Közélet, hírek

Hamarosan elkészül a Szent István-terem Zsolnay kandallója

1/4

Kép forrása: Várkapitányság

Hirdetés
?>
Kép forrása: Várkapitányság
?>
Kép forrása: Várkapitányság
?>
Kép forrása: Várkapitányság
?>
Kép forrása: Várkapitányság, a FSZEK Budapest Gyűjtemény hozzájárulásával
1/4

Kép forrása: Várkapitányság

Hamarosan elkészül a Szent István-terem Zsolnay kandallója
Közélet, hírek

Hamarosan elkészül a Szent István-terem Zsolnay kandallója

2021.04.14. 18:46

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Zsolnay Vilmos

Címkék:
rekonstrukció

Sok évnyi kutatás és próbarekonstrukciók után, a palota újjáépített helyiségében állítják fel a Zsolnay gyárban elkészített iparművészeti alkotást.

A Budavári Palota Szent István-terme az 1900-as párizsi világkiállításon is nemzetközi sikert aratott, kialakításában a kor olyan kiváló művészei és iparosai vettek részt, mint Thék Endre, Kissling Rudolf, Jungfer Gyula vagy Strobl Alajos. A terem a II. világháborúban teljesen megsemmisült, s most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az eredeti tervek szerint alkotják újra. A helyiség létrehozásában nagy szerepet játszott Zsolnay Vilmos, akinek pécsi gyárában készült a terem egyik legmeghatározóbb eleme, a pirogránit kandalló, és a főpárkányon lévő Szent István-mellszobor.

Kép forrása: Várkapitányság, a FSZEK Budapest Gyűjtemény hozzájárulásával
4/4
Kép forrása: Várkapitányság, a FSZEK Budapest Gyűjtemény hozzájárulásával

Most a Zsolnay Porcelánmanufaktúra pécsi gyárában a szakemberek egykori mintadarabok, eredeti tervek és archív fotók alapján hosszú évek alatt készítették el az eredeti alkotás hű mását. A munkálatokról készült videó bemutatót az alábbi linken tekinthetik meg.  A 4,7 méter magas, 2,8 méter széles és közel másfél tonnás kandalló 120 féle elemből és összesen 611 darabból áll. A munka aprólékosságát mutatja, hogy a kandalló egyes részein nyolc-tíz festési, mázolási, majd égetési fázist végeztek az aranyozás előtt. Az önmagában is tekintélyt parancsoló, életnagyságúnál nagyobb méretű mellszobor kifejező erejét eredetileg Strobl Alajos alkotta meg.

A pécsi próbaépítés után az elmúlt hetekben immár végső helyén, a Budavári Palota déli összekötő szárnyában újjászülető Szent István-teremben kezdték meg a szakemberek a kandalló összeállítását. Az egyes elemeket különleges ragasztóhabarccsal illesztik össze, a megfelelő súlyelosztás érdekében pedig egy tartós vázszerkezetet is alkottak a szakemberek, akik a kandalló felső részeinek beépítésekor egy speciális állványt használnak majd. A központi kerámiaalkotás visszaépítése után a tölgy, mahagóni és amerikai diófából megalkotott, rendkívül összetett intarziás parketta beépítése következik, ami eredetileg a Neuschloss fivérek gyárában készült.

Kép forrása: Várkapitányság
2/4
Kép forrása: Várkapitányság

A Szent István-terem helyreállításának kulturális és iparművészeti értékét növeli, hogy a hiteles rekonstrukció érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vesznek részt az alkotásban. Pécstől Pápáig hét szakma képviselői, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozik a rekonstrukción. A Budavári Palotában újjászülető Szent István-terem augusztus 20-ától várja a látogatókat, az első napokban ingyenesen. 

forrás: sajtóközlemény

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk