„A MÉD-döntő nemcsak egy szakmai, hanem egy prezentációs verseny is” – interjú Hoványi Márton retorikatrénerrel

Hamarosan elérkezik a 17. Média Építészeti Díja gálájának napja: november 6-án, az Uránia Nemzeti Filmszínházban kiderül, melyik épület, terv és épített környezeti kategóriába sorolt alkotások nyerhetik el a rangos elismeréseket, amelyek sora idén a legjobb előadónak járó díjjal is bővül. Ennek kapcsán beszélgettünk dr. Hoványi Mártonnal, a finalistákat felkészítő Szónok Születik Retorikaiskola egyik alapítójával.

Építészfórum: Mióta és miként vesz részt a Szónok Születik Retorikaiskola a MÉD-gálára való felkészítésben?

Hoványi Márton: Még évekkel ezelőtt, 2017 őszén keresett meg minket ezzel kapcsolatban Perika, vagyis Pásztor Erika Katalina, az Építészfórum egykori főszerkesztője, aki fél évvel korábban elvégzett nálunk egy szónokképzést. Bár úgy volt, hogy tovább is tud járni hozzánk, sajnos, tragikus, korai halála megakadályozta ezt. Benne merült fel, hogy az építészeknek előnyére válhat, ha egy prezentációs versenyként is felfogható szituációban professzionálisan képződhetnének a nyilvános szerepléshez szükséges képességekben. Azóta minden évben kapcsolódtunk valamilyen módon az Építészfórum MÉD-gálájához. Kezdetben egy egynapos tréninget tartottunk az összes finalistának, most pedig már két teljes napot szoktunk velük eltölteni, kisebb létszámú csoportokban. Az eredeti terv az volt, hogy segítsük őket felkészülni egy összetett és valóban professzionális retorikai kihívásra.

ÉF: Hogyan zajlik ez a felkészülés?

HM: A két csoportot nem terv és épület kategória, hanem ráérő idő alapján osztjuk be, lényegében megfelezve a társaságot. Az egy-egynapos felkészítéshez kiegészítésként egy komolyabb, úgynevezett kiterjesztett főpróbát is kapnak a helyszínen. Mind elméleti, mind gyakorlati képzésben részesülnek, amelynek során megpróbáljuk – amennyire ennyi idő alatt lehetséges – az általános retorikai tudatosítást kialakítani. Ennek része, hogy hogyan állnak kint a színpadon, milyen a nonverbális kommunikációjuk, hogyan tartsák be a szigorú, háromperces időkeretet és miként kapcsolódnak a közönséghez. A prezentáció kapcsán fontos megbeszélni azt is, hogy a zsűri és a közönség többi része, tehát a laikusokból és szakemberekből álló hallgatóság milyen módon fognak tudni kapcsolódni hozzájuk. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ elméleti szinten, közösen gondolkodva, és gyakorlati szinten is, egyenként megvizsgálva a prezentációkat

Az általuk hozott diasorokat nemcsak a dizájn és a kialakítás szempontjából nézzük végig, hanem strukturális szempontból is, megkeresve a kulcsüzenetet, és hangsúlyt fektetve a már sokat emlegetett színpadi jelenlétre, akár egyedül, akár párban adnak elő. A helyszíni próbánál pedig egészen precízen azt is megnézzük, hogy hova kell állniuk, milyen módon kell a kamerába nézniük, milyen módon dolgozzanak a súgómonitorral, hogyan fog működni a hangosítás. A felkészülés összességében arról szól, hogy az, amit a finalisták hoztak rendkívül értékes tervként, épületként, önmagáért tudjon beszélni. Ezért a természetességért a háttérben rengeteget kell dolgozni retorikai szempontból.

ÉF: Milyen visszacsatolásokat kaptok a tréninget követően a résztvevőktől, akár a megszerzett tudás hasznosítására vonatkozóan?

HM: Nagyon sok pozitív visszajelzést szoktunk kapni, amiért igazán hálás vagyok a döntősöknek. Bizonyos értelemben olyan ez, mint egy edző-versenyző viszony: bár furcsa, hogy az összes „ellenfél" együtt edz, mégis van benne egyfajta gyönyörű kollegialitás is, amit nagyon szeretek. Azt képzelem, hogy ez is szüli azt az igazán sajátos közösséget, amit átélnek. Kevesen vannak köztük, akik ekkora közönség előtt ilyen téttel bíró retorikai kihívást tapasztaltak már korábban, ezért közös a készülés izgalma, és emiatt is adódik az, hogy remek hangulatú miniközösségek formálódnak a felkészülés és a gála végére. Az eredményektől függetlenül többükkel tartjuk a kapcsolatot azóta is. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy sokan, köztük Ybl-díjas építészek is, tovább jöttek a saját kurzusainkra.

ÉF: Idén egy újabb díjjal gyarapodik a gálán kiosztott elismerések sora, amely a legjobb előadónak jár majd. Mesélj erről egy kicsit!

HM: A zsűri évről évre egyre világosabbá teszi az értékelésekben, hogy a MÉD-döntő nemcsak egy szakmai, hanem egy prezentációs verseny is, sőt, sok esetben a retorikai teljesítményen múlik, hogy célt ér-e egyáltalán az a rendkívül jó építészeti eredmény, amivel a finalisták érkeznek. Korábban már felvetődött bennünk, hogy ezt is jutalmazni kellene, de a formát nem találtuk hozzá – hiszen, ha a Retorikaiskola részéről mi vagyunk a felkészítők, problematikus lenne, ha saját magunk mutatnánk rá arra, aki a legjobban teljesít. Végül az Építészfórum vezetésével karöltve megalapítottuk a legjobb prezentációért járó díjat, amit idén először adunk át, a döntés pedig a közönségnek a kezében van, ők szavaznak. Mivel minden versenyző ugyanazt a felkészítést kapta (bár nyilván eltérőek voltak a bemeneti feltételek), ilyen szempontból igazságos döntés születhet. Ez egy közös díj lesz, amit az Építészfórum és a Szónok Születik Retorikaiskola ad át, nyertese pedig az oklevél mellett egy kedvezményesen felhasználható kupont kap, amit beválthat bármilyen további képzésünkre.

A MÉD-gálát az aktuális egészségügyi előírásokat betartva fogjuk megtartani szombaton, ahol remélhetőleg minél több olvasónkkal találkozhatunk majd. Jegyek kaphatóak a ticketportal.hu oldalon.