Nézőpontok/Történet

Időtlen modern az Epreskert peremén – Dúl Dezső diplomata lakóháza

1/7

Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila

Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila

Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila

Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila

Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila

Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila

Lendvay utca, jobbra a Munkácsy Mihály utca, bombázás után, 1944. Forrás: Fortepan / 93928 / Pálfy András

?>
Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila
?>
Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila
?>
Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila
?>
Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila
?>
Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila
?>
Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila
?>
Lendvay utca, jobbra a Munkácsy Mihály utca, bombázás után, 1944. Forrás: Fortepan / 93928 / Pálfy András
1/7

Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila

Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila

Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila

Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila

Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila

Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila

Lendvay utca, jobbra a Munkácsy Mihály utca, bombázás után, 1944. Forrás: Fortepan / 93928 / Pálfy András

Időtlen modern az Epreskert peremén – Dúl Dezső diplomata lakóháza
Nézőpontok/Történet

Időtlen modern az Epreskert peremén – Dúl Dezső diplomata lakóháza

2024.02.16. 07:59

A közelmúltban számos új címmel bővült Budapest fővárosi helyi védettségű épületeinek listája. Az Építészfórum új sorozatában ezek közül mutat be néhány kevésbé ismert, értéket képviselő alkotást. Ezúttal Dúl Dezső építésznek (1925-2015) az 1950-es évek végéről származó egyik lakóépületét vesszük közelebbről szemügyre.

Telektörténet

Budapest VI. kerületében, a mai Lendvay-Bajza-Szondi-Munkácsy (korábban Epreskert) utcák által határolt területet a 19. század második felében a selyemhernyó-tenyésztéshez kapcsolódó eperfaliget foglalta el. A selyemgyártás háttérbe szorulásával és a Sugár út villasorának kiépülésével párhuzamosan az Epreskertbe és környékére egyre több művész települt. A Kmetty utca megnyitásával a terület déli részét felparcellázták, a Lendvay és Munkácsy utca sarkán álló telket 1888-ban Zala György (1858-1937), a millenniumi időszak híres szobrásza vásárolta meg, aki szerény hajlékot és műtermet emelt itt. Mivel egyre több és nagyobb szabású megbízást kapott, a helyszín hamarosan szűkké vált számára, így 1898-ban eladta Vajda Zsigmond festőművésznek (1860-1931),[1] Zala pedig pompás villát és műtermet építtetett a Városliget peremén.[2] Az Andrássy út beépülése gyorsan felértékelte a mellékutcák ingatlanait is, ahol többemeletes bérvillák emelkedtek, a művészek egyre inkább kiszorultak az Epreskert felparcellázott területeiről. 1912-1913 között Fried Ármin parkettagyáros és neje, Glasner Sarolta kétemeletes lakóházat építtetett a 277,1 négyszögöles saroktelken,[3] tervezője Benes (Beer) Imre építész (1875-1945) volt.[4] Az 1942-es ingatlan címtár adatai szerint a házban központi fűtés és melegvíz is volt, a két világháború közötti utolsó tulajdonosa dr. Faragó Pál volt.[5] Az archív fotók szerint a geometrikus szecessziós formavilágú, zárterkélyekkel tagolt épület súlyosan megsérült a harcok során, de falai nagyrészt állva maradtak.[6] A házat – Lendvay utcai szomszédjával együtt – 1945 után lebontották.

Lendvay utca, jobbra a Munkácsy Mihály utca, bombázás után, 1944. Forrás: Fortepan / 93928 / Pálfy András
7/7
Lendvay utca, jobbra a Munkácsy Mihály utca, bombázás után, 1944. Forrás: Fortepan / 93928 / Pálfy András

Az új épület

A világháború utáni telekalakítás során alakult ki a terület jelenlegi mérete, ahol 1957-1959 között épült fel Dúl Dezső tervei alapján a ma is látható diplomata lakóház, amelyet a Magyar Építőművészet is bemutatott.[7] Az épület az elődjéhez hasonlóan szabadon áll, de a tömbszerű történeti beépítéstől gyökeresen eltérő, jóval szellősebb, T alaprajzú elrendezés az egyik fő ismertetőjegye. Három azonos méretű, lapostetős kubus fűződik fel a központi közlekedő magra, amelynek bejárata a Munkácsy utca felől nyílik. A lakótömbök fő nézeteit a kőburkolatú mellvéddel kiképzett, mély loggiák rasztere határozza meg, amelyek szélessége finom szögtöréssel növekszik a sarkok felé haladva. A klinkertégla burkolatú oldalhomlokzatok karakteres vonalvezetésükkel hívják fel magukra a figyelmet: az alig észrevehetően ferde bütüfalak absztrakt támpilléreket idézve fogják össze a lakóegységeket, ráadásul az attikafal magassága is fokozatosan emelkedik a loggiák felé. A tagolatlan, homogén téglafelületek kortárs időtlenséget sugallnak, miközben az anyaghasználat áttételesen reflektál a szemközti historizáló sarokház középkorias architektúrájára is. A nyerstégla felületekkel szegélyezett kőburkolatú loggia-rendszer, mint homlokzatképzési koncepció, a korszak számtalan épületén felbukkant az ezt követő évtizedekben. A tömegformálás játékát fokozza, hogy az udvar felé forduló délnyugati szárny félszint eltolással kapcsolódik a lépcsőházhoz, így a földszinti lakások kertkapcsolatosak, míg a másik két kubus magas lábazattal rendelkezik, amit a telekhatárok és az utca közelsége indokolhatott.

Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila
1/7
Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila

A kétemeletes épület változó párkánymagassága ellenére sem telepszik rá a környezetére, sőt inkább szerényen meghúzódik a történeti beépítéshez képest. A korabeli szaksajtó közölte az épület általános emeleti alaprajzát, eszerint a tervező szintenként hat darab, másfél-kétszobás lakást alakított ki, világos, ám kissé szűkös konyha-étkezőkkel; utóbbiak a nappalihoz is kapcsolódnak, előremutató módon. Bene László korabeli értékelése szerint az épület „külső megjelenése kedvező, a belső elrendezést tisztán tükrözi";[8] ő is kiemeli a loggiák oldottabb formálását. A tömeg- és homlokzatképzés finom gesztusai a házat korának igényes alkotásává teszik, kibillentve a látványt a szigorúan derékszögű rendszerből az egyébként feszes szerkesztésű alaprajz mellett.

Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila
3/7
Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila

Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila
4/7
Dúl Dezső diplomata lakóháza. Fotó: Gulyás Attila

A fővárosi helyi védelem alá került lakóház – léptékét és anyaghasználatát tekintve – egyaránt kitüntetett helyet foglal el tervezője életművében, bár a munkásságát összefoglaló, világhálón elérhető írásokban nem szerepel; talán az épület zártsága, diplomáciai funkciója miatt. Dúl Dezső nevéhez több nagyobb léptékű épület is kötődik – az egykori Mártírok útján (ma Margit körút) kettő is, ezek is fővárosi védelem alatt állnak –, ám ezeken kizárólag kőburkolatot alkalmazott a homlokzatot formáló erkélyek raszterében.[9] A tartószerkezeti rendszer hangsúlyos megjelenítése a korszak sajátos tervezői ötlete volt, ez a törekvés az építésznek az óbudai kísérleti lakótelepen álló – később típustervvé vált – nyolcemeletes, tetőteraszos pontházain (1963) érzékelhető leginkább.[10] Dúl Dezső munkásságának jelentős részét a korabeli politikai elit részére tervezett pártházak és irodaházak adják, amelyeket kezdettől fogva igyekezett modern szellemiséggel tervezni; középületei közül kiemelkedik a hajdúszoboszlói Béke szálló együttese. A terézvárosi diplomata lakóház az életművön belüli egyedisége miatt is érdemes a védelemre – külső megjelenésében gyakorlatilag építéskori állapotát őrzi, a téglaburkolatos homlokzatokon eltoltan megjelenő virágtartókkal együtt.

Garai Péter

Lábjegyzet
[1] BFL XV.37c – 11763 – 28352 (telekkönyvi betétek)
[2] Bp. XIV. Ajtósi Dürer sor 25/A., tervezők: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos, 1898–1901
[3] Fővárosi Közlöny, 1912. június 14., 2185.
[4] Építő Ipar, 1912. június 16., 237.; az építész életrajza.
[5] Budapesti Ingatlanok Címtára, 1942., 236.
[6] A kép forrása: www.fortepan.hu képszám: 93928, adományozó: Pálfi András
[7] Magyar Építőművészet, 1959/5-6., 166. (alaprajz és makettfotó), ill. 1959/9-10., 301. (fotó)
[8] Magyar Építőművészet, 1959/5-6., 166.
[9] Magyar Építőművészet, 1959/5-6., 162-163.
[10 
https://fovarosi.blog.hu/2015/06/18/90_eve_szuletett_dul_dezso]

 

Szerk.: Borenich Levente

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.