| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

A rend kedvéért

1/9

Kerekes Gábor, Május 1., 1983

az Ezredéves Országos Kiállítás helyszínrajza, 1896

a városligeti egykori Iparcsarnok épülete az előtte lévő parkkal, 1890 után

részlet a Garten Stúdió Kft. első díjas terve első lapjáról

Lőportárdűlő

Millenniumi kiállítás, az Ős-Budavár mulatókomplexum megnyitója, 1986

a Budapesti Általános Országos Kiállítás pavilonjai a Városligetben, 1885

forrás: hvg.hu

?>
Kerekes Gábor, Május 1., 1983
?>
az Ezredéves Országos Kiállítás helyszínrajza, 1896
?>
a városligeti egykori Iparcsarnok épülete az előtte lévő parkkal, 1890 után
?>
?>
részlet a Garten Stúdió Kft. első díjas terve első lapjáról
?>
Lőportárdűlő
?>
Millenniumi kiállítás, az Ős-Budavár mulatókomplexum megnyitója, 1986
?>
a Budapesti Általános Országos Kiállítás pavilonjai a Városligetben, 1885
?>
forrás: hvg.hu
1/9

Kerekes Gábor, Május 1., 1983

az Ezredéves Országos Kiállítás helyszínrajza, 1896

a városligeti egykori Iparcsarnok épülete az előtte lévő parkkal, 1890 után

részlet a Garten Stúdió Kft. első díjas terve első lapjáról

Lőportárdűlő

Millenniumi kiállítás, az Ős-Budavár mulatókomplexum megnyitója, 1986

a Budapesti Általános Országos Kiállítás pavilonjai a Városligetben, 1885

forrás: hvg.hu

A rend kedvéért
Nézőpontok/Kritika

A rend kedvéért

2016.07.28. 13:18

Cikkinfó

Szerzők:
Janesch Péter

Földrajzi hely:
Budapest

Vélemények:
14

Dosszié:

Folytatódik a Liget Budapest projekt körüli társadalmi vita, amely a Facebookon is megrendítő posztokra ad okot. Bemutatjuk Janesch Péter két részes reflexiójának igen részletes második felét. 

Senki nem tudja, mi történik a budapesti Városligetben.1 Azt olvasom, hogy transzban van mindenki.2

Valahogy odakeveredtünk, hogy kidobó-emberekkel védenek egy kulturális beruházást az értelmiségiekkel szemben. A véleményformáló fővárosiak elsöprő többsége - a sokféle kihívás helyett – a biztonságos, megszokott helyben maradásért küzd a médiatérben. A rehabilitációt tönkretételnek nevezik.3 Mintha mindennek az ellenkezője lenne igaz. Tehát még az is lehet, hogy azok között, akik ellenzik a Liget-tervet, nagy számban vannak olyanok, akik sem nem liberálisok, sem nem demokraták. A liberálisok ugyanis elfogadják a másfélét, fontosnak tartják az ízlések sokaságát, míg a demokraták elismerik a szabadon választott többség programját a kisebbséggel szemben. A helyzet legalább annyira abszurd, mintha a Bethlen lányok egyike, a magántulajdon szentségére és sérthetetlenségére hivatkozva, a Városerdő és a tőle délnyugati irányba fekvő szőlőskertek eredeti állapotukba történő visszaállítását perelné.


Miért pont itt

Arról, hogy az itthoni építészet-kritika ott tart, ahol tart - hogy egyrészt nincs, másrészt láthatóan jó szándékú közírók, tájépítészek, újságírók, egyiptológusok vagy korlátozottabb képességű városvédők és alulképzett építészek mondják el, ők mit és hova, vagy nem építenének - nem tudom eldönteni, hogy szomorú állapot-e, vagy éppen ez a modern. Szóval, olyan tervezési program nincs, amiben ne lehetne vitathatót találni, amit ne lehetne máshol, másképp csinálni. Sőt, mindent csak máshol és másképp lehet csinálnia annak, aki nem került abba a helyzetbe, hogy ott és azt meghatározza. Aki odakerült - vagy szerencsével, vagy mert teljesített és megdolgozott érte - ő az, aki a saját döntéseivel a többieket képviseli, amikor a saját programját próbálja megvalósítani, azokkal együttműködve, akikkel azt jónak látja. Sajnos vagy nem, de most ilyen a szabály, és sohasem fogjuk megtudni, hogy tudta-e volna valaki jobban.

Ami konkrétan a városligeti rehabilitációt és az oda tervezett épületeket illeti, azt akkor is helyénvalónak látnám, ha csak a mostani - a II. világháborús bombázások után kialakult - egyensúlytalan helyzetet javítaná a park északnyugati és a délkeleti fele között, egységes dramaturgiát adva a tényleg kivételes méretű park-intézmény-park együttesnek. A rehabilitáló művelet nem csak a kiegyenlítésre vonatkozik, hanem pontosan arra a ritka keverékre is - a lehatárolt területre sűrített sokféleségre - ami a Városliget maga, a több mint kétszáz éves történetével. Egy valódi analóg hely készül tehát, egy sokrétű, sokfunkciójú, de egyenletes minőségű, körbefogott terület, rendszer a rendszerben - amit majd be kell szépen lakni. Megint csak fordítva: nem fosztogatnak, hanem osztogatnak.4

2015.október 19-én az MSZP országgyűlési képviselője interpellálta a kormányt: (Zugló önkormányzata) felkérte Magyarország Kormányát, hogy a tervezett építési beruházást olyan helyszínen valósítsa meg, amely nem jár a zöldfelület területének csökkenésével és a kétszáz éves Városliget tájképi jellegének megváltoztatásával.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszából: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha ez lett volna Budapest városvezetőinek és a kormányzatnak is az álláspontja bő száz évvel ezelőtt, tisztelt képviselő úr, akkor se Szépművészeti Múzeumunk, se Műcsarnokunk nem lenne, nem lenne a Városligetben Vajdahunyad vára sem, és lehetne még sorolni a példákat. Állatkert se lenne ma Budapesten, hiszen ezen érvek alapján mindegyiket, sőt még magát a Hősök terét is meg lehetett volna akadályozni, ha valaki elfogadja,5 (...) de nem lenne Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda se, se Műjégpálya.


Maradjon ami nem volt

Miért maradjon meg közparknak? Azért, amiért létrehozták itt kétszáz évvel ezelőtt. Azaz a zsúfolt városi utcák, házak lakói számára pihenés, kikapcsolódás, szórakozás, természet közeli élmény.6
Nyilvános adat, hogy a beruházás nem jár a zöldfelület területének csökkenésével (a teljes értékű zöldfelületek tekintetében sem), illetve történelmi tény, hogy Heinrich Nebbien 1816-os, kétszáz évvel ezelőtti nyertes pályaműve nem valósult meg. A kivitelezés, pénzhiány miatt, 1836-ban leállt. Tudható ugyanakkor, és Nebbien alapos állapotfelmérő rajzán látható is, hogy a pályázati területen addig már, Batthyány József hercegprímás megbízásából, csatornákból táplált, 10000 négyszögöl területű, nyílt víztükrű tavat hoztak létre, és a kitermelt földből a mocsárban két szigetet töltöttek fel, valamint sétányokat alakítottak ki, a sétányok mellé akác- és platánfákat ültettek. Tehát ott (a mai Ajtósi Dürer sor felőli oldalon), már volt egy rendezetten épített parkrész, csak francia stílusban, amit Nebbien - az angol kertek híve - szívből utált, ezért eltüntetni jelölt. És el is tüntette.

Nebbien témaparkot tervezett, kanyargó patakkal, a tó egyik szigetén a nemzet nagyságát reprezentáló szoborkerttel, a másikon, a kisebben, vendéglővel és a falusi életmódot bemutató majorsággal. Valamint amfiteátrumot, sportviadalok és katonai parádék helyszínéül. A parknak volt főbejárata, ami a Stadtwaldchen Alle, a mostani Városligeti fasor tengelyébe esett, hiszen akkor még nem épült meg a Radialstrasse, a Súgárút, a mostani Adrássy út. Sőt, semmi nem épült még meg a park közelében, hiszen az az akkori városon kívülre esett - a park délkeleti oldalán (a mai Dózsa György út parkkal szembeni oldala) szőlős- és díszkertek sorakoztak.7 Aztán az 1896-os Ezredévi Kiállítás alkalmából a területen 201 pavilon-épületet építettek - köztük pl. a több mint 14000 négyzetméteres Iparcsarnokot (ahol 1908-ban Csontvárynak volt kiállítása) - tehát, akkor - 120 évvel ezelőtt – a helyszín inkább volt város, mint liget.


az Ezredéves Országos Kiállítás helyszínrajza, 1896
2/9
az Ezredéves Országos Kiállítás helyszínrajza, 1896


a Budapesti Általános Országos Kiállítás pavilonjai a Városligetben, 1885
8/9
a Budapesti Általános Országos Kiállítás pavilonjai a Városligetben, 1885


Millenniumi kiállítás, az Ős-Budavár mulatókomplexum megnyitója, 1986
7/9
Millenniumi kiállítás, az Ős-Budavár mulatókomplexum megnyitója, 1986


a városligeti egykori Iparcsarnok épülete az előtte lévő parkkal, 1890 után
3/9
a városligeti egykori Iparcsarnok épülete az előtte lévő parkkal, 1890 után

 

Hát itt meg mi történt?

Aludtak talán az emberek Pesten és Budán, vagy a nádor kente meg őket, hogy 1816-ban első díjasra hozták ki Nebbien, a lübecki szabó fia tervét, ami kiírtja a Batthyányak fasorait egy kanyargó mesterséges patakért? Sőt, még rá is eresztik, hogy aztán félbehagyja.


4/9



A felmérési térkép (a felső) tulajdonképpen azt az állapotot rögzíti, ami Witsch mocsár lecsapolási munkálatai után kialakult. - forrás: http://ujjealigetben.blog.hu/2013/02/22/a_nemzetkozi_tervpalyazat

a kép felső része:

  1. a mocsár, melynek helyén szabálytalan partvonalú, természetes hatást keltő tavat tervez
  2. egy részét a tó, fennmaradó részét pázsit foglalja majd el
  3. A Liget mélyebben fekvő része, ide vízgyűjtő tavat tervez
  4. a területen egy szabálytalanul kanyargó patakot tervez
  5. a még Batthyány által telepített szabályos fasor, melyet Nebbien - az angol kertek híve - szívből utált, ezért eltüntetni jelölt

a kép alső része:

  1. a 25 holdnyi tó, benne a két szigettel. A kisebbikre, melyen ma a Vajdahunyad vár áll, egy, a nemzet nagyságát reprezentáló szoborkertet tervezett, a nagyobbra pedig egy vendéglőt majorsággal
  2. a rondó, a Liget bejárata, egy 80 méter sugarú kör, két sorban platánokkal és nyárfákkal körbeültetve 
  3. díszes főkapu
  4. a vízgyűjtő tó
  5. a mesterséges patak
  6. a nagyobb szigetre vezető híd
  7. amfiteátrum sportviadalok, katonai parádék helyszíne

 

 

Részlet egy levelezésből TGM-mel a Tranzit-, illetve a Kettős Mérce blogon megjelent cikke8 után - 2016. július 7.

(...) Az alapvető eltérést kettőnk véleményében ott látom, hogy Te tartalmi összefüggést feltételezel a várnegyedi átépítések és a városligeti fejlesztések, illetve a múzeum-projekt legalitása és a tiltakozókkal szemben alkalmazott (milyen? bármilyen) eljárások között, míg én a Liget-védők (valójában: a Liget-rehabilitációt ellenzők) fellépését a népi/polgári kezdeményezések/engedetlenségek giccsének tartom, a két beruházás közötti összefüggést pedig (ha nagyon kell fantáziálni) - kompromisszumnak.

Annak, hogy Te - kimagasló viszonyítási helyzetedben - az un. 'Liget-védők' mellé, élére állsz egy forradalmi kiáltvánnyal, nem az a nem kívánt mellékkövetkezménye, hogy bennem kellemetlen érzéseket ébreszt, hanem hogy: leértékeli a tüntetést, polgári engedetlenséget, sztrájkot (amiket én nagyra tartok - ennyiben valóban bosszantó, elkeserítő is). Mondhatod persze, hogy nézzek körül a világban, ez simán beleillik abba a felszámolási eljárásba, amit a negyedik termelési mód maga ellen kezdeményezett, és amivel mértani módon halad: a rokokó amerikai választások (ahol a választás intézménye hazugságát leplezik le), a rokokó svájci népszavazás a feltétel nélküli alapjövedelem ügyében (ahol a képviseleti- és közvetlen demokrácia hazugságát leplezik le), a rokokó angliai népszavazás az unió ügyében (ahol már a saját hatalomérvényesítő technikájuk kudarcát leplezik le).
(...)


Tehát a két vitás hely:

1
(TGM) "... ha valaki ezek után a Liget-projekt hívének szegődik, az cinkosa lesz ennek a bagázsnak ... a kormányzat ebben a konfliktusban átlépett 1 határt ..."

Csak találgatni tudok, hogy mik után, illetve milyen határt? Gondolom, hogy: a rendőrség feloszlatta a tüntetést, leszedtek valakit akarata ellenére egy kéményről, megbilincseltek és előállítottak aktivistákat, sunyi módon civil verőembereket béreltek fel stb. - világos, hogy a tüntetők, a gyengébbek oldalán állok.

Tartalmi összefüggés azonban miért lenne a rendőri intézkedések és egy városrendezési terv között? Hogy minősíthetnék egymást, vagy - ahogy Te feltételezed - hogy igazolhatná egy tüntetés feloszlatása a tüntetés célját? Ha a hírekben (07.06. hvg) azt olvassuk, hogy: Az egyik tiltakozó elmondása szerint az intézkedő rendőrök jó fejek voltak velük, beszélgettek, nevetgéltek közben. - abból meg az következik, hogy a Liget-projekt nem is olyan rossz?

2
(TGM) "Fönn Orbán Viktor, lenn meg a vurstli.
... az egész múzeum-építésre azért van szükség, hogy a kormány a várba költözhessen."

Az, hogy a két program között összefüggés lenne - egy maró folklór, felháborodást-alátámasztó, önigazoló, önsajnáló, mazochista legenda. Ahhoz, hogy a miniszterelnökség és még kb. három minisztérium a Várba költözzön, nem kell múzeumi negyedet építeni. Azt sokkal egyszerűbben is meg tudják oldani (ahogy egyébként az ellenzők egy része javasolja: legyen használaton kívüli ipari épületben a Galéria - itt kiesik az ideológia, marad a rozsdaövezet/zöld-giccs). A jobboldaliak a Várba tartanak, vagy már régen ott vannak, Antallék is mentek volna, minden városligeti terv nélkül.

A Galériának elsősorban azért kell új helyre költöznie, mert a mostani alkalmatlan. Amiért a Ludwigot új helyre költöztették. (btw. - a pszeudo-tiltakozások kiszámíthatatlanságához: ha jól emlékszem, valamikor a '98-as választások előtt írtad - szögezzük le, hogy a Bán Ferenc-féle Nemzeti Színház: ronda. A kivitelezést a hatalomra került Fidesz leállította, és épített helyette egy szépet - amihez képest kevésbé szürreális azt elképzelni, hogy: a sikeres tüntetések után a programot leállítják, marad a PeCsa, majd a valamikor hatalomra kerülő Jobbik megépíti magának a Regnum Marianumot.)

Egyébként meg: ahogy nem marad fönn Orbán Viktor, úgy nem vurstli a Városliget délkeleti fele - ott Gerbeaud volt, Fővárosi Nagyvendéglő, Körönd, (egy 160 m átmérőjű sétánygyűrű), tengelyében a 14000 négyzetméteres Iparcsarnok (1908-ban Csontváry kiállítással) stb., a Vurstli pedig - a körhinták, cirkuszok, kiskocsmák - az északnyugati fele, a Lizsé, ott pedig Karinthy, József Attila, Szép Ernő - „Nézzétek fiaim. Én itt fel akarom akasztani magamat. Ma olyan szép, csendes, tavaszi este van. Kijöttem, hogy ma felakasztom magam. Kikerestem ezt a fát. Tegyétek meg nekem azt a barátságot, menjetek messzebb innen."

Megint kiderült: nincs a közösség életének olyan területe, amelyben ki lehetne egyezni az Orbán-kormányzattal. Írod a tüntetés feloszlatásáról - (ami ugye igazolja, hogy a tervek rosszak). Szerintem pedig, egyrészt nem igazolja, másrészt: nem kell az Orbán-kormányzattal kiegyezni ahhoz, hogy tudomásul vegyünk egy javítást. (...)

 

 


Látom, de nem hiszem9

A dezinformáció, a lejáratás alapvető technikák a hatalmi harcokban, de az sem lehetetlen, hogy ebben az esetben a mostani harcosok éppen ellenfelüktől tanultak. Nyilván emlékeznek még a Szociális népszavazás nevű vezércselre, vagy a Kormányzati Negyed, mint felesleges luxus-beruházás10 műveleti csapás-irányra.

Többször, több helyen elmondtam,11 megírtam,12 hogy óriási szerencsének tartom (mindannyiunk szerencséjének), hogy a Kormányzati Negyed (úgy, ahogy a megrendelő akarta volna) 2008-2010-ben nem valósult meg. A vasút kihúzása vagy lesüllyesztése-, a Teréz-negyed egységes rehabilitációja- és a Nyugati téri felüljáró elbontása nélkül, egymagában megépített épület (a vasút már akkor is tervezett felülépítésével) katasztrófa lett volna. Ezért mindenképp hálával tartozunk a Fidesznek, ahol akkor ugyan azt hazudták, hogy luxus, de ebből is látszik, hogy egy jókor elcsattant dezinformáció milyen hasznos lehet. Valamint utólag is köszönet illeti az SZDSZ-es városvezetést, akik az utolsó pillanatban kiléptek a projekt mögül, teljesíthetetlenül magas költségű közterület-rendezési munkát kérve a tender-győztestől - nehogy még egy gödröt örököljenek. Egyedül az előkészítés MSZP-s miniszterelnöki biztosa, a projektiroda nélküli projekt irányítója adósunk még ma is egy bocsánatkéréssel, amiért azt a hamis látszatot keltette, hogy az irodánk hibásan teljesített - hogy, sikeres tender esetén, elvehessék tőlünk a megbízást. Szerintem még ma is tudok olyan társaságba kerülni, ahol valaki megkérdezi: "Te, és Titeket végül kifizettek?" (Ki. Egy évvel később, amikor megnyertük a tervvel a Holcim Awards európai első díját.13)

Amit hazugságnak neveztem az előbb, azt azért érdekes közelebbről nézni, mert ott is ugyanaz a végtelenül primitív - viszont tökéletesen működő - háborús megtévesztő gyakorlatról van szó, mint amivel most a Liget Budapest tervet járatja le, gondolkodás nélkül, a média nemrég még (általam) normálisnak tartott része (köztük, külön fájdalmamra, az ebben a kérdésben propaganda-gyárrá egyszerűsödött Tilos Rádióval)14 - ledózerolná, lebetonozná, letarolná, tönkretenné. Vagy fordítva: ahogy a Nyugati Liget a.k.a. Podmaniczky Park agyrémet adják el.

 

A Podmaniczky-hoax (amit, állítólag, szeretünk)15 

Nagyon nem akarják a budapestiek a Városliget beépítését - ezzel a címmel jelent meg az Index cikke 2016. február 23-án, amit még aznap rengeteg portál átvett ( Népszava, Blikk, HVG, Építészfórum, 168 óra, Mandiner, Szeretlek Magyarország). Az írás a Szonda Ipsos, 2016. januári 500 fős telefonos, a Levegő Munkacsoport megbízásából készült közvélemény-kutatási eredményét mutatja be, ami szerint: A megkérdezettek 75-55%-a határozottan elutasítja az új épületmonstrumokat. Elsöprő támogatása van viszont az Ipsos szerint az újabb zöldterület kialakításának. 85% értett egyet azzal, hogy a Nyugati pályaudvar épülete mögött, a Podmaniczky utca mellett a vágányok lefedésével új, másfél kilométer hosszú parkot alakítsanak ki. Az információs számháború itt veszi kezdetét,16 a Podmaniczky-hoax-ot azonban már hónapokkal korábban bevetették, igaz a finom részletekre márciusig várni kellett.

Hatalmas parkot építenének, amely egyedülálló lenne Európában a címe a Népszabadság, 2015. október 13-i beszámolójának. Kicsit bővebben: a Nyugati pályaudvar mögötti terület felülépítésével olyan különleges élettel teli zöldvilágot hozhatna létre Budapest, amely egyedülálló lenne Európában. A Magyar Idők 2016. január 27-i számában hozzák a hírt: A vágányhálózatot egészen az Eiffel Iroda tervezte csarnokig fednék le, megközelítőleg 20 hektárnyi területen. A Levegő Munkacsoport vezetőjétől ugyanitt megtudhattuk, hogy maximum egy méter vastag termőréteg lesz a vágányok fölé épülő vasbetonfödémen. A Népszabadság is beszámolt aznapi számában arról, hogy Két évre lezárják a Nyugatit, idézve többek között a kancelláriaminiszter kormányinfós tájékoztatójából, hogy akár egymillió új fát is ültethetnek a Nyugati pályaudvart a Városligettel összekötő területre. Kiderül szintén itt az is, hogy a Nyugati Liget koncepciót a Levegő Munkacsoport mellett a Finta Stúdió és a MÁV készíti elő, 2016. február 10-i határidővel. Ehhez képest csak a Népszabadság március 22-i számában jelenik meg, az Alagút lehet a Ferdinánd híd / Jó üzlet lenne a Nyugati Liget című írásban hogy, a Nyugati Liget bemutatófilmje már elkészült, pénteken a hangot is felvették hozzá. Itt már elmondják viszont, hogy mi A Nyugati Liget terv lényege: Mint arról elsőként a Népszabadság beszámolt, a Nyugati Ligetet a pályaudvar mögötti 20 hektáros vasúti terület felülépítésével alakítanák ki. A felülépítés azt jelenti, hogy a teljes sín- és forgalomirányító rendszert modernizálják, majd befedik. Így a vágányok nyomvonalán, de szintben a fölött létrehozható egy hatalmas zöld terület és közösségi tér. Rajta lehet bármi: domb, kisvasút, tó, vízesés, játszóterek, csónakázótó, csendes zugok és pezsgő sétányok kávézókkal, éttermekkel, melyek a városiak kényelmét szolgálják. A park szélén „dombházakat" lehet kialakítani, melyek múzeumi, közösségi funkciót kaphatnak. A Nyugati pályaudvar Eiffel tervezte fogadóépületének java részét közösségi térként hasznosítanák, míg a Podmaniczky utca a barcelonai La Rambla módjára születhetne újjá éttermekkel, boltokkal. Az ezt követő héten jelenik meg az első kép, a HVG egy zavarba ejtő cikkében, Feltúrják a várost, de ezt most szeretni fogjuk címmel. A Podmaniczky Parkról eddig nem közöltek látványterveket, ezeket a közeljövőben készülnek kiadni. Eddig egyet tudott megszerezni a hvg.hu, ezen valamennyire kivehető, hogy a lefedett sínek miatt megemelt terület hogyan alkot dombocskát a talajszinten lévő zöldterülethez képest. A befedett sínek fölött 10 méterrel megemelkedik majd a terület, az épületek ennek a szintkülönbségnek a határára kerülnek.


forrás: hvg.hu
9/9
forrás: hvg.hu



Zavarba ejtő, egyrészt mert nem csak leírást olvasunk, hanem lelkendező állásfoglalást, amivel kapcsolatban szerintem pontos az egyik komment megállapítása: Zelki Benjámin egy PR-cikket írt ide, de nem látom az (X)-et!, másrészt: ugyan ő jegyzi az egy héttel korábban, a Városi Levegő blogon az Egy velejéig romlott projekt: a Liget beépítése című kritikát is. Hogy mi szól a Podmaniczky Park névre átkeresztelt projekt mellett, arra az Index cikkéből kapunk választ:

"A megvalósítás mellett szól a projekt támogatottsága: az Ipsos felmérése szerint a fővárosiak 85 százaléka áll mellette, míg a Liget projektet, illetve a Vár kormányzati negyeddé alakítását csupán 9-16 százalék támogatja. (...) A Levegő munkacsoport szerint a beruházások által érintett területek ingatlanjainak összérték-növekedése akár 400 milliárd forint is lehet, míg a jobb levegő miatt a lakosság egészségi állapotának javulása is 10 milliárdos haszonnal járhat." (Lebegő park épülhet a Nyugati mögött, 2016. március 12.)

Végül: "A kormány 215 milliárd forintot hagyott jóvá a Nyugati Liget terveire, ezek alapján pedig erősen változna a város képe - írja a Népszabadság. Még egy hónapig alakíthatják a koncepciót, de az biztos, nem csupán a MÁV-telepre hatna ki a fejlesztés. Többek között lennének fedett sínek, új pályaudvari rész, park a Podmaniczky utcában (csónakázótóval!), összevont épületek és plusz 4000 fa. Szép elgondolás, várjuk a fejleményeket!" - írja a Blikk 2016. március 26-án a 215 milliárdért még csónakázó tavat is kap a Podmaniczky utca című tudósításában.

Az építész szakmában nem járatos olvasó kedvéért röviden kiegészítem A Nyugati Liget terv lényegét, hogy nagyjából mi szükséges ahhoz, hogy a lebegő parkra például domb, kisvasút, tó, vízesés, játszóterek, csónakázótó kerülhessen. A vágányok felülépítése azt jelenti, hogy a vonatoknak építenek egy másfél kilométer hosszú, tíz méter magas, 50-100 méter széles felszíni beton alagutat, az Állatkerttől az Eiffel-csarnokig. Erre hordanának földet. A felszíni alagút alá, a Ferdinánd híd helyén, egy másik alagút készül. A földdel beborított alagúton rendezett parkot a negyedik emelet magasságában kell elképzelni. Ez vonatkozik a gyalogos kapcsolatokra a Terézváros és a XIII. kerület között - fel kell menni a negyedik emeletre, hogy onnan - a másik oldalon - leereszkedjünk. A vasbeton szerkezet megépítéséhez ~ 110000 köbméter betont kell bedolgozni, amit kb. 15-20000 betonszállító mixerkocsi tud a helyszínre szállítani. Ha a beton-műtárgy tetején, 10 méter magasságban, 1 méter vastag földterítéssel számolunk, valamint a Podmaniczky utcai oldalon 1:4 arányú rézsűvel (ahol egy méter magasságkülönbséget négy méter hosszon tudunk áthidalni), akkor ~ 700000 köbméter földet (43000 billenős szállítóval) kell a szerkezetre hordani - de lehet, hogy rosszul számolok.17

A leírt, felülépítéssel kialakított parknak két másik alternatívája van. Az egyik a süllyesztés, ahol egy hasonló szerkezet épül, csak nem a felszínen, hanem tíz métert süllyesztve. A másik: a fejpályaudvar hátrahúzása Rákosrendezőig. Ebben a két esetben utcaszinten épülhet a park, se híd, se alagút, se lépcső nem szükséges a keresztezéséhez.18


Lőportárdűlő
6/9
Lőportárdűlő



Ahogy Bardóczi Sándor írta 2013-ban - "Ha tetszik, a Vidámpark bezárása történelmi lehetőséggel kínálja meg most a várost, hogy a testébe ékelődő vasúti zárványt feloldva kapcsolatba hozza a Lőportár dűlőt a Városligettel. 
Ha egyáltalán jól értem Bardóczit, mert két és fél évvel később akkor miért mondja, hogy: Egy ilyen helyszín sokkal inkább alkalmas felülépítésre, amely nem pusztán a zárványterületek által szétszabdalt város összenövesztésére, de a vasúti zaj mérséklésére is alkalmas. (...) amely térfalként működik az utca felé, és harmadik, negyedik szintjén szintben csatlakozik a vágányfelülépítés sétateréhez. Hogy kapcsolhatná össze gyalogos útvonalak sokaságával egy felszíni beton-alagútra hordott, négy emelet magas gát-mű Újlipótváros és a Terézváros lakóterületeit? Hogy alakulhatna át az Eiffel tervezte fejépület olyan múzeumi fogadótérré, mint ahogy azt a Museé D’Orsay esetében megfigyelhettük, ha egyszer a csarnok egy sötét alagútba néz? Amit naponta mintegy 400 vonat hozzávetőleg 55000 utasa keresztez?



A fenti videó címe és közvetlen link: Zöld kapcsolat utcaszinten, videó-vázlat, 2008

A Podmaniczky-hoax ilyen részletes tárgyalását nem azért tartottam most fontosnak, hogy a tervet kritizáljam (részben ez persze elkerülhetetlen volt), vagy belharcot sejtessek, hanem mert ennél jobb példát nehéz lenne találni a manipuláció anatómiájára.19 A Liget Budapest vs. Podmaniczky Park programoknál - egészükben és részleteikben nézve - a kompetens megítélés ugyanis az ellenkező eredményt kell hozza, mint amit a 'kutatás' és annak média-szórása hoz. Ha tetszik: itt látható a közvetlen demokrácia próbája, és kudarca.20


részlet a Garten Stúdió Kft. első díjas terve első lapjáról
5/9
részlet a Garten Stúdió Kft. első díjas terve első lapjáról



A Park-rehabilitációs Tervpályázat legszebb rajzát, egy lazúros színezésű kis festményt, a 3158-as számú pályázat első lapján találjuk, a jobb felső sarokban. A Garten Stúdió Kft. által beadott terv, aminek ez a vázlat részlete, első díjat nyert. Itt áll össze a kép, a helyzetben rejlő zseniális, ahogy egy északkelet-délnyugat irányú, 4 km hosszú zöldfolyosóra fűződik fel a Fővárosi Állat- és Növénykert és azon át a Városliget. Mintha azt súgná az ábra: a fejpályaudvart ki kellene húzni Rákosrendezőre, a Nyugati Ligetet (Podmaniczky Parkot) pedig a volt sínek szintjén megépíteni.

Az előző részben említettem, hogy otthagytam a Facebookot. Valamikor ez után a beszélgetés után, amiből itt egy részlet: (egy előző napi ATV beszélgetés kapcsán indított bejegyzéshez szóltam hozzá - 2016. március 31.)

A.J.: 31 March at 13:51
Ugye, kedves György P. te leszel majd a legszűziesebben meglepve,
ha ország-világ előtt nyilvánvalóvá válik, hogy micsoda síbolások
és egyéb disznóságok esnek a "Vár- és a Liget-projekt"
paravánja mögött...

J.P.: 01 April at 02:20
A Liget Budapest program szakmailag teljesen rendben van.
J.B.G.: 01 April at 08:34
Jaj! Csak ezt ne!
R.V.: 01 April at 08:45
"Szakmailag" az is rendben van, hogy az emberek és a fák kipusztulnak.
Ez a technokrata szemlélet pusztít, pusztított Auschwitzban, ahol
a gázkamrák szakmailag rendben voltak, és fog is sajnos,
etikátlan dolog erre hivatkozni.

 

 

 


Háború vagy béke?

Ha már valaki az együttműködés helyett a kizárólagos versengő játékot választja, és - gyalogosként vagy hadvezérként - háborúba indul, jól teszi, ha előtte körülnéz: van-e hadserege? Ha még ha lenne, amivel akár a tervet is sikerrel megakasztanák - mit nyertek? Egy csatát. És elvesztették a háborút. A szimbolikus győzelemmel szemben ugyanis ott áll majd, egyre világosabban - mindannyiunk (de legalábbis a biztos többség) valóságos vesztesége. Mert ha az aktuális hatalom aktuális ellenzéke, politikai érdekből, irigységből, megvetésből, öndefiniálási kényszerből - felettes célokat nem ismerő vagy el nem ismerő, obstruktív ellenzékként - rendre ellehetetleníti a közösség javát szolgáló terveket, akkor ott a közösségnek a továbbiakban java nem lesz, akkor ott fű nem terem.

Mert, ha a kompetencia, a szakmaiság (amiben nyilván benne van a program összes részlete - a fákkal, vizekkel, levegővel) nem számít, akkor az azt jelenti, hogy másról nincs, nem is lehet szó - mint az alkalomról. Ilyenkor, ahogy látjuk, a megtámadottból, itt a Liget-tervből (bármilyen összetett és bármilyen jól kidolgozott is), egyetlen dolog lesz, ami felveszi a funkciót, mint az ellenség egyértelmű tárgya, a legkisebb közös többszörös. Amivel szemben az elégedetlenség, a keserűség, a harag, a gyűlölet magát meghatározza - hiszen fordítva ez már megtörtént: a Ligetvédőknél a Városliget lett a szeretett dolog, amit el akarnak tőlük venni. Mintha a mese képekre, szimbólumokra, akciókra fordított, polarizált világában járnánk.21 Megvalósulni viszont a bonyolult program fog, sokléptékű összes részletével - amiről a tüntetők most, a maguk csatáját védve, hallani sem akarnak.

Szakmai beszámolót írtam, nem politikai állásfoglalást, építészetről szól a szöveg, nem építészekről, civileknek, nem a pártszínvonalú politikának. Sokkal unalmasabb sajnos, de - a Ligetnek nem a Vár a párhuzamos projektje, hanem a Podmaniczky Park.

Janesch Péter
2016. július 26.


1 Bárdos Deák Áginak és Tamás Gáspár Miklósnak tartozom köszönettel, hogy végre rávettem magam ennek a szövegnek a megírására. Már több hónapja toltam magam előtt a feladatot (egész pontosan 2016. március 22-e óta), de úgy látszik - a közeliségük és közöttünk a vita adta meg a kellő lökést, amivel aztán elindulhattam a lejtőn.

2 Why You Can’t Change People’s Minds With Facts A Coaching Leaders Brexit utáni tanulmánya arról, hogy a kilépést támogatók hogy lehet, hogy nem változtatták meg véleményüket azok után, hogy kiderült: a kilépés-kampány legnagyobb ígéretei és fenyegetései (az egészségügyi ellátás pénzei, illetve a menekültek áradata) - nonszensz hazugságok voltak. Tanulságos olvasmány, de sajnos szinte egyik tanácsát sem fogadtam meg, mikor ezt írtam, úgyhogy stratégailag ez, mondhatjuk, egy öngyilkos szöveg. Hiszen többször ismétli a szerző: tilos azzal próbálkozni, hogy egy ilyen polarizálódott helyzetben meggyőzni próbáld a másik oldalon állót, hiszen csak muníciót szolgáltatsz számára a saját meggyőződése, hite igazolására.

3 Szinte nincs, aki egyetértene velem a barátaim közül, és csak azzal vigasztalhatom magam, hogy: hiszen akkor hinniük kellene bennem, azt meg - a feleségemen kívül - senkinek nem ajánlom. Nehéz dolga lenne annak is, aki arról próbálna meggyőzni, hogy az aláírók táborában otthonosan érezhetném magam. A megszokott helyemen, a civilek oldalán viszont biztosan nem érzem úgy. (Akkor most mi vagyok? Rendőr?) Ha legalább Kármán Tódor lennék. Hányszor hallhattam volna apámtól több változatban is, hogy "ha valaki fiatalkorában nem szimpatizál a forradalmárokkal, akkor nincs szíve, ha valaki idős korában is elfogadja a forradalmárok nézeteit, akkor nincs esze." (Hargittai Balázs-Hargittai István: A marslakók bölcsessége)

4 Nem értem pontosan, hogyha a kutyasétáltatók továbbra is sétáltathatják a kutyáikat, ha a futók továbbra is futhatnak, a családok továbbra is majálisozhatnak, a sörsátrasok sörözhetnek, a focisták focizhatnak, a biciklisták biciklizhetnek, a szánkózók szánkózhatnak, és ha a régi Kertem összeforrt csapata ezt kérné, akkor nyilván egy arányos területet megkaphatnának arra, hogy gondozhassák a saláta- és paprika-kertjüket, tűz mellett zenéljenek egész éjjel, miközben, akiknek meg színházba, koncertre menni van inkább kedvük, valamilyen előadásra, múzeumba, vagy egy másik buliba, esetleg csak valami bizonytalan kimenetelű randevúra lenne kedvük menni - mi az akadály?

5 106. ülésnap (2015.10.19.)

6 Garay Klára - a Városliget barátai facebook oldal szerkesztője, biológia tanár 

7 Második Katonai Felmérés (1806-1869) - nagyszerű!

8 TGM: Föl & le (Tranzit), TGM: Gazemberek! (Kettős Mérce)

9 Hogy mint csoport-tag átlépünk egy másik állapotba, azt az is mutatja, hogy például a hiszem, ha látom evidencia már nem működik. Csoportban azt az egyfélét hisszük, amit a csoport (együtt maradása érdekében) mond - hiába látjuk az ellenkezőjét. És ez sokáig így volt jó!

10 Az egyszerű számítást itt lehet találni - Költség és haszon

11 Földes András: Budapest mája 

12 Janesch Péter: Egység, az egész-ség

13 Kovács Dániel: Világdíjat nyert a kormányzati negyed / 2008. szeptember 26., a pályázat a honlapon: http://team0910.hu/palyazat/89/382

14 Mert, hogy a Klub Rádió (április 6-i) adásában a nap kérdése az "Ön szerint sikerülni fog a Fidesznek lebetonoznia a Városligetet?" lett, annak azért voltak már előzményei.

15 Taktika? Kényszer? Vagy a Dada személyesen? Nem én akartam darázsfészekbe nyúlni - hónapok óta várom, hogy vegye észre valaki.

16 Még tavasszal (a Levegő Munkacsoport által rendelt felmérés után), az Ipsos Zrt. végzett egy másik kutatást - most a Városliget Zrt. megbízásából, a budapestiek és a Városliget használói körében a park átfogó megújítását szolgáló Liget Projektről. A felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 69 %-a egyetértett azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik, és annak nagyságát növelik. (A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek csupán 71 %-a hallott a tervezett városligeti fejlesztésről.) Nem sokkal később egy újabb közvélemény-kutatást végez a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, ők a Greenpeace megbízásából. Ez azt állapította meg, hogy a budapestiek 81 %-a nem ért egyet azzal, hogy új múzeumokat és egyéb építményeket építsenek a Városligetbe. Az információs számháború szemléletesen mutatja, hogy a közvélemény - és ez által a kutatás - hogy manipulálható - pusztán a kérdések különböző megfogalmazásával.

17 A témában egy következő alkalommal majd kiírok egy építészeti villám-pályázatot, ami után már pontosan tudni fogjuk a mennyiségeket, a nyers szerkezet és a dombocska dimenzióit, metszetekkel és legalább a Podmaniczky Park és a Nyugati pályaudvar Eiffel tervezte fogadóépületének találkozását bemutató távlati képekkel.

18 Így lehetne az M3-as bevezető forgalmát a felszabaduló, délkelet irányba forduló sínek nyomvonalán a Hermina út helyett a Dózsa György út felé terelni. Elvben elképzelhető egy úgy ütemezett kivitelezés, ahol a rákosrendezői új sínek és kiszolgáló épületek  2 évre becsült munkálatai alatt a Nyugati pályaudvart nem kell bezárni.

19 Történész-, szociológus-, kultúrantropológus-, média- és egyháztörténet kutatók figyelmébe: fantasztikus mennyiségű és változatosságú anyag gyűlt már eddig is össze - és most még csak a történet elején tartunk - a laboratóriumi modell szinten működő imaginárus-liget-mezőben a kognitív disszonancia, az önbecsapás evolúciós előnyei, a why-leaders-lie, a felettes cél, a kooperáció vagy kompetíció kutatási témakörökben biztosan, és feltehetően még számtalanban. 

20 Felmerül egy morális, ha tetszik jogi kérdés is: elfogadható gyakorlat-e olyan esetekben közvélemény-kutatást (népszavazást) tartani, ahol - a hozzáértés hiánya vagy a tájékoztatás egyensúlytalansága miatt - nem várható sem kompetens, sem hiteles válasz? Tehát, ahol a megkérdezettek szabadon befolyásolhatóak? Csak halkan, ahogy Srna súgta Subasic fülébe: nem. És ha továbbmegyünk, akkor meg kell állapítsuk, hogy a közvetlen- és a képviseleti demokrácia szavazási- illetve választási gyakorlata is pszeudo, sem kompetens, sem hiteles módon már nem tudnak működni. A Linux módszer példáján lehet elindulni az új rendszerszervező gyakorlattal - a nyílt, szabadon hozzáférhető, együttműködés-alapú, matematizált protokollokkal. 

21 Nem ez teszi TGM idézett két írását határozottan megkülönböztethető minőségűvé? A szimbolikust tematizáló TGM remek. Ott csillogva cikázik az értelmezés képzett, otthonos terében. Az innen szerzett lendület lehet talán az, ami a valóságos helyzetek konokabb dimenziójában túlrepíti, a reálisnál esetleg messzebbre.

 

Vélemények (14)
Garay Klára
2019.04.05.
18:48

Kedves Janesch Péter! Most, 3 évvel dörgedelmes cikke után javaslom nézze meg, hogy mit támogatott!

7 azaz hét bírósági ítéletünk van, hogy az egyes épületek törvénytelen közigazgatási eljárások végkifejleteként kaptak építési engedélyt!

Ideje megírni a megbánó cikket.

Lazzlo
2019.04.12.
15:20

@Garay Klára: Most, 3 évvel később már azt is lehet sejteni, mitől volt olyan piros Reith András füle.

wahema
2016.10.18.
12:24

 

Tóth Tamás Tóth Tamás Nem azért osztottam meg ezt az írást a "Maradjon a Várban a Nemzeti Galéria!!!" facebook csoport oldalán, mert tetszik, hanem, hogy vitatkozzam vele. Török Andrással, aki közzétette sem értek egyet, mert szerintem egyáltalán nem vicces az írás és lehet, hogy a szerzőt a harcvonalak nem érdeklik, de ír róluk és beáll a "vonalba", szélirányba.Ami a cikket illeti, az tény, hogy többször volt már rosszabb helyzetben a Városliget, mint ami most rá vár. Az Ezredévi Kiállítás idején és amikor BNV csúcsra járt, a Liget terhelése bizonyára meghaladta a mostanit és talán a múzeumok beépítése utánit is. Ezek azonban ideiglenes jellegű, időszakos események voltak. A város levegője, közlekedési terhelése azóta romlott, s a fuldokló belső kerületek zöldterület igénye pedig nőtt. Ezért nem jó az összehasonlítás és nem jó korábbi hibákra mutogatva megkísérelni meghaladni azokat! A Podmaniczky Parkról szóló terjedelmes fejtegetést még a "rend kedvéért" sem volt érdemes leírni. A Liget Budapest Múzeumnegyed vs. Podmaniczky Park programok ma már (szerencsére?) nem vethetők össze. A kérdés ma az, hogy kellenek-e ilyen programok, vagy elég a zöldövezetek rehabilitációja, s ha lehet növelése. Az szomorú tény, hogy évtizedek óta a park fenntartását nem fedezték a Ligetre szánt költségvetési összegek. A Kormány azáltal akarja vonzóvá tenni a Városliget Program horrorisztikus költségű felesleges épületeit, hogy némi forrást biztosít a zöldterület felújítására is. Kár, hogy ez csak ilyen árúkapcsolásként működik! Aki nem látja a közvetlen összefüggést a kormányzatnak a Budai Vár másféle hasznosítása és a városligeti új múzeumok építése között, az vak, vagy éppen a hivatalos irányvonal támogatója. Janesch Péter helyénvalónak látja a városligeti rehabilitációt és az oda tervezett épületeket, mert úgy véli, hogy az javítaná " a mostani - a II. világháborús bombázások után kialakult - egyensúlytalan helyzetet, javítaná a park északnyugati és a délkeleti fele között, egységes dramaturgiát adva a tényleg kivételes méretű park-intézmény-park együttesnek. " (De a Városliget nem az amszterdami Múzeumi Negyed csaknem steril, csaknem centrális zöldfelülete, amely ráláthatóságot ad a peremén elhelyezkedő múzeumi épületeknek! ) A Városliget egy városi rekreációs park, amelynek a városközpont felőli oldalán vannak a nagyvárosi szövethez kapcsoló létesítmények, a belső területek pedig a városi ember ingermentes rekreációját kell, hogy szolgálják. Nem jó, ha ezt az "egyensúlytalanságot" a belső park és a többi oldal beépítése és közlekedési utakkal való összekötése egyensúlyozza ki! Egyszerűen nem igaz az, hogy a vári épületegyüttes nem alkalmas kiállítások megrendezésére. Az állandó kiállításokon túl bizonyítja ezt, hogy -a Szépművészeti Múzeum szerepét átvéve- idén megrendezték benne a színvonalas és sikeres Picasso és a Modigliani kiállítást. (Ami az új Nemzeti Színház kérdést illeti /hogy jön az ide?/ : lehet, hogy TGM azt mondta, hogy a Bán Ferenc-féle Nemzeti Színház: ronda, de az azért durva, hogy utána egy építész le meri írni, hogy a "kivitelezést a hatalomra került Fidesz leállította, és épített helyette egy szépet ". A Fidesz leállított egy -szerintem meg kifogástalan- színház építkezését, bent hagyta a földben (4 milliárdért?) a nemzet gödrét és kivitte a közlekedési sivatagba a Nemzet Színházát, s mivel az valóban ronda volt, felcicomázta mindenféle művészeti alkotásokkal, létrehozva ezzel egy "építészeti giccset".)

JP
2016.12.06.
21:58

@wahema: http://www.szephazak.hu/

darvaskristof
2016.08.06.
16:40

A Nyugati pályaudvar "hátrahúzása" Rákosrendezőig (én szívesebben használnám a "kitelepítése" vagy "kiakolbólítása" kifejezést) nem új gondolat, már a kormányzati negyed tervezése során elhangzott a szerző részéről. Borzasztóan meggondolatlan és közlekedési szempontból szakmaiatlan elképzelésnek tartom.A közlekedés nem egy luxus, hanem a város életének, a városi ember életminőségének alapvető meghatározója.Budapest pályaudvarai közül a Nyugati van a legjobb helyen és az oda érkező elővárosi vasúti járatok a legnépszerűbbek a naponta ingázók körében. Nem véletlenül. Vácról vagy Piliscsabáról valóban gyorsabban lehet bejutni vonattal, mint autóval. Említhetném a tervezett repülőtéri vonalat is, ami szintén a Nyugatiba érkezne. Ha a vonatok csak a Hungária körútig járnának, és onnan másképp kell továbbutazni (hogyan - erre nem ad a cikk választ, a kisföldalattinak kicsi a kapacitása), az éppen ezt az előnyét rontaná el az említett vonalaknak.Az elképzelés teljesen szembemenne a mai közlekedési trendekkel, máshol inkább arra törekednek, hogy a vasutat minél inkább bevonják a városi közlekedésbe, és a MÁV-nak is vannak ilyen irányú tervei. Inkább meghosszabbítani szokták a vasutat a város felé, természetesen a föld alatt, nem pedig lerövidíteni. Gondoljunk csak a német városok S-Bahn- vagy a Párizs RER-hálózatára.

JP
2016.08.06.
17:22

@darvaskristof: A kormányzati negyed tervezése során nem a vasút visszahúzása, hanem süllyesztése volt a javaslat: http://team0910.hu/cikk/3, ahol A vasút és a fejpályaudvari állomás süllyesztésével az új beépítés teljes hosszában szintbeli összeköttetést nyer a két városrész.(...) A belvárosi körút úgy kerül - rekreációs forgalommal - közvetlen kapcsolatba a főváros legjobb minőségben épített zöldövezetével és szabadidős célállomásaival, hogy az út indulási és érkezési helyszíne a rehabilitált Eiffel-csarnok. (rajzokban itt: http://team0910.hu/cikk/3/29) A visszahúzással kapcsolatban a hogyanra azért nem tér ki a cikk, mert a szerző nem közlekedésmérnök, de biztos abban, hogy a kapcsolat számtalan módon megoldható (pl. shuttle- szint alatti, vagy szint feletti járattal /közvetlen, vagy Hungária krt.-Dózsa Gy. út-Eiffel csarnok megállókkal/ a jelenlegi 12 sínpár helyett 2 sínpár vetületében).

Ugyan így, tudjuk, hogy inkább meghosszabbítani szokták a vasutat a város felé, természetesen a föld alatt - http://team0910.hu/cikk/3/34. A nagy járatsűrűségű, integrált regionális hálózat megteremtésének igénye évtizedek óta foglalkoztatja a közlekedéstervezőket. A különféle elkészült tanulmányok számtalan variációt dolgoztak ki. A legnagyobb szabású mind közül a Nyugati és a Déli, illetve Kelenföldi pu. között létesítendő kétvágányos vasúti alagút terve (a metró-vonalak keresztezése miatt kb. -50.00 m-en), mely több nyomvonal-változatban is létezik. (2008)

http://pongractelep.hu/wp-content/uploads/2016/03/2016.03.30_opera.hu_Eiffel-csarnok-felujitas-elott.jpg

fotó: www.elsosorban.opera.hu

 

Pákozdi Imre
2016.08.07.
19:25

@JP: Leszögezem, hogy ez a megszólalás korántsem válasz a Janesch Péter írását részemről, Mljet (Bathó Tivadar) részéről, Szekér Lászlótól és Bardóczi Sándortól érő bírálatokra. JP válaszában csupán egy szempontot említ, a legutóbbi, darvaskristófi ellenvéleményt - amúgy jogosan - korrigálva. A Délitől a Nyugatiig vezető vasúti alagút értelmét leginkább hitelesen Orosz József műegyetemi tanár cáfolta a Budapest Kör egyik tavaszi összejövetelén. Ebből csak annyit idézek, hogy a Déli Pályaudvar napi forgalma 22 - 35 ezer fő, a kettes metróé pedig közel félmillió. A Déli és a Nyugati közötti, két sínpáros alagút kb. 350-500 milliárd forintba fájna. Miért is kéne átvezetni napi 30 ezer ember vonatforgalmának a Nyugati felé törekvő töredékét félezer milliárdért a két pályaudvar között?

Mindez természetesen nem érinti a budapesti fejpályaudvarok létezésének jogosultságát. Mindössze az ezek átmenő pályaudvarrá alakításáról szóló, talán Bécs majmolásával született elképzelések józan, itthoni paraméterek figyelembevételével történő végiggondolására buzdít. 

torzonborz
2016.08.17.
10:00

@Pákozdi Imre: „Arról, hogy az itthoni építészet-kritika ott tart, ahol tart - hogy egyrészt nincs, másrészt láthatóan jó szándékú közírók, tájépítészek, újságírók, egyiptológusok vagy korlátozottabb képességű városvédők és alulképzett építészek mondják el, őkmit és hova, vagy nem építenének - nem tudom eldönteni, hogy szomorú állapot-e, vagy éppen ez a modern. „

Minden Ligettel foglalkozó írást elolvasok, mert érdekel. Úgy is olvasom a véleményeket,mintha még lenne esélye a világon sok helyen elfogadott módszernek,ahol az ilyen léptékű döntéseket ezek a véleményezések megelőzik. A rendet nagy reményekkel ígérő cikkhez kapcsolódó intellektuális áramköröm viszont azonnal lenullázódott, mikor elolvastam ezt a bekezdést. A témával foglalkozó közírók még kapnak egy vállveregetést (megvan bennük a jó szándék! vajon mire ?), a tájépítészek, egyiptológusok, újságírók egy hátbaverést (mit szólnak bele a nagyok=építészek dolgába), a szakmai nomenklatúra szerint minősítetteknek már csak egy lesajnáló kézlegyintés jár JP-től.

Az építészkritika is megkapja a magáét, tkp.n incs is, de ha mégis, az is ott tart, ahol a madár se jár. Az értékelhető minőségű kritika ott tud megszületni, ahol arra igény van és teret kap. Ahol abból tanulhatnak (tanulni akarnak!) a kritizáltak és a kritikát követő vitákból a kritizálók. És ami a lényeg, hogy a kiérlelt kritikai eredmény az építtetőknél csapódik le a megvalósuló létesítményekben.  Pesszimistán kérdezhetnénk, hogy egy ország megélhetési és/vagy udvari építészetének miért is volna szüksége (igénye) jó, alapos, építő szellemű kritikára?   ( Ettől függetlenül az állítás természetesen nem igaz, van építészetkritika annak, aki elolvassa, elmegy és meghallgatja. De ez a nagyon is valódi és szakmailag megalapozott kritika egyre inkább az underground-ba szorul, a döntéshozók teljes érdektelensége/ ellenérdekeltsége? miatt.)

A ligetügyben megszólaló városvédők és építészek vélemény nyilvánításának lesajnálása, képességeik és képzettségük szerinti minősítése sajnos a cikkíróra vetül vissza és nem tudom eldönteni, hogy vicces vagy szomorú vagy modern. A Liget-projektben e szerint ugyanilyen pocsék eséllyel szólalhatnának meg az építészettörténet nevezetes építészetteoretikusai, kritikusai, mint undereducated –ek  pl.Adolf  Loos, aki „csak” a brünni ipariskolában végzett, Theo von Doesburg a Bauhaus teoretikusa, aki festeni tanult, rövid ideig színésziskolába járt(majd elhatározta,hogy az lesz aki...) de ott van Molnár Farkas aki elkezdte, de nem fejezte be,(tehát sajnos under ő is) és Charles Edouard Jeanneret(Corbu)? aki szülővárosában szerzett óralapvésnöki oklevéllel büszkélkedhet? Ezek az urak folyton arról beszéltek,írtak, előadtak, hogy mit és hova vagy nem építenének. Még akkortájt, amikor nem lehetett tudni róluk,hogy hova jutnak el gondolataikkal. Sőt. A város pedig MINDENKIÉ, milyen jó lenne, ha a fodrászok,cukrászok,emeritus professzorok,biológia tanárok,írók és zenészek,egyiptológusok és afrikakutatók  véleménye szerint alakítanák azok, akiknek erre felhatalmazást adtak ugyanezek az emberek .A szöveget végül elolvastam,de rend nem kerekedett ki belőle és a kedvem se lett jobb. A világos szakmai érvek és zavaros bizonyítások halmaza nem állt össze renddé, pedig"over" lennék vagy mi. Talán azért, mert (alulképzett) József Attilával tartok rend ügyben „Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet….. „stb.

 

darvaskristof
2016.08.28.
15:33

@Pákozdi Imre: A Nyugatit a Délivel vagy Kelenfölddel összekötő vasúti alagút valóban sokba kerülne, azonban megtérülés szempontjából érdemes beleszámolni

- a fejpályaudvarok felújítására elkölteni tervezett, az alagút esetén feleslegessé váló összeget, és - a felszabadítható vasúti területek értékét.A napi 30 ezer valóban nem mérhető a metróvonalak forgalmához, de önmagában ez az adat kevés. Egyrészt ez a szám sokkal magasabb lenne a vasúti alagút esetén, sokan használnák a helyi közlekedés és az autó helyett.Másrészt van egy réteg: az agglomerációból ingázók, akik ma számarányukhoz képest aránytalanul leterhelik Budapest közúthálózatát, és ők lennének elsőszámú célcsoportja a vasútfejlesztési elképzeléseknek.

Nem azt akarom mondani ezzel, hogy az alagút megérné, hiszen ezt komoly tanulmányok híján senki nem mondhatja felelősséggel, ráadásul nem is vagyok szakmabeli.Csak azt, hogy a mai utasszám önmagában nem elég ahhoz, hogy ezt megállapítsuk.

St.Turba Tamás
2016.08.01.
07:53

Date: 31 December 2013          

H,    

hogy ne égjen ki a szemünk a szégyentől, 

a fülünk a zajtól, 

a tüdőnk a bűztől, 

a jogérzékünk a korrupciótól, 

a szépérzékünk a giccstől, 

meg kell akadályozni a Városliget beépítését. 

Tiltakozzunk, amíg nem késő!                              

……………………………..  

Date: 24 April 2016         

H,    

a) Múzeumokra, színházakra, koncerttermekre stb. nincs szükség. 

b) Ha mégis szükség van rájuk egyeseknek, van nekik már elegendő. 

c) Ha mégsincs nekik elegendő, ottvannak a könnyen és olcsón átalakítható 

hatalmas, üres gyárak, malmok, raktárak, vágóhidak stb.-k. 

d) Ha azok nem felelnek meg nekik, 

ne szántsák fel a parkokat az új épületeik helyéül. 

e) Ha új épületeket emelnek maguknak, azok ne legyenek drága giccspaloták. 

f) Fát nem szabad kivágni. 

g) Ha mégis ki kell vágni, huszonnégyszer annyit kell ültetni helyettük. 

h) S mindezt az építkezés ürügyén szervezett rombolást azért tenni meg, hogy 

a kormány a királyi várba költözhessen, a legbrutálisabb népnyúzás és korrupció.                            

H, 

St.Turba Tamás

(a TNPU /Telekommunikáció Nemzetközi Paralel Uniója/ csődtömeggondnoka; NETRAF /Neo-Szocialist.a Realist.a TNPU Globális Kontra Művészettörténet-hamisítók Frontja/)-ügynök  

     

Mljet
2016.07.29.
11:04

Érthetetlen, miért tartja fontosnak egy jeles építész, hogy a Liget projekt melletti szakmai érvelésébe belevegye az EMMI (jogász) államtitkárának parlamenti szövegét:

"Ha ez lett volna Budapest városvezetőinek meg a kormányzatnak is az álláspontja bő száz évvel ezelőtt, tisztelt képviselő úr, akkor se Szépművészeti Múzeumunk, se Műcsarnokunk nem lenne, nem lenne a Városligetben Vajdahunyad vára sem, és lehetne még sorolni a példákat, mondjuk, állatkert se lenne ma Budapesten, hiszen ezek alapján az érvek alapján mindegyiket, sőt még magát a Hősök terét is meg lehetett volna akadályozni, ha valaki elfogadja, de szerencsére akkor sem így gondolkoztak Magyarország és Budapest vezetői." (2015.10.19.)

Megjegyzem, hogy ezt a szöveget az államtitkár két héttel később (egy másik interpellálónak) már országosra továbbfejlesztve ismételte meg:

"Ha így álltak volna hozzá a város fejlesztéséhez száz évvel ezelőtt az akkori városi vezetők és országos vezetők, se Hősök tere nem lenne, se Szépművészeti Múzeum nem lenne, se Műcsarnok nem lenne Magyarországon. Márpedig ezek felépültek, akár a Vajdahunyad vára, és mindegyik büszkesége Magyarországnak." (2015.11.02.)

Első változata is gagyi szöveg, a második még hamisabb.

Ha Magyarország és Budapest vezetői egykor másképpen gondolkoztak volna, akkor a felsorolt létesítmények most valóban nem lennének – a Városligetben, de milyen alapon állítja a nagyeszű államtitkár, hogy egyáltalán nem lennének? Mivel bizonyítja, hogy ezek nem épültek volna meg nemhogy Budapesten, de még Magyarországon sem? Nem tudja bizonyítani, csak hadovált.

A Liget projekt mellett szóló, hasonlóan gagyi "érveléseket" egyébként gyakran hallani/olvasni a médiában: pl. "az Eiffel-torony ellen is hogy tiltakoztak, aztán tessék, most mennyire szeretik". Az ilyeneknél "taktikusan" elfelejtkeznek a helyszínek építészeti, történeti, méretbeli különbözőségéről; de főleg arról, hogy egy másutt sokak által ellenzett létesítmény utólagos elfogadása egyáltalán nem igazolhatja a Városliget Baán-féle beépítéseinek helyes voltát. (Az ilyen "érvelésekre" lehet azzal a példával válaszolni, hogy ha megakadályozták volna ama grandiózus projekt megvalósítását, hogy az Amu-darja és a Szir-darja vizét elvezetik, akkor nem lehetett volna a világ 4. legnagyobb tavából mára azt a négy helyes kis pocsolyát megcsinálni.)

bardóczi
2016.07.29.
07:33

A szövegben van egy helyen utalás a Vidámpark -Lőportár dűlő kapcsolat ügyben. Ezen a helyen Janesh Péter rosszul érti Bardóczit. Mert én ezen a helyen a Hermina út és Angyalföld, a Varrano utca és Angyalföld újbóli gyalogos, kerékpáros összekötése mellett érvelek, amelyet a Biodóm el fog lehetetleníteni. Ennek pedig semmi köze a Nyugati mögötti terület felülépítéséhez (nem ugyanaz a helyszín, nem is értem hogyan mosódhatott ez össze), amely mellett szintén érvelek a Városliget múzeumi fejlesztése helyett, s amelyet Janesh Péter és Kengo Kuma ugyancsak megtett volna, ha megvalósul a Kormányzati negyed (Ami, mint funkció itt hiba lett volna, de ez egy másik történet). Janesh Péter sajnos Heinrich Nebbient is rosszul érti. Nebbien terve ugyanis 1836-ra nagyvonalakban megvalósult. Ez a történelmi tény. Az 1850-ben készült ún. Friwisz-féle térkép a park megvalósult infrastruktúráit mutatja, ekkor már megcsonkítva az 1847-ben kiépült vasúttal együtt, amely csonktást még a sétányhálózatban a megszakadt ívek elvarrása is lekövetett.



Az épített elemek egy része valóban nem, de éppen Nebbien volt az, aki így döntött (1821-ig személyesen felügyelte az építkezést), mert a parkot fontosabbnak vélte, mint például a rondóhoz tervezett gloriett megvalósítását vagy az arénát, s az anyagi források szűkössége miatt az építményekből húzott. De 1836-ra teljesen kiépült a sétányhálózat, nagyjából el voltak ültetve a facsoportok, megtörtént a vízrendezés, megvoltak a hidak, kiépült a rondo, megvoltak a szigetek, megépült a Mimóza domb (kilátódomb). Tájképi kert volt a cél, nem témakert, ráadásul Nebbien személyes heppje nyomán olyan tájképi kert, ahol a szépség és hasznosság találkozik, vagyis a kert szépsége mellett a városnak hasznot hajt a legeltetés, tejivó csarnok, majorság, az erdőgazdálkodás, a legelőgazdálkodás, a selyemhernyó termesztés (fehér eperfák, mint hernyólegelők) által, melyet a fenntartására lehet fordítani. A birtokrendező Nebbien, a "gazdasági tanácsos" ugyanis gyakorlatias ember volt. 1836-ban mindez megvalósult, pontosan egy évtizeddel azelőtt, hogy 1847-ben a Birkenhead park Joseph Paxton munkája nyomán megnyilhatott Liverpoolban, ahova később - abban a tudatban, hogy ez volt az első népkert - F.L. Olmsted elzarándokolt, mielőtt a Central Park tervezéséhez hozzálátott volna. A forradalmi Bécs és Budapest akkortájt mással volt elfoglalva. Népkert jött létre, a világon elsőként és nem múzeumi és zöldfelületi együttes. A múzeumot a klasszicista Pest nem ide, hanem a palotanegyedbe képzelte, s ott valósította meg. Kicsinyes későbbi döntések sorozata, az állam erőszakossága, nagyfokú érzéketlenség (s József nádor, e felvilágosult kertbolond halála) kellett mindahhoz, jellemzően a városi vezetés és Pest polgárainak ellenében, hogy a reprezentációs vágyak ne a liget körül (amire sokáig lett volna hely), hanem benne valósuljanak meg. Ez a csúnya hagyomány folytatódna itt most a Múzeumi negyeddel.

A Városligetben kivétel nélkül minden állami intervenció felül szerette volna írni a tájképi kert koncepcióját. A tájképi kert szellemi üzenete ugyanis a polgári forradalomból, az emberi és polgári jogok nyilatkozatából, a minden ember szabadnak született és (Isten színe előtt is) egyenlő eszméjéből táplálkozik. A létrehozott népkert szándékai szerint (Nebbien, a lübecki szabómester fia szándékai szerint) ugyanis minden polgáré. Tér, ahol eltűnnek a társadalmi különbségek szegény és gazdag, arisztokrata és kispolgár között. Pont olyan fórum, amilyen a Forum Romanum volt a patríciusok és plebejusok közös használatú tereként az ókori köztársaságkori Rómában. Ez a kert Christian Cay Lorenz Hirschfeld gondolatai, grafikái, tanítása, elvei nyomán valósult meg, az aranymetszés szabályai vezették Nebbient a szerkesztésben. Ez a szerkezet már 1847-ben megsérült. A koncepció valójában tehát minden állami beavatkozásokkal sérült. Sérült akkor, amikor az érzéketlen állam keresztülvezette a kerten a Budapest-Vác vasutat, sérült, amikor ide (és nem az akkor teljesen beépítetlen Hermina úttól északra) települt az Állatkert, sérült, amikor a park közepébe építették az Iparcsarnokot és sérült, amikor több helyszín közül végül ide nyomták az ezredéves kiállítást, sérült, amikor bódéváros (vigalmi negyed) telepedett rá az Állatkertre. Sérült, amikor megépült a Kós Károly sétány nyílegyenes vonala, sérült, amikor a megmaradt kiállítási pavilonokhoz tervezték át neobarokk stílusban a park bő felét, sérült, amikor megszűnt a Páva-sziget és a Mimóza domb, sérült, amikor megépült a Regnum Marianum, sérült, amikor megépült a Sztálin-szobor és a felvonulási tér, sérült, amikor ittragadt a BNV, sérült, amikor megépült a Pecsa, sérült, amikor átvezették a gépjárműforgalmat a Kós Károly sétányon. Minden egyes aktusában merénylet volt a park szerkesztése és a felvilágosodás kori, reformkori eszme üzenete ellen. Szubordinációs kísérletek a koordinációs vezérelv, a mellérendelés, a merev vonalak feloldása, a természetesség és arányosság művészete ellen. Hol tudatos, hol érzéketlen módon. A múzeumi negyed koncepciója a Városligetben se több, se kevesebb ennél. Szimbólum. A "kapjátok be, úgyis az lesz, amit az állam akar, nem pedig az amit a nép" szimbóluma.

Nem, a tiltakozás ez ellen nem maradiság, nem fejlesztésellenesség. Janesh egy ponton hivatkozik arra, hogy nyílvános adat, miszerint még a teljes értékű zöldfelületek aránya sem sérül a beruházás során. De, sérül. Újságírói felkérésre közreműködtem egy tényfeltáró cikk létrejöttében, ami mindezt egyértelműen leírja és bizonyítja. Itt lehet elolvasni: http://444.hu/2016/07/24/igy-trukkoznek-a-varosligettel-a-liget-projekt-boszorkanykonyhajaban

A maradiság és a fejlesztésellenesség ott kezdődik egy közpark esetében, ha egy zöldfelületi fejlesztésről önmagában (épületek nélkül) nem gondoljuk azt, hogy az is fejlesztés. Ez a gondolat mintegy 200 évvel van visszább, mint a József nádor és a Szépítő Bizottság gondolkodása, akik a Bizottság (Pest) első nemzetközi tervpályázatát szentelték ennek a kérdésnek. A nemrég lezajlott tájépítész pályázatok hetedik tervlapjain ott vannak a megoldások az ideális Városligetről. Ahol visszarendeződik a Városligetben mindaz, ami visszarendezhető műemléki, zöldfelületi, vízfelületi szempontból és hozzáadódik mindaz, amit a XXI. század egy fontos városi parktól megkövetel. Se többre, se kevesebbre nincs szükség. Arra viszont van.

Janesh Péter azt írja a cikk végén: "Ha már valaki az együttműködés helyett a kizárólagos versengő játékot választja, és - gyalogosként vagy hadvezérként - háborúba indul, jól teszi, ha előtte körülnéz: van-e hadserege?" Ő ebből arra következtetésre jut, hogy aki meg akarja "akasztani" a Múzeum-Liget koncepciót, annak nincs. Miközben a Szonda Ipsos (az emberek 75%-a nem akar új épületeket a Ligetben) és a Medián (az emberek 86%-a zöldfelületeket nem veszélyeztető helyszínen szeretne inkább múzeumokat látni, miközben a zöldfelületi megújítást 81%-a pártolja) arról számolt be, hogy a Liget Budapest koncepciónak nincs hadserege. Szóval körbe kéne nézni, de tényleg.



Lazzlo
2016.07.28.
18:31

Terjedelmes, okosságokkal teli írás, szép képekkel, érdekes adalékokkal, kár, hogy mint maga a szerző is elismeri, csekély támogatásra lelt ismerősei körében. Talán nem véletlen... A dolgozat első mondata például így szól: "Senki nem tudja, mi történik a budapesti Városligetben".  

Vajon mit kellene még tudni? Nem kell egy vödör festéket meginni ahhoz, hogy megmondjuk, milyen a színe. 

Hasonló érvelést hallottam 2013 decemberében Reith Andrástól, a HuGBC évzáró közgyűlésén, ahol akkor felvetettem, az egyesület foglaljon állást a Ligetbe tervezett építkezésekkel kapcsolatban.

Felidézném az akkor és ott elhangzottak egy kis részét:

"Szekér L.: ...ez egy európai szintű projekt egy zöld liget közepén, Budapest közepén, a legnagyobb szimbolikus zöld terület, melynek akár a tönkretétele is bekövetkezhet.

Reith A.: Tudsz konkrét információkat? Mi alapján mondanánk, hogy ez a projekt ilyen vagy olyan?SzL: Már lezajlott egy pályázat, nyertes koncepciók vannak..."

Persze nem foglalt állást az egyesület, a "zöld építés egyesülete" a témában akkor és ott, 2013 decemberében... (és azóta sem).

A kezdő mondat hamissága ellenére végigolvastam a szöveget, és bár tiszteletben tartom Janesch Péter azonosulását a projekttel - már W.S. is megmondta, hogy semmi sincs úgy ahogy van - (egyébként meg a /szak/ember zsebe is e felé húz - lásd ész kontra szív és a mellékelt jövőbe látó karikatúra jobb alján álldogáló figura), de még ez sem győzött meg. A fekete nem lesz fehér, legfeljebb a negatívon. Hazug a narratíva, nem tudja leplezni a jogsértést és közpénzherdálást. Továbbra is azt tartom: úriember nem épít parkba, a többieknek meg tilos. (tényleg csakis a rend kedvéért). Egyébként pont 50 éves ez a karikatúra - milyen színű az a vödör festék?



Pákozdi Imre
2016.07.28.
15:49

Kedves Janesch Péter! 

Írását négy pontban vizsgálom, egyszerűen azért, mert túl hosszú és túlságosan szerteágazó ahhoz, hogy bármiféle, az egész művét átfogó vélemény elolvasható legyen*. 

1. „A véleményformáló fővárosiak elsöprő többsége - a sokféle kihívás helyett – a biztonságos, megszokott helyben maradásért küzd a médiatérben.”

Ezt egyszerűen nem értem. Mi a megszokott tér, mi lenne a kihívás, hol az a többség, amely miféle formában küzd a helyben maradásért? Amely helyet hogyan határozná meg? Mert amit én látok, az egy teljességgel felborult, igen sok szerzőt megmozgató küzdelem: egyfelől a szakemberek, Budapest négy korábbi főépítésze, akadémikus, egyetemi tanárok, a MUT, a tájépítész szövetség, építészek, köztük számszaki zsenik (Bathó T.) és civilek, a mainstream médiában elhallgatott szakmai érvelése, másfelől Baán L. minden fórumon, százmilliókért reklámozott, kétes zsolozsmái a Városliget 60-ról 65%-ra növekedő zöldfelületéről**.

2. „Ami konkrétan a városligeti rehabilitációt és az oda tervezett épületeket illeti, azt akkor is helyénvalónak látnám, ha csak a mostani ... egyensúlytalan helyzetet javítaná a park északnyugati és a délkeleti fele között, egységes dramaturgiát adva a tényleg kivételes méretű park-intézmény-park együttesnek. A rehabilitáló művelet nem csak a zöldterületekre vonatkozik, hanem pontosan arra a ritka keverékre is - a lehatárolt területre sűrített sokféleségre - ami a Városliget maga, a több mint kétszáz éves történetével. Egy valódi analóg hely készül tehát, egy sokrétű, sokfunkciójú, de egyenletes minőségű, körbefogott terület, rendszer a rendszerben - amit majd be kell szépen lakni. Megint csak fordítva: nem fosztogatnak, hanem osztogatnak.”

A projekt ellenzői nem egyfajta valaha volt és minduntalan megzavart kánaán rekonstruálásáért, hanem a mai „lehatárolt sokféleség” minőségének javítása érdekében küzdenek. Nem vagyunk puristák, nem az Állatkert, az Olaf Palme-ház és a Vajdahunyad-vár kiakolbólítása a célunk, hanem a PECSA, a Hungexpo-épületek, a Sörsátor, a lebetonozott mai parkoló és a túl széles aszfaltutak eltakarítása, úgy, hogy helyettük parkosított terület keletkezzék.

3. „Nyilvános adat, hogy a beruházás nem jár a zöldfelület területének csökkenésével (a teljes értékű zöldfelületek tekintetében sem)”

Nyilvános vagy sem, ez nem igaz, különös tekintettel a zárójeles részre**.

A bontások egyébként növelnék a zöldfelületet, az építések pedig csökkentenék azt. A két mozzanat egymáshoz ragasztása, a másodiknak az első feltételeként való beállítása merő PR, tudatos manipuláció.

4. „A Galériának elsősorban azért kell új helyre költöznie, mert a mostani alkalmatlan.”

Nos, ezt az  alkalmatlanságot kellene megindokolni, alaposan és múzeumi-szakmai érvekkel. Ez azonban eddig nem történt meg. Unos-untalan hallott érv a Királyi Palota ablakainak sokasága és állapota. Az ablakok számáról csak annyit, hogy a párizsi Louvre is rendelkezik ennyi vagy több ablakkal, mégis létrehozható a tökéletes belső, múzeumi tér. Amint pl. a várbéli Chagall-kiállítás meghitt félhomályába sem szüremlett be egy csíknyi napfény sem. Az ablakok állapotát illető bírálat teljesen jogos, ezen valóban változtatni kell.

Engedelmével a többi, Ön által felvetett témát elengedem. Sem a kormányfő (hivatalának) és a minisztériumok Várba költözésének toposzát, sem TGM véleményének minősítését, sem az Ön, a tervezett kormányzati negyeddel kapcsolatos terjedelmes véleményét nem érzem szorosan az ügyhöz tartozónak. Tárgyalásuk ugyanakkor nem volt felesleges és köszönet a tanulságos és önmagukban is fontos részletekért.

Pákozdi Imre

---

* Ez fajta olvashatatlanság a tanulsága a két, a Városligetet illető „hatástanulmány” általam, itt, az Építészfórumon, összesen öt cikkben megejtett, teljességre törekvő bírálatának. 

** ld. az Építészfórumon, valamint legújabban: http://444.hu/2016/07/24/igy-trukkoznek-a-varosligettel-a-liget-projekt-boszorkanykonyhajaban

U.i.: az eddigi (nagyrészt tervezési) költségekről pedig a következő, nyilván csak részleges kimutatást olvastam. Ennek ismeretében sokak álláspontja rögvest érthető lesz: http://index.hu/belfold/2016/07/28/eddig_hatmilliardba_kerult_a_liget_projekt_de_messze_meg_a_vege/ 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.