Média Építészeti Díja 2021 – Bemutatjuk a zsűrit
A Média Építészeti Díjának célja és egyben különlegessége is, hogy a kortárs építészeti alkotásokat ne csak a szakma, hanem a szélesebb nyilvánosság is megismerje és értékelje. Éppen ezért az 5-5 döntőbe jutó finalista közül a legjobb épületet és tervet minden évben a média képviselőiből összeállított zsűri választja ki, melyre idén november 6-án, az Urániában tartott díjátadó gálán kerül sor. Bemutatjuk az idei zsűri tagjait.
Ahogy azt a neve is mutatja, a Média Építészeti Díja egy olyan elismerés, amelyet újságírók és szerkesztők, vagyis a média képviselői ítélnek oda minden évben a legjobb épületnek és tervnek. A szervezők évről évre olyan személyiségeket kérnek fel a médiazsűriben való részvételre, akik szakmai tevékenységükkel a nyilvánosság széles skáláját lefedik és jártasak a kortárs kulturális életben. Kapcsolatuk az építészethez más és más – van, aki rendszeresen ír épületekről, épített környezetről, és akad, akinek egészen más a szakterülete – így különböző nézőpontokat képviselve bírálják el a döntős pályaműveket.
Lássuk, kik lesznek idén a médiazsűri tagjai:
Bagi László
A Forbes újságírója. Művészettörténet és történelem szakon végzett, tanulmányait a budapesti ELTE után részben külföldön, a párizsi EHESS Territoires, sociétés, dévelopement doktori programján folytatta, ahol közelebbről is megismerte a városi területek revitalizációjának francia példáit. Ezek a jó gyakorlatok, a külföldi analógiák gyakran feltűnnek írásaiban is. Munkája során rendszeresen foglalkozik az építészet, az urbanisztika, a dizájn és a kortárs művészet különböző területeivel, tágabb értelemben a várossal és a „jó élettel".
Csernátony Dóra
1973-ban született Budapesten. Több magyar kulturális televíziós sorozat kreatív producere, többek között a Pulitzer emlékdíjas Propagandáé (Tv2). Televíziós munkái mellett 2016 óta filmproducerként is dolgozik. Horvát Lilivel közös filmjük, a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre, a Velencei Filmfesztiválon mutatkozott be, majd sikerrel vetítették számos nemzetközi fesztiválon.
Etentuk Inemesit
Művészet menedzser és tanácsadó az Artlocator magazin alapító-főszerkesztője. Számos kulturális rendezvény és kiállítás kapcsolódik a nevéhez. Az ELTE jogi karán végzett majd később a MOME-n szerzett diplomát művészetmenedzser szakon.
Földes András
Újságíró, videós újságíró a Telexnél. Húszéves újságírói tevékenysége alatt foglalkozott kulturális témákkal, építészettel. Az utóbbi hat évben konfliktuszónás tudósításokkal és a migrációt a Közel-Kelettől Európáig bemutató riportokkal jelentkezett. A háborús Líbiában és a vízválsággal küzdő Indiában forgatott filmjeivel Hégető Honorka-díjat nyert 2019-ben és 2020-ban, munkásságát Pulitzer emlékdíjjal tüntették ki 2018-ban. Iraktól a Balkánig tartó kalandjairól könyvben számolt be. A kezdetektől tagja a Média Építészeti Díja zsűrijének, és jegyzi a díjhoz kapcsolódó szavazós cikkeket.
Rajcsányi Gellért
A Mandiner.hu főszerkesztője: tizenéves kora óta az építészet, az épített örökség rajongója, balatoni szülőföldjének és dél-budai lakóhelyének lokálpatriótája, aki ha nem is szakmai főállásban, de újságírói munkája során és hobbiból is szívesen foglalkozik az építészet történetével és a jelen építészeti, urbanisztikai kihívásaival.
Szilágyi Róza Tekla
Az ELTE-n szerzett művészettörténész és esztéta diplomát. Tanulmányait a Képzőművészeti Egyetem Kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek mesterképzési szakán folytatta. 2012 óta publikál hazai és nemzetközi művészeti folyóiratokban és kiadványokban. Az Omnivore Gallery alapítója, 2017-2018-ig a Hybridart Space budapesti kortárs képzőművészeti galéria vezető kurátora, 2016 óta az Artmagazin munkatársa, jelenleg az Artmagazin Online vezető szerkesztője és a magazin főmunkatársa. 2020 és 2021 között szerkesztőként részt vett a Fortepan Masters – Kollektív fotográfia a 20. századból – Barakonyi Szabolcs válogatásában című fotókönyv elkészítésében. Fő érdeklődési területe a digitális kultúra képzőművészetre gyakorolt hatása, a képzőművészet peremterületei, a képzőművészeti tevékenység és munkavégzés kondíciói, az immateriális munka, a bizonytalan kondíciók és az elméleti munkavégzés kapcsolata.
Szakíró, építészeti mesemondó. 1999-ben diplomázott a Szent István Egyetem Környezet és Tájgazdálkodási Intézetében. 2000 és 2005 között a BME OMIKK munkatársaként a Település- és térségfejlesztés című szakfolyóirat, valamint több városökológiai kiadvány szerkesztője. 2008-ban indította el az Urbanista blogot, mely 11 éven keresztül az ország egyik legismertebb építészettel foglalkozó online médiuma volt. 2013 és 2019 között az Index.hu munkatársaként dolgozott, azóta ismét saját blogján, valamint számos szakmai és kulturális portálon, híroldalakon és magazinokban jelennek meg írásai. Jelenleg városi sétákat vezet, előadásokat tart, tévék, rádiók, podcastok és YouTube-csatornák vendégeként népszerűsíti az építészet. A Fortepan blogjának állandó szerzője, a Magyar Építőművészek Szövetsége podcastjának (Auditórium) szerkesztő-műsorvezetője. Tavaly jelent meg első könyve Templomséták Budapesten címmel, amit idén a Tájépítész történetek című kötet követett. Számos szakmai zsűri tagja volt az elmúlt években, így több ízben a Média Építészeti Díját odaítélőnek is. Munkáját 2019-ben Ezüst ácsceruza, 2020-ban Csengery Antal-díjjal ismerték el.
Zsuppán András
Építészet, örökségvédelem, környezet: újságíróként régóta ezek a szívéhez legközelebb eső témák, és bár elkalandozott más területekre is, többnyire ezekkel foglalkozik. 2004 óta ír újságot, sokáig dolgozott hetilapnál, volt szerkesztő az Építészfórumnál, kulturális rovatvezető a régi Indexnél, dolgozott könyvkiadók számára szerkesztőként és fordítóként, újabban a Közlekedési Múzeumban kurátorként is.
A médiazsűri munkáját idén is egy szakmai zsűri fogja támogatni. A szakmai zsűri tagjai idén:
Borsodból jön, Pécsen és a MOME-n végzett. 7 évet az Archikonban töltött tervezőként. Ez idő alatt részt vett a Palatinus, a Láng Művelődési Központ, a Meséskert, a Vizafogó Tagóvodák megvalósításában. Utóbbival 2019-ben elnyerték a MÉD közönség- és fődíját. 2021-ben Ferth Tímeával és Botos Andrással közösen a QVARTA társalapítója, emellett a BME és tavasztól a MOME óraadója.
Okleveles építészmérnök, 2011-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Lakóépülettervezési Tanszékén diplomázott, 2013 és 2016 között a BME Építőművészeti Doktori iskolájának doktorandusz hallgatója. Jelenleg doktori értekezésén dolgozik, melynek témája a térhasználatból és az építési szabályokból származó tervezői kötöttségek, lehetőségek és stratégiák. Szakmai tapasztalatait Kolossa József mellett szerezte, 2017-től Ránki Somával és Sógor Ákossal dolgozik együtt. 2011 óta meghívott oktató, 2016-tól egyetemi tanársegéd a BME Lakóépülettervezési Tanszékén. 2016-ban kezdte fényképes naplóját, amiben minden nap friss, építészeti témájú képet oszt meg. Tervezői, oktatói és fotográfiai munkáiért is részesült díjakban, a közösségi médiában megtalálható fotós projektjével @weisz és oktatási tevékenységével @studioweiszkopf néven.
1969-ben született Szegeden. 1988-ban kezdte meg felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. 1994-ben ugyanitt kapta meg Építészmérnöki Diplomáját kiváló minősítéssel. Diplomaterve a Magyar Építőművészek Szövetsége Diplomadíj Pályázatán III. díjat ért el. 1995-ben saját építészirodát alapított Osváth Gáborral GYÁR néven, majd 2001-től önálló irodát alapított W-G-A PSYCHODESIGN néven és érdeklődése az építészet elméletei oldala felé fordult. 2000 és 2009 között az Alaprajz című folyóirat külsős munkatársa, illetve tanácsadó testületének tagja, 2002-től az Atrium magazin építészeti főmunkatársa, 2006-tól 2009-ig pedig vezető szerkesztője. 2009 óta a Metszet c. folyóirat tanácsadó testületének tagja. Közel háromszáz építészeti tárgyú cikk, esszé, kritika és tanulmány szerzője, amelyek az Atrium, az Alaprajz, a régi-új Magyar Építőművészet és a Metszet című folyóiratokban, továbbá blogjában, a WérGidÁban jelentek meg. 2018 óta a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
Szerk.: Hulesch Máté