Fenntarthatóság

Bontásra ítélve – Valóban nem lehet jövője a vályogházaknak?

1/2

Helyi védett népi vályog lakóház teljeskörű felújítása. (Utcai homlokzat) Tervező: NaturARCH Studio Kft. (Bihari Ádám, Bence-Molnár Eszter) Forrás: Környezettudatos Építők Szervezete

Hirdetés
?>
Helyi védett népi vályog lakóház teljeskörű felújítása. (Utcai homlokzat) Tervező: NaturARCH Studio Kft. (Bihari Ádám, Bence-Molnár Eszter) Forrás: Környezettudatos Építők Szervezete
?>
forrás: pixabay.com
1/2

Helyi védett népi vályog lakóház teljeskörű felújítása. (Utcai homlokzat) Tervező: NaturARCH Studio Kft. (Bihari Ádám, Bence-Molnár Eszter) Forrás: Környezettudatos Építők Szervezete

Bontásra ítélve – Valóban nem lehet jövője a vályogházaknak?
Fenntarthatóság

Bontásra ítélve – Valóban nem lehet jövője a vályogházaknak?

2021.08.04. 16:42

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Hulesch Máté
Sulyok Georgina

Földrajzi hely:
Magyarország

Vélemények:
1

A közelmúlt egyik legnagyobb port kavaró híre volt, hogy az új Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégia, amelynek célja a magyarországi épületállomány energetikai és dekarbonizációs fejlesztése, végső ítéletet fogalmaz meg a vályogházakra tekintve, mivel a HTÉS szerint ezeket a házakat nem javasolt felújítani, hanem csak a bontásuk jelenthet megoldást. Felmerülhet a kérdés, hogy a rövid indoklás és az általános hiedelem, miszerint a vályog egy elavult anyag mennyire helytálló. Az Építészfórum összegyűjtötte a szakmai véleményeket.

Július elején jelent meg Magyarország Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiája, amely előfeltétele azoknak az EU-s kifizetéseknek, amelyekből 2021-2027 között számos szociális, infrastrukturális, város- és vidékfejlesztési beruházás valósulhat meg különböző Operatív Programok (OP-k) keretében. A stratégia egyik fő célja a hazai épületállomány épületenergetikai és dekarbonizációs fejlesztése 2050-re. A Habitat for Humanity szakértőjének a hvg.hu-n megjelent cikke szerint ezzel a stratégiával a kormány kimondja a végítéletet a vályogházakra, mivel azok esetében a bontást javasolja felújítás helyett.

A stratégiából kiderül, hogy a vályogházak éves energiafogyasztása 440-450 kWh/m2/év, és bár a számuk jelentős, „ezek egy jó részét már elhagyták, nem lakják," aminek oka a rossz lakókörülményekben, vagy a lakók elöregedésében keresendő. Ezeket az épületeket „azért nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg." A HTÉS megfogalmazása szerint a vályogházaknál „a nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort, így az energetikai felújítás nem feltétlenül térül meg. Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű."

A Habitat for Humanity álláspontja szerint a vályogházakról való lemondás több okból is számos kivetnivalót hagy maga után. Egyfelől azért, mert a vályogból készült épületek „a megfelelő hőszigeteléssel és javításokkal egy kiemelten környezetbarát, egészséges és korszerű lakóépület alapját is adhatják." Másfelől az igazán nagy problémát az jelenti, hogy ezeket az épületeket túlnyomó többséggel a legalacsonyabb jövedelmi csoportba tartozók lakják. A stratégia nem tér ki arra, hogyan oldanák meg a vályogházakban élők lakhatását a bontások után, holott ezek a lakók azok, akik „egy új hűtőszekrényt sem engedhetnek meg maguknak, nemhogy egy új energiahatékony ház építését!"

Emellett a Habitat for Humanity Magyarország több szakmai és civil szervezethez hasonlóan nem győzi hangsúlyozni, hogy a leginkább rászorulókat is elérő, célzott energetikai felújítások nélkül nem érhetőek el az uniós klímacélok, és nem csökkenthető érdemben a légszennyezettség sem.

Dr. Lányi Erzsébet, a BME Épületszerkezettani Tanszék egyetemi docense – és fenntartható építészeti rovatunk állandó szerzője – szerint az épületek felújításának a szigorúan vett energetikai/műszaki szempontokon (az épületek élettartamának meghosszabbításán és a „mai kor igényeinek" megfelelő átalakításán, korszerűsítésén) kívül, ökológiai és építészeti/kulturális elvárásoknak is meg kell felelnie. Az ökologikus építészeti alapelveket bevezető cikkében bemutatott R.C.R. (Reduce, Conserve, Recycle; vagyis csökkentés, megőrzés, visszaforgatás) modell szerinti mindhárom „betűhöz" kapcsolható a vályogházakkal való munka.

A vályogházak energiatudatos/műszaki felújítása a fosszilis energiák takarékos, hatékony felhasználását, (a káros kibocsátások csökkentésével) és a megújuló energiák bekapcsolását is jelenti az épület használatába. Cél: a hőszükséglet ésszerű határig való csökkentése. Az eszközök a hőveszteség korlátozása, illetve a környezeti hőnyereség növelése. A felújítási gyakorlat inkább az előbbivel él (egyre vastagabb „bunda" hőszigetelésből), ami felújításoknál többször okoz geometriai, penészedési problémákat. Vályogházak esetében inkább az átgondolt, hibrid megoldások javasolhatók, a „nyereségek" passzív (nem gépészeti eszközökkel) történő növelésével.

Ami az okos műszaki megoldásokat illeti, meg kell látnunk, hogy a vályog épület is „okos", csak másképpen. „Öko/okos házak" persze mindig is voltak, világszerte vályogból is, a sokszínű kultúra hagyományaira és tapasztalataira építve, mesterségbeli tudás felhasználásával készültek. Régóta ismert, természetes anyagokat használtak, messzemenően figyelembe vették a helyi környezeti (nap, szél, csapadék, légáramlatok, növényzet, égtájak, vízfelületek stb.) hatásokat is, amikkel kitűnően gazdálkodtak.

A múlt építészeti példáit egymás mellé állítva Dr. Lányi Erzsébet úgy fogalmazott, hogy a paraszti életforma és kultúra elemeit a népi építészet foglalta keretbe, amelynek emlékei évről évre fogytak. „A múlt század közepétől azonban a hagyományos paraszti életmód megszűnésével, a 60-as évekbeli „kockaházak", a 70-es évek típustervei, majd más gyökeres változások az építészeti formálásban és beépítésben létrehozták a falu szomorú látványt produkáló „településtörmelékét". (…)Az építőipar, nem tudott mit kezdeni a régi mesterek szerkezeteivel, az általa ismert módszerek a parasztházak felújításánál több kárt csináltak, mint hasznot."

Ennek orvoslására 2017-ben a kormány életre hívta A Népi Építészeti Programot, melynek célja a vidéki épített örökség megóvása, meglévő népi történeti értékeink helyreállítása. A 1021/2019(II.6) sz módosított kormányhatározat a programmal összefüggő szakmai és egyéb feladatok ellátásával a Teleki László Alapítványt bízta meg, feladatai közé tartozik az értékfeltárás érvényesítésére a szakmai előkészítő dokumentációk, felújítási tervek ütemezett megvalósítás. Az u.n mentori, regionális szervezésű hálózat szakemberei a helyszínen segítik az építőket. (A 2017-18 évi program lebonyolítását (224 helyszín) a Lechner Tudásközpont Területi, építészeti és Informatikai Nonprofit Kft végezte.)

Az építészképzés sok helyen felvette tárgyai közé a népi építészet oktatását, nyári táborok rengeteg tanulási lehetőséget nyújtanak. A tapasztalatok szerint a feltárt épületek mintaként a kortárs (ökologikus) építészetben tanulságokkal szolgálnak szinte valamennyi öko célhoz: helyi és természetes anyaghasználat (vályog, fa, szalma, nád stb.), takarékos, pragmatikus szerkezetek. A tudás átadásra több program is működik, pl. a „Nagyapám Háza" mester-inas program, a Népi Építészeti Nyári Egyetem. A Magyar Építőművészek Szövetsége dolgozta ki a posztgraduális képzést 2019-ben. Cél elsajátíttatni a tradicionális építőmesteri munkákat, Segít igazodni a Magyar Falu Program örökség megőrzésénél is.

Az említett Népi Építészeti Program szakmai feladataival megbízott Teleki László Alapítvány a témához kapcsolódóan elmondta, hogy a forráson keresztül a program célja a hagyományos építészeti értékek megőrzése és helyreállítása a hagyományos építési technikák újraélesztésével, anyaghasználattal. Az érintett épületállomány között szerepel számos föld, vertfal, vályogtégla, rakott sárfal, patics, zsilipelt, borona, kő, tégla vagy akár vegyes falazatú építmény.

A támogatás ezáltal lehetőséget biztosít a népi építészeti emlékek - eredeti történeti értékeinek megtartó szemléletű - helyreállítása mellett azok használatát biztosító korszerűsítésére is.

A Környezettudatos Építők Szövetsége állásfoglalásában a korábbiakhoz hasonló gondolatokat fogalmaz meg a vályogházakról és az energetikai korszerűsítésekről. A dokumentumban a hazai épületállományt vizsgálva megállapították, hogy a vályogfalazatú épületek jelentős részt képviselnek. A 2016-os mikroncenzus számai szerint a 624 350 db vályogfalazatú lakás közül 502 095 db lakott. A Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégia (HTFS) becslése alapján a 2020-ban Magyarországon lakott mindösszesen 274 149 410 m2 alapterületből 35 362 470 m2 tehát csaknem 13% vályogfalazatú.

A szervezet arról is ír, hogy „a köztudatban elterjedt vélekedés, miszerint a vályogfalazatú épületek nem, vagy csak irreális anyagi ráfordítás által korszerűsíthetők nem igaz. A meglévő vályogfalazatú épületek “közel nulla" vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületté történő fejlesztése műszakilag megoldható. Természetes anyag lévén és páraáteresztő mivoltából kifolyólag ezen szerkezetek bár bizonyos szempontból speciális tervezési és kivitelezési megközelítést igényelnek, mindezen eljárások régóta gyakorolt, az építőipari piacon meglévő szolgáltatásként elérhetőek, így kimagasló többletköltséget nem jelentenek. Természetesen vannak olyan leromlott műszaki állapotú épületek, melyek felújítása gazdaságilag már nem indokolt, de ez az állítás nem vályogfal specifikus, ez bármely más falazatú épületre is igaz."

A szövetség érvei között az is szerepel, hogy a teljes életciklusra vetített energiafelhasználás (LCA) számítás szerint a meglévő épület felújítása nagyságrendekkel kisebb beépített energiát eredményez, mint egy bontás és egy új épület létesítése. Hangsúlyozták, hogy a vályogfalazatú épületek maradéktalanul kielégítik a 305/2011 EU rendelet természetes erőforrások fenntartható használatára vonatkozó követelményeket. Illetve, hogy a vályogépületek nem csak a természeti környezet tekintetében kedvező hatásúak, hanem a benne lakók szempontjából is. „Olyan egészséges életteret hozhatnak létre, mely garantálja, hogy a használói nem szenvednek az épületekhez, lakhatáshoz köthető megbetegedésektől."

Helyi védett népi vályog lakóház teljeskörű felújítása. (Utcai homlokzat) Tervező: NaturARCH Studio Kft. (Bihari Ádám, Bence-Molnár Eszter) Forrás: Környezettudatos Építők Szervezete
1/2
Helyi védett népi vályog lakóház teljeskörű felújítása. (Utcai homlokzat) Tervező: NaturARCH Studio Kft. (Bihari Ádám, Bence-Molnár Eszter) Forrás: Környezettudatos Építők Szervezete

Néhány egészség- és környezettudatos tudatos szemléletben felújított vályogfalazatú lakóépületet jógyakorlatként bemutatva összegezte álláspontját a szervezet, amely szerint épületbiológiai és környezetterhelési szempontból érdemes megtartani a vályogházakat, amelyek energetikai, műszaki korszerűsítése megoldható. Javasolják a vályogfalazatú épületeket építési év szerint is differenciáltan, a teljes életciklusra vetített energiafelhasználás mentén figyelembe venni és kiemelték, hogy „a vályog nem egy idejétmúlt építőanyag.  Kortárs felújításra és új építésre is alkalmas mind az elvárt műszaki teljesítmények, mind az esztétikai, formai szempontok tekintetében."

Vélemények (1)
Hartmann György Sándor
2021.08.07.
19:35

Lassan - legalább is a hozzáértők között - két hete borzolja a kedélyeket a ITM által összeállított stratégia vályoggal kapcsolatos állásfoglalása. Sajnálom, hogy ezen a fórumon erre a cikkre sem történt meg még egy hozzászólás sem. Magát az ITM stratégiát készítők elbújtak az ITM logója mögé, ez alapján több következetés vonható le: 1. A stratégia készítői nem vállalják fel az anyagukat, nem adják a nevüket a tanulmányhoz. 2. Ezek alapján a mű a minisztériumot jegyző Palkovics mester álláspontja? Sajnos az utóbbi időben az építésügyben messziről jött emberek fújják a passzátszelet. És azt is tudjuk, amint a közmondás is tartja, ezek az emberek "azt mondanak amit akarnak". Tipikus példája, hogy az építésügy stratégiájában (ahogy a rendeletben megjelent) az ÉMI-t staffirozták ki több milliárddal - mint ahogy az év elején a Lechner Tudásközpontot - olyan feladattal amiket még életükben nem készítettek. És lásd, a Közbeszerzési Értesítőben máris megjelent az ÉMI felhívása gépkocsik beszerzésére, amelyben a több mint 25 személygépkocsi mellett -ennyi új főnök lesz? -, hogy ne lógjon ki a ló lába, 3 db kisteherautó beszerzést is hozzácsapták.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk