Growing Minds: a petőházi cukorgyár revitalizációja – Dugár Szabolcs diplomamunkája

"Szándékom, hogy a terület visszacsatolása a település életébe egy megalapozott lokális válasz legyen a jelen és jövő globális problémáira." – Dugár Szabolcs diplomamunkájában egy használat alól kivont, határközeli gyártelep revitalizációjával foglalkozott.

Magyarországon a belföldi vándorlás és ezzel párhuzamosan a külföldi munkavállalás egyre nagyobb méreteket ölt, jellemzően a nyugati határ mentén sűrűsödve: míg 2010-ben közel 20 ezer munkavállaló dolgozott Ausztriában, ez a szám a koronavírus-járvány kezdetén nagyjából 100 ezret [1], míg 2023 júliusában már 126 ezret [2] jelentett. Ez a rohamos növekedés folyamatosan alakítja a környező települések helyzetét és azok felhasználóinak igényeit, melyekre a kedvező adottságokkal rendelkező, de jelenleg kihasználatlan épületek adhatnak átfogó megoldást.

Mestermunkám egy bezárt cukorgyár területének revitalizációja Petőházán, annak megmaradt épületeinek felhasználásával. A kimagasló termelési mutatókkal rendelkező üzemet 128 év folyamatos működés után, 2008-ban bezárták és a cukorgyártással kapcsolatos épületrészeket elbontották. Szakdolgozatom célja, hogy vizsgáljam és megértsem a gyár, valamint a helyiek kapcsolatát, azok mélységét és milyenségét.

A cukorgyár jelenléte megalapozta a falu fejlődését, amely így méretéhez képest magas színvonalú infrastruktúrákkal rendelkezett. A végbemenő demográfiai átalakulások értelmezése adja a tervezési programom alapját, melynek célja a település egykor ipar-orientált, ugyanakkor a szomszédos Fertőszentmiklóstól függő berendezkedésének feloldása.

A településen az óvoda mellett mindig is alsó tagozatos, négy osztályos általános iskola működött, felső tagozatba már a szomszédos településre járnak a gyerekek. A jelenleg is kapacitása határán működő intézmény bővítésére és újragondolására a nagyrészt kihasználatlanul álló, közel 23 hektáros gyárterületet és a megmaradt épületeket jelöltem ki. A tervezési programom kiterjed a két silóra, az igazgatósági és csomagoló épületekre, műhelyekre, valamint raktárakra, fókusza azonban a 2200 m2 alapterületű kazán-, turbina- és trafóház.

A gyárterületet 4 részre osztottam: egy településfejlesztési szempontból is jelentős lakózónára, egy egyetemi képzésbe integrálható innovációs területre, egy oktató-termelő szerepű mintagazdaságra, valamint egy edukációs épületre és térségére. Ez utóbbin kívül mindegyik publikus funkcióként van jelen a területen, melyekhez a fő megközelítési útvonal a silók között húzódik.

Szándékom, hogy a terület visszacsatolása a település életébe egy megalapozott lokális válasz legyen a jelen és jövő globális problémáira. Az általam felállított óvodától középiskoláig terjedő oktatási rendszer célja az egyéni tanuláson keresztül történő társadalmi fejlődés. A gyerekeket környezettudatos szemlélettel nevelik, amely a növénytermesztés és állattartás rendszereinek megismerésén keresztül a felelős termelésen és fogyasztáson alapul.

A természetközeli nevelés különböző méretű és minőségű téri helyzeteket kíván kültéren és beltéren egyaránt. Ennek megfelelően az iskola tantermeiből, valamint az óvoda foglalkoztatójából növénytermesztésre alkalmas terek nyílnak. Az épület közvetlen közelében intézményenként külön játszóudvar és veteményes, valamint egy közös használatú agóra található. A mezőgazdaság főbb elemeit magába foglaló oktatás az egyel nagyobb léptékű termőföldeken, valamint az ezeken elhelyezett üvegházakban valósul meg, melyek rendszerszintű alkalmazásának megismerése már a hátrébb működő mintagazdaság területén történik.

Az épületegyüttes két egymástól eltolt csarnoképületből, valamint egy ezekhez kapcsolódó két- és háromszintes részből áll. A középső csarnokot fedett-nyitott udvarrá alakítottam, ahonnan az iskola és óvoda bejáratai nyílnak. Itt kapott helyet a közös használatú tankonyha és étkező, mely fölött az emeleten időszakos használatú oktatóterek találhatók. A nagy csarnoképületben található az iskola az alsó három szinten oktatási terekkel, egy tornateremmel, valamint könyvtárral. A harmadik épületrészben helyeztem el a kétcsoportos óvodát egy közös foglalkoztatóval, az emeleten egy saját tornaszobával, illetve egy tetőudvarral.

Az évtizedek alatt a változó technológiai folyamatok téri igényeit jellemzően épületen belül, könnyen szerelhető építési rendszerekkel igyekeztek kielégíteni. Az iskola kialakítása is hasonló elven alapul - az itt alkalmazott új struktúra egy önálló acélszerkezet, egybenyitható oktatási terekkel és flexibilis térhasználattal.

Dugár Szabolcs

Források:
[1] Reizer Balázs. 2021. A magyar munkavállalók foglalkoztatása Ausztriában a koronavírus járvány előtt és alatt. In: Munkaerőpiaci tükör, 2020. Centre for Economic and Regional Studies, Budapest, pp. 121-123. Megtekintve: 2023. február 17-én. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2022/01/mt_2020_hun_121-123.pdf
[2] https://telex.hu/gazdasag/2023/08/25/ausztria-nemetorszag-dolgozo-magyarok