Nézőpontok/Történet

Egy terv, egy történet: Szász Mária és a csillagok

1/38

Szász Mária egyetemi terve a bicskei csillagvizsgáló rekonstrukciójára és planetáriummal való bővítésére, 1982

?>
Szász Mária egyetemi terve a bicskei csillagvizsgáló rekonstrukciójára és planetáriummal való bővítésére, 1982
?>
Szász Mária egyetemi terve a bicskei csillagvizsgáló rekonstrukciójára és planetáriummal való bővítésére, 1982
?>
Szász Mária egyetemi terve a bicskei csillagvizsgáló rekonstrukciójára és planetáriummal való bővítésére, 1982
?>
Szász Mária egyetemi terve a bicskei csillagvizsgáló rekonstrukciójára és planetáriummal való bővítésére, 1982
?>
A népligeti Planetárium bővítésének terve, homlokzati látványtervek, 2003
?>
A népligeti Planetárium bővítésének terve, belső látványterv, 2003
?>
A népligeti Planetárium bővítésének terve, belső látványterv, 2003
?>
Planetárium és csillagvizsgáló terve Bajára, 2009
?>
Planetárium és csillagvizsgáló terve Bajára, 2009
?>
Planetárium és csillagvizsgáló terve Bajára, 2009
?>
Planetárium és csillagvizsgáló terve Bajára, 2009. Helyszínrajz
?>
Planetárium és csillagvizsgáló terve Bajára, 2009. Földszinti alaprajz
?>
Planetárium és csillagvizsgáló terve Bajára, 2009. Emeleti alaprajz
?>
Planetárium és csillagvizsgáló terve Bajára, 2009. Tetőszint
?>
Planetárium és csillagvizsgáló terve Bajára, 2009
?>
ThyssenKrupp Elevator International Competition, 2009 – The Dubai Sun, naptorony terve Dubajba. Vázlatrajz
?>
ThyssenKrupp Elevator International Competition, 2009 – The Dubai Sun, naptorony terve Dubajba. Vázlatrajz
?>
ThyssenKrupp Elevator International Competition, 2009 – The Dubai Sun, naptorony terve Dubajba. Látványtervek
?>
ThyssenKrupp Elevator International Competition, 2009 – The Dubai Sun, naptorony terve Dubajba (pályázati anyag)
?>
ThyssenKrupp Elevator International Competition, 2009 – The Dubai Sun, naptorony terve Dubajba (pályázati anyag)
?>
ThyssenKrupp Elevator International Competition, 2009 – The Dubai Sun, naptorony terve Dubajba (pályázati anyag)
?>
Disaster Prevention and Education Centre, Isztambul – pályázati anyag
?>
Disaster Prevention and Education Centre, Isztambul – pályázati anyag
?>
Disaster Prevention and Education Centre, Isztambul – pályázati anyag
?>
Disaster Prevention and Education Centre, Isztambul – pályázati anyag
?>
Tudományos Ismeretterjesztési Központ, Belgrád, pályázat, 2011 (pályázati anyag)
?>
Tudományos Ismeretterjesztési Központ, Belgrád, pályázat, 2011 (pályázati anyag)
?>
Tudományos Ismeretterjesztési Központ, Belgrád, pályázat, 2011 (pályázati anyag)
?>
Tudományos Ismeretterjesztési Központ, Belgrád, pályázat, 2011 (pályázati anyag)
?>
Tudományos Ismeretterjesztési Központ, Belgrád, pályázat, 2011 (pályázati anyag)
?>
Tudományos Ismeretterjesztési Központ, Belgrád, pályázat, 2011 (pályázati anyag)
?>
Tanulmányterv az óbudai Polaris csillagvizsgáló bővítésére, 2012
?>
Pályamű a gellérthegyi Citadella ötletpályázatára, 2016
?>
Pályamű a gellérthegyi Citadella ötletpályázatára, 2016. Makettfotók
?>
Pályamű a gellérthegyi Citadella ötletpályázatára, 2016
?>
Pályamű a gellérthegyi Citadella ötletpályázatára, 2016
?>
Pályamű a gellérthegyi Citadella ötletpályázatára, 2016
?>
Pályamű a gellérthegyi Citadella ötletpályázatára, 2016
1/38

Szász Mária egyetemi terve a bicskei csillagvizsgáló rekonstrukciójára és planetáriummal való bővítésére, 1982

Egy terv, egy történet: Szász Mária és a csillagok
Nézőpontok/Történet

Egy terv, egy történet: Szász Mária és a csillagok

2020.06.23. 17:54

Az Egy terv, egy történet soronkívüli epizódjában Szász Mária közel négy évtized alatt készült, a csillagokhoz kapcsolódó terveit mutatjuk be, az alkotó saját szavaival kísérve. Az Építészfórum Éjszaka-témájának részeként ez a válogatás a bicskei csillagvizsgáló újjáépítésének egyetem alatt készült tervétől Dubajon és Isztambulon át a Gellérthegyre tervezett obszervatóriumig ível.  

Az Alföldön, Szegeden születtem. Az égbolt, a Szatymazra ráboruló hatalmas ég iránti érdeklődés egészen kis koromból ered. A hatvanas-hetvenes évek fordulóján több, Magyarországról is látható, részleges napfogyatkozás volt – emlékszem, valamelyiket a nagyapám is megnézte kormos üveggel, ami felkeltette bennem az érdeklődést. A holdraszállás is óriási élmény volt 1969-ben, a televízióban néztük a közvetítést. Akkoriban nehezen lehetett jó űrhajózási filmekhez jutni. Tudtam, hogy az amerikai nagykövetségen lehet kölcsönözni ilyen filmeket. Egyszerűen besétáltam a követségre, kikölcsönöztem egy 16 mm-es filmet, amit aztán levetítettünk a gimnáziumi fizika órán. 

Szász Mária egyetemi terve a bicskei csillagvizsgáló rekonstrukciójára és planetáriummal való bővítésére, 1982
1/38
Szász Mária egyetemi terve a bicskei csillagvizsgáló rekonstrukciójára és planetáriummal való bővítésére, 1982

A rám boruló, sötét és tiszta alföldi éjszakai égbolttól persze gyerekként egy kicsit tartottam is. Később azonban az érdeklődés erősebbnek bizonyult, legyőztem félelmemet, és órákon, éjszakákon át számláltam a hullócsillagokat a szántóföldön fekve. Ekkoriban már a szegedi Bartók Béla Művelődési Központ csillagász szakkörébe jártam.

Amikor egy bükki csillagásztáborban először néztem komoly csillagászati távcsőbe, és feltárultak a Jupiter holdjai, a távoli galaxisok, olyan élményben volt részem, amit mindenkinek át kellene élnie. Én azóta is a távcsöves csillagászat híve vagyok; a planetárium kényelmesebb, de igazából mozi, színház. Sokáig így is hirdették a népligeti Planetáriumot: Az égbolt színháza. Szívem szerint olyan planetáriumot csinálnék, ami csak egy nagy kör a szabadban: kifekszünk és nézzük az eget! 

Képzőművészeti iskolába jártam, a szegedi Tömörkény István Gimnáziumba; az itt elsajátított térlátás és a rajztudás jó alapot adott az építészethez. Azt hiszem, főleg a rajztudásom miatt volt sikeres a felvétel a Műegyetemre. Az egyetemi évek alatt a Szabadság-hegyi Csillagvizsgáló könyvtárába is feljártam, Vargha Domokosné Magdi nénihez, hogy megismerjem a régi Magyarország csillagászati épületeit. TDK-s dolgozatot is szerettem volna készíteni ebből, de végül a Csongrád megyei román kori templomokat dolgoztam fel. A könyvtári búvárkodások során ismerkedtem meg Nagy Károly matematikus, csillagász tevékenységével, és az általa a bicskei Batthyány-birtokon építtetett csillagvizsgálóval. Az épületből megmaradt csillagásztorony 1982-ben még jobb állapotban volt, adta magát a komplex tervhez. Megterveztem a torony felújítását, mellé pedig egy „tudástölcsért" – egy tölcsér alakú modern épületet, amely átvitt értelemben az „égi tárgyak begyűjtésére" szolgál.

Szász Mária egyetemi terve a bicskei csillagvizsgáló rekonstrukciójára és planetáriummal való bővítésére, 1982
2/38
Szász Mária egyetemi terve a bicskei csillagvizsgáló rekonstrukciójára és planetáriummal való bővítésére, 1982

Nagy szerencsém volt azzal, hogy Virág Csaba lett a korrektorom. Az ő látásmódja eltért a nyolcvanas évek fővonalára jellemző posztmoderntől: azt tanította, hogy az épületet egységében szemléljük. Minden megszülető részletnek ugyanazt a gondolatot kell kifejeznie, ugyanazt kell képviselnie a metszetnek, az alaprajznak, a homlokzatnak, az anyaghasználatnak. Ez nagy hatást gyakorolt a gondolkodásomra, főleg, hogy a komplex tervezés után a diplomát is nála készíthettem.

Az egyetem után a KÖZTI-be kerültem, majd a 90-es évek végén abba a tervezőcsoportba kerültem, ahol később az ELTE lágymányosi északi tömbjével foglalkoztunk, a módosított homlokzatát Jánossy György álmodta meg. Én készíthettem az épület tetején elhelyezett planetárium és a csillagvizsgáló kiviteli terveit, amik a Mányi István által tervezett engedélyezési terveken szerepeltek. Ez a két csillagászati objektum meghatározó elem a Duna-parti városképben. 

A népligeti Planetárium bővítésének terve, homlokzati látványtervek, 2003
5/38
A népligeti Planetárium bővítésének terve, homlokzati látványtervek, 2003

2003-ban dr. Horváth András, a népligeti Planetárium akkori igazgatója kért fel, hogy dolgozzunk ki egy koncepciót a már akkor is rossz állapotú épülettel kapcsolatban. A meglévő épületet több ütemben bővítettük volna, lefedve egy nagyszabású struktúrával, aminek a saroktornyaiba csillagvizsgálókat, illetve kiállítótermeket helyeztünk. Belül űrkutatási múzeum kapott volna helyet. A nagyvonalú lefedés megoldotta volna a jelenlegi épület összes problémáját.

Planetárium és csillagvizsgáló terve Bajára, 2009
10/38
Planetárium és csillagvizsgáló terve Bajára, 2009

2008-2009 táján Bajára terveztem planetáriumot és csillagvizsgálót – ez minden esetben praktikus kettős funkció. Az épület formája kubusos, mintha égből vett „mintakocka" lenne, mindegyik oldalán megjelenik az égbolt térképe. Itt az engedélyezésig is eljutott a terv, de ez sem valósult meg. 

ThyssenKrupp Elevator International Competition, 2009 – The Dubai Sun, naptorony terve Dubajba. Vázlatrajz
16/38
ThyssenKrupp Elevator International Competition, 2009 – The Dubai Sun, naptorony terve Dubajba. Vázlatrajz

Ezután következtek a pályázatok. A 2009-es ThyssenKrupp Elevator International Competition keretében építészeti jelképet kellett tervezni Dubajba. Mivel az addigi bevételeik az olajüzletből keletkeztek, azonban a jövőben az idegenforgalomra szerettek volna építeni építenek, ezért én – az olajkutakból kiindulva – egy napkutat terveztem. Ez egy spirális rámpával körülölelt torony, egy nagy naptávcsővel a legtetején. Amikor süt a Nap, a távcső kivetíti a felületét a torony belsejében kialakított gömbbe. 

Disaster Prevention and Education Centre, Isztambul – pályázati anyag
24/38
Disaster Prevention and Education Centre, Isztambul – pályázati anyag

Az isztambuli Disaster Prevention and Education Centre pályázatán az egyensúly fogalma jelentette az alapot. Ezt az egyetlen ponton egyensúlyozott gömbbel hangsúlyoztam, aminek a változó vastagságú héjában előadótermek, közlekedőfolyosók, irodák helyezkednek el. Planetárium is helyet kapna benne, de az eget a gömb belső felületére is ki lehet vetíteni – látjuk az északi és a déli félgömböt is. Többször terveztem gömb alakú házakat. Fontos inspiráció számomra Étienne-Louis Boullée munkássága, és a 240 évvel ezelőtt tervezett Newton-kenotáfiuma. Boullée bátorsága nekem is bátorságot ad: az embernek mernie kell álmodni!

Tudományos Ismeretterjesztési Központ, Belgrád, pályázat, 2011 (pályázati anyag)
31/38
Tudományos Ismeretterjesztési Központ, Belgrád, pályázat, 2011 (pályázati anyag)

A belgrádi tudományos központ pályázatára egy hatalmas, égbolt felé irányuló tubust terveztem, ami egyszerre kötődik ezer szállal a földhöz és próbál kiszabadulni, kitörni onnan. Egyszerű külső, de nagyon izgalmas belső teret terveztem hozzá, mozgatható, flexibilis elemekkel. 

2012-ben az óbudai Polaris Csillagvizsgáló bővítésére készítettem tanulmánytervet a Magyar Csillagászati Egyesület felkérésére. A meglévő épületet tervezték kiegészíteni egy planetáriummal, amit a terepadottságokat is figyelembe véve egy „ugrásra kész", háromszintes szárnyépületben helyeztem el. Az alsó szinten található a planetárium, feljebb az előadótermek, efölött pedig a csillagvizsgáló kupolák. 

Pályamű a gellérthegyi Citadella ötletpályázatára, 2016. Makettfotók
34/38
Pályamű a gellérthegyi Citadella ötletpályázatára, 2016. Makettfotók

A legutóbbi csillagászati munkám a gellérthegyi Citadella ötletpályázatára készült. A Gellérthegy tetején 1815-ben épült fel az egyetemi csillagda, az Uraniae, amely Budavár 1849-es ostroma idején súlyosan megsérült. Később köré építették a gyűlölt Citadellát, amelyet a köznyelv csak gellérthegyi Bastille-ként emlegetett, végül teljesen elbontották. Nekem az volt a felvetésem, hogy az elnyomást jelképező bontsuk el, és építsük vissza az obszervatóriumot egy reformkori épületbe, modern planetáriummal és csillagászati múzeummal kiegészítve, nagy panoráma terasszal, valamint az egykor volt kálvária újraállítása. Időközben a Sánc utcai Uránia Csillagvizsgálót bezárták, tehát az oda szokott közönség kapott volna egy értékes, új helyet. A jó megközelíthetőséghez a Rudas fürdőnél egy toronyba helyezett gyorsliftet terveztem, amit panorámahíd kapcsol össze a csillagvizsgálóval, a másik oldalon pedig lanovkát képzeltem el a budai Várból, a Czakó utca érintésével. 

Ebben az alkotó munkában maga a rákészülés is izgalmas. Amikor felvetődik egy pályázati téma, éjjel-nappal az foglalkoztat. Például a Gellérthegy kapcsán minden metszetet és fotót próbáltam felkeresni, amelyeken még látható volt valami a csillagvizsgálóból. Egészen más volt persze még az 1980-as években kutatni, mint manapság, de ma is így állok a hasonló feladatokhoz.

 

A bemutatott tervek elkészítésében közreműködtek: Labádi Zoltán, Dr. Hegyi Dezső, Mizser Csongor, Havassy Gabrielle, Deákné Dohar Anna, Handó József, Nagy Zoltán, Fássy Mónika, Mizser Attila, Karli Gyula Sámuel és Szpevar Attila, Takács Dóra, Kovács Dávid. A szöveget lejegyzetelte és szerkesztette: Kovács Dániel. A képanyagot Szász Mária bocsátotta rendelkezésünkre. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk