Nézőpontok/Tanulmány

A gulyásmodern

1/16

Katharina Roters/Szolnoki József Kockaház kompiláció I. 2004-2012/2021

?>
Katharina Roters/Szolnoki József Kockaház kompiláció I. 2004-2012/2021
?>
Szolnoki József: Idötengely. Infografika 2014-17
?>
Szolnoki József: A lakástermelés arányai azt ötvenes évek végén a baráti országok viszonylatában.  Infografika, 2017.  Forrás: Majos Máté: A családiház -problémáról- nem utoljára. Valóság, 1961.5.sz.
?>
ROTERS&SZOLNOKI Gulyáskommunista apokrif #5.  animáció, 0‘58“  BAUHAUS100. Ludwig Múzeum, Budapest, 2019
?>
Katharina Roters: Hungarian Cubes (Harkány) 2012
?>
Katharina Roters: Hungarian Cubes (Szamossályi) 2012
?>
Katharina Roters/Szolnoki József: Spontán emlékmű: a kockaház Kutatók éjszakája, 2014 Re:public galéria, Pécs. fotó: Horváth Gábor
?>
Katharina Roters: Hungarian Cubes (Székelyzabar) 2008
?>
Komparáció I. Motívumvándorlás: Álperspektíva  A: Katharina Roters: Hungarian Cubes (Kaposvár-Toponár), 2012. A kapart kőporos minta 1963-ban készült.  B: Az első magyar paneldísz, Pécs-Uránváros,1965.  tervező: Pálfi Miklósné és Tillai Ernő
?>
Lantos Ferenc: Pécs, kertvárosi óvoda fríze zománcozott acéllemezek, 1971  fotó: ifj. Gyergyádesz László, 1998
?>
Komparació II. Szigetelés előtt és után A: Katharina Roters: Hungarian Cubes (Pannonhalma), 2012.  Az eredeti diszités 1970-ben készült.  B: Felújitás utáni állapot 2015-ben.
?>
Katharina Roters/Szolnoki József: Panel-Szekvencia I. Budapest, 2021
?>
Katharina Roters/Szolnoki József: Panel-Szekvencia II. Budapest, 2021
?>
Komparáció III.: Vándormotívum A: Katharina Roters: Hungarian Cubes (Zics), 2012. Az eredeti kőporos díszítés. B: Szolnoki József: Panel, Budapest, 2021    A szigetelés után mintával ellátott bütü.
?>
Komparáció IV.: Vándormotívum A: Katharina Roters: Hungarian Cubes (Rinyaújlak), 2012. Az eredeti kőporos díszítés. B: Szolnoki József: Panel, Budapest, 2021    A szigetelés után mintával ellátott bütü.
?>
Komparáció V.: Vándormotívum A: Katharina Roters: Hungarian Cubes (falunév ismeretlen), 2012. Az eredeti kőporos díszítés. B: Szolnoki József: Panel, Budapest, 2021
1/16

Katharina Roters/Szolnoki József Kockaház kompiláció I. 2004-2012/2021

A gulyásmodern
Nézőpontok/Tanulmány

A gulyásmodern

2021.07.30. 08:03

„A bomba felrobbant, de nem tett kárt az épületben, sőt, a robbanás helyén egy új ház nőtt ki a földből. Később megállapították, hogy a technikusok fordítva nézték a különböző tervrajzokat, fordítva szerelték be az alkatrészeket, így lett a magyar atombombából építőipari világszabadalom." (Moldova György: Magyar atom)

Kádár-kocka hetünk a végéhez közeledik. Mai cikkünkben, a téma építészeti megközelítéseitől ismét eltávolodva, Katharina Roters képzőművész és Szolnoki József ál-antropológus, a híres Hungarian Cubes kötet és kiállítás alkotói erednek az általuk életre hívott "gulyásmodern" kifejezés nyomába.

A második világháborút követően a vidék csaknem feudális életvilágát a kommunista ideológia által meghatározott kényszerpályára állították. A hagyomány folytonossága megszakadt, a generációk között örökíthető földvagyon szerepét a ház vette át. Gondolatkísérletünkben a népi kultúrát a hivatalos néprajztudomány paradigmájától eltérő módon, azzal mintegy szembe helyezkedve ragadjuk meg. Feltételezésünk szerint a kapart kőporos ornamentikával díszített kockaház egyszerre volt a klasszikus folklór utolsó nagy korszakának és a lokális modernitásnak a kulcsépülete. E kettősség leírására alkottuk meg a gulyásmodern kifejezést.

Szolnoki József: Idötengely. Infografika 2014-17
2/16
Szolnoki József: Idötengely. Infografika 2014-17

1956 után a helyzetet konszolidálandó, a vezetés fokozni kívánta a jólétet. Az életszínvonal-alku folyományaként a nép hallgatólagosan elfogadta az elnök nevével fémjelzett rendszert, annak minden ellentmondásosságával: kollektív-privát, város-falu, 5 éves terv-hiánygazdaság, népi-modern, népuralom-diktatúra, szocialista tartalom-nemzeti forma. Ez a gyakran paradox komplementerekből álló szuperstruktúra nem lett volna fenntartható az állampolgárok félhivatalos túlélő praktikái nélkül, és ezzel mind a két fél tisztában is volt. A hétköznapok valósága és az ideológia fikciója közötti ellentét a kettős beszéd technikájának segítségével egyenlítődött ki. Összemosódtak a kemény és a puha, a privát és a hivatalos, a tiltott és a támogatott, a valóság és az ideológia határai: Kettős beszéd, kettős mérce. Második nyilvánosság, második gazdaság. A kettős kódolás a világ dolgait stabil ambivalenciával vonta be. Az ötvenes évek végén a baráti KGST országok közül egyedül a Legvidámabb barakkban épült több magán, mint állami lakás. 1982-től Magyarország egyszerre volt tagja a hidegháborúban egymásnak feszülő hatalmak központi pénzügyi szervezeteinek, a KGST-nek és az IMF-nek.

Szolnoki József: A lakástermelés arányai azt ötvenes évek végén a baráti országok viszonylatában.  Infografika, 2017.  Forrás: Majos Máté: A családiház -problémáról- nem utoljára. Valóság, 1961.5.sz.
3/16
Szolnoki József: A lakástermelés arányai azt ötvenes évek végén a baráti országok viszonylatában. Infografika, 2017. Forrás: Majos Máté: A családiház -problémáról- nem utoljára. Valóság, 1961.5.sz.

„Itt egy régi épület volt. És az le lett bontva 68 márciusban, és októberben költöztünk is. És akkor fogta a papirost, akarom mondani a tervet, lerakta a konyhaasztalra és egy vonalzóval addig nézegette, huzogatta a vonalakat, amíg meg nem lett. És akkor a Papa mondta, hogy legyen így... És amikor színezésre került a sor – ez pár évre rá történt, miután felépült a ház – a kőműves sablonokat hozott, és abból lehetett kiválasztani, hogy melyik mintát kérjük. Mi ezt választottuk. Szüleimnek ez a minta tetszett. Volt körökörös is, de nekik ez tetszett a tégla forma miatt, gondolom. Mert szerették az egyenes dolgokat... Ez a verseny megvolt. Minden gazda más hülyeséget talál ki. A kőművesek meg ráértek ilyenekkel szórakozni... Most megint máshogy van. Most az a modernebb, ha nincs minta rajta. Az egyszerübb most a szebb? Valami ilyesféle. De most én is egyszínűre csinálnám. Narancs színűre, fehér ablakkal. Az nagyon mutatós lenne.“
(Szolnoki József: A papa mondta, hogy legyen így. Tereptöredékek)

A vezetés, mivel képtelen volt megbirkózni a reá háruló összes feladattal, a lakhatás problémájának megoldását a kollektív termelés útjára lépett dolgozó parasztra bízta. E feladat elvégzéséhez azonban engedélyeznie kellett az ideológiailag paradox, háztáji magántulajdont is. A posztparaszt így a második gazdaságból származó, szürke jövedelméből építette fel új otthonát. Tehát az állam házgyári panelprogram komplementereként, lényegét tekintve kapitalista tőkéből, azaz félig-meddig rendszeren kívül valósult meg a vidéki lakásállomány magánerős modernizációja. A kapart kőporos díszítéssel ellátott sátortetős kockaház fóliaként terült a rurális tájra és szinte teljesen felülírta azt. Egy olyan nagyságrendű életszínvonal-emelkedés valósult meg általa, melyhez csak a középkor veremlakásait elhagyó jobbágyainak életminőség-javulása fogható. Ennek ellenére a művelt értelmiség vele kapcsolatos véleménye a mai napig egyértelműen negatív, mivel csupán az autentikus paraszti kultúra elpusztításának szimbólumát látja benne. Így a hivatalosan kanonizált modern mellett létezett egy másik, az ismeretlen, a kulturális és ideológiai tabusítás körei mögött rejtőzködő, mostoha-, árnyék-, vagy korcs modernitás: A kőporos díszítéssel ellátott sátortetős kockaház.

ROTERS&SZOLNOKI Gulyáskommunista apokrif #5.  animáció, 0‘58“  BAUHAUS100. Ludwig Múzeum, Budapest, 2019
4/16
ROTERS&SZOLNOKI Gulyáskommunista apokrif #5. animáció, 0‘58“ BAUHAUS100. Ludwig Múzeum, Budapest, 2019

A kocka háztípus a közhiedelemmel ellentétben nem egy hivatalos típusterv alapján, hanem spontán építészeti kódként terjedt el. Eredetével kapcsolatosan több, egymásnak ellentmondó levezetés is létezik. A legmerészebb ezek közül talán az, amelyik a lovasnomád ősmagyarok sátrát kapcsolja össze a Bauhaus egyik meg nem valósult tervével, Molnár Farkas 1922-es a Vörös kockaházával. Képzeljük csak el, ahogy a Tőry Emil és Pogány Móric által az 1911-es Torinói Világkiállításra tervezett Attila palotájának tetejéről egy kéz átrakja a sátortetőt a Vörös kockaházra. Voilá, kész is van a magyar kocka!

Katharina Roters: Hungarian Cubes (Harkány) 2012
5/16
Katharina Roters: Hungarian Cubes (Harkány) 2012

A kocka háztípus viszonylag rövid idő alatt, meglehetősen magas számban készült, hasonló méretű és formájú homlokzatából egy olyan gigantikus vetítővászon jött létre, amely tökéletes felületként szolgált a kulturalizációs folyamatban elnyomottak visszatéréséhez. A kapart kőporos díszítő technika a reneszánsz sgrafittóig vezethető vissza, melynek elnevezése az olasz sgraffiare, azaz kaparni igéből ered. Szociokulturális gyökerei egészen a jobbágyfelszabadítás előtti időkig nyúlnak, amikor a szabad öltözködés, a tulajdonbirtok joga még nem volt magától értetődő. Sőt, a díszek viselése is tabu alatt állt. „Korábbi századok ruházati rendszabályai tiltották a parasztoknak a selyem, a bársony, bizonyos prémek használatát, nehogy hasonlóvá váljanak a nemesekhez." (Hofer Tamás, 1975)

Az 1810-es években az ország nyugati felében újfajta luxus bukkant fel. Színes posztórátétekkel látták el a hétköznap viselt, jobbágy-szolga státust szimbolizáló szűröket. A paraszt öntudatra ébredését jelképezte az így létrejött cifraszűr. Feltételezhető, hogy a polgárosodó paraszt a népviselet két világháború közötti részleges feladását, az úgynevezett kivetkőzést, a mézeskalács-építészetnek is nevezett elidegenedés-mentesítő házdíszítő gyakorlattal, vakolat-szűrhímzéssel (is) kompenzálta. A konszolidáció részeként kezdett lazulni az öltözködésben is az ínséges negyvenes-ötvenes évek kényszerpuritanizmusa. A kőporos díszítés, ezzel párhuzamosan, a hetvenes évekre érte el csúcspontját. A kapart kőporos ornamentika a lesüllyedt kultúrjavak elméletének megfelelően jelent meg a huszadik század második felében a magyar agrárproletariátus otthonainak homlokzatán.

Katharina Roters: Hungarian Cubes (Szamossályi) 2012
6/16
Katharina Roters: Hungarian Cubes (Szamossályi) 2012

Nehéz lenne pontosan behatárolni, hogy a kockaház mikor is ment ki a divatból. Bár 1983 a fridzsiderszocializmus viszonylag eseménytelen éveként vonult be a köztudatba, értelmezésünkben azonban éppen ebben az évben léptünk át a posztmodern állapotba. Az organikus találkozott a kibernetikus modellel. Január 2-án a Paksi Atomerőmű első blokkját rákapcsolták az országos hálózatra, augusztus 18-án pedig bemutatták az István, a király rockoperát. A következő évtizedben a népviselet újra-feltalálásával kezdetét vette a visszaöltözés, miközben megjelent, majd el is terjedt a személyi számítógép. Mindenki emeletes és – tegyük hozzá – túlméretezett házakat akart építeni. A kilencvenes évek elejétől a nemes vakolatok megjelenésével véget ért a kőporos házdíszítés, a kockaház, vagyis az ország teljes átépítésének korszaka.

Katharina Roters/Szolnoki József: Spontán emlékmű: a kockaház Kutatók éjszakája, 2014 Re:public galéria, Pécs. fotó: Horváth Gábor
7/16
Katharina Roters/Szolnoki József: Spontán emlékmű: a kockaház Kutatók éjszakája, 2014 Re:public galéria, Pécs. fotó: Horváth Gábor

S ezzel meg is érkeztünk egy, a még megélt félmúlt és a már történelemmé változtatott múlt között, a kulturális emlékezetben sodródó hasadékhoz. Feltűnő, hogy míg a mát jellemző információs túltengéstől távolodva a félmúlt kockaházával kapcsolatban meglepően hézagosak az ismereteink, addig az etnográfiai távlatokról ismét nagyobb mennyiségű információ áll a rendelkezésünkre. A sodródó hasadék egy olyan dinamikus modell, amely a kortársakat egy bizonyos távolságból követi. A trauma-tabu-vakfolt fogalmi keretben értelmezve, a kockaház éppen most kerül ki egy sodródó hasadék árnyékából. E házak tulajdonosai sok esetben nem csupán passzív megrendelők voltak, hanem a népművészet egyik legfontosabb kritériumának eleget téve, cselekvő szubjektumokként vettek részt az építkezésben, a minták kitalálásában és elkészítésében. A vegytiszta népi kultúra elvesztéséből eredő traumán, illetve az értelmiség ebben való tevékeny részvételéből adódó, bűntudatából eredő elfojtás vakfoltján keresztül érthető csak meg a kockaházzal kapcsolatos információs deficit. A házakat díszítő kőporos formanyelv egyszerre volt népi és modern. Naiv, ugyanakkor párhuzamos a kortárs képzőművészet antirealista megfogalmazásaival. A közterület felé forduló kőporos homlokzat a kor egyik legreprezentatívabb kulturális technikája volt. Mégis addig sodródott láthatatlanul a létező és a felfogott között, amíg rá nem vetült egy idegen tekintete. Ezért állította 2014-ben a feje tetejére a korszak népi kultúrájáról a néprajztudomány által hivatalosan kialakított képet írásunk egyik szerzőjének, Katharina Rotersnek a "Hungarian Cubes. Subversive Ornaments in Socialism" címen publikált fotóiból épített gerilla skanzen.

Katharina Roters: Hungarian Cubes (Székelyzabar) 2008
8/16
Katharina Roters: Hungarian Cubes (Székelyzabar) 2008

"Ha a magyar népművészet színforma gazdagságát nem örököltem volna a véremben, valószínűleg sohasem született volna meg művem lényege, a planetáris folklór. Színpompát, szépséget, vidámságot a világ összes népeinek! Társadalmi művészetről álmodom. Lelkesítő program, megvalósítható, s meg is csináljuk."
(Victor Vasarely: Színes város. 1970)

A gulyáskommunizmus Vasarely planetáris folklórján keresztül tette magáévá az antirealista, geometrikus absztrakciót, mutat rá Orosz Márton egy a bonyhádi zománcművészeti kísérleteket vizsgáló szövegében. 

Az első panelen alkalmazott ornamentális díszítés, Pálfi Miklósné és Tillai Ernő 1965-ös pécs-uránvárosi ötemeleteseinek álperspektivikus motívuma már két évvel korábban megjelent egy kockaházon, a Kaposvár melletti Toponáron. Tehát függetlenül attól, hogy tervutasításos vagy spontán keretek között valósult meg a lakóépület, díszítését ugyanaz a logika működtette, ugyanaz a korszellem csapódott le rajta. 

Komparáció I. Motívumvándorlás: Álperspektíva  A: Katharina Roters: Hungarian Cubes (Kaposvár-Toponár), 2012. A kapart kőporos minta 1963-ban készült.  B: Az első magyar paneldísz, Pécs-Uránváros,1965.  tervező: Pálfi Miklósné és Tillai Ernő
9/16
Komparáció I. Motívumvándorlás: Álperspektíva A: Katharina Roters: Hungarian Cubes (Kaposvár-Toponár), 2012. A kapart kőporos minta 1963-ban készült. B: Az első magyar paneldísz, Pécs-Uránváros,1965. tervező: Pálfi Miklósné és Tillai Ernő

Az általunk megvizsgált több mint ezer épületportrét kiértékelve szembetűnő a nagy geometrikus gesztusokkal operáló motívumok Baranya megyei szóródása. A hatvanas évek végén Lantos Ferenc és köre, a későbbi Pécsi Műhely tagjai, a Vasarely-féle társadalmi művészet éthoszának megfelelően, az optikai demokráciának az egész urbánus térre való kiterjesztéséről álmodoztak. Az 1969-ben, a bonyhádi zománcgyárban megrendezett első zománc alkotótelepen már ennek megfelelően hajtották végre geometrizáló programjukat. Lantosnak több reprezentatív geometrikus épületzománca is megvalósult. Egyik ezek közül a kertvárosi óvoda 1971-es épülete Pécsett.

Lantos Ferenc: Pécs, kertvárosi óvoda fríze zománcozott acéllemezek, 1971  fotó: ifj. Gyergyádesz László, 1998
10/16
Lantos Ferenc: Pécs, kertvárosi óvoda fríze zománcozott acéllemezek, 1971 fotó: ifj. Gyergyádesz László, 1998

A 3T: tiltott, tűrt, támogatott Bermuda-háromszögében a falusi lakosság szabadon díszíthette, akár geometrikus mintákkal is, otthona közterületre néző homlokzatát. Tehát a posztfolklórban a neoavantgárd képzőművészettel párhuzamosan egy geometrikus fordulat következett be. Ezzel tulajdonképpen az ideológiailag kívánatos szocialista realizmussal szemben egy antirealista irányzat vette át a vezető szerepet az esztétikai csatatéren. A homo kadaricus optikai tudatalattija kaleidoszkópikusan abszorbált mindent, ami az útjába került. A Vasarely és a Bauhaus modernitás nyomdokain haladó neoavantgárd Pécsi Műhely által meghirdetett optikai demokrácia meg is valósult a kőporos homlokzatok ornamentációján keresztül.

Komparació II. Szigetelés előtt és után A: Katharina Roters: Hungarian Cubes (Pannonhalma), 2012.  Az eredeti diszités 1970-ben készült.  B: Felújitás utáni állapot 2015-ben.
11/16
Komparació II. Szigetelés előtt és után A: Katharina Roters: Hungarian Cubes (Pannonhalma), 2012. Az eredeti diszités 1970-ben készült. B: Felújitás utáni állapot 2015-ben.

A sors iróniája, hogy amíg az Európai Unió által is támogatott épületszigetelési program következtében a kockaházakról gyorsuló ütemben tűnnek el a díszek, addig a paneleken egy, a kőporos formanyelv logikájához igen közel álló ornamentáció veszi kezdetét. Néhány színnel, túlnyomórészt geometrikus elképzelések mentén valósul meg a planetáris folklór színes városának huszonegyedik századi verziója. Dr. Tari Gábor a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Rajzi Tanszékének egyetemi docense a következőképpen foglalja össze a panelszínezés menetét:

"A Dunyha Pályázat első fázisában perspektivikus látványterveket kellett bemutatni, ezek alapján született meg a döntés, de a kivitelezőnek nagyon precíz, méretezett, síknézetű rajzokra is szüksége van, az építési engedélyt is ezek alapján adják ki. Majd következik a próbafestés megtekintése, melyben a lakosság képviselői is részt vesznek, hogy minden oldalról elfogadott legyen a munka. Az épületszínezés egy veszélyes műfaj, kellemetlen, ha valamilyen apró disszonáns árnyalat jön létre, akkorák a költségek, hogy nem javítható már utólag. Viszont egy kisebb színkártyáról is csak nagy gyakorlattal lehet megállapítani, hogy 5 emelet nagyságban jó lesz-e."

Katharina Roters/Szolnoki József: Panel-Szekvencia I. Budapest, 2021
12/16
Katharina Roters/Szolnoki József: Panel-Szekvencia I. Budapest, 2021

A dilemma továbbra is ugyanaz, mint az előző században volt, amikor 1975-ben az atomváros munkásai számára épített paksi panelek díszíthetősége kapcsán kirobbant a Tulipán-vita:

„Hogyan képzelik a pécsiek, hogy a bús Bauhaus vasbeton banya, emberre emlékeztető tulipánokkal felcicomázva egyszeriben vidám magyar menyecskévé válik? Merő naivitás!"
(Major Máté: A családiház-problémáról – nem utoljára. Valóság, 1961. 5. sz.)

Már azt hittük régen megemésztettük, elfelejtettük, civilizációsan meghaladtuk, túl vagyunk rajta. De egy napon újra felbukkan. A panelszigetelésekkel a velünk élő gulyásmodern válik újra láthatóvá. A rendszerek jönnek-mennek, de úgy látszik, a gulyás örök.

Katharina Roters és Szolnoki József

Az Építészfórum Kádár-kocka tematikus hetének nyitócikkét itt, a hét összes anyagát pedig itt találják.

 

Szerk.: Paár Eszter Szilvia, Winkler Márk

Vélemények (1)
Hartmann György Sándor
2021.08.01.
11:36

A második képhez szeretnék hozzászólni: Íme a nem "Kádárkocskás", a szamosi árvíz utáni helyreállítás rajzainak egyik gyűjteménye: https://www.bing.com/images/search?view=detailV2&ccid=hjMbcyZH&id=9D698088D205F321ECE0AD495AF70EB463FC5FF0&thid=OIP.hjMbcyZH-6F6RJzLtEieFwHaFO&mediaurl=https%3a%2f%2fth.bing.com%2fth%2fid%2fR.86331b732647fba17a449ccbb4489e17%3frik%3d8F%252f8Y7QO91pJrQ%26riu%3dhttp%253a%252f%252fhadas.hu%252ffiles%252fmunkak%252f7.rudolf_mih_ly_bemutat.jpg%26ehk%3dr%252fp0AyQ0nGM2W3c39QOc1fGMtSY4MsqwAHSs6umtV4U%253d%26risl%3d%26pid%3dImgRaw%26r%3d0&exph=723&expw=1024&q=szamosi+%c3%a1rv%c3%adz&simid=608015189960885534&FORM=IRPRST&ck=80A911E9CDD30DAEA9FDA4358E36AC84&selectedIndex=2&qpvt=szamosi+%c3%a1rv%c3%adz&ajaxhist=0&ajaxserp=0

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk