Filmek (nem csak) építészeknek 1/2

Idén könyvajánlónk mellé karácsonyi filmajánlóval is készültünk. A mai napon 9 játékfilmet és egy sorozatot, holnap pedig 10 dokumentumfilmet szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani. Igyekeztünk változatos, online is elérhető, főleg kortárs alkotásokat válogatni, melyek építészeti szempontból nézve is érdekesek. Játékfilmes listánkon az indianai Columbus kora modernista gyöngyszemeitől kezdve a koreai társadalmi különbségek téri ábrázolásán keresztül egészen a Jangce mentén víz alá kerülő, pusztulásra ítélt városokig, megannyi izgalmas történet vár felfedezésre.

A filmművészet és az építészet több szálon keresztül kapcsolódik egymáshoz. A legkézenfekvőbb az építészet háttérként, díszletként való alkalmazása, mellyel gyakorlatilag minden filmben találkozhatunk. Persze eltérő, hogy az épített környezet mennyire sok és milyen szerepet kap. Van, hogy csak homályosan a háttérben marad, van, hogy hangsúlyosabb és persze arra is találunk példákat, amikor jelentéstartalommal telítődik.

Emellett a filmművészet térérzetet kelt, hiszen befogadásélménye sok tekintetben megegyezik a mindennapokban tapasztalt világ élményével. Bár vitatható, hogy mit értünk egy mozgókép téri dimenzióján (kötődhet a film fizikai teréhez vagy cselekményének teréhez is), egyértelmű, hogy a tériség fontos eleme a filmeknek. Szemerey Samu A mozgókép és az építészet című tanulmányából idézve:

„Ha a fotográfia kisajátította a lelket és az időt, a film - szerves folytatásaként ennek a folyamatnak - kisajátította a teret, a tér élményét, az időbe ágyazva."

A korábban főleg videóesszék készítőjeként ismertté vált Kogonada első nagyjátékfilmje az Egyesült Államokba, az indiana állambeli Columbusba kalauzol el minket. A mindössze ötvenezres lélekszámú város a modernista építészet valódi kis Mekkája. Több épülete is található itt a finn-amerikai Eliel Saarinennek és fiának, Eero Saarinennek, de találhatunk házakat I. M. Peitől, Robert Venturitól és több kiemelkedő amerikai építésztől is. A Columbus az építészeti szempontból érdekes filmek között is kiemelkedik, mivel az épületeket nemcsak háttérnek használja, hanem beleszövi őket a történetbe, illetve azok eszmeisége is helyenként párhuzamba állítható a felmerülő témákkal. Ezen túl pedig kellemes, gyönyörűen fényképezett és megható film két ember véletlen találkozásáról.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=r3dcnV6Z9Zs&ab
Elérhető: https://www.justwatch.com/us/movie/columbus

A szöulban játszódó film érdekessége, hogy a látszattal ellentétben, minden helyszín újonnan épített, nyitott díszlet, melyet a cselekményre, a kameramozgásra és a képarányra való tekintettel alakítottak ki. Így van ez a főszerepet kapó otthonnal is, melyet a történet szerint egy fiktív építész, Namgung Hjondzsa tervezett. A vertikalitás meghatározó eleme a filmnek, mely nemcsak szimbolikusan, hanem térben is tetten érhető, többek között a a színek, textúrák és tárgyak sűrűsödésében, a lakások elhelyezkedésében, valamint a hosszan elnyúló, nagy szintkülönbségeket összekötő lépcsőkben, ezzel is utalva az alkotás központi kérdéskörére, a társadalmi egyenlőtlenségekre. A komplex térszervezésre számos filmplakát is érzékletesen rávilágít.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=5xH0HfJHsaY
Elérhető: https://www.amazon.com/Parasite-English-Subtitled-Kang-Song/dp/B07YM14FRG

Nemes Jeles László második nagyjátékfilmjével elég nagy fába vágta a fejszéjét. Vajon lehetséges-e olyan filmet készíteni, ami valójában nem a fókuszában lévő történetről, hanem a háttérben felsejlő kontextusról szól? Ami számunkra különösen érdekes lehet, hogy emiatt a tavaly 70 évesen elhunyt építész, díszlet- és látványtervező Rajk László – akivel már első rövidfilmje óta együtt dolgozott a rendező – századelőt megelevenítő díszletei kiemelt hangsúlyt kapnak. A tériségnek is fontos szerepe van a filmben, hiszen a Nemes Jelesre jellemző hosszú, vágás nélküli jelenetekben mind a kamera, mind a szereplők mozgását nagyon pontosan, előre kell megtervezni. A díszletnek pedig olyan tereket kell biztosítania, melyben a bonyolult koreográfiák megvalósíthatóak.

Előzetes: https://youtu.be/_haI91zm_mw
Elérhető: https://www.justwatch.com/hu/film/napszallta

Az egyik legjelentősebb kortárs filmrendező, Jia Zhangke szinte mindegyik filmjében a modern, globalizálódó Kína társadalmi, kulturális és gazdasági problémáit mutatja be. 2006-os Still Life (Csendélet) című filmje a Jangcére épült Három-szurdok-gát hatásaival foglalkozik. A 2008-ban átadott vízerőmű munkálatai miatt több millió embernek kellett elhagynia otthonát, 2000 éves múltra visszatekintő városok és felbecsülhetetlen értékű kulturális és régészeti örökség veszett oda, illetve a környező vidékek ökoszisztémája is veszélybe került. A Still Life egy realista, már-már dokumentumfilmszerű szociális tabló a kortárs kínai társadalom helyzetéről ezen szélsőséges körülmények között. Páratlan alkotás, ami csodálatos kis részletekben és gesztusokban mutatja be, hogy az emberi élet még az ilyen reménytelen és kétségbeesett helyzetekben is képes utat találni magának.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=3FKcupplP8c&ab
Elérhető: https://mubi.com/films/still-life

Wes Anderson összetéveszthetetlen képi világának, vagyis az aprólékosan kidolgozott díszleteknek, a jellegzetes színharmóniáknak és persze a középpontos és szimmetrikus képkompozícióknak egyik legékesebb példája A Grand Budapest Hotel. A film egy Zubrowka nevű, fiktív országban játszódik a 30-as években, azonban a helyszínek korántsem csak koholt díszletek. A felvételek többségét Németországban, Drezdában és környékén forgatták, a történet középpontjában álló szálloda nem más, mint az 1913-ban Carl Schumanns osztrák építész tervezte Görlitzer Warenhaus. Az egykor áruházként funkcionáló, jelenleg üresen álló, szecessziós épület hatalmas átriumával, ólomüveg mennyezetével, terebélyes lépcsőivel kiváló forgatási helyszínnek bizonyult. Talán nem meglepő, de az ikonikus képeket felvonultató film 2015-ben elnyerte többek között a legjobb látványért, jelmezért, smink és maszkért járó Oscar- és BAFTA-díjat is.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=1Fg5iWmQjwk
Elérhető: https://www.justwatch.com/hu/film/a-grand-budapest-hotel

A leginkább Az elnök emberei rendezőjeként ismert Alan J. Pakula elfelejtett remekműve, A Parallax-terv azon túl, hogy következetesen alkalmazza az épített környezetet mint atmoszférateremtő kelléket, mintha 50 évvel elkészülte után aktuálisabb lenne, mint valaha. A 60-as, 70-es évek forrongó, hektikus Amerikájának kusza moralitása ezúttal egy szenátor merénylete mögötti szálakat felderítő újságíró történetén keresztül elevenedik meg. A politikát gúzsba kötő gazdasági érdekek és az amerikai választások körüli folyamatos botrányok fényében a fikció hátborzongatóan valószerűvé válik. A szorongás érzését pedig tovább erősíti a hatalmas üveghomlokzatok, kietlen irodaépületek és a nagytotálokban fényképezett, rideg belső terek látványa.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=VP7SSmRtArc&ab
Elérhető: https://www.justwatch.com/hu/film/a-parallax-terv

A VAN egy tipikus budapesti film: a felvételeken a hetedik kerület utcái és a főváros embematikus helyszínei, mozzanatai váltakoznak, gyakran a tér és idő játékával operálva. Azonban a megjelenő terek nemcsak forgatási környezetként, hanem olyan életszagú történések színtereként is szolgálnak, amik puritán egyszerűségükkel válnak a korszak és a generáció közös nevezővéjé. Nincs olyan budapesti, aki ne ismerne rá az EU szabványnak megfelelő játszóterekre, a bulinegyed sörben ázó vendéglátóegységeire vagy valamennyi tömekközlekedéshez kapcsolódó képre. És ha már Budapest: talán a főváros egyik leghúsbamaróbb kérdését feszegeti a Miért vannak olyan messze a székek a HÉV-megállóban? című rövidfilm, melyet a VAN főszereplője, Ferenczik Áron jegyez.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=rbyOcZHGjZc
Elérhető: https://www.netflix.com/hu/title/81210332

Spike Jonze filmje a közeljövő Los Angelesében játszódik. A kreált város mentes az utópiákra jellemző futurisztikus vonásoktól, helyette egy élhető és elérhető jövőképet mutat, ahol a nagysebességű vasutak a tengerig és hegyekig futnak, a 80 emeletes épületek tetejét zöldfelületek borítják, a levegő tiszta és a forgalom zajától mentes. Az alkotók Los Angeles és a sanghaji Pudong városképét mosták össze a képkockákon, utóbbira több felirat is utal a filmben. A vízióban a lakásokat finom fények és lágy a textúrák veszik körül, így ágyazódnak a sűrű városi szövetbe, megőrizve a lebegés élményét tágas tereinek és nagy ablakainak köszönhetően. Azonban minden ugyanazt a sablonos, jellegtelen repetitivitást követi, mindenki a saját könnyű buborékában tölti mindennapjait, hiába fényben úszva és komfortosan, de végtére elszeparáltan egymástól.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=6QRvTv_tpw0
Elérhető: https://www.justwatch.com/hu/film/a-no

A Floridai álom helyszíne a floridai Disneyland melletti elfeledett, lepusztult üdülőterület, ahol sok ember él életvitelszerűen az eredetileg a vidámparkba érkező turistáknak épített motelekben. Amerre a szem ellát fagyis pohár alakú útmenti fagyizókat, narancs formájú és színű szupermarketeteket, lilára, rózsaszínre vagy szivárványszínűre festett házakat látunk. Robert Venturi, Denise Scott Brown és Steven Izenour Learning From Las Vegas című könyve egy egész kis fejezettel bővülhetne itt. Sean Baker filmje megindító és hiteles alkotás a társadalom szélén rekedt emberekről és a „rejtett hajléktalanság" jelenségéről, egy hátborzongatóan groteszk környezetben.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=WwQ-NH1rRT4&ab
Elérhető: https://cinego.hu/filmek/floridai-alom

David Simon forgatókönyvíró (Drót, Fülledt utcák, Gyilkos megszállás) párjukat ritkító sorozatai közül építészeti szempontból kiemelkedik a 2015-ős Mutassatok egy hőst. A mindössze 6 részes minisorzat a 80-as és 90-es évek fordulóján játszódik New York Yonkers nevű külvárosában. A történet – mely valós történéseken alapszik – Nick Wascisko polgármester pályafutását követi nyomon, akinek a nevéhez a kerület első átfogó deszegregációs szociális lakhatási programjának bevezetése kötődik. Az ügyben az önkormányzat egyik tanácsadója az elismert építész, urbanista, Oscar Newman volt. Newman, aki a modernista magasházépítés negatív hatásait elemző, és ezekre alternatívákat kínáló Defensible Space Theory tanulmány írójaként vált híressé, itt is az alacsony, sorházas beépítéseket szorgalmazta. A Mutassatok egy hőst Simon többi sorozatához hasonlóan hihetetlen részletességgel és dokumentarista hitelességgel elevenít meg egy helyszínt és korszakot. Humanista megközelítése azonban nem gátolja meg abban, hogy a poltika romlottságára és a társadalmi különbségek összetettségére is rávilágítson.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=PwqHZH1Uqvo&ab
Elérhető: https://hbogo.hu/sorozatok/mutassatok-egy-host

És ha ennyi nem volt elég, akkor ajánljuk figyelmetekbe a spanyol származású Jorge Luengo Ruiz filmesszéjét, amihez több mint 30 alkotás képi anyagát használta fel. A főképp metropoliszokra fókuszáló, közel négyperces munka olyan klasszikusokból szemezget, mint Hitchcock Psychoja vagy Kubrick Ragyogása, de érdemes figyelmet fordítani a kevésbé ismert remekekre is, például a Jacques Tati rendezte 1967-es Playtimera és 1958-as Nagybácsimra.

Elérhető: https://vimeo.com/213544574

Sütöri Laura és Winkler Márk