Épülettervek/Hallgatói terv
A salgótarjáni öblösüveggyár revitalizálása – Tácsik Tamás diplomaterve
2020.11.12. 09:45
Salgótarján városát, az ország egyik nehézipari központjaként nagy mértékben érintette a gazdaság 20. század második felében történő átalakulása. Ennek esett áldozatul az egykor híres öblösüveggyár is. Tácsik Tamás diplomatervében a gyár területének újrahasznosításával foglalkozott, mely az elképzelés szerint kulturális- és rendezvényközpontként újulhatna meg.
Történelem
Salgótarján a rendszerváltást követően gyors hanyatlásnak indult. Mozgatórugói, azok a nehézipari vállalatok voltak, melyek a szocializmus alatt váltak igazán naggyá és határozták meg működésükkel a város identitását. Mára azonban a technológia gyors fejlődése elhaladt a város mellett. A korábban használt géppark elavult, az épített környezet pedig nem elégíti ki a mai gyártástechnológiai és dolgozói komfortigényeket.
Az 1990-es évektől kezdődően a nyugati-európai gazdasági nyitás legfőképp az ország középső és északnyugati területeinek kedvez. Ezzel párhuzamosan az Észak-Magyarországi Régió azóta is tartó folyamatos leszakadásba kezdett. Elindult egy visszafordíthatatlannak látszó gazdasági, majd ennek következményeképp kulturális és társadalmi jelentőségű folyamat. Ennek a három évtizedes folyamatnak esett áldozatául a volt palackgyár területe is.
2/27
A salgótarjáni öblösüveggyár revitalizálása – elemzés – Terv: Tácsik Tamás / Pécsi Tudományegyetem Építész Szakmai Intézet
A salgótarjáni öblösüveggyár revitalizálása – elemzés – Terv: Tácsik Tamás / Pécsi Tudományegyetem Építész Szakmai Intézet
A régi Öblösüveggyár helyszíne az észak-déli irányú, tölcséralakban a városszövetbe ékelődő ipari terület északi csúcsán található. Ez a belvároshoz legközelebb eső nyolc hektáros rozsdaövezeti terület, amely jelenlegi mivoltában egy izolált zárványként jelenik meg a város szerkezetében, teljes mértékben használaton kívül van. Az üveggyár területe sok potenciált hordoz magában. Bevonásával a belváros déli irányban meghosszabbodik, így újabb taggal bővül a már meglévő közterek láncolata.
Új funkció
A régi hutacsarnok egy új, multifunkcionális központként születik újjá. A komplexum része lesz a belvárosból ide költöző Zenthe Ferenc Színház, a Nógrád Táncegyüttes által működtetett táncház, továbbá egy minden igényt kielégítő, nagy közösségi- és rendezvénytér, amely városi báloknak, gálavacsoráknak, kiállításoknak, konferenciáknak és egyéb rendezvények ad otthont.
3/27
A salgótarjáni öblösüveggyár revitalizálása – koncepció – Terv: Tácsik Tamás / Pécsi Tudományegyetem Építész Szakmai Intézet
A salgótarjáni öblösüveggyár revitalizálása – koncepció – Terv: Tácsik Tamás / Pécsi Tudományegyetem Építész Szakmai Intézet
Koncepció
A csarnoképület újragondolásának alapkoncepciója a bazilikális jellegű bütühomlokzat megőrzése mellett, az új tömegek óvatos, visszafogott, mégis egyértelmű megmutatása volt. Az északkeleti homlokzat reprezentatív, középület jellegű megjelenését biztosítani kellett, vigyázva, hogy a ráépítés mögött egyértelműen megjelenjen a meglévő épület habitusa.
Fontos irányelv volt a terv kidolgozása alatt a működés és a vendégforgalom bizonyos mértékű téri és vizuális keverése, hogy egy térben ugyan, de elkülönítve, egymást nem zavarva mozogjanak a dolgozók és a vendégek. A kettő funkció közös halmazaként jött létre a főhajó erkélye és a belső megjelenést meghatározó hidak, amelyek a színészek és táncosok közlekedését hivatottak biztosítani.
A vendégforgalmi terek és az úgynevezett „backstage" közötti markáns határvonal transzparensé tételével – azonban határozott megőrzésével –, ezáltal a színház misztikumának feszegetésével olyan folyamatok indulhatnak el, amelyek a fiatal generációk a művészetek iránti érdeklődését fokozzák.
7/27
A salgótarjáni öblösüveggyár revitalizálása – alaprajz, földszint – Terv: Tácsik Tamás / Pécsi Tudományegyetem Építész Szakmai Intézet
A salgótarjáni öblösüveggyár revitalizálása – alaprajz, földszint – Terv: Tácsik Tamás / Pécsi Tudományegyetem Építész Szakmai Intézet
Belső térszervezés
Az új építésű hátsó blokkban kapott helyet a teljes színpadtechnika, forgószínpad-gépház és zsinórpadlás, a díszlet-, jelmez- és kellékraktárak, a szabóság és a szociális részlegek. A díszletraktár melletti déli traktusban helyezkednek el a műhelyek.
A meglévő épületbe bekúszó nézőtér pozíciója a klasszikus európai színház-sémán alapszik. A nézőtér két oldalról szimmetrikusan közelíthető meg. A közönségforgalmi terek, úgymint a kávézó, ruhatár és vizesblokkok ennek megfelelően lettek pozícionálva. Ezáltal a reprezentatív terekben az előadások idején kívül a nézők egyenletes áramlására lehet számítani.
Az északkeleti hajóban létrehozott új tömegben, az első emeleten kaptak helyet a színház és a táncház irodái, a tárgyaló és a teakonyha. Külső lépcső vezet a táncház előteréhez és az öltözőkhöz, ezzel biztosítva az elkülönülő működését. A második emeleten találhatók a színészöltözők és a variálható színészapartmanok.
22/27
A salgótarjáni öblösüveggyár revitalizálása – irodák belsőépítészeti terve – Terv: Tácsik Tamás / Pécsi Tudományegyetem Építész Szakmai Intézet
A salgótarjáni öblösüveggyár revitalizálása – irodák belsőépítészeti terve – Terv: Tácsik Tamás / Pécsi Tudományegyetem Építész Szakmai Intézet
Belsőépítészeti koncepció
Ahogyan a külső tömegformálásnál, úgy a belső terek kialakításánál is a meglévő épület karakterének megőrzése és az új épületrészek mértéktartó megmutatása volt a cél. Ahol szükséges, ott additív módon új elemekkel, ahol nem, ott az eredeti felhasználásával jön létre a belsőépítészet. Egyaránt megjelenik a nyers vasbeton, a sötét acél, a fehér festés, a kopottas téglaburkolat. Ahogy a színpad a darabnak, úgy az épület is mindössze hátteret ad és nem próbálja felülmúlni a funkciót.
12/27
A salgótarjáni öblösüveggyár revitalizálása – metszet – Terv: Tácsik Tamás / Pécsi Tudományegyetem Építész Szakmai Intézet
A salgótarjáni öblösüveggyár revitalizálása – metszet – Terv: Tácsik Tamás / Pécsi Tudományegyetem Építész Szakmai Intézet
Tácsik Tamás
Opponencia – Villányi Norbert
Egykor szorgosan füstöt eregető, égig érő kémények, acélszerszámok fülsiketítő kongása, gépolaj szaga, mindent vékonyan beborító szénpor. Most betört ablakok, rozsdás szerkezetóriások, olajjal, vegyszerrel szennyezett talaj a gaztól felvert, töredezett beton alatt. Számtalan oka lehet annak, hogy a hajdan virágzó gyárak, ipari negyedek, amik valaha a város szélén működtek, ma elhagyatott zárványként enyésznek a rajtuk túlnőtt település szövetében. A múlt század 60-as évei óta számtalan kísérlet született a rozsdaövezetek felélesztésére. Több helyen a termelés más léptékű és minőségű újraindításával, máshol új funkciók betelepítésével próbálkoztak. Számos példával találkozhatunk, ahol a posztindusztriális szcéna, egyszerű díszletként működik csupán, de mégis jelen van.
Tácsik Tamás diplomamunkájának témáját városépítészeti és társadalmi problémák sora hívta életre. Salgótarjánnak nagy szüksége van olyan vonzerőre, ami helyben tartja, esetleg ide is tudja vonzani a képzett fiatalokat. A belváros határában álló, lassan pusztulásnak induló egykori öblösüveggyár épületei méltatlan városkapuként fogadják a főváros irányából érkezőket. A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház jelenleg “albérletben" működik, otthont keres magának. A tervezési program a felvetett kérdésekre és problémákra adott válaszok és megoldások mentén bontakozott ki, a diplomázó szociológiai érzékenységéről téve tanúbizonyságot.
A gyártelep a település sajátos morfológiai adottságaiból kifolyólag nem idegen testként ékelődik a városi szövetbe. Az épületek és az általuk közrezárt terek léptéke, elhelyezkedése, a város Tarján-patak völgyében fekvő részeinek dinamikáját mutatja, aminek erős ellenpontjaként a csatlakozó völgyek családi házas beépítésének monotóniáját figyelhetjük meg. Ezt felismerve, Tamás a gyártelep revitalizációjára komplex kérdésként tekint. Koncepcionálisan a teljes terület hasznosításával foglalkozik, azt reális tartalommal tölti fel. A tömegek és hiányok viszonyán csak a funkció által feltétlenül megkívánt mértékben módosít.
A volt hutacsarnok bazilikális épülettömegének továbbgondolása, a karaktert megőrző kiegészítése elegáns, mértéktartó attitűd. Az anyaghasználat a múlt tiszteletét, de a jelen határozott, önbizalommal teli állítását hordozza magában. A volt és a lesz szintézise ad otthont a színház, táncház és rendezvénytér hármasának. Az épület funkcionális kapcsolata a környezetével jól megoldott, a bejáratok finoman, de mégis kellő mértékben hangsúlyozottak. Ha a tervező előre kijelöli a működéshez szükséges transzparensek és molinók helyét, akkor azok utólagos és esetleges elhelyezése elkerülhető.
Személyesen külön értékelem, hogy az épület közvetlen környezetébe nem került parkoló, így a megérkezés nagyon fontos aktusa és “drámája" mindenki számára egyformán biztosított: Az épületbe gyalogosan érkezőknek a két főbejáraton belépve hasonló módon tárul fel az impozáns, nagyvonalúan kialakított belső. Az egyes használati zónák egymástól térben és/vagy időben jól elkülönítettek. Egyedül a büfé- és fogyasztótér önálló működtetésének a feltételeit nem látom biztosítottnak. A betervezett funkciókat az épület mértéktartóan, de kellően szolgálja ki. Ez a racionális tervezői magatartás remélhetőleg kellő meggyőző erővel párosul és Tamás a jövőben, mint gyakorló építész hasonló mértéktartásra tudja majd bírni megbízóit is. Esetleg a színház kiszolgáló területeinél kélt volna el egy kis nagyvonalúság - egy dedikált kelléktárat hiányolok. Elszalasztott lehetőségnek érzem továbbá a kéménytest belsejének kihasználatlanságát a táncteremben.
A diplomamunka nem radíroz és újraépít, hanem hozzáad. Ezzel a folytonosságra való törekvéssel, a múlt tiszteletével a végeredmény sokkal több lesz, mintha a semmiből építkezne. A szociális érzékenység és az építészeti felelősség találkozása nemcsak esztétikai és térélményben ölt testet, hanem a helyi kulturális élet és ezzel a város túlélését is biztosítja.
24/27
A salgótarjáni öblösüveggyár revitalizálása – látványterv – Terv: Tácsik Tamás / Pécsi Tudományegyetem Építész Szakmai Intézet
A salgótarjáni öblösüveggyár revitalizálása – látványterv – Terv: Tácsik Tamás / Pécsi Tudományegyetem Építész Szakmai Intézet
Szerk.: Winkler Márk
Vélemények (0)
