A Hetedik Műterem munkája lett a győztes a Klauzál téri gettó-emlékhely pályázaton

A kiírás szerint olyan emblematikus köztéri alkotás létrehozása a cél, amely "21. századi módon reflektál a jelenkor és a jövő nemzedéke számára Európa utolsó gettójának, a pesti gettónak tragikus eseményeire". A legjobbnak ítélt pályamunkát egy kerekasztal-beszélgetés keretében mutatta be Szabó Levente vezető tervező.

2021 tavaszán írta ki az erzsébetvárosi önkormányzat a Klauzál téri gettó-emlékhely tervezésére felhívó pályázatát, amelynek eredménye egy minapi online kerekasztal-beszélgetésen vált publikussá. A nyertes pályázat a Hetedik Műterem munkája lett, amelyet Szabó Levente vezető tervező prezentált is az eseményen. A kerekasztalon, amelyet Szűcs Balázs alpolgármester vezetett, részt vett továbbá Kardos Péter főrabbi és Dombi Gábor szociológus, zsidó kultúrtörténész.

A Klauzál tér Budapest és Erzsébetváros egyik központi tere, amelyet a kerületi önkormányzat a közeljövőben tervez megújítani. A helyszín történetelmének meghatározó része, hogy itt működött a második világháború alatt a gettó 1944 novembere és 1945 januárja között, amelyet Európában utolsóként szabadítottak fel.

Ahogy Szabó Levente elmondta, a részvételével készült két korábbi munkának, az ELTE Trefort kerti második világháborús emlékműnek és a reformáció 500. évfordulójára készült Kálvin téri installációnak a koncepciója rokon azzal, amit a Klauzál térre megfogalmaztak tavaly nyáron: igaz rájuk, hogy egyszerre próbálnak meg markánsan jelen lenni a városi térben, másrészt pedig belesimulni abba, nem tolakodóvá válni.

Egy olyan emlékművet javasolnak, ami nemcsak a Klauzál téren jelenik meg, hanem lényegében kiterjed a gettó teljes területére. A tér a háború előtt átlós, centrális elrendezésű volt, ez fontos hivatkozási pontja az elképzelésnek. Az átlót gondolatban rávetítették az új térszerkezetre, és az egykori középpont megjelölésére tettek javaslatot. „A tér méretéhez képest ez egy nagyon kicsi jel. Az emlékezést ennyi év után nem egy expresszív, hanem sokkal inkább egy elgondolkodtató, reflexióra hívó gesztussal lehet kifejezni szerintünk", fogalmazta meg a tervező.

Egy pontosan négy négyzetméteres korongot képzeltek el a park szövetébe süllyesztve, amely emlékeztet arra a szinte felfoghatatlan tényre, hogy a gettóba összezsúfolt embereknek átlagosan ekkora terület jutott – így szeretnék átélhetővé tenni a látogatók számára, mit is jelentett ez azok számára, akiket a gettóba zártak. A korong felületén háromezer olyan szögnyomot helyeztek el, amellyel a temetetlen áldozatok emlékét idézik meg, körben pedig, az emlékjelen egy magyarázó szöveg fut.

Ebben leírják többek között azt is, hogy a pesti gettó kijáratait 1944-45 fordulóján 16 utcán átfutó deszkapalánk vette körül. Az emlékmű koncepciójának másik fontos elemeként az egykori területhatáron, az utcák járdájába építve háromezer, sorszámozott szöget helyeztek el ritkuló mintában.

A tervezésben Szabó Levente munkatársai Biri Balázs, Breuer Anna, Surján Borbála és Szilágyi Szabolcs voltak. A pályamunkát hamarosan részletesebben is bemutatjuk az Építészfórumon.