Épülettervek/Hallgatói terv

A Magyar Formatervezés Háza – Design Múzeum

1/24

Schunk Szabolcs diplomaterv.

?>
Schunk Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk  Szabolcs  diplomaterv.
?>
Schunk  Szabolcs  diplomaterv.
?>
Schunk  Szabolcs  diplomaterv.
?>
Schunk  Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk  Szabolcs  diplomaterv.
?>
Schunk  Szabolcs  diplomaterv.
?>
Schunk  Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk Szabolcs diplomaterv.
?>
Schunk Szabolcs
?>
1/24

Schunk Szabolcs diplomaterv.

A Magyar Formatervezés Háza – Design Múzeum
Épülettervek/Hallgatói terv

A Magyar Formatervezés Háza – Design Múzeum

2010.09.16. 11:14
MÉD

A magyar köztudatban nem szerepel túl nagy hangsúllyal a formatervezés, sokan nem is tudják, mit értsenek a design szó alatt. Schunk Szabolcs éppen ezt a hiányosságot kívánta pótolni, mikor diplomamunkaként Design Múzeumot tervezett.

A projekt rövid ismertetése
A projekt célja egy olyan létesítmény létrehozása, mely egyszerre talál megoldást a helyszín jelenlegi problémáira, a helyszín környezetének fejlesztésére, és kiállításai területet biztosít a kortárs magyar designer társadalomban tevékenykedő művészek, és feltörekvő tehetségek alkotásainak bemutatására. A magyarországi kortárs forma- és terméktervezők nagy része ismeretlen, megismerésükre biztosított fórumok korlátozottak. Az alkotók közönsége jelenleg szinte kizárólag maga a designer társadalom, az átlag, közemberek számára a designerek világába való betekintési lehetőség nagyon ritkán adódik. A létesítmény a késztermék még polcra kerülése előtti bemutatását célozza meg azzal a szándékkal, hogy a közönség ne csak a termék tárgyi mivoltával találkozzon fogyasztóként vagy végfelhasználóként, hanem a forma és az ember, az ergonómia és funkció, a tervezés és előállítás kapcsolatain keresztül új, mélyebb rétegeiben lássa a terméket.

 

Schunk Szabolcs diplomaterv.
1/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

Schunk Szabolcs diplomaterv.
2/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

Schunk Szabolcs diplomaterv.
3/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

Schunk Szabolcs diplomaterv.
4/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

Schunk Szabolcs diplomaterv.
5/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

Schunk Szabolcs diplomaterv.
6/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

Schunk Szabolcs diplomaterv.
7/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

Schunk Szabolcs diplomaterv.
8/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.



 

A helyszín és környezete
Az építési telek a Várhegy délkeleti lábánál, az Apród utca 5-7 (HRSZ.: 6331) telken fekszik, a Dunától kb. 100 m-re. Északi oldalról a Sándor Móricz lépcső, északnyugatról a Váralja utca, keletről az Apród utca és a Semmelweis ház határolja. Az építési telek erősen lejtős, DK-i irányba, a Duna felé. Legmélyebb 107,50 mBf, és legmagasabb 118,50 mBf pontja között 11 m szintkülönbség van.

Átlátások
A telek geometriája önmagában is számtalan kihívást rejt, azonban környezetével együtt vizsgálva, az építészeti tervezés egyetlen nagy, többrétű kihívássá transzformálódik. A telek a Tabán helyenként kisvárosias, helyenként nagyvárosias jelleget öltő részén, a Várhegy lábánál helyezkedik el; a telek környezetében nincs egyetlen jól definiálható, kiemelhetően domináns tényező sem: minden domináns. A Szarvas étterem és a Semmelweis ház neoreneszánsz műemléképületei éppen úgy, mint a messzeségben felsejlő klasszicista Lánchíd és Várkert bazár, a neogót Parlament és a Kaszinó, a Várhegy tetejét őrző Budavári Palota, vagy az évezredek óta "háborítatlan" Gellért-hegy valamint a Duna. Mindez közvetlen és tágabb környezete a teleknek. Park, műemlék, park. Műemlék.

 

Schunk  Szabolcs  diplomaterv.
9/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

Schunk  Szabolcs  diplomaterv.
10/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

Schunk  Szabolcs  diplomaterv.
11/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

Schunk  Szabolcs diplomaterv.
12/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

 

 

Történelmi állapotok
A Tabán zsúfolt, kisvárosias megjelenését az 1894-es városrendezési beavatkozások radikálisan megváltoztatták. Ekkor jött létre a Szarvas tér, az Attila út és Apród utca mai csomópontja és az utak nyomvonala is. A sűrű, szervesen nőtt beépítés oldásával és szabályozásával az 1910-es évek elejére alakult ki a környék mai megjelenése. A beavatkozások során a Szarvas téren közel 2 m mélységben hajtottak végre térszínsüllyesztést a fektetendő villamossínek miatt. (Ennek nyomai a telek közvetlen környezetében tetten érhetők a Szarvas-ház bejáratához felvezető lépcső támfalakon, vagy a Tabán-terasz alépítményének föld feltöltésében.) A Váralja utca - Apród utca sarok megjelenését és utcaképét az 1910-es évek végéig a Semmelweis házhoz hasonló, kisvárosias jellegű földszint+emelet kialakítású épületek határozták meg. A két világháború között az Apród utca 5. telken a Várkert-bazár fejépülethez hasonló megjelenésű, földszint+4emeletes társasház került kialakításra ugyanúgy, mint a Sándor Móricz lépcső végénél ugyanekkor épített földszint+3emeletes társasház. Ekkor építették át a Semmelweis-ház keretes beépítését eredetileg héjaló déli és keleti nyeregtetejét félnyeregtetőre (a társasházak tűzfalához csatlakozva). A nagy szintterületű épületek a belvárosi bérlakásokhoz hasonlóan keretes beépítésben készültek. A II. világháború idején a társasházak teljesen lakhatatlanná váltak, újjáépítésük elmaradtával a saroktelek befüvesítésére került sor. Hasznosítása nem történt meg.

Mai állapot
A telek mai állapota a látogatók számára azt sugallhatja, hogy a telek tudatosan nem került beépítésre, a Budavári Palota és a Várhegy látványának megtartása érdekében. A telek azonban kizárólag azért áll üresen, mert hasznosítására részben gazdasági okokból, részben a telek nehezen kezelhető terepviszonyai miatt nem került sor. A II. világháború óta a telekkel szemközti Döbrentei utcában számos század közepi és -végi épületet emeltek, a Duna-parti 4szintes társasházak tömbjéhez illeszkedve. A Semmelweis-ház tűzfal-kialakítása a 30-as években kialakított módon maradt meg, ami a szerves csatlakozás feladatát erősen megnehezíti. Az épület műemlék, így megváltozásával számolni nem lehet. Az összevont Apród utca 5-7. telek a háború óta üresen áll, az 50-es évek óta beállt egyetlen változás a Semmelweis Orvostudományi Múzeum indítványozására a telken elhelyezett Antal József szobor avatása volt. Az új épület miatt szükségessé válik a szobor áthelyezése: erre alkalmas terület a telekkel szemközt elhelyezkedő parkosított terület (Döbrentei u. 3-7.). Az emlékmű áthelyezésének jogi akadálya nincs.

 

Schunk Szabolcs diplomaterv.
13/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

Schunk Szabolcs diplomaterv.
14/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

Schunk Szabolcs diplomaterv.
15/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

 

 

Funkcionális hasonlóságok a telek környezetében
A telek környezetében több olyan működő intézmény található, melyek igazolják a funkció létjogosultságát: a múzeum és kiállítótér hitelességét a telek tőszomszédságában működő Semmelweis Orvostudományi Múzeum, illetve a Budavári Palotában elhelyezett Budapesti Történeti Múzeum és a Nemzeti Galéria adja. A budapesti múzeumok blokkosítására jó példa a Hősök terei intézmények, illetve hozzájuk csatlakozva az Andrássy út galériái és múzeumai. Hasonló törekvés megvalósításával a környék fejlődése felgyorsítható. A design funkciójának megalapozására példaként említhetjük a Lánchíd utcában a közelmúltban átadott Design Hotel épületét, vagy az utcában működő Belight design galériát. Mint ahogy a Milánói Design Héten a Via Tortona - a design utcája, a Lánchíd utca - Apród utca vonal válhatna Budapest Design utcájává, Design múzeum fejépülettel és lezárással. Ennek egyetlen követelménye, hogy a jövőben várhatóan felújításra kerülő Várkert-bazár hasonló funkcióval töltődjön fel, ami nem kizárt a Design Múzeum által előmozdított környezeti fejlődés révén.

 

Schunk Szabolcs diplomaterv.
16/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

Schunk Szabolcs diplomaterv.
17/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

Schunk Szabolcs diplomaterv.
18/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

 

 

Múzeum, dizájn
A múzeum - definíció

"A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége."

  • Múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló intézmény.
  • A múzeum feladata a kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése és restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatása.

A múzeum feladata tehát hármas: egyrészről gyűjtőmunka, mivel a múzeum alapja a gyűjtemény, műtárgyvédelem (anyagmegóvás, nyilvántartás, tárolás), melynek segítségével a műtárgyak megóvhatók az elkövetkezendő nemzedékek számára és kommunikáció (kiállítás, tudományos prezentáció), melynek köszönhetően a civil társadalom megismerkedhet a kulturális értékekkel.

Múzeum, mint hely
A múzeum a tudás, az ismeret, megismerés, tapasztalás és emlékezés helye. A hely, ahol elmélyíthetjük tudásunkat, új megvilágításban látva dolgokat új összefüggések, új összefüggésrendszerek szellemi birtokosaivá válhatunk. A múzeum nevel, közösséget teremt, és a közös ismeretanyagok révén összeköt.

A design
Mi a design? A design művészet, mesterség, tudomány, marketingeszköz, stílus, módszer, esetleg mindez együtt, vagy egyik se. A köznapi szóhasználatban sajátos jelentésárnyalattal bír: a közbeszédben a "dizájn" és "dizájnos" egyrészt a célszerű, puritán, elegáns formálás, másrészt gyakran az extravagancia és luxus pejoratív szinonimájaként jelenik meg. A design szónak önmagában azonban nincs minősítő, sem pozitív, sem negatív tartalma.

Frank Dudas kanadai designer szavaival élve: "Minden, ami nem véletlenszerűen jön létre, az tervezés eredménye." Thomas Maldonado designer és teoretikus így fogalmazta meg a design lényegét: "Az ipari formatervezés alkotótevékenység, melynek célja az ipar által gyártott tárgyak alaki tulajdonságainak meghatározása. Ezek az alaki tulajdonságok nemcsak külső jellegzetességek, hanem azok az alapvető szerkezeti és funkcionális viszonyok, amelyek összefüggő egységgé alakítanak egy rendszert, mind a készítő, mind a felhasználó szempontjából."Az 1990-ben közzétett, közel száz, világszerte ismert designer által jegyzett Müncheni Design Charta szerint: "Az európai formatervezés lényegében nem más, mint a kultúra technológiai és emberközpontú szempontjainak egyensúlya. A design célja mindig is az volt, hogy földünket humánussá és lakhatóvá tegye, ugyanakkor mesterséges környezetünkön belül hozzájáruljon az élet minőségének javulásához."

"A design a tárgy felruházása emberi szellemmel."

A design a szakmák széles spektrumát felölelő tevékenység, amely három nagy területen érhető tetten:

  • a tárgytervezésben (különféle használati tárgyak, ipari termékek formálása, az öltözködési és lakberendezési cikkektől a munkában, a közlekedéshez, vagy a kulturális- és sporttevékenységekhez használatos eszközökig),
  • a téralkotás területén (az épített környezet és belső tereinek alakítása),
  • a vizuális kommunikáció világában (a tervezőgrafika különféle műfajai: a nyomtatott sajtótermékek, reklámanyagok, emblémák, piktogramok, komplex arculati rendszerek, a csomagolási grafika, vagy az internetes megjelenés tervezése)

Kortárs fórumok
Iparművészeti Múzeum

Az Iparművészeti Múzeum elsődleges célja a történelem során összegyűjtött műtárgyak, használati és dekorációs objektumok hiteles, muzeológiailag alátámasztott bemutatása. Restaurált, portalanított gyűjtemény, amely nagy tisztelettel adózik a letűnt korokból ránk maradt tárgyak alkotói felé, azonban e magatartás nem biztosít lehetőséget a kortárs művészet alkotásainak bemutatására. A szecessziós kiállítóterekben szépen csillogó Eszterházy borostyánserleg és ezüst tányér mellett évente egyszer találkozhatunk a kortárs alkotók visszafogott bemutatásával: a Formatervezési Díj díjazottainak művéből nyíló tárlat azonban sokszor konkurál az azt befogadó környezettel, talán a múzeum épület múltja és az alkotások jelene (és jövője) közti kibékíthetetlen ellentmondás miatt. Hiteles-e a szecessziós kiállítótérben hidrogén autók, Gauss-kerekek vagy üveghangfalak bemutatása? Hiteles-e a gipszcsipkék alatt szénszálas bútorok vagy üvegbeton termékek bemutatása? Talán. De a probléma egyértelmű feloldása lehet egy új, kortárs múzeum, amely megfelelő megjelenésű és minőségű környezetet képes biztosítani az eljövendő Red Dot díjak várományosainak.

 

Schunk  Szabolcs  diplomaterv.
19/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

Schunk  Szabolcs  diplomaterv.
20/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

Schunk  Szabolcs diplomaterv.
21/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

 

 

Design terminál
Hosszadalmas tétovázás után rövid időre megnyílt, majd bezárt... Kilátástalan és megkeseredett támogatás övezi az alkotó és a civil társadalom részéről egyaránt, azonban leginkább olyan, mint a mesebeli lány, aki jön is, meg nem is, köszön is meg nem is, hoz is ajándékot, meg nem is. A Design terminál Erzsébet téri épülete e magatartás tökéletes példája: van is, meg nem is. De leginkább nincs. Az indítványozás, a szerveződés és a tenni akarás példaértékű, a megvalósítás szintén iskolapélda - de nem követendő. Habár a Design terminál internetes infrastruktúrája és webes tartalma a formatervező társadalom minőségi fóruma, a terminál real-life megnyilvánulása kudarcot vallott.

Design múzeum létjogosultsága
A Design terminál körül felgyülemlő támogató sereg és az épület megnyitását aláírásgyűjtéssel is támogató társadalom tömegekbe szerveződésének az egyetlen magyarázata az lehet, hogy a funkcióra szükség van. Szükséges egy olyan létesítmény üzemeltetése, amely lehetőséget biztosít az alkotók és érdeklődők közti párbeszéd megteremtésére. Szükséges egy hely, egy múzeumi igényességgel létrehozott kiállítótér, amely méltó keretet biztosít a kimunkált formaterveknek, és melyben rendszeresen bemutatható a kortárs alkotók tevékenységének gyümölcse. Egy ilyen fórum által a civil társadalom nemcsak értelmiségi szórakozási lehetőséghez jut, de vizuális kulturális nevelést is kap, melynek jelentősége jelenleg kiemelkedő.

Koncepció
Építészeti megformálás, illeszkedés

"Klasszicista környezet, klasszikus arányok. Jóleső pazarlás belmagasságban, ablakméretben. Mellettük nevetséges is lehet egy mai utód. Méltóságot a homogenitás adhat. És az erő... "

A tömörség, és homogenitás csorbítatlan ereje. A műemléki környezethez érzékenyen viszonyulni nem könnyű, de nem lehetetlen. A homogén, önkényes gesztusoktól mentes, nagyvonalú és határozott megformálás válasz ad a helyszín felmerülő kérdéseire: milyen az ide való ház? A 19. század végi telekalakítások és a 20. század közepi állapotok önkéntelenül felvetik a kérdést: mi számít nagynak, mi számít megtartandónak, és mennyire bír el radikális változtatásokat a környezet? Mennyire fontos az utóbbi 50 évben feltétel nélkül elfogadottá, megszokottá vált Várhegy látkép sérthetetlenségét őrizni, és mennyire határozzák meg az utcaképet a meglévő épületek? Milyen az ide való ház?

  • földbe süllyesztett és rejtőzködő, melynek jelenlétét csupán egy félénken keretezett bejárat jelzi?
  • vagy kimagasló, domináns, ami a környezet dominanciájával konkurálva büszkén hirdeti önmagát?

A helyes válasz a szélsőségek között keresendő. A helyes magatartás szélsőségektől mentes, annak ellenére, hogy a környék múltbéli változásai leginkább a második alternatívát sugallják. A ház a szélsőségektől való tartózkodás fényében készült; kimért, határozott gesztusok által vezérelve. Az épület célja a kultúra technológiai és emberközpontú szempontjai közt az egyensúly megteremtése: konkrét esetben a fenntartható fejlődés illesztése egy értékei miatt konzervált, múltbéli állapotba. Az épület a design szellemiségének térbeli megnyilvánulása. Design Múzeum hallatán az elsődleges impulzus a szenzáció, a vakító csillogás, mindent elsöprő meghökkentés gesztusainak megvalósítását feltételezik... Helytelenül. A szenzáció ezen a telken nem az extravagancia, nem a transzparencia. Nem parametricizmus és nem non-standard. A szenzáció itt a kortárs olyan formába öntése, ami nem hivalkodik és nyugodtan ülve a telken, elfogadja saját környezete által biztosított lehetőségeket, azokat maximálisan kihasználva. Kellően tömör, kellően homogén. Ahol kell, ott szabad utat enged a meglévő épületek formai tobzódásának; keretet, lezárást és indítást biztosít a kritikus pontokon; ahol viszont lehet, ott finoman hirdeti magát, mint a környék életében bekövetkező újdonság. "Minden, ami nem véletlenszerűen jön létre, az tervezés eredménye." Ez a design.

Tömegformálás
Az épülettömeg kialakítása a fent megfogalmazott építészeti szándék értelmében zajlott; a tömegalakításra azonban nagy hatással volt maga a telek is. Az erős lejtés és a folyamatosan változó kontúr manifesztálódása a tömegben elkerülhetetlen, a tömeg, a terep mozgásának visszafogott allegóriája. A kritikus pont az Apród utca - Váralja utca sarok. A számtalan átlátás és összeköttetés egybeolvadásának pontja: a hangsúly; a múzeum origója. A főtömeg a sarokra kiteljesedve veszi birtokba a számára felkínálkozó teret. A Váralja utca mentén a longitudinális tömeg addig emelkedik a tereppel együtt, míg a háttér látványának sértése nélkül ez lehetséges, majd a tovább emelkedő terepbe finoman süllyedve teret enged a Budavári Palota látképének. A felvezetés hatását tovább erősíti a főtömeg Váralja utcától való finom távolodása: az egyre csökkenő tömeg és az egyre szélesedő tér fokozatosan engedi át a megszokott panorámát a tekintetnek. Lineáris, homogén tömeg, súlyponttal a sarkon. Térfal és felvezetés.

Az épület második kritikus pontja a meglévő műemlékhez való csatlakozás. A ház délnyugati homlokzata a Semmelweis-ház főhomlokzatának párkánymagasságában folytatódva a meglévő utcai térfal származtatása, melyet a főtömeg finom mozgása által befolyásolt, hasonlóan mozgó teraszlefedés differenciál. Homogén, strukturált kőfal, nehézségét az üzleti ablakok ritmusa oldja. A terasztető a terep emelkedését követve a sarkon kiteljesedő épülettömeg felvezetése, átmenet a meglévő és az új épület között.

Harmadik kritikus pont a telek északi végében elhelyezett üzemeltetés blokk. Elkülönített funkció, elkülönített tömegben. A megformálás a főtömeghez hasonló, a blokk a telek saját gesztusával törtérő lezárása.

Alaprajzi szerkesztés
A ház funkcionális kialakítása a telek kínálta lehetőségek és az abban rejlő nehézségek közötti kompromisszum eredménye. A lejtésviszonyok érdemi kihasználásával olyan alaprajzi struktúra született, mely az egyes funkciók jól elkülöníthető egységeit, szervesen kapcsolja össze. Az épületet kiszolgáló közlekedő (menekülő) blokkok helyének meghatározásakor a látogatóközönség és az üzemeltető részleg zavartalan és elkülönített működésének biztosítása volt az elsődleges szempont, mely a közönségforgalmi terek súlypontjába helyezett, illetve az üzemeltetés blokkba érkező mag által lehetséges.

Az alaprajzi rendszer három raszter-irány összemetsződéséből ered: a fő raszter iránya a Váralja utca, a hosszanti tömeg tengelye. A főhomlokzat és annak mögöttes funkciói az Apród utca irányát követik. A Semmelweis-ház tűzfala pedig meghatározza a csatlakozó funkciók irányultságát. A három raszter összemetsződése, a terasz zöldfelülete alatti háromszög a jelenleg meglévő vegetáció eredeti állapotának megtartásával kerül kialakításra.

Anyaghasználat
Az épület terepszint feletti tömege a homogén, tömör megformálás miatt zárthézagos, szerelt, bárdolt felületű világos színű kőlapburkolatot kap. A tömörség folytonosságának megtartása érdekében az épület 5. homlokzata (mivel a tető a Várhegyről teljes egészében látszik) szintén zárthézagos kőlapburkolatot kap. A kőlapburkolat használatát a Várhegy - a Budavári Palota és a Vár - kőfalai, a közelben lévő Gellért-hegy dolomittömbje és a telek közvetlen környezetének támfalai indokolják. A kő világosságával a környezetben szintén gyakori, világos, vakolatarchitektúrás historizáló épületek és a természetes kő közötti átmenet alakítható ki. A kőlapburkolat nehézségét oldja a szabályos kiosztás alapján elhelyezett ablakfelületek sora.

 

Schunk Szabolcs diplomaterv.
22/24
Schunk Szabolcs diplomaterv.

 

 

A múzeum belső tereinek természetes megvilágítását nagy felületű üvegfalak biztosítják. A homogenitás, a longitudinális tömeg erősítésére (és a nyári túlmelegedés kockázatának elkerülésére) az üvegfalak fix lamellás árnyékolót kapnak. Az épület homlokzati fém elemei (befogott korlátok, lábazati sávok) Corten-acéllemezekből, illetve azzal megegyező megjelenést biztosító RAL színre (RAL1012, RAL8003, RAL8007) porszórt alumínium lamellák felhasználásával készülnek. A kültéri burkolatok a zöldfelületek maximalizálásának érdekében szinte kizárólag zöldtetővel készülnek. Ezt egyedül a terasz és a teraszra vezető gyalogút faburkolatos felületei bontják meg.

Belsőépítészet
A belső tér megformálásánál elsődleges szempont volt a lehető legtöbb átlátás biztosítása, és a kiállító terek használhatóságának növelése érdekében a belső terek differenciálása a rendelkezésre álló belmagasságok variálásával. Pillérek, födémek, légterek. Mindez a főtömeg raszterébe rendezve, a csatlakozó raszter-irányokkal árnyalva. Az épület belső terei, mivel egy légtérben kialakított kiállítóterekről, és az azokat kiszolgáló közönségforgalmi funkciókról van szó, homogén megjelenést biztosító, a kiállítandó tárgyakkal versengeni nem akaró, homogén fehér (RAL9003) színben készülnek. A felületek a belső - földalatti terek – világosságát, illetve a tér mélységét is növelik. A fehér színt ellensúlyozandó a beépített bútorok, és a közlekedőelemek (ruhatári szekrények, recepciós pult, kávézópult, főlépcső, emeleti közlekedő) magasfényű fekete RAL 9011 (magasfényű MDF bútorlapok, magasfényű színtelen lakkréteg) felületet kapnak.

Funkcionális szervezés
Látogatói használat

Az épület megközelítése látogatói szempontból 3 irányból biztosított. A gépjárművel érkezők számára a múzeum garázsában van lehetőség autójuk elhelyezésére, ahonnan akadálymentes lift vezet a felsőbb szintekre. A gyalogos látogatók számára az épület megközelítése egyrészt déli irányból, az Apród utca felé tájolt főbejárat felől lehetséges. A Semmelweis-ház homlokzati síkját folytatva az épület térfalat képez az Apród utca felé, melynek megszakítása, az épület hátra húzott homlokzati üvegfala jelöli ki a főbejárat helyét. Innen a látogatók az előtérbe érkezve a design-shop és az infósarok között találják magukat, ahonnan egyenesen vezet az út a két szint belmagasságú hallba. A haladási irányt egyértelműen kijelöli az épület közönségforgalmi szintjeit összekötő egykarú főlépcső, amely az épület hosszanti tengelyével enyhe szögben került elhelyezésre.

A hall biztosít továbbhaladási lehetőséget a vizes helyiségek, a ruhatár és a recepciós pult felé. A recepciós pultnál történő jegyváltás után továbbhaladva a látogatók a földszinti kiállítótérben találják magukat, ahonnan a főlépcsőn (illetve az akadálymentes liften) keresztül vezet az út az emeleti nagy- és kis kiállítótérbe. A kiállítások megtekintésének befejeztével a látogatók a kávézó mellett elhaladva jutnak el a ruhatárba. A jegyellenőrzés a kiállítószinteken elkülönítve folyik, így lehetőség van egyszerre két (esetleg három) kiállítás, vagy rendezvény egyidejű megrendezésére is. A múzeum elhagyása előtt a látogatók ismét elhaladnak a shop és az infósarok mellett, ahol hasznos információkkal lehetnek gazdagabbak elkövetkezendő kiállítások és rendezvények időpontjairól, az épületről, a forma- és terméktervezésről, vagy maradandó tárgyi emlékekhez juthatnak designtermékek megvásárlásával. A gyalogos látogatók másodlagos megközelítési lehetősége a Várhegy felől, annak déli oldalán levezető sétány folytatásaként kialakított, az épület fő és melléktömege közt egyenesen vezető gyalogútról adott. A zöldfelületek maximalizálásának érdekében a múzeum zárófödém zöldtetővel készül. Ezen keresztül vezeti a gyalogút a látogatókat az emeleti teraszra, ahonnan a főlépcsőn keresztül juthatnak a földszinti kiállítótérbe - az elsődleges megközelítési lehetőség inverzeként.

Üzemeltetési használat
A múzeumi dolgozók az épület elsődleges megközelítésként a Sándor Móricz lépcső felé eső, a telek északi végében elhelyezett "üzemeltetés" főbejáratát használhatják. A megközelítési lehetőség biztosított mind gépjárművel, mind gyalogosan. Az üzemeltetés blokkban kapott helyet az egy légterű iroda, kiszolgáló funkciókkal, recepció és tárgyaló. Az üzemeltetés főbejáratától közvetlen kapcsolat nyílik a múzeum összes szintjén végighaladó műtárgylifthez, mellyel a parkolóban elhelyezett műtárgy raktár is megközelíthető.

Konklúzió
Az épülettömeg, a terep mozgásának finom allegóriája, megformálásának egyik legfontosabb irányelve a környezethez való viszonyulás, a műemléki, historizáló környezetbe való visszafogott, de határozott illesztés volt. A domináns környezet miatt a ház homogenitása, nagyvonalúsága tervezési szempont volt. A belső funkció épületen való megnyilvánulása az új épület meglévő környezetbe illesztéséből adódó aszimmetriák egyensúlyozási törekvésekben fedezhető fel; a formatervezés és design alapvető feladatának adaptációja: a kultúra technológiai és emberközpontú szempontjainak egyensúlya. A telek terepviszonyainak kihasználásával 3 látogatói és 1 üzemeltetési megközelítési útvonal adódik: a látogatók a mélygarázson keresztül, az Apród utca felől a földszinti a főbejáraton, vagy a Várhegyről érkezve az emeleti kávézón keresztül juthatnak az épületbe. Az üzemeltetés számára ellenőrizhető, elkülönített blokk létesül. A közönségforgalmi szinteken kiállítóterek (összesen kb. 1200m2 alapterülettel, differenciált belmagasságokkal, átlátásokkal), üzlet és kávézó helyezkedik el. Az üzemeltetési funkciók elkülönítve kerülnek kialakításra. A múzeum egyszerre 2 (akár 3) független kiállítás vagy rendezvény helyszínéül is tud szolgálni. Az új épületben látogatói és dolgozói használatra tervezett mélygarázs található 32 parkolóhellyel. A javasolt építészeti és műszaki megoldások figyelembe veszik a környezetvédelmi és emissziós szabályozásokat, valamint a vegyesen intenzív zöld és műemléki környezetet. A közönségforgalmi területek akadálymentesen megközelíthetők.


Schunk Szabolcs
23/24
Schunk Szabolcs

Schunk Szabolcs diplomamunkája (BME Építészmérnöki kar)
diploma konzulensek:
építészet: Vasáros Zsolt DLA
épületszerkezetek: Dr. Reith András
tartószerkezetek: Csuka Bernát
építéskivitelezés: Huszár Zsolt
épületgépészet: Dr. Braxatoris Ákos
épületvillamosság: Dr. Filetóth Levente
opponens: Szász Mária

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk