Épületek/Örökség

Egy ház, amely jókor volt jó helyen – A veszprémi Ruttner-ház felújítása

1/32

Helyszínrajz

Földszinti alaprajz

Emeleti alaprajz

Metszet

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

?>
Helyszínrajz
?>
Földszinti alaprajz
?>
Emeleti alaprajz
?>
Metszet
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
1/32

Helyszínrajz

Földszinti alaprajz

Emeleti alaprajz

Metszet

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Fotó: Jaksa Bálint

Egy ház, amely jókor volt jó helyen – A veszprémi Ruttner-ház felújítása
Épületek/Örökség

Egy ház, amely jókor volt jó helyen – A veszprémi Ruttner-ház felújítása

2023.09.20. 17:29
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Veszprém

Építészek, alkotók:
Madarasi-Papp Rita, Kondora László, Szukop Gabriella

Cég, szervezet:
I-Quadrat Kft

A veszprémi Ruttner-ház felújítása

Tervezés éve:
2020-21

Építés éve:
2022

Stáblista

Generál, építész tervező:
Madarasi-Papp Rita, I-Quadrat Kft.

Építész munkatárs:
Kondora László, Szukop Gabriella

Statika:
Zalavári István, I-Quadrat Kft.

Statikus munkatárs:
Sipőcz József

Épületgépész tervező:
Petrika László

Villamos tervező:
Szabó Lajos

Műemlékvédelmi szakértő:
G. Lászay Judit

Festő restaurátorok:
Dobai Csaba, Gyarmati András, Hallai Laura

Restaurátor asszisztens:
Cser József

Szigetelés tervező:
Zádor Oszkár

Tűzvédelmi tervező:
Farkas Zsolt

Közmű tervező:
Petrovai Péter

Konyhatechnológus:
Kaszab Piroska

Akadálymentesítés:
Ruttkay-Miklián Ágota

MÉD:

A Ruttner kereskedőcsalád egykori lakóháza az év végén megnyíló börtönmúzeum fogadóépületeként és hostelként újulhatott meg a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében.

A kétszáz éves, módos polgárház a várat hordó sziklatömb lábánál áll. Udvarába lépve az az első erős érzésünk, hogy lélegzetelállítóan és némiképp nyomasztóan magasodik fölénk a várfal tetején álló egykori börtön monumentális, ötszintes homlokzata. Az ország egyik legrégibb börtönépülete pontosan másfél évszázadon át, 2003-ig őrizte az elítélteket. Az új, korszerű büntetésvégrehajtási intézet elkészülte után a felső négy szintet a Törvényszék vette birtokba, a legalsó - a Vár utca nézőpontjából a mínusz harmadik - szinten pedig börtönmúzeumot alakítottak ki. Csakhogy a kiállítótereket nem lehetett másképp megközelíteni, mint a Törvényszéken keresztül, a biztonsági szempontok miatt csak szigorú átvilágítás után, vezetővel, előre egyeztetett időpontokban. A hányattatott sorsú, végső stádiumban lévő Ruttner-ház pedig éppen akkor került a város birtokába, amikor felmerült az igény, hogy a bemutatóhelyet európai jelentőségű múzeummá fejlesszék, és megközelítését függetlenítsék a Törvényszék biztonsági rendszerétől. Adódott a megoldás, hogy a Ruttner-ház legyen az új múzeum fogadóépülete, és udvarából lifttel lehessen eljutni a kiállítóterekig. Ez, amellett, hogy önmagában is kalandos attrakció, azt is lehetővé tette, hogy a teljes börtönszint eredeti kialakítása megőrizhető legyen, ne bontsák meg a téri egységet az olyan járulékos funkciók, mint mosdók, értékmegőrző, jegypénztár, múzeumbolt.

Fotó: Jaksa Bálint
8/32
Fotó: Jaksa Bálint

Egy másik megoldandó probléma volt városi szinten, hogy Veszprém, noha mindig kedvelt célpontja volt az osztálykirándulásoknak, nem rendelkezett olyan szállással, ahol egy egész osztály elfért volna. Ez lett a Ruttner-ház hasznosításának másik pillére. A harmadik pedig egy kávézó, amely mindkét előbbi funkciót jól kiegészíti. Konyhája egyszerűbb meleg ételek elkészítésére is alkalmas.

Fotó: Jaksa Bálint
18/32
Fotó: Jaksa Bálint

Ruttner János vaskereskedő valamikor a 19. század első évtizedeiben települt Veszprémbe Moson vármegyéből. A ház, amelyben lakott, egytraktusos, egyemeletes, alápincézett kőépület volt boltozott terekkel, utcára merőleges gerinccel. Ez az épület 1832-ben már állt, és szinte bizonyos, hogy azonos a mai ház északi szárnyával. A vagyonilag és lélekszámban is gyarapodó család számára hamar szűknek bizonyult, ezért - az utca több házára is jellemző módon - valamikor 1832 és 1857 között Ruttner János kibővítette L alakban egy utcafronti épületszárnnyal, a kor uralkodó klasszicista stílusában. Az egyik emeleti szobában a restaurátori kutatás ebből a korszakból származó, aprólékosan kidolgozott tájképekre bukkant, architektonikus keretben. Az illuzionisztikus falfestés olyan hatást kelt, mintha nyitott oszlopcsarnokban állnánk, amelyen túl jellegzetes veszprémi látképek tárulnak elénk. Ez a barokkra jellemző eszköz a püspöki palotában és a vár gazdag kanonokházai némelyikében ekkoriban még látható volt, és János mint több városi tisztséget viselő közéleti személyiség, bizonyos, hogy megfordult ezekben a terekben.

Fotó: Jaksa Bálint
23/32
Fotó: Jaksa Bálint

Halála után fia, Sándor lépett az örökébe, aki kiegészítette a családi vállalkozást fűszer- és magkereskedéssel. Az 1860-as években ő is építkezésbe fogott: egy kis meglévő földszintes melléképületet magába foglaló keleti épületszárnnyal U alakúra bővítette a házat, amely ekkor kapta ma is látható romantikus utcai homlokzatát. Különlegessége, hogy díszítőelemei égetett kerámiából készültek, amelyek eleinte nem voltak lefestve. A belső udvar megőrizte klasszicista egyszerűségét, de a kapualj és az udvar egy része dekoratív rózsaszín kváderfestést kapott, ami meseszerű hangulattal írja felül a megelőző korszak szigorát. A földszint utcafrontját az üzlethelyiségek foglalták el, az emeleten lakott a család elegáns enfilade-os szobák sorában.

Fotó: Jaksa Bálint
26/32
Fotó: Jaksa Bálint

Sándor halála után özvegye az üzlet helyén lakásokat alakított ki. Ebből a korszakból származik néhány szép szecessziós ajtó, a ház legmívesebbjei.

A szocializmus évtizedei alatt tovább folytatódott a terek felaprózása. A rendszerváltáskor már legalább hét lakás volt az épületben. 2001-ben a felújításra érett épület magántulajdonba került. A tulajdonos a szerződésben vállalt felújítási kötelezettségét nem teljesítette, sőt, elbontotta a tetőt mindenféle ideiglenes védelem nélkül. Csak az Örökségvédelmi Hivatal közbeavatkozása - kényszerhelyreállítás keretében ideiglenes védőtető emelése - mentette meg az épületet a gyors pusztulástól.  

A jelenlegi felújítás során visszaállítottuk a 19. századi terek egységét, és ahol az új rendeltetés engedte, a térkapcsolatokat is. Sándor idejében a kaputól balra eső üzlethelyiségek bejáratokkal és kirakatportálokkal nyíltak az utca felé, később ezeket a földszinti lakások kialakításával egyidejűleg ablakokká alakították. A legészakibb ilyen nyílást kibontottuk, ez lett a kávézó utcai bejárata.   

Földszinti alaprajz
2/32
Földszinti alaprajz

Az utólagos vízszigetelés során lett nyilvánvalóvá, hogy a környéken bányászott permi vörös homokkőből készült lábazat az idők során szinte teljesen szétmállott. Ilyen követ ma sajnos nem bányásznak, a bontásból vagy közműépítésből szerezhető kő pedig nem éri el a megfelelő méretet. A homlokzati színkoncepcióba illeszkedő tardosi vörös mészkövet használtunk helyette, amit az indokolt, hogy már az elődök is alkalmazták a házban: a függőfolyosó konzoljai és lemezei ebből készültek. Az emeleti közlekedők padlóburkolataként, illetve ablakpárkányként is alkalmaztuk, így egyfajta anyaghasználatbeli egység jött létre.

Fotó: Jaksa Bálint
32/32
Fotó: Jaksa Bálint

A felújítás során úgy tekintettük a saját beavatkozásunkat, mint egy képkockát az épület több évszázados életének filmjében, ezért igyekeztünk minden döntésünket történeti kontextusba helyezni. Folytattuk, ami folytatható volt, ami pedig új elemként került a kompozícióba, mint a lift, a lépcső, a kávézó portál, a különböző beépítések, azt igyekeztünk nem historizálva, de maximális alkalmazkodással beilleszteni. A tűzvédelmi szempontból szükséges lépcsőt az udvarban helyeztük el, mert belső térben csak történeti értékek elpusztítása árán lett volna kivitelezhető. A hostel akadálymentesítésének érdekében a liftet hozzákapcsoltuk az emelet U alakú közlekedőrendszeréhez egy negyedik oldali függőfolyosóval, így az körbejárhatóvá vált. A liftakna üveghomlokzatát kerámiapálcák árnyékolják, amelyek tompítják az acél-üveg szerkezet idegenségét, színük a háttérben lévő mészkő támfal színébe olvad. A homlokzatburkolat ritmikus vízszintes tagolása emberi léptékkel mérhetővé, értelmezhetővé teszi a 18 méter magas tornyot. A pálcák mindennemű hasonlósága a börtönrácshoz csak a véletlen műve.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.