MÉD 2021 – Bemutatjuk a Közönségdíjra jelölt terveket

Egy kis segítséget szeretnénk nyújtani Olvasóinknak a MÉD közönségszavazással kapcsolatban, ezért mindhárom kategória indulóit összefoglaljuk egy-egy cikkben. A Terv kategóriában diplomamunkák, hallgatói tervek és tervpályázatokra készült munkák versenyeznek, a szavazással Önök dönthetik el, melyik kapja a Közönségdíjat.

KONTÉNERVÁROSOK

Építészek, alkotók:
Páricsy és Társai, Páricsy Zoltán, Wittinger Győző, Zwickl Teréz

A UNI építészeti és design platform nemzetközi pályázatot írt ki Container City címen konténerházak tervezésére. A Páricsy és Társai Építésziroda hat pályaművel indult a felhíváson, melyek más-más problémára keresnek megoldást. A szabvány méretű konténerek nagy mértékben megkönnyítették az áruszállítást a világban, moduláris jellegük miatt könnyen egymásra pakolhatók, egyszerűen elhelyezhetők például egy teherhajón vagy egy vonaton. Méretükből adódóan azonban könnyedén új funkcióval ruházhatók fel, hozzájárulva egy más jellegű probléma, a megfizethető lakhatás hiányának megoldásához. Páricsy Zoltán és kollégái következetesen figyeltek a jó használhatóságra, a kényelmes lakóhelyek kialakítására, a kis ökológiai lábnyomra, az egyszerű megvalósíthatóságra és a jól működő elrendezésekre. Az építészek hat különböző elrendezést dolgoztak ki. A CRISSCROSS természetközeli, elvonulásra alkalmas lakóhelyet kínál, a TWO TOWERS leginkább egyetemi kampuszokon elhelyezhető diákszállásnak alkalmas. A REVITALINE és a DNA rozsdaöveteket lakóhelyként való rehabilitációját teszi lehetővé, a SPIRAL pedig lakótelepek házai közé telepíthető. A CAPSULDONJON a sűrűn beépített nagyvárosok foghíjtelkeinek felhasználására ad alternatívát.

ALTERNATÍVA A PETŐFI HÍD REHABILITÁCIÓJÁRA

Építészek, alkotók:
Puskás Levente (BME)

A hidak közlekedési műtárgyak, de egy fenntartható és élhető világban lehet-e ennél több szerepük? Puskás Levente diplomamunkájában a Petőfi hidat tervezi át egy olyan meglévő városi tereket összekötő köztérré, mely rendezi a szerkezet jelenlegi problémáit és kulturális, bérleményi funkciókkal tartja fenn önmagát. A hidak városi szerepe az összekötés, hogy beindítsa a két oldal közötti állandó interakciót és a városrészek közös fejlődését. A hídra nem épületként, hanem különböző funkciók hálózataként tekintve kialakítható egy működőképes, átlátható és változatos beépítés. KORZÓ: Középső tengelyben kialakított nyitott és beépítetlen folyosó mely a haladást szolgálja, konszolidálja a híd vertikális változásait, új vonalként jelenik meg a homlokzaton, összeköti a híd funkcióit. PART: A híd geometriáját követve, domborzatként bejárható alternatív útvonal, célja a lehetőségteremtés, funkciója sétálható rekreációs tér. Kialakításuk egy lépcső és egy folyópart együttese, tagolásuk szigetes. BOX: A hídszerkezet rasztereibe ülnek bele, megfelelő hőkomfortot és védettséget nyújtanak. Bérleményi területként kiadhatók, kisebb kiszolgáló és háttérfunkciók befogadására alkalmasak. Acél vázra épített falpanelek határolják, melyek gyorsan építhetők és belül személyre szabhatók. PILON: Támaszok körüli nagyobb tömeg, dobozok összekötésével két irányban fejlődő térsorként jön létre. Alakjuk a tartószerkezethez és az erőjátékokhoz igazodik. Funkciójuk kulturális- és rendezvénytér. Partokkal összekapcsolhatók így külső – belső téregyüttest alkothatnak.

BUDAPEST DIÁKVÁROS – NAGYVÁSÁRTELEP ÉS KÖRNYÉKE ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT

Építészek, alkotók:
BIVAK, Máté Tamás, Vass-Eysen Áron, Berczi Zsófia

A Budapest Fejlesztési Központ „Budapest Diákváros - Nagyvásártelep és környezete" elnevezéssel nyílt, nemzetközi, építészeti tervpályázatot hirdetett. A pályázat célja a műemléki védelem alatt álló Nagyvásártelep épületegyüttes felújítási terveinek elkészítése, az épület új funkciójának meghatározása, illetve Budapest Diákváros kollégiumi épületének és a kapcsolódó fejlesztések megtervezése. A BIVAK stúdió első díjban részesült terve friss és fiatalos, ugyanakkor érzékenyen nyúl az épített örökséghez. A koncepció a területen található két műemléképület felújításából, illetve egy új épület emeléséből áll. A műemlék csarnok belső terének nagyvonalú architektúráját vizualitásában is megőrizve alakították a belső világot. A szintén régi irodaház alapkoncepciója a modern pillérvázas épület külső megjelenésének korhű visszaállítása mellett a belső szabadabb átformálása volt. Az újépítésű diákszálló összesen 89 szobás, a tervpályázati kiírás szerinti felosztással összesen 157 fő számára biztosít férőhelyet. Pince és földszinti tereiben sportcsarnok kapott helyet öltözőkkel, a terület főutcája felé pedig átjárható kávézóval kapcsolódik az épület.

_RECONNECT

Építészek, alkotók:
Gazdag Olivér (DE)

Gazdag Olivér diplomamunkájában egy Debrecen közvetlen belvárosában található, színes felhasználású tömböt gondolt újra a városfejlesztés kihívásaiból kiindulva, mely napjaink egyik legégetőbb urbanisztikai kérdésére, a beépítési sűrűségre reagál. A kiválasztott háztömb belső magja nagy kiterjedése ellenére rendkívül kihasználatlan. Többnyire romos garázssorok, elhanyagolt kertek, parkolók foglalják az értékes belvárosi zónát. A diplomatervvel Gazdag Olivér elsősorban ennek a térnek a hasznosabb felhasználását, illetve a város vérkeringésébe történő visszacsatolását tűzte ki célul. Fontosnak tartotta továbbá, hogy a tömb peremén elhelyezkedő épületek változatlanul működjenek tovább. A vendéglátóegységekkel átitatott lakóépületbe nem hétköznapi emberek költöznének. Elsősorban fialatokat, egyetemistákat, művészeket céloz meg, akik egyszerűen valami különleges lakhatási formára vágynak.

GRÖSSLING-FÜRDŐ PÁLYÁZATI TERV 

Építészek, alkotók:
Deichler Jakab Studio, Deichler Tímea, Jakab Dániel

Pozsony városa, valamint a Metropolitný Inštitút Bratislavy kétfordulós pályázatot hirdetett a pozsonyi, több mint 100 éves Grössling-fürdő felújítására. A nyertes tervet egy olasz iroda jegyzi, a megosztott negyedik helyen pedig a Deichler Jakab Stúdió koncepciója végzett. A Grössling-fürdő revitalizálásának egyik alapvetése a közösségi szerep felvirágoztatása. Ezt erősíti a kiírás programjának meghatározó részeként a hagyományos fürdő funkciót kiegészítő, azt másfajta kulturális jelentéssel támogató könyvtár megjelenése. Egyedülálló, hogy a két funkció egy épületen belül volna jelen, így nem csupán egy jó fürdő és egy jó könyvtár létrehozása volt Deichler Tímea és Jakab Dániel célja, de azt is keresték, hogyan tudják egymást és az épületet, a városrészt erősíteni, fejleszteni. Ezért az egyes funkciók jelenlétét összefonódó, élő és intenzív kapcsolatként képzelték el, ahol a fürdő és a könyvtár határai elmosódnak, a funkciók évezredes hagyományai és értékei egymással egyesülve színes izgalmas közösségi teret eredményeznek.

PERBÁL ÜVEGHÁZ

Építészek, alkotók:
Nagy Stefánia (BME)

A perbáli fogyatékos lakóotthont belülről, használat közben ismerhette meg Nagy Stefánia 2013 nyarán. A legkitartóbb táborozókkal beköltözött az otthon falai közé, és azóta minden évben visszatért hozzájuk hosszabb-rövidebb időre. Diplomamunkája próbál egy lehetséges fejlesztési stratégiát felvázolni az intézmény számára, amely segíthet visszatérni az alkotók eredeti koncepciójához: az önfenntartó majorsághoz. Az itt élő sérült embereket fejlesztő foglalkozások sorában a legújabb a kertészeti terápia, amely egyesíti a fizikai és szellemi fejlesztést. A Nagy Stefánia által tervezett épület fő funkciója a mezőgazdasághoz tartozik, ez alapvetően a termények feldolgozása. Mellékfunkcióként foglalkozások, közösségi tér szerepét tölti be, illetve a bentlakók és a látogatók közös ünnepségeinek is helyet adhat. A feldolgozócsarnok segítségével az otthon által létrehozott, a lakók által készített kézműves termékeket árusító EZAMI egyesület egész éven át működhetne.

GUBO KÖNYVTÁR ÉS OTTHON

Építészek, alkotók:
Horváth Krisztina (MOME)

Horváth Krisztina diplomamunkájának helyszíne Veszprém történeti beépítésű városrészében található, az Óváros Tér közvetlen szomszédságában. A délnyugati tájolású telken ideiglenes lakhatásra alkalmas otthonokat és egy családi könyvtárat alakított ki a kórházi kezelések alatt álló beteg gyermekek és családtagjaik számára. Az ideiglenes otthon 9 családnak és 4 egyedülálló szülőnek biztosít ideiglenes otthont. A tervezési koncepció része, hogy az egész család átfogó rehabilitációban részesüljön, ezért a családi könyvtár mellett állatterápiára, meseterápiára és művészetterápiára kijelölt helyiségek is helyet kaptak. A koncepció fontos részét képezi a kert, ahol a könyvtárral szemben szabadtéri színpadot, egy víztározó tavat, szenzoros kertet, és veteményeskertet alakítottak ki. Az érzékszervek bevonásával a felfedezés élményét tudják nyújtani a rozmaring, citromfű, levendula, menta érintkezésével tapasztalásával. A lakók a természetet szemlélve, érzékelve találkozhatnak az elmúlás és megújulás körforgásával, amely egyfajta terápiás funkcióként is megjelenik.

KULTPIKNIK A MALOMTÓNÁL / ALTERNATÍV MŰVÉSZETI SZÍNTÉR 

Építészek, alkotók:
Tábori Regina (BME)

A Lukács gyógyfürdővel szemben, a Frankel Leó úton található a Ray Rezső által tervezett egykori Népgőzfürdő szebb napokat látott maradványa. Tábori Regina diplomamunkájában ezt a Malom-tó mellett álló épületet és a tó körüli kertet gondolja újra, kulturális-közösségi funkciókkal ellátva azt. A program az ideális működéshez esszenciális elemek laza szövedéke, a minimálisra törekszik. A fürdő torzója kiállító- és előadótérként kap új rendeltetést, ezt az utca felől egészíti ki az előcsarnok, a kapcsolódó kiszolgáló terek, illetve egy kisebb kiállítótér. Ezektől működésben nem függetlenül alakul át a régi bisztró. A kávézó egy új, sokkal kompaktabb épületben és az előtte felszabaduló kertben kap helyet. A búvárok infrastruktúrái a barlang bejáratához közel, a fürdő mögé kerülnek.

ACÉL_EMLÉK_MŰ_TÉR

Építészek, alkotók:
Kulcsár Dávid, Nyárai Fruzsina (ÓE)

Az Ózdi Kohászati Üzemek egykor Magyarország legmeghatározóbb nehézipari termelését bonyolították le. Ennek a tevékenységnek állít emléket Nyárai Fruzsina és Kulcsár Dávid munkája, mely az Ózdi Ipari Örökségvédők Baráti Köre által meghirdetett pályázatra készült. Az ózdi gyár hatalmas kéményeinek köszönhetően évtizedekig meghatározta a város látképét, miközben azok a fejlődés és a munkalehetőségek szimbólumaivá váltak. A gyár csődje után a város lakóinak életminősége mérhetően romlott, a folyamatnak pedig jelképes mozzanata volt kémények lebontása. A tervezett emlékművel a tervezők megpróbálják a feledésbe merülő gyár jelentőségét újra visszahozni a köztudatba, hogy az újabb generációk ne csak az előttük elenyésző ipari telepet lássák. A város eltűnt szimbólumait új formában jelenítik meg úgy, hogy annak elemei a régi gyár anyagaiból, struktúráiból épülnek.

ŐRKŐ. KÖZTÉRFEJLESZTÉS ÉS TÍPUSHÁZ EGY CIGÁNYTELEPEN

Építészek, alkotók:
Kopacz Hanna, MOME

Kopacz Hanna, a MOME Építészeti Intézetének frissen diplomázott hallgatója mestermunkájában arra keres egyszerű, praktikus és valószerű megoldásokat, hogy milyen építészeti, urbanisztikai és tájépítészeti eszközök járulhatnak hozzá egy erdélyi cigánytelep életszínvonalának emeléséhez. A Sepsiszentgyörgy határában húzódó cigánytelep legnagyobb százaléka nélkülözi a vezetékes vizet és az áramot. A lakások alacsony minősége miatti állandó karbantartási munkálatok és a közművek hiánya rengeteg időt és energiát felemészt a lakók életéből. A diplomamunka egy telepléptékű mikrobeavatkozás-sorozatból, illetve egy energiaönellátó, a cigányok életmódjához igazodó típusházból áll. Mikróbeavatkozások a telepen: A telep morfológiáját elemezve olyan forgalmas csomópontokat jelölt ki a tervező, amelyek a téri adottságoknak köszönhetően alkalmasak kis központok kialakítására. Hat kis központ jött létre, amelyek különböző szolgáltatásokat nyújtanak: vízvételi hely (kút), mosási és tisztálkodási lehetőség, szabadidőtöltés, közösségi tevékenység. Bővíthető típusház: A típusház kialakításakor Kopacz Hanna szem előtt tartotta a telepen élő cigányok életmódbeli sajátosságait. Fő szempontjai voltak a fokozott kültér-beltér kapcsolat létrehozása, a lakótérben a közösségi életmódhoz igazodó térszervezés, illetve, hogy legyen lehetőség privát elvonulásra. A ház továbbá alapanyagainak köszönhetően saját ízlés szerint színezhető, burkolható. Ráadásul önellátó, napelemmel és esővízgyűjtő rendszerrel felszerelt, a begyűjtött napfény és megszűrt esővíz az egész család energiafogyasztását biztosítja.

A közönségszavazáson október 31-ig vehetnek részt, és eldönthetik, ki nyerje a Közönségdíjat! 

Szerk.: Paár Eszter Szilvia