Építészfórum 202020: Családi ház – édes otthon?

Az Építészfórum archívumának tematikus átnézése során a családi ház téma feldolgozása természetesen adódott. 12 ház következik a 2000-2009-es időszakból Somogyi Krisztina válogatásában.

Akik a sűrű belváros házainak ablakaiból nézik, hogy virágoznak most a fák, talán irigykedve gondolnak azokra, akik kertes házakban tölthetik ezeket a nehéz heteket, a koronavírus miatti bezártságot. Az Építészfórum 20. évfordulója kapcsán készített személyes válogatásom témaválasztását azonban nem ez az aktualitás indokolja. Az építés, és ebből adódóan az építészet egyik legősibb és legelemibb feladata a személyes menedék készítése. Az időjárástól, vadaktól, ellenségtől, idegenektől, azaz a külvilágtól elzárt, védett helyet létrehozni az egyik legfontosabb emberi szükséglet. Persze sokkal több is ennél: az otthon mind kulturális, mind pszichológiai értelemben nagyon összetett, jelentéseiben gazdag világ. Bizonyos értelemben a házunk, mi magunk vagyunk. Családi ház és otthon: a kettő nem ugyanaz. Vajon az Építészfórumon hogyan reprezentálták a szerkesztők, írók, fotósok és építészek a családi házakat? Milyen volt az első 10 év „termése"?

Azzal a magabiztos lendülettel indultam neki a keresésnek, hogy a sok példa közül majd nehéz lesz válogatnom, ezért azt a szűkítést találtam ki előre, hogy csak olyan épületet választok, ahol a használatról, a megbízóról, magáról az otthon belső teréről valahogyan képet tudunk alkotni. Meglepetésemre, ezzel jelentősen le is szűkült a játéktér: a legtöbb esetben a tekintet megáll szemérmesen a homlokzatoknál vagy a tereket még a beköltözés előtt, üresen rögzítette a fotós. Meglepett, de a szövegek sem utalnak a személyes használatra: alig-alig van szó megbízói szokásokról, az épületről folytatott párbeszéd minőségéről vagy az otthon fogalmának értelmezéséről az adott szituációban. Hogy mi ennek az oka? Bizonyosan sokféle. A tulajdonosok természetes rejtőzködési szándékától indítva egészen odáig, hogy az építészet reprezentációjában a fizikai tárgynak, az építész kontrollját, szemléletmódját kifejező műalkotásnak van primátusa. A kontroll kérdése különösen fontos kérdés a családi házak kapcsán: emlékszem, hogy az ezredforduló környékén tipikusan beköltözés előtt mentünk épületbejárásra és a fotók is akkor készültek, mert az építész – ismerve megbízója ízlésvilágát – attól tartott, hogy a személyes tárgyak megjelenésével értelmezhetetlenné válik maga az építészeti mű.   

A családi házak válogatásban az első 10 év anyagából végül 12 olyan épületet emelek ki, ahol bármilyen módon történik utalás arra, hogy egy ház otthon szeretett volna lenni vagy az építészt foglalkoztatta a megbízójával kialakult viszony. A képek és cikkek átnézése tanulságos volt: ha felvillantom magamban azokat a családi házakat, amiket az elmúlt évben adott közre az Építészfórum, akkor nagy a szemléletbeli különbség. Előnyére változott a megbízók ízlése és az építészek attitűdje is: erőteljesebben érzékelhető egy partneri viszony és az odafordulás a személyes használat felé.

És akkor jöjjenek a példák az ezredforduló első évtizedéből. 

 

1. 2000 Tordasi családi ház, Bérces László és Kovács Csaba munkája, a 2000-es Év Háza építészeti pályázaton a Magyar Televízió Rt fődíját elnyerő alkotás

„Bérces László és Kovács Csaba tervezte családi házban a 6 x 20 m alapterületű épület a 20 méter széles telekből csak akkora területet foglal el, hogy előtte jó arányú, tágas, védett átriumos udvar alakul ki, ily módon megőrizve az öreg fákat, a kerekes kutat. (...) A fatornácos épület mindössze egy lépcsőfoknyival emelkedik a terepszint fölé. Az összes helyiség a földszinten található. A valamikori tiszta szoba a nappali, a hajdani pitvar helyén van ma is. A "ház lelke", a családi együttlétek színtere: a konyha és a tornác felé kibővített kényelmes étkező. (...) A sóskuti kőből emelt íves falat a szülői háló felé három, keret nélküli hosszúkás ablak tagolja. A régi házra emlékeztet a fagerendás mennyezet, fából készültek a jó arányú osztásokkal egyedileg tervezett ajtók, ablakok. A belső terekben a kő mellett a téglaburkolat teszi barátságossá és lakályossá ezt a minden ízében vonzó otthon." (Osskó Judit)

 

2. 2003 Kapy Jenő és Murka István Családi ház, Budapest, Hegyhát utca

„Van a »ház«, amely egy hangsúlyos tengely mentén, két szinten – a földszinten és az emeleten – lineárisan egymás mellé sorolja a négytagú család primer életfunkcióit, és erre rátolva áll az ún. »nem ház«: tulajdonképpen egy erdei pavilon a ligetes környezetben - ezt lehet talán nappalinak nevezni mai szóhasználatunkkal.  (...) Medgyaszay más helyen vallott a »kieresztés« jelentőségéről is:  »Aki nem járt náluk (ti. a székelyeknél), nem tudja elképzelni, milyen helyes és költői gondolat, milyen igazán építőművészeti ötlet nyilatkozik meg abban, ahogy a zárt lakóházból a szabadba való átmenetet megoldották.« "(Kapy Jenő)

 

3. 2006 Szokolyai Gábor MCXVI, Budapest

„Az építkezés az első „kapavágástól" az átadásig két és fél hónapot vett igénybe. Talán ez egyfajta rekord. Hozzá kell tenni, hogy az építtető jó nevű kivitelező cég vezetője. Ennek köszönhetőn a kitűnő szervezés és az anyagismeret sok időt takarított meg. Gyors döntések eredménye ez a ház. Megbízóm gyors döntése volt, hogy megvette ezt a kis telket Budafokon. Cél volt, hogy gyorsan szülessen rá terv, és olyan terv, melyet a kivitelező a megtorpanás kockázata nélkül tud megépíteni. A praktikus és hezitálás nélküli megbízói döntéseknek köszönhetően ez sikerült is." (Szokolyai Gábor)

 

4. 2006 Puhl Antall és Dajka Péter, Szentendre

"A ház zegzugos világa, színes, heterogén formanyelve olyan, mintha környezetének egyfajta tükörképe volna. Természetesen nem a buhera-építészetet, a kommersz műanyag-ízlést utánozza, hanem az összkép, az „építészeti panoráma" különböző jellegű-minőségű elemekből felépülő festőiségéből, formai kötetlenségéből indul ki. Az építészek nem a szentendreiség illúzióját kergették, hanem sajátos montázst készítettek a környezet látványelemeiből. A ház térrendszere, a terephez való viszonya is ezt a sűrű, szövetszerű állapotot idézi – miközben egyszerű belsőépítészeti megoldásaival tökéletes nyugalmat biztosít használója számára." (Haba Péter)

 

5. 2006 Keller Ferenc ( Építész Stúdió Kft.) Zöldtetős családi ház, Pécs

„A tájolásból és lejtésből adódóan az épület a telek északi oldalára került, így viszonylag nagyobb összefüggő terület maradt a kert számára. Az ’U’ alakú kompozíció, egy védett (intim) belső udvart keretez, amely késő tavasztól kora őszig hűvös, árnyékos átriumként tud működni. Maga az épület felvállaltan a domboldal, a terep részeként kíván megjelenni. A természetből kiszakított részt csupán kicsit átértékelve, átfogalmazva, viszont a természeti közeget - mint a hely szellemét legerősebben meghatározó részt - kiemelten kezelve olyan házat létrehozni, mely mindennek megfogalmazott eleme, "visszaadás" a természet számára... ez a cél." Keller Ferenc

 

6. 2006 Murka István és munkatársai, Monoszló

„Az építés alapkoncepciója a meglévő környezetet messzemenően figyelembe vevő és ahhoz illeszkedő, ugyanakkor az építtető igényeit is kielégítő, természetes anyaghasználatú, modern építmény- épület létrehozása volt. Ennek szellemében valósult meg a nyárikonyha és a nyitott fészer. A meglévő, vályogba rakott kőfalú, cseréptetős falusi ház rekonstrukciója során a ház eredeti használatától idegen funkciókat, szerkezetet és anyaghasználatot sikerült elkerülni; ezek általában a tulajdonváltással bekerülő városi minták formájában jelentenek veszélyt. A meglévő felújított ház mellett toldalék épült additív módon, amely viszont a mai kornak megfelelő legmodernebb kiszolgáló technológiákat tartalmazza, teljesen mai anyaghasználattal és szerkesztési elvekkel." (Dóm Építészműterem)

 

7. 2007 Perényi Tamás, Szentirmai Boglárka, Budapest

„A szokásos családi ház funkciókat összefogott tömegű, egyszerű, de elegáns belső terekkel kialakított épületben szerettük volna elhelyezni. Itt a többes szám egy fiatal építész-hallgatóra, Szentirmai Boglárkára utal, akivel a tervezés első fázisában az épület lehetséges tömegvariációit vizsgáltuk. A telek egyébként lejtős, az utca felőli bejárati szint a kert felőli oldalon már pince, így ide került a belső medencetér, lépcsős kijárattal a kertbe. A felette lévő nappali és étkező közvetlen kapcsolatban áll a hátsó kerttel, s a ház tömege nyújt védelmet az utca zajától és porától. A hálószobák is az oldalkertre és a hátsó kertre néznek, az utca felé csak fürdőszobák és a háztartási helyiség fordul. Igény volt még a nappalihoz kapcsolódó kisebb könyvtárszoba kialakítása is: a nappalit a könyvtártól egy kandalló választja el, a kandalló két oldalán egy-egy spalettaszerűen felnyíló ajtó. A két tér kapcsolatát erősíti, hogy mindkettő a ferde, magasabb belmagasságot adó tető alatt helyezkedik el, s az ajtók kinyitásával a terek egybefolynak, így a nappaliból is élvezhető a könyvek sugárzása." (Perényi Tamás)

 

8. 2007 Tomay Tamás, Emődi-Kiss Tamás, Pilisborosjenő

„A nemrég elkészült pilisborosjenői háznak van egy kis ismerősség-hangulata, két okból. Egyrészt a gépkocsibehajtó és a felette levő barna faburkolat, rakott kőfal és növények mikrokörnyezete otthonosságot áraszt, ami mindig ismerős. Másrészt a bizonyos megrendelői körben és a szakmában egyenlőre csak „horizontálisan", de terjedő, felismerhetően jellegzetes forma natúr faablakok és téglaburkolat összeszövésével kialakuló homlokzatfelületek is egyre ismerősebbek. Az építészt megbízó fiatal házaspár – esztéta és közgazdász – »mindent elfogadott, amit lerajzoltam. A megrendelő az építkezés során gyakran módosítani szeretne a terven, amit a házbelsőben sokszor el is ér, ám a külsőben, ha a tervező érti a dolgát kevés esélye van arra, hogy igaza legyen, tudniillik ő nem gyakorolja a szakmát« – véli Tomay Tamás. Mivel ezek kompozíciós értelemben merev házak, nem bírják el, hogy például valahol a homlokzati összkép sérülése nélkül elmaradjon egy ablak. A homlokzat az építész felelőssége, amely azt is megmutatja, meddig futja a tervező képességéből." (Emődi-Kiss Tamás)

 

9. 2007 Ifj. Benczúr László, Batári Attila(Benczúr-Weichinger Építésziroda) Perbál

„Az új épület egytömegűségével mindenképpen állást akar foglalni az országot elárasztó toldaléképületek világával szemben. Habár felvállaltan kétszintes, tömege kisebb, tetőgerince sem magasabb a környező épületekénél. Semmiképp nem akar méretével, anyagaival, színével hivalkodni. Finomabb módszerekkel szeretné felhívni a többi ház (vagy tervezőik) figyelmét azok álságos, vagy minimum átlagos megoldásaira. Habár a modern gyökereiből táplálkozik, tudomásul veszi, hogy az ezredforduló után egy perifériális helyen nincs miért olyan hangosan harcolni, mint a huszadik század elején. A ház itt nem kiáltvány. Sokkal inkább a család élettere. Nem a technológiai és formai arzenál felvonultatásának tere, hanem lehetőleg nem túl nagy áldozattal járó, ésszerű lakásteremtés." (Ifj. Benczúr László)

 

10. 2008 Pethő László, Wehner Viktória (Geon Építészstúdió Kft.) Ady liget épületátalakítás

„Elfogadták a tényt: a ház nagy lett. Már ´87-ben is nagy volt, de akkor még be tudták lakni, nagy volt a gyereksereg. S ahogy az lenni szokott – és persze ez az élet rendje – a gyerekek felnőttek, sutty... szerte a világban próbálnak új életet, átfogják majd az egész kontinenst. Ez így van jól. A házak persze maguktól nem próbálnak új életet kezdeni, hanem várnak. Várnak a beavatkozásra, az átalakításra és a még ennél is rosszabbra. Valójában nem történt sok minden: egy új, konzolosan túlnyúló födémpótlás, egy külső lépcső és némi belső átalakítás az egész. Így vált többgenerációs, két lakásos házzá." (Pethő László)

 

11. 2009 Bődey Attila és Polgár Ágnes, Budapest, Remetehegy

„A lakótér akkor kényelmes, ha személyre szabott, egyedi. Lakói életformájára, gondolatvilágára formált lakóház csak közös munka, együtt gondolkodás során születik. Nem mindennapi történet...Kreatív társként, több héten át folyt – már-már filozófiai szinten – eszmecsere köztünk és az építtető között. Ezután kezdődhetett a tényleges tervezés, mely során mindkét fél számára egyértelmű volt, hogy egy puritán, és nem divatból minimalista épületet hozunk létre." (Bődey Attila)

 

12. 2009 Zsuffa Zsolt (Zsuffa és Kalmár Építész Műterem) belsőépítész: Papp Glória, Budapest XVI. kerület

„Budapest egyik kertvárosias külső kerületében - itthon még új kísérletnek tekinthető - komplex építészeti és belsőépítészeti gondolkodásmóddal találkozhatunk egy tavaly elkészült családi ház képében. A fiatal megbízó házaspár talán az egyik legprogresszívebb hazai építőipari kivitelező vállalatnál ismerkedhetett meg - nem csupán a kortárs építészeti irányzatokkal, hanem a korszerű kivitelezési eljárásokkal is. Új családi otthonuk megtervezésében - a szó igazi, nemes értelmében - Megbízóként viselkedtek: a tervezők kiválasztását és a program meghatározását követően valódi alkotói szabadságot biztosítottak nekik." (Csontos Györgyi)

Somogyi Krisztina