/ Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától / Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától / Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától / Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától / Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától / Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától
Emberek/Portré

Dinasztiák: Jónásék könyve – a Jónás-fivérek története

1/15

Jónás Dávid és Jónás Zsigmond portréja

?>
Jónás Dávid és Jónás Zsigmond portréja
?>
A budapesti áru- és értéktőzsdére kiírt pályázat, Jónás Dávid IV. díjas tervének részlete 1899-ből (Építő Ipar, 1900/45., 274. o.)
?>
A Kossuth-mauzóleum pályázata 1902-ből, Jónás Dávid, Heidelberg Sándor és Bezerédi Gyula (szobrász) által beadott terv makettje (Vasárnapi Újság, 1902/14., 221. o.)
?>
Budapest, Szent István körút 5. 1969-ben, tervező: Jónás Dávid és Heidelberg Sándor (Fortepan/FŐFOTÓ)
?>
Budapest, Csáky (Hegedűs Gyula) utca 12. 1910 körül, tervező: Jónás Dávid (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Jónás Zsigmond aranyérmes tervének részlete a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nagypályázatán („Építészettörténeti múzeum”) 1905-ből (Magyar Pályázatok, 1906/3., 5. o.)
?>
A Belvárosi Takarékpénztár pályázata 1908-ból, Jónás Dávid és Zsigmond pályatervének részlete (Magyar Építőművészet, 1908/5., 22. o.)
?>
Budapest, Szervita tér 2. 1912 körül, tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Arany János utca 27. 1930 körül, tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (Magyar Feltámadás Lexikona, 1932., 305. o.)
?>
Budapest, Jászberényi (Kőrösi Csoma Sándor) út 36-38. 1913 körül, tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (Erdélyi Mór felvétele - FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Arany János utca 32., tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (Epiteszforum.hu)
?>
Budapest, Dohány utca 12-14. 1913-ban, tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (Tolnai Világlapja, 1913/19., 13. o.)
?>
Budai zsinagógára kiírt tervpályázat, Jónás Dávid és Zsigmond pályázatának részlete 1912-ből (Építészet és iparművészet, 1912/14., 7. o.)
?>
Budapest, Böszörményi út 34., tervező: Jónás Dávid és Wellisch Andor (a szerző felvétele)
?>
A Phőnix-ház 1930 körül, tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (Magyar Feltámadás Lexikona 1932., 306. o.)
1/15

Jónás Dávid és Jónás Zsigmond portréja

Dinasztiák: Jónásék könyve – a Jónás-fivérek története
Emberek/Portré

Dinasztiák: Jónásék könyve – a Jónás-fivérek története

2021.09.12. 11:18

Cikkinfó

Szerzők:
Gottdank Tibor

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Jónás Dávid, Jónás Zsigmond

Dosszié:

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat. Ezúttal a Jónás-testvérek következnek.

A kereskedő Jónás Dávid (1793-1863) valamikor a szabadságharc idején telepedhetett meg Pesten. Jól éltek feleségével, Stern Johannával (1801-1887) és a hat gyerekükkel. Szerették a Balatont, jártak Füreden, Jónás anyagilag is támogatta – többek mellett Jókai Mórral egyetemben – az új füredi színház felépítését.

Idővel maga mellé vette az üzletbe egyik vejét, Teréz lánya férjét, Steiner Józsefet. Amíg létezett, a „Jónás Dávid és Steiner" kereskedő cég jól futott. Lipótvárosban, a Bálvány (Október 6.) utca 16.-ban volt a cég székhelye. Steiner 1881-ben halt meg, a cég is ekkor szűnt meh, özvegye gazdag alapítványt is létrehozott férje emlékére, amely majd 30 évvel később a Lajta Béla által, az Amerikai úton megépült Szeretkórház létrejöttéhez is jelentősen hozzájárult.

De térjünk vissza a Jónás-Stern családhoz. A hat Jónás-gyerek szépen eloszlott, három fiú és három lány élt a famíliában. A fiúk közül a legkisebb volt Ignác (1831-1917). Nagykereskedő lett, kézműárukat adott-vett. 30 évesen elvette Kollinsky Idát (1840-1918). Sok gyerekük lett, egészen pontosan tizenhárom.  

Jónás Ignác elsőszülött fiával, Henrikkel megalapította a „Jonás Ignácz és fia" céget, ami a Nagykorona (Hercegprímás) utca 10.-be volt bejegyezve és idővel más fia is csatlakozott a családi vállalkozáshoz, mások meg saját vállalkozásba fogtak.

A kilencedik gyerekből építész lett. Jónás Dávid 1871-ben született. Az V. kerületi magyar kir. állami Bólyai főreáliskolába járt. Érettségi után a József Műegyetemre vették fel, 1894-ben végzett, majd ugyanabban az évben, Czigler Győző ajánlásával a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagja lett. Az Egylet építészeti nagypályázatán színházterve dicséretben részesült.

A Magyar Király Államvasutaknál helyezkedett el, majd a Kereskedelmi Minisztériumban dolgozott rövid ideig. Ezt követően Bécsben, előbb a Fellner-Helmer irodában, később Karl König és Rudolf Dick mellett tevékenykedett. 1898-tól újra itthon tervezett. A Magyar Iparművészeti Társulat rendes tagjai sorába választották. A szatmári vigadó tervpályázatán Tamás Józseffel közös pályázata második díjat nyert. A budapesti új tőzsdeépület versenyében IV. díjas lett 1899-ben.

A budapesti áru- és értéktőzsdére kiírt pályázat, Jónás Dávid IV. díjas tervének részlete 1899-ből (Építő Ipar, 1900/45., 274. o.)
2/15
A budapesti áru- és értéktőzsdére kiírt pályázat, Jónás Dávid IV. díjas tervének részlete 1899-ből (Építő Ipar, 1900/45., 274. o.)

Jónás 1900-ban berlini és hamburgi munka után Budapesten dolgozó Heidelberg (több helyen Heidlberg) Sándorral (1871-1918) társult. A két építész jól ismerte egymást: Heidelberg egykorú volt Jónással, ráadásul egy osztályba is jártak a középiskolában.

A Kossuth-mauzóleum pályázata 1902-ből, Jónás Dávid, Heidelberg Sándor és Bezerédi Gyula (szobrász) által beadott terv makettje (Vasárnapi Újság, 1902/14., 221. o.)
3/15
A Kossuth-mauzóleum pályázata 1902-ből, Jónás Dávid, Heidelberg Sándor és Bezerédi Gyula (szobrász) által beadott terv makettje (Vasárnapi Újság, 1902/14., 221. o.)

Jónás és Heidelberg irodája a Sas utca 12.-ben volt. Tervezéssel és kivitelezéssel is foglalkoztak. Indultak a Kossuth Mauzóleum pályázatán, terveztek ipari épületet Erzsébetfalvára, bérházat Újlipótvárosba, a Csáky (Hegedűs Gyula) utca 17.-be, Lipótvárosba, a Szent István körút 5.-be és az Aulich utca 4-6.-ba, Terézvárosba, a Paulay Ede utca 37.-be és a Révay utca 22.-be, valamint Józsefvárosba, a Baross utca 53.-ba. Épületeiken a historizmus (főleg barokk és klasszicizmus) és a szecesszió elemei keverednek, a díszítések terén is.   

Jónás Dávid 1901-ben, 30 évesen nősült, Engl Hugó szeszgyáros leányát, a 19 éves Elzát vette el. Két lányuk született, Vera (1902-1969), aki egy gyárigazgató, Sédi (Rothauser) Dénes felesége lett és Magdolna (1904-1944), akiből a közgazdaság-tudomány első magyarországi egyetemi doktora vált és aki egy orvoshoz, dr. Róna (Rothauser) Andorhoz ment hozzá. (A két lány férjei tehát egy rokonságból valók voltak, és Rothauser Dénes gyárának felügyelőbizottságában mindketten ott ültek.) Magdolna egyik gyermeke Róna-Tas András (1931), akiből neves orientalista és nyelvész lett. (Róna-Tas a családi emlékeket is ápolja mind a mai napig.) Magdolna nem élte meg a felszabadulást, a nyilasok 1944 végén megölték. 

Jónás Dávid 1904-től egyéni vállalkozóként folytatta, terveit egyedül írta alá. De tervezett önállóan a Heidelberggel való kapcsolata idején is, így a Nagykorona (Hercegprímás) utca 12.-be is.

1904 és 1906 között elkészültek a Semmelweis 4. és a Benczúr utca 38. szám alatti művei, de fontos önálló épületei ebből az időből a Kálmán Imre utca 15.-ben, a Zoltán utca 11.-ben, a Ferenc körút 19-21.-ben és a Csáky (Hegedűs Gyula) utca 12.-ben létrejött bérházak is. Stílusukat tekintve a barokkos és a szecessziós építészeti világ jellegzetességei egyaránt megfigyelhetők a műveken – eltérő arányban.  

Jónás Dávid is aláírója volt 1902-ben a Magyar Építőművészek Szövetsége alapító okiratának, melyen főként, bár nem kizárólag Lechner Ödön és követőinek szignói olvashatók.

Budapest, Csáky (Hegedűs Gyula) utca 12. 1910 körül, tervező: Jónás Dávid (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
5/15
Budapest, Csáky (Hegedűs Gyula) utca 12. 1910 körül, tervező: Jónás Dávid (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Időközben a legkisebb Jónás-gyerek, Jónás Zsigmond (1879-1936) is felcseperedett. Bátyjához hasonlóan ő is a Bólyai főreálba járt (főleg szabadkézi rajzból volt kiváló, a többiből inkább közepes) és ott érettségizett. Felvették a József Műegyetemre, 1903-ban végzett építészként. Negyedévesként Jónás nyerte a Wellisch-alapítvány díját, az „Útszéli kápolnára" kiírt pályázaton. 1904-től a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagja lett, 1905-ben részt vett a Műcsarnok Téli kiállításán. Ugyanebben az évben indult a Török, Adler és Társa bank és irodaházára kiírt pályázaton, pályázatát megvették. 1906-ban az Egyleti nagypályázat (építészettörténeti múzeum) aranyérmét érdemelte ki.

Jónás Zsigmond aranyérmes tervének részlete a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nagypályázatán („Építészettörténeti múzeum”) 1905-ből (Magyar Pályázatok, 1906/3., 5. o.)
6/15
Jónás Zsigmond aranyérmes tervének részlete a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nagypályázatán („Építészettörténeti múzeum”) 1905-ből (Magyar Pályázatok, 1906/3., 5. o.)

Jónás Dávid nem sokkal öccse diplomaszerzését követően társult is testvérével. A párosból Dávid „vasszorgalmú, reális gondolkodású és örökké számoló építész", Zsigmond „a zseniális tervező-művész, a díszítés igazi mestere"[1] volt.

Több pályázatra is adtak be terveket: a Pozsonyi Vigadóra (1906), a Földművelésügyi Minisztérium átépítésére (1907), a Kereskedelmi Utazók Egyesülete székházára (1908), a Belvárosi Takarékpénztár épületére (1908) és a Folyam- és Tengerhajózási Rt. székházára.

A Belvárosi Takarékpénztár pályázata 1908-ból, Jónás Dávid és Zsigmond pályatervének részlete (Magyar Építőművészet, 1908/5., 22. o.)
7/15
A Belvárosi Takarékpénztár pályázata 1908-ból, Jónás Dávid és Zsigmond pályatervének részlete (Magyar Építőművészet, 1908/5., 22. o.)

Első közösen tervezett és meg is valósult művük az 1906-ból származó, ma már nem létező I. és II. kerületi Takarékpénztár a Széna téren, immár túl a szecessziós divat időszakán, a klasszikus elemek hangsúlyaival.

Ezt követte a Bartók Béla út 29.-be tervezett bérház, mely Jónás Dávid saját tulajdonát képezte. Ebből az időszakból a legjelentősebb művük a Szervita téren álló Szénásy és Bárczai Áruház, a szegecsek szimbolikáját karakteresen alkalmazó homlokzattal, ami főként bécsi mintákból táplálkozott (Max Fabiani Artaria üzletháza, Otto Wagner zsilipháza vagy Josef Hoffmann Stocklet-palotája lehetett az előkép).

Budapest, Szervita tér 2. 1912 körül, tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
8/15
Budapest, Szervita tér 2. 1912 körül, tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Épült a világháború előtt Jónás-mű a Veres Pálné utca 20.-ba, a Városház utca 16.-ba, a Wesselényi utca 9.-be, az Arany János utca 27.-be (itt a Jónás-iroda is működött), a Damjanich utca 58.-ba és a Pannónia utca 6.-ba.

Budapest, Arany János utca 27. 1930 körül, tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (Magyar Feltámadás Lexikona, 1932., 305. o.)
9/15
Budapest, Arany János utca 27. 1930 körül, tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (Magyar Feltámadás Lexikona, 1932., 305. o.)

1911-ben a Székesfőváros kislakásos bérházat építtet Jónásék tervei szerint Kőbányán, a Jászberényi (Kőrösi Csoma Sándor) út 36-38.-ba.

Budapest, Jászberényi (Kőrösi Csoma Sándor) út 36-38. 1913 körül, tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (Erdélyi Mór felvétele - FSZEK Budapest Gyűjtemény)
10/15
Budapest, Jászberényi (Kőrösi Csoma Sándor) út 36-38. 1913 körül, tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (Erdélyi Mór felvétele - FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A klasszicizáló premodern vonású kétemeletes egykori Goldberger-üzletház az Arany János utca 32.-ben 1910-re lett kész Jónásék tervei alapján. Időzzünk el egy kicsit a ma is álló ház történetén. A ház elődje egy 1830-as években épült klasszicista, kétemeletes ház. 1909-ben ezt lebontják, hogy a helyén korszerű irodaház épülhessen a Goldberger Sámuel és Fiai Rt. részére. Az építési engedélyt még az előző tulajdonos, Ágoston Lajosné kéri. Az Óbudán működő Goldberger-textilgyár az épületben alakítja ki központi irodáit és nagykereskedelmi üzlethelyiségeit. A vasbeton szerkezetű ház homlokzatát függőleges építészeti elemekkel formázzák meg. A vertikalitást a homlokzaton főképpen a két emeletet összekötő vékony, magas pilaszterek képviselik, melyek fejezetei keleti ihletésűek. A fríz szakaszban, a tetőszinten a két szélső pilaszter fölött egy-egy rozetta díszt helyeztek el, a többi négy pilaszter felett pedig a jellegzetes Goldberger feliratot.

Budapest, Arany János utca 32., tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (Epiteszforum.hu)
11/15
Budapest, Arany János utca 32., tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (Epiteszforum.hu)

A páros fontos ipari épülete 1911-ből az angyalföldi Forgách utca 9/a-ba tervezett, ma már nem létező, Magyar Fémipari, Szerelvény- és Pincegazdasági Gépgyár.

Tolnai Simon, a jeles nyomdatulajdonos és lapkiadó, nyomdájának és a hozzá kapcsolódó irodák befogadására alkalmas épület tervezésére kérte fel 1911-ben Jónásékat. A Dohány utca 12-14.-ben 1913-ra fel is épül egy letisztult karakterű, premodern ötemeletes, 7200 négyzetméteres iroda- és nyomdaépület, amely városképi jelentőséggel bír. 2000 óta irodaház.

Budapest, Dohány utca 12-14. 1913-ban, tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (Tolnai Világlapja, 1913/19., 13. o.)
12/15
Budapest, Dohány utca 12-14. 1913-ban, tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (Tolnai Világlapja, 1913/19., 13. o.)

1912-ben a Jónás-fivérek indulnak a budai zsinagógára kiírt tervpályázaton, és pályaművüket megvételre érdemesnek találja a zsűri. 1913-ban a Kereskedelmi Csarnokra beadott pályaművük részesült díjazásban.

1915-ben egy üzemépületet, a Székesfővárosi Központi Konyhát emelték terveik alapján az Üllői út és a Hungária körút sarkán.

Budai zsinagógára kiírt tervpályázat, Jónás Dávid és Zsigmond pályázatának részlete 1912-ből (Építészet és iparművészet, 1912/14., 7. o.)
13/15
Budai zsinagógára kiírt tervpályázat, Jónás Dávid és Zsigmond pályázatának részlete 1912-ből (Építészet és iparművészet, 1912/14., 7. o.)

Jónás Zsigmond az első világháborúban tűzmester majd zászlós volt. 1917-ben nősült. Egy bankár lányát, Földiák Ernát (1891-1924) vette el. Két gyermekük született: Éva, aki háromévesen meghalt, valamint Ernő, akinek születésébe édesanyja belehalt. Jónás 1928-ban újranősült, ezúttal Czettel Lilit (1890-1978) vette el (Czettel később, Jónás halála után New Yorkban élt örökbe fogadott nevelt fiával, Ernővel és ott is halt meg.)  

A világháború idején főleg Dávid fivér szignálta a terveket, így a Kelenhegyi út 26. terveit jegyezte, de apósának is tervezett egy villabővítést a Mányoki út 7.-be.

A háborút követően a testvérek irodája tovább működött. Főként a klasszicizmus jegyében alkottak műveket. Ezt mutatja Jónás Zsigmond saját budai háza, a Küküllő utca 6.-ban vagy a Bajcsy Zsilinszky út 15. szám alatti bérház a Magyar Általános Ingatlanbank megrendelésére. 1921-1922-ben gróf Festetics Sándor palotáján (Nádor utca 9., ma a CEU épülete) végzett átalakításokat, kisebb alaprajzi változtatásokat. Ö toldotta meg Pollack Mihály saját házát (Nádor utca 2.) a mai negyedik, ötödik és hatodik emelettel az Angol-Osztrák Bank budapesti fióktelepének kialakításakor.

Jónás Dávid 1923-ban az Első Magyar Iparbank megbízásából két emelettel megtoldotta a Hild József tervezte Döring-házat (Nádor utca 12., ma Hild József Általános Iskola). A testvérpár tervezőirodája is ebben az épületben működött az 1930-as években.

1924-ben Jónás Dávid Wellisch Andorral együtt tervezett tisztviselőházakat a Kiss János altábornagy utca 43-45.-be, illetve a Böszörményi út 34.-be.

Budapest, Böszörményi út 34., tervező: Jónás Dávid és Wellisch Andor (a szerző felvétele)
14/15
Budapest, Böszörményi út 34., tervező: Jónás Dávid és Wellisch Andor (a szerző felvétele)

A Jónás-testvérek tán legfontosabb két világháború közti műve, a Phőnix-ház Újlipótvárosban, a Hollán Ernő, a Katona József, a Pannónia és Wallenberg utcák által határolt háztömbnyi lakóépület (1928-1929). Nevét az építtető Phőnix Életbiztosító Társaságról nyerte. A házban lakik többek mellett az építészek egyik húga is, Jónás Szidónia férjével, Bächer Mór kereskedővel, Bächer Iván író dédnagyapjával. Maga Bächer Iván is itt élt később, életének utolsó éveiben. A ház híres lakói voltak még a Gábor Miklós–Ruttkai Éva színészházaspár és a hegedűművész Tátrai Vilmos.

A vasbetonvázas háznak csak a főbejárata díszített, a többi felület teljesen egyszerű, visszafogott, dísztelen. A hétemeletes, nyolc lépcsőházas épületben szintenként két-két lakás létesült, bevezetett termálvízzel. Belső udvarán nagy kert áll, szökőkúttal. A modern tömegformájú épület díszítettsége art decora emlékeztető. 

A Phőnix-ház 1930 körül, tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (Magyar Feltámadás Lexikona 1932., 306. o.)
15/15
A Phőnix-ház 1930 körül, tervező: Jónás Dávid és Zsigmond (Magyar Feltámadás Lexikona 1932., 306. o.)

A 1930-as években építészi aktivitásuk csökkent, átépítésekre, kisebb átalakításokra kaptak megbízásokat. Közös tevékenységüknek Jónás Zsigmond halála vetett véget, aki 1936-ban, hosszas szenvedés után hunyt el.

Jónás Dávid Fehérhajó utcai otthonában vészelte át a vészkorszakot, a háború után a Kuruc utcában élt, „szakértő bizottságokban tevékenykedett". Életének 80. évében halt meg aranydiplomás építészmérnökként.

Gottdank Tibor

 

[1] Tolnai Világlapja, 1913. május 11., 14. o.

 

Források:

Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861-1945, Ariton Kft, 2019.
Déry Attila: Pest építészeti topográfiája I-IV., Terc Kiadó, 2005-2007.
Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995.
Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, Pipacs Könyvek, 2001.
Gerle - Kovács - Makovecz: A századforduló magyar építészete, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990.
Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, KUK Kiadó, 2018.
Hutvágner Zsófia: Jónás Dávid és Jónás Zsigmond, tanulmány az Építőművészek a Historizmustól a Modernizmusig c. kötetben, Terc Kiadó, 2018.
Róna-Tas András: Történetem nézetei, magánkiadás, 2018.
Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona, 1932.

Szakfolyóiratok, közlönyök: Ars Hungarica, Budapest, Építészeti szemle, Építő Ipar, Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, Iskolai értesítők, Központi Értesítő, Magyar Compass, Magyar Építőművészet, Magyar Pályázatok, Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye/Évkönyve/Heti értesítője, Magyar művészet, Munkaadó, Műemlékvédelem, Művészet, Vállalkozók lapja  

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk