiáltványnál meggyőzőbb érv a kortárs építészet értékei mellett, és várhatóan jótékony hatással lesz a sokat szidott közízlés alakulására.

Zöldi Anna

 

Vélemények (3)
desdicsávo
2011.08.29.
13:40

pest g. nolli féle térképe: ez azért félreérthető, nem?

kezdoepitesz
2011.08.29.
09:36

Nagyon jók lettek a fotók!

gesu
2011.08.26.
13:07

Több makettfotó a Gellért térről: www.limesmodel.hu

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk