Hidegkúti Villa – Borház

"...a bor szentélyét alakítjuk ki itt, ami meghatározta az épület alapvetéseit."  A Budapest II. kerületében található villaépületet a vezető tervező, Németh Csaba mutatja be.

A tervezésre szóló megbízást 2020. őszén kaptuk, a tulajdonos beruházásainak egy részében közel 20 éve működünk közre, így nagyon régi, bizalmi viszony volt köztünk, szerintem egy sikeres beruházás legfontosabb alapja. A feladat is olyan volt, ami minden tervező álma. Egy olyan villa épületet szerettünk volna létrehozni, amely egyszerre reprezentatív, de lakályos, amiben összeérnek összetett funkciók. Elférnek protokolláris terek vendégségek részére, vannak otthonos terek a visszavonulásra, de az épület szíve kicsit rendhagyó módon a pince. A megbízónk szenvedélye a borgyűjtés, így az épületbe egy olyan pincét kellett megtervezni, amelyben elhelyezhető és méltó módon tárolható az eddigi gyűjtemény. Kicsit a bor szentélyét alakítottuk ki itt, ami meghatározta az épület alapvetéseit.

A telek elhelyezkedése, alakja és meredeksége volt a tervezés során számunkra még nagyon meghatározó. A terület Budapest II. kerületének Hidegkúti részén van. Alakja átlagos beépítésre nem alkalmas, így egy olyan egyedi formavilág volt szükséges, ami ezt a háromszög formát, mely a telekforma beépíthetőségéből következett, a terület kontextusába helyezi. A beépítés leköveti a telekhatárok irányait, amiből kialakult egy egyedi alaprajz, mely szögtöréseit a tömegformálás is igyekszik kiemelni.

Mivel én az Apáti szikla mellett nőtem fel és erről a domboldalról a Tündér sziklát láttam, ezért a Budai dombvidék meghatározó formáinak ezeket a kőalakzatokat tartom. A telekről rálátás van a szemközti domboldalra és az ott elhelyezkedő bányára is. Ezért, amikor a beépítés és a funkció miatt kialakult, hogy a hagyományos architektúrától eltérő épületet tervezünk, ezek a monolitikus kőtömbök adtak inspirációt, hogy egy olyan hatást keltsünk az épülettel, mintha ez egy szikla lenne, melyben barlangként tárul fel az épület lelke, a pince. Ezért nagyon fontos volt, hogy az épület elemei ne hagyományos szerkezetként jelenjenek meg, hanem a tömböt határoló síkokként, melyeben hasadékok vannak, amin keresztül bejuthatunk a terekbe. A térhatásnál is hagytuk érvényesülni a ferde mennyezeti síkokat. A bejárat egy barlangbejárat hatását kelti, mely fölött szabadon fut át a hatást erősítő gerenda, mögötte összefüggő áttört felület adja a belátást és invitál az épületbe. A nappali is ilyen szabadon formált egyben összefüggő felületekkel nyílik meg a szabad felé. 

A koncepciót erősítve az építészeti elemek nem, mint fal, tető és ablak kaptak szerepet, hanem egy egybefüggő szikla és abban kialakult áttört felületek.

A tömeget két részre osztottuk, a fő rész a földből kiemelkedő nagyobb elem. mely a telek magas és elkeskenyedő pontján közelíti meg a terepet és innen indítja az ékalakú monolitikus tömeget mely meghatározza az épület dimenzióit. A másik a nappali tömege, ami ezzel ellentétes tetőlejtéssel simul a nagy tömeg oldalára. Ezzel finomítva az utca felé megjelenő arányokat. Az épülettel szemközt többszintes társasházak és egy bevásárlóház helyezkedik el, így a nagyobb tömeg léptéke alkalmazkodik a környezet beépítéséhez, de az utca felsőbb részén ez lecsendesül, így az arra elfogyó épület és a nappali tömegének aránya kapcsolja össze a városközponti területrész és a családi házas beépítések közti átmeneti arányokat. A nappali tömegének fedése a monolitikus kő hatásának elérése miatt kőburkolat. A nagy tömeg tetejét a környezettudatos tervezés miatt napelemek fedik. Ezeket úgy terveztük, hogy ideális tájolásuk legyen, de tető attikája mögött elrejtve, így az összhatásban nem zavaróak.

Az épület szerkezeteinél fontos volt, hogy a szerkezetek ne hagyományos kialakítási rendszerükben jelenjenek meg, de a felületképzések megfelelő sematikus kialakítással készültek. A kőburkolat a külső síkokon csiszolt, változó sortávú, de szabályos négyzetekből faragottan utal a monolitikus tömbre, ahol ebbe „belemar a természet" ott rusztikus, stokkolt felülettel került kialakításra, melyhez csatlakozott a támfalak és lépcsők kialakításának felületképzése. A környezetet megfelelő steril kialakítással képzeltük el, hogy az épület kapjon igazán hangsúlyt.

A pince az épület központja, ahol a bor tárolása és az igazi borozgatások kaptak helyet. De ha ez az épület lelke, akkor a szíve is itt van, csak ez nem az épület alatt, hanem az elkeskenyedő telekrészben. Itt van a gépészet, ami biztosítja a pince állandó hőmérsékletét és természetesen adja az egész épület kiszolgálását. Ezt úgy alakítottuk ki, hogy a teleklejtést kihasználva a pince fölött egy angolaknába kerültek a kültéri egységek, melyek így nem láthatóak és a gépészeti tér egyéb szükséges kivezetését elrejtettük az épület végpillérében. Ezt a pillért két gerenda kapcsolja össze az épület főtömegével, így alkot az együttes egységes kompozíciót. A gerendák és az általuk közrefogott pergola alatt a kocsibeálló kapott helyet. A földszinten egy fogadásokra is alkalmas nappali, az emeleten meg egy hálóblokk került elhelyezésre.

Németh Csaba