DEMO Gyermekfoglalkoztató Alkotótábor – Fleischer Balázs diplomaterve

Ez a projekt nem csupán falakról és terekről szól, hanem egy élettér, egy közösségi hangulat megvalósításáról is. Mi a DEMO? Design és Egészség Modell Egyesület. Egy olyan gyermekfoglalkoztató, tehetséggondozó program, amelynek tagjait egyetemi hallgatók, designerek, építészet és tervezőművészek alkotják. Példát mutatnak a káros szenvedélyektől mentes életmódra, kiemelt hangsúlyt fektetve a tervezés, a kétkezi alkotás és a design területeire.

A DEMO Egyesület nem rendelkezik saját gyermekfoglalkoztató táborhellyel, hanem országszerte több helyszínre vándorolva szervezik meg a táborokat. Az analitikus programalkotás során ez adta számomra az ötletet, hogy a DEMO Egyesületnek tervezzek egy Alkotótábort. Bátorkodtam felvenni a kapcsolatot az egyesület elnökével, Berta Barnával, akivel több hónapos konzultációk és személyes beszélgetések révén született meg a terv, amely célzottan az ők igényeikre, elvárásaikra és programjaikra van szabva. 

A DEMO által szervezett gyermekfoglalkoztató táborok fő célja a gyerekek kreativitásának, formatervezési és építészeti érdeklődésének, valamint kézügyességének fejlesztése. A programok különböző művészeti és design területeket fednek le, lehetővé téve a résztvevőknek, hogy széleskörű tapasztalatokat szerezzenek, miközben saját kreatív kifejezésüket felfedezik.

Első helyen formatervezői, építészeti és barkácsolós, ezen felül textil- és divattervezői, fotós, animációs, grafikai és kerámia programokat szerveznek tanítási, nevelési, valamint prevenciós, betegségmegelőző célzattal. A tábor fő célja egy vizuális és tárgyi-, valamint az épített környezeti kultúrának ismereteivel egy játékos, de tényleges cselekvésre ösztönző tevékenységbe bevonni a gyerekeket. Az aktív részvétel fejleszti az egyéni és közös gondolkodást, a kommunikációs és kooperatív készségeket, a közösen elért sikerek pedig az identitástudat és az érzelmi stabilitás kialakulásában segítenek

Építészet

A tervezési helyszín a Debrecen külterülete és Bánk között elterülő tisztás, amely a Vekeri elágazás közelében helyezkedik el. (47.483368, 21.715785)

Kiemelten fontos, hogy figyelmet fordítsunk környezetünkre, különösen a gyermekek korosztályában. Az érintés és az érzékelés lehetőséget teremt arra, hogy a fiatalok közvetlen kapcsolatba kerüljenek a körülöttük lévő anyagokkal, megismerjék a növény- és állatvilágot, ezzel együtt pedig kialakuljon bennük az érzékelhető tapasztalatok révén az összhang a természettel. A gyerekek számára ezek az élmények segítik fejleszteni a kreativitást, a kíváncsiságot és az ökológiai tudatosságot is.

Tervezési helyszínként az erdőben található tisztást választottam.  A környezeti elemzés során rendkívül fontosnak tartottam az erdei környezet építészeti kontextusának átfogó vizsgálatát.  A jobb alsó sarokban látható kép hangulata volt az, amely első perctől megragadott, és a koncepcióm alapját biztosította.

Az árnyékos erdőből a fényes tisztásra érve egyfajta erővonalat éreztem, amely késztetett arra, hogy tovább menjek a tisztás belsejébe. A területet körbejárva több ösvényt is felfedeztem. Ekkor döntöttem el, hogy ezt az útvonalat szeretném felerősíteni, lekövetve az erdei ösvényeket, amelyek behúzódnak az erdő sűrűjébe.

A megérkezés iránya fő erővonalként működik.  Ebbe az útba csatlakoznak bele további útvonalak, amelyek behúzódnak az erdő sűrűjébe, lekövetve az erdei ösvényeket. Az épületeket ezekre az útvonalakra fűztem fel. A tisztás mint központi terület jelenik meg. A táborhelyet 3 egységre tagoltam.

Első egysége a Megérkezés.  Ez egy átmeneti tér az erdő és a tisztás között. Az épület visszanyúlik az erdőbe, ezzel jelezve, hogy megérkeztünk, jó helyen vagyunk. Az első megálló egy fogadóépület, amely kapcsolatot teremt az erdő és a tisztás között. Második egysége a közösségi élet tere. Itt zajlanak a programok, az étkeztetés és az alkotás. Ez az a hely, ahol a legtöbbet tartózkodnak a gyerekek. Míg harmadik egysége a szálláshely. Mélyen benyúlik az erdőbe, ezzel megőrizve elszigeteltségét és privát jellegét.

Az épületegyüttesre a közeli tanyákhoz hasonlóan a szétszórt tömegsorolás jellemző. Ezzel a szétszórtsággal szeretném kiegészíteni a lombok közötti réseket. A környezeti tudatosságra törekedve igyekeztem az épületeimet úgy elhelyezni, hogy a lehető legkevesebb környezeti rombolással járjon. A kifeszített útvonalakra fűztem fel a tömböket. Ezeknek a megnyitása, irányultsága és tetőformái mind-mind utalnak a belső funkciókra.

Az épületek elrendezésén túl, további koncepcionális elemeket is felhasználtam a tervezés során.  Minden épületben valamelyik szélre kifeszítve kerültek elhelyezésre a vizesblokkok és kiszolgáló helyiségek takarási vagy éppen hangszigetelési célzattal. Az útvonalak szélessége annak függvényében változik, hogy mekkora embertömeget kell egyszerre befogadnia. Értelemszerűen a tisztás körül, ahol a napi programok folynak, ott szélesebb, amiket további teraszok egészítenek ki. 

Az egyik útvonalra egy kis stég csatlakozik be, részben kiszakadva ebből a tábori hangulatból, függetlenül működve a többi épülettől. Ez egy privát, elvonulásra alkalmas helyet biztosít a gyerekeknek. 

A fogadóépület sajátossága, hogy kizárólag a megérkezési útvonalra van megnyitása. Az a feladata, hogy köszöntse a táborozókat, és útbaigazítást adjon a számukra. Anyaghasználatát tekintve a fa- és acélszerkezetek dominálnak, ezen kívül a vizeshelyiségek padlóburkolata alatt önterülő esztrich beton készül. A fogadóépület a funkciójából eredően egy egyszerű, félnyeregtetős lefedést kapott.

A konyha-étkező esetében fontosnak tartottam a tisztással való kapcsolatot, emiatt ebbe az irányba kapott megnyitást. További fontos elem az épület előtti terasz, amely jó idő esetén kültéri étkeztetésre ad lehetőséget. Az épület képes átalakulni a délutáni programok egyik helyszínévé is, amelyet a könnyen mozdítható bútorok és a 4 méteres belmagasság is biztosít. Nyeregtetős lefedést kapott, melynek gerincvonala az étkező tér közepén helyezkedik el.

Mindegyik épület esetében sávszerűen helyeztem el a nyílászárókat, azonos magasságban. Ez a sávszerű beharapás konzolos hatást kell, amelyet a nyílászárók mögött elhelyezett acél pillérek támasztanak meg.  A tető- és a homlokzatburkolat anyaga egyaránt fazsindely. Ezzel az azonos anyagválasztással tárgyszerű tömböket hoztam létre. Ennek a két tényezőnek köszönhetően az épületegyüttes összhangban van a környezetével.

A programok második helyszínéül szolgál a közösségi épület, amely egy többfunkciós térrel rendelkezik. Ezt a teret a vizeshelyiség, és a nyitható bútor választja le a tisztásról. A nyitható fal egy padlóba mart acélsínen gördül, ami már zárt állapotban sejteti a térfal nyitásakor létrejövő téri helyzetet. A fal tetszőleges pozícióban rögzíthető, ami flexibilis, változatos teret eredményez. A térfal fehér belső felülettel rendelkezik, amely lehetőséget ad a vetítésre is.Egyedüli épület, amely felülvilágítóval rendelkezik. Ez a tetőforma egy különleges, meditatív belső hangulatot teremt, amelyet a felülvilágítón keresztül beszűrődő fény tesz még hangsúlyosabbá.

Az épületek magassága függ a belső funkcióktól. A közösségi helyiségek magasabban dominálnak, míg a privátabb terek alacsonyabb tetővel rendelkeznek. Minden irányból a nyitott- és zárt homlokzatok, és a különböző épületmagasságok váltakozása artikulálja az épületegyüttest.

A programok harmadik helyszíne az alkotóműhely. Homlokzati megnyitásai koncepcionális elemek. Két zárt homlokzata az erdő fele néz, míg két teljesen kinyitható harmonika fala a tisztás felé. A műhely feladata az, hogy többfunkciós alkotóteret teremtsen. Itt van lehetőség fedett-nyitott, szabadég alatti és teraszon történő barkácsolásra. Ezen a szinten elmosódnak a természeti és épített határok, közvetlen kapcsolatot teremt a kint és a bent számára.

A közel 6 méteres magasságának köszönhetően kényelmesen lehet az épületen belül is faanyagokat mozgatni, míg az eltolható harmonika falak lehetőséget biztosítanak a nagyméretű elektronikus gépek és az elkészült installációk, kiállítandó munkák mozgatására is.

A szálláshelyen belül összesen 5 szobát találhatunk, melyekből 2 szoba 4 személyes, a másik 3 pedig 8-8 személyesek az emeletes ágyaknak köszönhetően. A szobák és a közlekedő között helyezkednek el a vizeshelyiségek és gardróbok, ezzel hozzájárulva a szobák elszigeteltségéhez.  Kizárólag egy irányban van megnyitása az erdő felé, ezzel irányítva a tekintetet, egyben védelmet nyújtó érzetet adva a bent tartózkodóknak.

Szerkezete teljesen megegyezik a többi épületével, funkciójából eredően félnyeregtetős lefedést kapott. A tető a kiszolgáló helyiségek felé lejt, míg az erdő felé kürtő-szerűen emelkedik, ezzel nagyobb rálátást biztosítva a természeti környezetre.

Az épületek helyenként elérik a 6 méteres magasságot, ezzel teljesen a lombok szintjére emelkednek. A nyílászárók a lombok alatt helyezkednek el, a fák törzseivel egyvonalban, míg a zárt tetőszerkezetek a lombok szintjére emelkednek, azonosulva a fák által alakított térstruktúrához.

Mindegyik épület esetében fontos a külső-belső terek kapcsolata, amit a közösségi épület is szemléltetni próbál. A nagy felületű megnyitások engedik, hogy az erdőben érezzük magunkat, de kívülről szemlélve az épületet, ugyanúgy láthatóvá válnak a benti programok és tevékenységek. Elmosódik a kint és a bent határa. A beltérben fontos a változatos tér kialakíthatósága. Egyszerre nyújthat lehetőséget színdarabokra, vetítésekre, de könnyedén átalakítható tánctérré a bútorok gyors mozgathatóságának köszönhetően, amelyek igény szerint a rejtett szekrényben is elhelyezhetők. Nem utolsó sorban pedig, az egész tábor önmagában hordozza a közösségi, játékos hangulatot, az együttműködést és zsibongást. A tábor célja, hogy mindenki felfedezze rejtett képességeit, ezekhez pedig bátorítást és kellő lehetőségeket teremt.

Diplomatervem önmagában hordozza az út- utazás toposzát, egyfajta jellemfejlődés történik az itt tartózkodó gyerekekben, amelyet a közösségi kapcsolódással, tehetséggondozással kötöttem össze. Anyaghasználatával és formavilágával a környezeti tudatosságra törekedtem, A teljes szerkezet gyengéden elemelkedik a talajtól, a lábakra állított épületek és közlekedők engedik a természetnek, hogy szorosan körbe ölelje, mialatt nem akar hivalkodó lenni anyaghasználatában sem.

Fleischer Balázs