A rend kedvéért

Folytatódik a Liget Budapest projekt körüli társadalmi vita, amely a Facebookon is megrendítő posztokra ad okot. Bemutatjuk Janesch Péter két részes reflexiójának igen részletes második felét. 

Senki nem tudja, mi történik a budapesti Városligetben.¹ Azt olvasom, hogy transzban van mindenki.²

Valahogy odakeveredtünk, hogy kidobó-emberekkel védenek egy kulturális beruházást az értelmiségiekkel szemben. A véleményformáló fővárosiak elsöprő többsége - a sokféle kihívás helyett – a biztonságos, megszokott helyben maradásért küzd a médiatérben. A rehabilitációt tönkretételnek nevezik.³ Mintha mindennek az ellenkezője lenne igaz. Tehát még az is lehet, hogy azok között, akik ellenzik a Liget-tervet, nagy számban vannak olyanok, akik sem nem liberálisok, sem nem demokraták. A liberálisok ugyanis elfogadják a másfélét, fontosnak tartják az ízlések sokaságát, míg a demokraták elismerik a szabadon választott többség programját a kisebbséggel szemben. A helyzet legalább annyira abszurd, mintha a Bethlen lányok egyike, a magántulajdon szentségére és sérthetetlenségére hivatkozva, a Városerdő és a tőle délnyugati irányba fekvő szőlőskertek eredeti állapotukba történő visszaállítását perelné.

Miért pont itt

Arról, hogy az itthoni építészet-kritika ott tart, ahol tart - hogy egyrészt nincs, másrészt láthatóan jó szándékú közírók, tájépítészek, újságírók, egyiptológusok vagy korlátozottabb képességű városvédők és alulképzett építészek mondják el, ők mit és hova, vagy nem építenének - nem tudom eldönteni, hogy szomorú állapot-e, vagy éppen ez a modern. Szóval, olyan tervezési program nincs, amiben ne lehetne vitathatót találni, amit ne lehetne máshol, másképp csinálni. Sőt, mindent csak máshol és másképp lehet csinálnia annak, aki nem került abba a helyzetbe, hogy ott és azt meghatározza. Aki odakerült - vagy szerencsével, vagy mert teljesített és megdolgozott érte - ő az, aki a saját döntéseivel a többieket képviseli, amikor a saját programját próbálja megvalósítani, azokkal együttműködve, akikkel azt jónak látja. Sajnos vagy nem, de most ilyen a szabály, és sohasem fogjuk megtudni, hogy tudta-e volna valaki jobban.

Ami konkrétan a városligeti rehabilitációt és az oda tervezett épületeket illeti, azt akkor is helyénvalónak látnám, ha csak a mostani - a II. világháborús bombázások után kialakult - egyensúlytalan helyzetet javítaná a park északnyugati és a délkeleti fele között, egységes dramaturgiát adva a tényleg kivételes méretű park-intézmény-park együttesnek. A rehabilitáló művelet nem csak a kiegyenlítésre vonatkozik, hanem pontosan arra a ritka keverékre is - a lehatárolt területre sűrített sokféleségre - ami a Városliget maga, a több mint kétszáz éves történetével. Egy valódi analóg hely készül tehát, egy sokrétű, sokfunkciójú, de egyenletes minőségű, körbefogott terület, rendszer a rendszerben - amit majd be kell szépen lakni. Megint csak fordítva: nem fosztogatnak, hanem osztogatnak.⁴

2015.október 19-én az MSZP országgyűlési képviselője interpellálta a kormányt: (Zugló önkormányzata) felkérte Magyarország Kormányát, hogy a tervezett építési beruházást olyan helyszínen valósítsa meg, amely nem jár a zöldfelület területének csökkenésével és a kétszáz éves Városliget tájképi jellegének megváltoztatásával.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszából: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha ez lett volna Budapest városvezetőinek és a kormányzatnak is az álláspontja bő száz évvel ezelőtt, tisztelt képviselő úr, akkor se Szépművészeti Múzeumunk, se Műcsarnokunk nem lenne, nem lenne a Városligetben Vajdahunyad vára sem, és lehetne még sorolni a példákat. Állatkert se lenne ma Budapesten, hiszen ezen érvek alapján mindegyiket, sőt még magát a Hősök terét is meg lehetett volna akadályozni, ha valaki elfogadja,⁵ (...) de nem lenne Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda se, se Műjégpálya.

Maradjon ami nem volt

Miért maradjon meg közparknak? Azért, amiért létrehozták itt kétszáz évvel ezelőtt. Azaz a zsúfolt városi utcák, házak lakói számára pihenés, kikapcsolódás, szórakozás, természet közeli élmény.⁶
Nyilvános adat, hogy a beruházás nem jár a zöldfelület területének csökkenésével (a teljes értékű zöldfelületek tekintetében sem), illetve történelmi tény, hogy Heinrich Nebbien 1816-os, kétszáz évvel ezelőtti nyertes pályaműve nem valósult meg. A kivitelezés, pénzhiány miatt, 1836-ban leállt. Tudható ugyanakkor, és Nebbien alapos állapotfelmérő rajzán látható is, hogy a pályázati területen addig már, Batthyány József hercegprímás megbízásából, csatornákból táplált, 10000 négyszögöl területű, nyílt víztükrű tavat hoztak létre, és a kitermelt földből a mocsárban két szigetet töltöttek fel, valamint sétányokat alakítottak ki, a sétányok mellé akác- és platánfákat ültettek. Tehát ott (a mai Ajtósi Dürer sor felőli oldalon), már volt egy rendezetten épített parkrész, csak francia stílusban, amit Nebbien - az angol kertek híve - szívből utált, ezért eltüntetni jelölt. És el is tüntette.

Nebbien témaparkot tervezett, kanyargó patakkal, a tó egyik szigetén a nemzet nagyságát reprezentáló szoborkerttel, a másikon, a kisebben, vendéglővel és a falusi életmódot bemutató majorsággal. Valamint amfiteátrumot, sportviadalok és katonai parádék helyszínéül. A parknak volt főbejárata, ami a Stadtwaldchen Alle, a mostani Városligeti fasor tengelyébe esett, hiszen akkor még nem épült meg a Radialstrasse, a Súgárút, a mostani Adrássy út. Sőt, semmi nem épült még meg a park közelében, hiszen az az akkori városon kívülre esett - a park délkeleti oldalán (a mai Dózsa György út parkkal szembeni oldala) szőlős- és díszkertek sorakoztak.⁷ Aztán az 1896-os Ezredévi Kiállítás alkalmából a területen 201 pavilon-épületet építettek - köztük pl. a több mint 14000 négyzetméteres Iparcsarnokot (ahol 1908-ban Csontvárynak volt kiállítása) - tehát, akkor - 120 évvel ezelőtt – a helyszín inkább volt város, mint liget.

Hát itt meg mi történt? Aludtak talán az emberek Pesten és Budán, vagy a nádor kente meg őket, hogy 1816-ban első díjasra hozták ki Nebbien, a lübecki szabó fia tervét, ami kiírtja a Batthyányak fasorait egy kanyargó mesterséges patakért? Sőt, még rá is eresztik, hogy aztán félbehagyja. 4/9 A felmérési térkép (a felső) tulajdonképpen azt az állapotot rögzíti, ami Witsch mocsár lecsapolási munkálatai után kialakult. - forrás: http://ujjealigetben.blog.hu/2013/02/22/a_nemzetkozi_tervpalyazat a kép felső része: a mocsár, melynek helyén szabálytalan partvonalú, természetes hatást keltő tavat tervez egy részét a tó, fennmaradó részét pázsit foglalja majd el A Liget mélyebben fekvő része, ide vízgyűjtő tavat tervez a területen egy szabálytalanul kanyargó patakot tervez a még Batthyány által telepített szabályos fasor, melyet Nebbien - az angol kertek híve - szívből utált, ezért eltüntetni jelölt a kép alső része: a 25 holdnyi tó, benne a két szigettel. A kisebbikre, melyen ma a Vajdahunyad vár áll, egy, a nemzet nagyságát reprezentáló szoborkertet tervezett, a nagyobbra pedig egy vendéglőt majorsággal a rondó, a Liget bejárata, egy 80 méter sugarú kör, két sorban platánokkal és nyárfákkal körbeültetve  díszes főkapu a vízgyűjtő tó a mesterséges patak a nagyobb szigetre vezető híd amfiteátrum sportviadalok, katonai parádék helyszíne

Részlet egy levelezésből TGM-mel a Tranzit-, illetve a Kettős Mérce blogon megjelent cikke⁸ után - 2016. július 7.

Látom, de nem hiszem⁹

A dezinformáció, a lejáratás alapvető technikák a hatalmi harcokban, de az sem lehetetlen, hogy ebben az esetben a mostani harcosok éppen ellenfelüktől tanultak. Nyilván emlékeznek még a Szociális népszavazás nevű vezércselre, vagy a Kormányzati Negyed, mint felesleges luxus-beruházás¹⁰ műveleti csapás-irányra.

Többször, több helyen elmondtam,¹¹ megírtam,¹² hogy óriási szerencsének tartom (mindannyiunk szerencséjének), hogy a Kormányzati Negyed (úgy, ahogy a megrendelő akarta volna) 2008-2010-ben nem valósult meg. A vasút kihúzása vagy lesüllyesztése-, a Teréz-negyed egységes rehabilitációja- és a Nyugati téri felüljáró elbontása nélkül, egymagában megépített épület (a vasút már akkor is tervezett felülépítésével) katasztrófa lett volna. Ezért mindenképp hálával tartozunk a Fidesznek, ahol akkor ugyan azt hazudták, hogy luxus, de ebből is látszik, hogy egy jókor elcsattant dezinformáció milyen hasznos lehet. Valamint utólag is köszönet illeti az SZDSZ-es városvezetést, akik az utolsó pillanatban kiléptek a projekt mögül, teljesíthetetlenül magas költségű közterület-rendezési munkát kérve a tender-győztestől - nehogy még egy gödröt örököljenek. Egyedül az előkészítés MSZP-s miniszterelnöki biztosa, a projektiroda nélküli projekt irányítója adósunk még ma is egy bocsánatkéréssel, amiért azt a hamis látszatot keltette, hogy az irodánk hibásan teljesített - hogy, sikeres tender esetén, elvehessék tőlünk a megbízást. Szerintem még ma is tudok olyan társaságba kerülni, ahol valaki megkérdezi: "Te, és Titeket végül kifizettek?" (Ki. Egy évvel később, amikor megnyertük a tervvel a Holcim Awards európai első díját.¹³)

Amit hazugságnak neveztem az előbb, azt azért érdekes közelebbről nézni, mert ott is ugyanaz a végtelenül primitív - viszont tökéletesen működő - háborús megtévesztő gyakorlatról van szó, mint amivel most a Liget Budapest tervet járatja le, gondolkodás nélkül, a média nemrég még (általam) normálisnak tartott része (köztük, külön fájdalmamra, az ebben a kérdésben propaganda-gyárrá egyszerűsödött Tilos Rádióval)¹⁴ - ledózerolná, lebetonozná, letarolná, tönkretenné. Vagy fordítva: ahogy a Nyugati Liget a.k.a. Podmaniczky Park agyrémet adják el.

A Podmaniczky-hoax (amit, állítólag, szeretünk)¹⁵ 

Nagyon nem akarják a budapestiek a Városliget beépítését - ezzel a címmel jelent meg az Index cikke 2016. február 23-án, amit még aznap rengeteg portál átvett ( Népszava, Blikk, HVG, Építészfórum, 168 óra, Mandiner, Szeretlek Magyarország). Az írás a Szonda Ipsos, 2016. januári 500 fős telefonos, a Levegő Munkacsoport megbízásából készült közvélemény-kutatási eredményét mutatja be, ami szerint: A megkérdezettek 75-55%-a határozottan elutasítja az új épületmonstrumokat. Elsöprő támogatása van viszont az Ipsos szerint az újabb zöldterület kialakításának. 85% értett egyet azzal, hogy a Nyugati pályaudvar épülete mögött, a Podmaniczky utca mellett a vágányok lefedésével új, másfél kilométer hosszú parkot alakítsanak ki. Az információs számháború itt veszi kezdetét,¹⁶ a Podmaniczky-hoax-ot azonban már hónapokkal korábban bevetették, igaz a finom részletekre márciusig várni kellett.

Hatalmas parkot építenének, amely egyedülálló lenne Európában a címe a Népszabadság, 2015. október 13-i beszámolójának. Kicsit bővebben: a Nyugati pályaudvar mögötti terület felülépítésével olyan különleges élettel teli zöldvilágot hozhatna létre Budapest, amely egyedülálló lenne Európában. A Magyar Idők 2016. január 27-i számában hozzák a hírt: A vágányhálózatot egészen az Eiffel Iroda tervezte csarnokig fednék le, megközelítőleg 20 hektárnyi területen. A Levegő Munkacsoport vezetőjétől ugyanitt megtudhattuk, hogy maximum egy méter vastag termőréteg lesz a vágányok fölé épülő vasbetonfödémen. A Népszabadság is beszámolt aznapi számában arról, hogy Két évre lezárják a Nyugatit, idézve többek között a kancelláriaminiszter kormányinfós tájékoztatójából, hogy akár egymillió új fát is ültethetnek a Nyugati pályaudvart a Városligettel összekötő területre. Kiderül szintén itt az is, hogy a Nyugati Liget koncepciót a Levegő Munkacsoport mellett a Finta Stúdió és a MÁV készíti elő, 2016. február 10-i határidővel. Ehhez képest csak a Népszabadság március 22-i számában jelenik meg, az Alagút lehet a Ferdinánd híd / Jó üzlet lenne a Nyugati Liget című írásban hogy, a Nyugati Liget bemutatófilmje már elkészült, pénteken a hangot is felvették hozzá. Itt már elmondják viszont, hogy mi A Nyugati Liget terv lényege: Mint arról elsőként a Népszabadság beszámolt, a Nyugati Ligetet a pályaudvar mögötti 20 hektáros vasúti terület felülépítésével alakítanák ki. A felülépítés azt jelenti, hogy a teljes sín- és forgalomirányító rendszert modernizálják, majd befedik. Így a vágányok nyomvonalán, de szintben a fölött létrehozható egy hatalmas zöld terület és közösségi tér. Rajta lehet bármi: domb, kisvasút, tó, vízesés, játszóterek, csónakázótó, csendes zugok és pezsgő sétányok kávézókkal, éttermekkel, melyek a városiak kényelmét szolgálják. A park szélén „dombházakat" lehet kialakítani, melyek múzeumi, közösségi funkciót kaphatnak. A Nyugati pályaudvar Eiffel tervezte fogadóépületének java részét közösségi térként hasznosítanák, míg a Podmaniczky utca a barcelonai La Rambla módjára születhetne újjá éttermekkel, boltokkal. Az ezt követő héten jelenik meg az első kép, a HVG egy zavarba ejtő cikkében, Feltúrják a várost, de ezt most szeretni fogjuk címmel. A Podmaniczky Parkról eddig nem közöltek látványterveket, ezeket a közeljövőben készülnek kiadni. Eddig egyet tudott megszerezni a hvg.hu, ezen valamennyire kivehető, hogy a lefedett sínek miatt megemelt terület hogyan alkot dombocskát a talajszinten lévő zöldterülethez képest. A befedett sínek fölött 10 méterrel megemelkedik majd a terület, az épületek ennek a szintkülönbségnek a határára kerülnek.

Zavarba ejtő, egyrészt mert nem csak leírást olvasunk, hanem lelkendező állásfoglalást, amivel kapcsolatban szerintem pontos az egyik komment megállapítása: Zelki Benjámin egy PR-cikket írt ide, de nem látom az (X)-et!, másrészt: ugyan ő jegyzi az egy héttel korábban, a Városi Levegő blogon az Egy velejéig romlott projekt: a Liget beépítése című kritikát is. Hogy mi szól a Podmaniczky Park névre átkeresztelt projekt mellett, arra az Index cikkéből kapunk választ:

"A megvalósítás mellett szól a projekt támogatottsága: az Ipsos felmérése szerint a fővárosiak 85 százaléka áll mellette, míg a Liget projektet, illetve a Vár kormányzati negyeddé alakítását csupán 9-16 százalék támogatja. (...) A Levegő munkacsoport szerint a beruházások által érintett területek ingatlanjainak összérték-növekedése akár 400 milliárd forint is lehet, míg a jobb levegő miatt a lakosság egészségi állapotának javulása is 10 milliárdos haszonnal járhat." (Lebegő park épülhet a Nyugati mögött, 2016. március 12.)

Végül: "A kormány 215 milliárd forintot hagyott jóvá a Nyugati Liget terveire, ezek alapján pedig erősen változna a város képe - írja a Népszabadság. Még egy hónapig alakíthatják a koncepciót, de az biztos, nem csupán a MÁV-telepre hatna ki a fejlesztés. Többek között lennének fedett sínek, új pályaudvari rész, park a Podmaniczky utcában (csónakázótóval!), összevont épületek és plusz 4000 fa. Szép elgondolás, várjuk a fejleményeket!" - írja a Blikk 2016. március 26-án a 215 milliárdért még csónakázó tavat is kap a Podmaniczky utca című tudósításában.

Az építész szakmában nem járatos olvasó kedvéért röviden kiegészítem A Nyugati Liget terv lényegét, hogy nagyjából mi szükséges ahhoz, hogy a lebegő parkra például domb, kisvasút, tó, vízesés, játszóterek, csónakázótó kerülhessen. A vágányok felülépítése azt jelenti, hogy a vonatoknak építenek egy másfél kilométer hosszú, tíz méter magas, 50-100 méter széles felszíni beton alagutat, az Állatkerttől az Eiffel-csarnokig. Erre hordanának földet. A felszíni alagút alá, a Ferdinánd híd helyén, egy másik alagút készül. A földdel beborított alagúton rendezett parkot a negyedik emelet magasságában kell elképzelni. Ez vonatkozik a gyalogos kapcsolatokra a Terézváros és a XIII. kerület között - fel kell menni a negyedik emeletre, hogy onnan - a másik oldalon - leereszkedjünk. A vasbeton szerkezet megépítéséhez ~ 110000 köbméter betont kell bedolgozni, amit kb. 15-20000 betonszállító mixerkocsi tud a helyszínre szállítani. Ha a beton-műtárgy tetején, 10 méter magasságban, 1 méter vastag földterítéssel számolunk, valamint a Podmaniczky utcai oldalon 1:4 arányú rézsűvel (ahol egy méter magasságkülönbséget négy méter hosszon tudunk áthidalni), akkor ~ 700000 köbméter földet (43000 billenős szállítóval) kell a szerkezetre hordani - de lehet, hogy rosszul számolok.¹⁷

A leírt, felülépítéssel kialakított parknak két másik alternatívája van. Az egyik a süllyesztés, ahol egy hasonló szerkezet épül, csak nem a felszínen, hanem tíz métert süllyesztve. A másik: a fejpályaudvar hátrahúzása Rákosrendezőig. Ebben a két esetben utcaszinten épülhet a park, se híd, se alagút, se lépcső nem szükséges a keresztezéséhez.¹⁸

Ahogy Bardóczi Sándor írta 2013-ban - "Ha tetszik, a Vidámpark bezárása történelmi lehetőséggel kínálja meg most a várost, hogy a testébe ékelődő vasúti zárványt feloldva kapcsolatba hozza a Lőportár dűlőt a Városligettel. 
Ha egyáltalán jól értem Bardóczit, mert két és fél évvel később akkor miért mondja, hogy: Egy ilyen helyszín sokkal inkább alkalmas felülépítésre, amely nem pusztán a zárványterületek által szétszabdalt város összenövesztésére, de a vasúti zaj mérséklésére is alkalmas. (...) amely térfalként működik az utca felé, és harmadik, negyedik szintjén szintben csatlakozik a vágányfelülépítés sétateréhez. Hogy kapcsolhatná össze gyalogos útvonalak sokaságával egy felszíni beton-alagútra hordott, négy emelet magas gát-mű Újlipótváros és a Terézváros lakóterületeit? Hogy alakulhatna át az Eiffel tervezte fejépület olyan múzeumi fogadótérré, mint ahogy azt a Museé D’Orsay esetében megfigyelhettük, ha egyszer a csarnok egy sötét alagútba néz? Amit naponta mintegy 400 vonat hozzávetőleg 55000 utasa keresztez?

A fenti videó címe és közvetlen link: Zöld kapcsolat utcaszinten, videó-vázlat, 2008

A Podmaniczky-hoax ilyen részletes tárgyalását nem azért tartottam most fontosnak, hogy a tervet kritizáljam (részben ez persze elkerülhetetlen volt), vagy belharcot sejtessek, hanem mert ennél jobb példát nehéz lenne találni a manipuláció anatómiájára.¹⁹ A Liget Budapest vs. Podmaniczky Park programoknál - egészükben és részleteikben nézve - a kompetens megítélés ugyanis az ellenkező eredményt kell hozza, mint amit a 'kutatás' és annak média-szórása hoz. Ha tetszik: itt látható a közvetlen demokrácia próbája, és kudarca.²⁰

A Park-rehabilitációs Tervpályázat legszebb rajzát, egy lazúros színezésű kis festményt, a 3158-as számú pályázat első lapján találjuk, a jobb felső sarokban. A Garten Stúdió Kft. által beadott terv, aminek ez a vázlat részlete, első díjat nyert. Itt áll össze a kép, a helyzetben rejlő zseniális, ahogy egy északkelet-délnyugat irányú, 4 km hosszú zöldfolyosóra fűződik fel a Fővárosi Állat- és Növénykert és azon át a Városliget. Mintha azt súgná az ábra: a fejpályaudvart ki kellene húzni Rákosrendezőre, a Nyugati Ligetet (Podmaniczky Parkot) pedig a volt sínek szintjén megépíteni.

Háború vagy béke?

Ha már valaki az együttműködés helyett a kizárólagos versengő játékot választja, és - gyalogosként vagy hadvezérként - háborúba indul, jól teszi, ha előtte körülnéz: van-e hadserege? Ha még ha lenne, amivel akár a tervet is sikerrel megakasztanák - mit nyertek? Egy csatát. És elvesztették a háborút. A szimbolikus győzelemmel szemben ugyanis ott áll majd, egyre világosabban - mindannyiunk (de legalábbis a biztos többség) valóságos vesztesége. Mert ha az aktuális hatalom aktuális ellenzéke, politikai érdekből, irigységből, megvetésből, öndefiniálási kényszerből - felettes célokat nem ismerő vagy el nem ismerő, obstruktív ellenzékként - rendre ellehetetleníti a közösség javát szolgáló terveket, akkor ott a közösségnek a továbbiakban java nem lesz, akkor ott fű nem terem.

Mert, ha a kompetencia, a szakmaiság (amiben nyilván benne van a program összes részlete - a fákkal, vizekkel, levegővel) nem számít, akkor az azt jelenti, hogy másról nincs, nem is lehet szó - mint az alkalomról. Ilyenkor, ahogy látjuk, a megtámadottból, itt a Liget-tervből (bármilyen összetett és bármilyen jól kidolgozott is), egyetlen dolog lesz, ami felveszi a funkciót, mint az ellenség egyértelmű tárgya, a legkisebb közös többszörös. Amivel szemben az elégedetlenség, a keserűség, a harag, a gyűlölet magát meghatározza - hiszen fordítva ez már megtörtént: a Ligetvédőknél a Városliget lett a szeretett dolog, amit el akarnak tőlük venni. Mintha a mese képekre, szimbólumokra, akciókra fordított, polarizált világában járnánk.²¹ Megvalósulni viszont a bonyolult program fog, sokléptékű összes részletével - amiről a tüntetők most, a maguk csatáját védve, hallani sem akarnak.

Szakmai beszámolót írtam, nem politikai állásfoglalást, építészetről szól a szöveg, nem építészekről, civileknek, nem a pártszínvonalú politikának. Sokkal unalmasabb sajnos, de - a Ligetnek nem a Vár a párhuzamos projektje, hanem a Podmaniczky Park.

Janesch Péter
2016. július 26.

1 Bárdos Deák Áginak és Tamás Gáspár Miklósnak tartozom köszönettel, hogy végre rávettem magam ennek a szövegnek a megírására. Már több hónapja toltam magam előtt a feladatot (egész pontosan 2016. március 22-e óta), de úgy látszik - a közeliségük és közöttünk a vita adta meg a kellő lökést, amivel aztán elindulhattam a lejtőn.

2 Why You Can’t Change People’s Minds With Facts A Coaching Leaders Brexit utáni tanulmánya arról, hogy a kilépést támogatók hogy lehet, hogy nem változtatták meg véleményüket azok után, hogy kiderült: a kilépés-kampány legnagyobb ígéretei és fenyegetései (az egészségügyi ellátás pénzei, illetve a menekültek áradata) - nonszensz hazugságok voltak. Tanulságos olvasmány, de sajnos szinte egyik tanácsát sem fogadtam meg, mikor ezt írtam, úgyhogy stratégailag ez, mondhatjuk, egy öngyilkos szöveg. Hiszen többször ismétli a szerző: tilos azzal próbálkozni, hogy egy ilyen polarizálódott helyzetben meggyőzni próbáld a másik oldalon állót, hiszen csak muníciót szolgáltatsz számára a saját meggyőződése, hite igazolására.

3 Szinte nincs, aki egyetértene velem a barátaim közül, és csak azzal vigasztalhatom magam, hogy: hiszen akkor hinniük kellene bennem, azt meg - a feleségemen kívül - senkinek nem ajánlom. Nehéz dolga lenne annak is, aki arról próbálna meggyőzni, hogy az aláírók táborában otthonosan érezhetném magam. A megszokott helyemen, a civilek oldalán viszont biztosan nem érzem úgy. (Akkor most mi vagyok? Rendőr?) Ha legalább Kármán Tódor lennék. Hányszor hallhattam volna apámtól több változatban is, hogy "ha valaki fiatalkorában nem szimpatizál a forradalmárokkal, akkor nincs szíve, ha valaki idős korában is elfogadja a forradalmárok nézeteit, akkor nincs esze." (Hargittai Balázs-Hargittai István: A marslakók bölcsessége)

4 Nem értem pontosan, hogyha a kutyasétáltatók továbbra is sétáltathatják a kutyáikat, ha a futók továbbra is futhatnak, a családok továbbra is majálisozhatnak, a sörsátrasok sörözhetnek, a focisták focizhatnak, a biciklisták biciklizhetnek, a szánkózók szánkózhatnak, és ha a régi Kertem összeforrt csapata ezt kérné, akkor nyilván egy arányos területet megkaphatnának arra, hogy gondozhassák a saláta- és paprika-kertjüket, tűz mellett zenéljenek egész éjjel, miközben, akiknek meg színházba, koncertre menni van inkább kedvük, valamilyen előadásra, múzeumba, vagy egy másik buliba, esetleg csak valami bizonytalan kimenetelű randevúra lenne kedvük menni - mi az akadály?

5 106. ülésnap (2015.10.19.)

6 Garay Klára - a Városliget barátai facebook oldal szerkesztője, biológia tanár 

7 Második Katonai Felmérés (1806-1869) - nagyszerű!

8 TGM: Föl & le (Tranzit), TGM: Gazemberek! (Kettős Mérce)

9 Hogy mint csoport-tag átlépünk egy másik állapotba, azt az is mutatja, hogy például a hiszem, ha látom evidencia már nem működik. Csoportban azt az egyfélét hisszük, amit a csoport (együtt maradása érdekében) mond - hiába látjuk az ellenkezőjét. És ez sokáig így volt jó!

10 Az egyszerű számítást itt lehet találni - Költség és haszon

11 Földes András: Budapest mája 

12 Janesch Péter: Egység, az egész-ség

13 Kovács Dániel: Világdíjat nyert a kormányzati negyed / 2008. szeptember 26., a pályázat a honlapon: http://team0910.hu/palyazat/89/382

14 Mert, hogy a Klub Rádió (április 6-i) adásában a nap kérdése az "Ön szerint sikerülni fog a Fidesznek lebetonoznia a Városligetet?" lett, annak azért voltak már előzményei.

15 Taktika? Kényszer? Vagy a Dada személyesen? Nem én akartam darázsfészekbe nyúlni - hónapok óta várom, hogy vegye észre valaki.

16 Még tavasszal (a Levegő Munkacsoport által rendelt felmérés után), az Ipsos Zrt. végzett egy másik kutatást - most a Városliget Zrt. megbízásából, a budapestiek és a Városliget használói körében a park átfogó megújítását szolgáló Liget Projektről. A felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 69 %-a egyetértett azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik, és annak nagyságát növelik. (A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek csupán 71 %-a hallott a tervezett városligeti fejlesztésről.) Nem sokkal később egy újabb közvélemény-kutatást végez a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, ők a Greenpeace megbízásából. Ez azt állapította meg, hogy a budapestiek 81 %-a nem ért egyet azzal, hogy új múzeumokat és egyéb építményeket építsenek a Városligetbe. Az információs számháború szemléletesen mutatja, hogy a közvélemény - és ez által a kutatás - hogy manipulálható - pusztán a kérdések különböző megfogalmazásával.

17 A témában egy következő alkalommal majd kiírok egy építészeti villám-pályázatot, ami után már pontosan tudni fogjuk a mennyiségeket, a nyers szerkezet és a dombocska dimenzióit, metszetekkel és legalább a Podmaniczky Park és a Nyugati pályaudvar Eiffel tervezte fogadóépületének találkozását bemutató távlati képekkel.

18 Így lehetne az M3-as bevezető forgalmát a felszabaduló, délkelet irányba forduló sínek nyomvonalán a Hermina út helyett a Dózsa György út felé terelni. Elvben elképzelhető egy úgy ütemezett kivitelezés, ahol a rákosrendezői új sínek és kiszolgáló épületek  2 évre becsült munkálatai alatt a Nyugati pályaudvart nem kell bezárni.

19 Történész-, szociológus-, kultúrantropológus-, média- és egyháztörténet kutatók figyelmébe: fantasztikus mennyiségű és változatosságú anyag gyűlt már eddig is össze - és most még csak a történet elején tartunk - a laboratóriumi modell szinten működő imaginárus-liget-mezőben a kognitív disszonancia, az önbecsapás evolúciós előnyei, a why-leaders-lie, a felettes cél, a kooperáció vagy kompetíció kutatási témakörökben biztosan, és feltehetően még számtalanban. 

20 Felmerül egy morális, ha tetszik jogi kérdés is: elfogadható gyakorlat-e olyan esetekben közvélemény-kutatást (népszavazást) tartani, ahol - a hozzáértés hiánya vagy a tájékoztatás egyensúlytalansága miatt - nem várható sem kompetens, sem hiteles válasz? Tehát, ahol a megkérdezettek szabadon befolyásolhatóak? Csak halkan, ahogy Srna súgta Subasic fülébe: nem. És ha továbbmegyünk, akkor meg kell állapítsuk, hogy a közvetlen- és a képviseleti demokrácia szavazási- illetve választási gyakorlata is pszeudo, sem kompetens, sem hiteles módon már nem tudnak működni. A Linux módszer példáján lehet elindulni az új rendszerszervező gyakorlattal - a nyílt, szabadon hozzáférhető, együttműködés-alapú, matematizált protokollokkal. 

21 Nem ez teszi TGM idézett két írását határozottan megkülönböztethető minőségűvé? A szimbolikust tematizáló TGM remek. Ott csillogva cikázik az értelmezés képzett, otthonos terében. Az innen szerzett lendület lehet talán az, ami a valóságos helyzetek konokabb dimenziójában túlrepíti, a reálisnál esetleg messzebbre.