Közélet, hírek

Itt az MMA MMKI tavaszi programsorozata – Tesztoszteronépítészet III., Művészeti Ösztöndíjprogram és 50 éves táncházmozgalom

1/4

Fotó: Sándor Emese/ MMA MMKI

?>
Fotó:  Sándor Emese/ MMA MMKI
?>
Fotó:  Sándor Emese/ MMA MMKI
?>
Fotó:  Sándor Emese/ MMA MMKI
?>
Fotó:  Sándor Emese/ MMA MMKI
1/4

Fotó: Sándor Emese/ MMA MMKI

Itt az MMA MMKI tavaszi programsorozata – Tesztoszteronépítészet III., Művészeti Ösztöndíjprogram és 50 éves táncházmozgalom
Közélet, hírek

Itt az MMA MMKI tavaszi programsorozata – Tesztoszteronépítészet III., Művészeti Ösztöndíjprogram és 50 éves táncházmozgalom

2022.02.01. 11:19

A MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) életében fontos szerepet tölt be az ötös szám. Idén ötven éves a magyar táncházmozgalom, ötödik alkalommal bonyolítja le a művészeti alkotómunkát támogató ösztöndíj-pályázatot, valamint ötödik alkalommal szervez építészeti beszélgetéssorozatot, amelynek középpontjában a vidék áll.

Tesztoszteronépítészet III.

Az első építészeti tematikájú beszélgetéssorozat 2020. őszén indult útjára, Esték a Hild-villában Plusz címmel, amelyet 2021 tavaszán és őszén az Esték a Hild-villában – Tesztoszteronépítészet I-II. sorozat követett. Szeptember 18-án megszületett a leghosszabb, szakmai tematikájú, kötött időtartamú személyes interjúsorozat hazai rekordja. Wesselényi-Garay Andor építészteoretikus, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa 24 óra alatt 24 vendéggel folytatott diskurzust. Az interjúmaraton szeptember 17-én, 10 órakor azzal a céllal indult, hogy 24 vendéggel egyetlen nap erejéig megmerevedő „pillanatfelvétel" készüljön arról, hogy gondolkoznak kutatók, bölcsészek, építészettörténészek és eszmetörténészek az építészetről mint kulturális evidenciáról és mint a hétköznapokat berendező díszletről.

Idén immár ötödik alkalommal is teret kap az építészet. Az Esték a Hild-villában Tesztoszteronépítészet III. szemeszterében a házigazda Wesselényi-Garay Andor ezúttal azt a kérdést járja körbe beszélgetőpartnereivel, hogy létezik-e ma vidéki építészet, és annak melyek a legfontosabb jellemzői. Budapest és a vidék építészeti kapcsolatát vizsgálva felbukkan egy domináns, továbbá egy kevéssé ismert melléknarratíva. Előbbi szerint a fővárosból nem lehet érteni azokat a kihívásokat, amelyek elé néznek a vidéki kollégák, hiszen össze sem hasonlítható a lépték, a méret és a megbízói háttér azzal, ami például az Őrségre jellemző. Az esteken öt olyan építész szólal meg, akiknek életműve szinte kizárólag egyetlen régióhoz kötődik.

A sorozat vendégei:
2022. február 3. - Álmosdi Árpád                     
2022. március 3. - U. Nagy Gábor
2022. április 7. - Kovács Péter                         
2022. május 5. - Ripszám János
2022. június 2. - Vesmás Péter

 

Ismét 100 művész kaphat támogatást

Az MMA 2022-2025. évi Művészeti Ösztöndíjprogramjára február 7- március 21. között lehet jelentkezni. A 2018-ban indult projekt népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy évről-évre egyre több művészt mozgat meg, 2021-ben 15-szörös volt a túljelentkezés. Az alkotók építőművészet, film- és fotóművészet, ipar- és tervezőművészet, irodalom, képzőművészet, művészetelmélet, népművészet, színházművészet, és zeneművészet kategóriákban nyújthatnak be pályázatokat.

A 100 nyertes három évre szóló, havi bruttó 200. 000 forint összegű művészeti ösztöndíjra jogosult, emellett a projekt lebonyolítójától, az MMA MMKI-tól folyamatos mentorálást, valamint publikálási és bemutatkozási lehetőséget kap.

Fotó:  Sándor Emese/ MMA MMKI
4/4
Fotó: Sándor Emese/ MMA MMKI

50 éves a magyar táncházmozgalom

A kutatóintézet a 2022. évi rendezvényeit az 50 éves a magyarországi táncházmozgalom című konferenciájával nyitja meg február 2-án a Pesti Vigadóban. 1972. május 6-án újfajta szórakozási forma indult el a Liszt Ferenc téri Könyvklubban: négy vezető táncegyüttes fogott össze, hogy olyan mulatságot hozzon létre, amilyet azelőtt csak az erdélyi, mezőségi Széken láttak. Mára ez a „szórakozási forma" mozgalommá alakult, ám jelentőségéből és szépségéből, izgalmasságából semmit sem veszített. A konferencián fény derül arra is, miként él tovább napjainkban.

Az eseményen többek közt a népzene előadásának stíluskérdéseiről tart előadást Sebő Ferenc énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató, az MMA levelező tagja, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója. Az eseményen részt vesz Timár Böske táncművész, táncpedagógus, a Csillagszeműek művészeti igazgatója is, aki az első táncház és a táncházmozgalom kezdeteiről beszél, hiszen 1972. május 6-án maga is részt vett az első táncházban, amely az eredeti elképzelés szerint ez egy zártkörű klub lett volna. A nyitást a nagyközönség számára a Bartók Béla Táncegyüttes vezetése kezdeményezte, Timár Sándorral és Sebő Ferenccel az élen. Míg Berecz István táncos, koreográfus, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasa A Fölszállott a páva című népzenei és néptáncos-vetélkedő szerepét mutatja be a hagyományos műveltség társadalmasításában, addig Fehér Anikó népzenekutató, szerkesztő, az MMA MMKI megbízott kutatója, a Nemzetközi Kodály Társaság elnökségi tagja pedig a Röpülj páva! népművészeti vetélkedő kapcsán a táncházmozgalom előzményeire mutat rá a televízióban. Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója beszédében a 25 éves Fonó Szerda táncházban zajló közösség- és közönségépítésre helyezi a hangsúlyt.

A rendezvény élőben is követhető a kutatóintézet YouTube-csatornáján.

Fotó:  Sándor Emese/ MMA MMKI
2/4
Fotó: Sándor Emese/ MMA MMKI

Tavaszi konferenciák a Pesti Vigadóban

Március 2-án az MMA MMKI Az utolsó garabonciások II – A magyar ellenkultúra (1958–1996) címmel szervez konferenciát a Pesti Vigadóban. Az első műhelytalálkozó tapasztalata szerint a XX. század második felében kialakított magyar kulturális fősodorral szemben számos jelentős alkotó képezett ellenáramot. Személyük és tevékenységük ismertté vált, hatásuk kellően jelentős volt ahhoz, hogy olykor maga a fősodor is válaszoljon rá. Az idei találkozó célkitűzése, hogy az ellenkultúrát elméleti szinten is bemutassa.

Április 25-én a Befejezetlen múlt – Eszmetörténeti konferencia a XIX. és XX. század fordulójáról és ami belőle következett címmel kerül megrendezésre tudományos találkozó. A modern művészet egyik meghatározó korszaka a századfordulóra esett, múlthoz való viszonya kitágítható a hagyományok általános újra- és átértékelésévé, ami szélsőséges megvalósulásában elvezetett „a múltat végkép eltörölni" abszurditásához. A konferencián kiderül, hogyan látták a századforduló gondolkodói önmagukat, hogyan látta őket a rá következő nemzedék, illetve hogyan látjuk mi a korszakot.

Május 2–3-án folytatódik A művészet közege című konferencia. Az elmúlt három évben nagy érdeklődéssel övezett és azonos főcímmel megrendezett rendezvény folytatása elsősorban a művészetet körülvevő világot, atmoszférát és társadalmat helyezte középpontba, valamint azt vizsgálta, hogy milyen nyomot hagy, milyen hatást vált ki a művészet abban a közegben, amely körülveszi, és miképpen képezi más művészetek vagy műalkotások közegét. Május 16-án A II. világháború kulturális reprezentációja címmel indul konferenciasorozat. Az első alkalommal a II. világháború megjelenését vizsgálják a magyarországi emlékezetben és művelődésben. A katonai események reprezentációvizsgálatára kérnek fel szakembereket: a történetírás, a hadtörténelem és a művészetelmélet közegéből (irodalom, zene, film).

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk