Átadták a felújított berettyóújfalui zsinagógát – a város új kulturális központja lehet

A zsinagóga alapkövét 1903 nyarán tették le. Szakrális használata régen megszűnt, sokáig vasbolt-raktárként funkcionált. A felújítás után a tervek szerint kulturális programoknak ad otthont. 

Berettyóújfaluban átadták szerdán a felújított zsinagógát, a beruházás a Széchenyi 2020 program keretében 495 millió forint európai uniós forrásból és 275 millió állami támogatásból valósult meg. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a megújulás és az újrakezdés az a két fejlemény, amely alkalmat adott arra, hogy "együtt ünnepelhessük a Kárpát-medencei magyar-zsidó kulturális örökség egy újabb darabjának a helyreállítását Berettyóújfaluban". Ahogy említette, Berettyóújfalu mellett Pécsen, Vácon, Nagykőrösön, Karcagon, Kecskeméten és Budapesten is megújultak zsidó imaházak, imatermek a kormány támogatásával. 

Nagy László építészmérnök, a zsinagóga felújításának vezetője a helyi tévének korábban azt nyilatkozta: az épületben az önkormányzat egy olyan közösségi teret kívánt kialakítani, ami rendezvények, konferenciák, előadások, koncertek lebonyolítására alkalmas, illetve zsidó hitéleti eseményeknek is otthont adhat. Ahogy mondta, az archív anyagok alapján az eredeti állapothoz nagyon hasonló felújítást terveztek. Fel tudták kutatni az összes olyan homlokzati motívumot, elemet, ami alapján az eredeti homlokzat helyreállítható, a belsőben pedig egy töredékes rekonstrukciót céloztak meg. 

Az átadáson Vitányi István, a térség országgyűlési képviselője a helyi zsidóságról szólva elmondta, hogy az 1900-as évek elején Berettyóújfalu lakosságának 11 százaléka tartozott a közösséghez, a holokausztnak pedig 654 helyi áldozata volt. A politikus szerint rájuk emlékezve is kötelességük volt a zsinagógát felújítani. Muraközi István,  Berettyóújfalu polgármestere hozzátette: főhajtás ez az áldozatok emléke előtt is, ugyanakkor a szabad vallásgyakorlásnak, a hitélet reneszánszának is jelképe a felújított zsinagóga.

Pajna Zoltán, a hajdú-bihari közgyűlés elnöke az értékmegőrzés mellett az épület kultúrtér jellegét és a turizmus fellendítésében várható szerepét emelte ki. Mint említette, a zsinagógával együtt 15 projekt valósult meg Berettyóújfaluban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból. A beszédek után hazai zsidó szervezetek vezetői mondtak köszöntőt, Heller Zsolt folkesztéta rendhagyó tárlatvezetése után pedig a jelen lévő rabbik közreműködésével felszentelték a zsinagóga szakrális terét.

Ugyancsak a Berettyó Televízió egy korábbi riportjában dr. Krajczárné Sándor Mária, a Bihari Múzeum főmuzeológusa arról beszélt, hogy a zsinagóga alapkőletétele 1903 nyarán történt, ünnepélyes keretek között. Helyén egy korábbi, szintén a helyi zsidó hitközség által használt templom állt. Az új zsinagógát Blum Amram rabbi építtette, Weiszman Béla nagyváradi építész tervezte. A II. világháború után, a munkaszolgálatra, koncentrációs táborokba elhurcoltak közül alig néhányan tértek vissza Berettyóújfaluba, és rövidesen ők is elhagyták egykori otthonukat, a zsinagóga szakrális használata így meg is szűnt. Az ´50-es évek után az Áfész tulajdonába került, sokáig vasbolt-raktárként funkcionált.

Sólya László, a városfejlesztési osztály vezetője ugyanebben a riportban elmondta, hogy a beruházás 2019 végén kezdődött el. A felújítás keretében egy egyszerű formavilágú bővítményt is terveztek az épület mellé, benne szociális blokkokkal, kávézóval, mert nem akarták a zsinagóga belső terét ezzel megbolydítani. 

A felújított zsinagóga számos kulturális programnak ad otthont a nyáron, elsőként a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyét hallhatja majd a közönség a megújult falak között.

Forrás: MTI