Épülettervek/Hallgatói terv

Kecskefarm és sajtműhely a Mecsekben

1/13

Kecskefarm, istálló - tervező: Pócza Viktória

?>
Kecskefarm, istálló - tervező: Pócza Viktória
?>
Kecskefarm és sajtműhely - tervező: Pócza Viktória
?>
Kecskefarm és sajtmnűhely - tervező: Pócza Viktória
?>
Kecskefarm és sajtműhely - tervező: Pócza Viktória
?>
Kecskefarm, makettfotó - tervező: Pócza Viktória
?>
Kecskefarm, makettfotó - tervező: Pócza Viktória
?>
Kecskefarm, makettfotó - tervező: Pócza Viktória
?>
Kecskefarm, makettfotó - tervező: Pócza Viktória
?>
Kecskefarm, makettfotó - tervező: Pócza Viktória
?>
Kecskefarm, makettfotó - tervező: Pócza Viktória
?>
Kecskefarm, sajtműhely - tervező: Pócza Viktória
?>
Kecskefarm - tervező: Pócza Viktória
?>
lead
1/13

Kecskefarm, istálló - tervező: Pócza Viktória

Kecskefarm és sajtműhely a Mecsekben
Épülettervek/Hallgatói terv

Kecskefarm és sajtműhely a Mecsekben

2016.09.26. 09:30
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Pécs

Építészek, alkotók:
Pócza Viktória

Mecseki Hegyi kecskefarm

Tervezés éve:
2015

Stáblista

tervező: Pócza Viktória

konzulens: dr. Rétfalvi Donát

MÉD:

A állattartás egyszerű, funkcionális épületeket követel, de táj- és településképi szempontból nagyon előnyös, ha ez egy, a háttérben végigvonuló alapgondolattal és a környezetébe való beilleszkedéssel párosul. Pócza Viktória diplomaterve ezeket a szempontokat jól vegyíti, munkájáért Breuer Marcell Diplomadíjban is részesült.

Témaválasztás

Diplomamunkám témájának megtalálásához az első kapaszkodó a helyszín megadása volt, adott volt Pécs, a Mecsek. A helyszín szűkítése mellett a hétköznapiságban kerestem a témámat.

Hamar ráleltem egy olyan „funkcióra", mely a mindennapok részévé válhat, és pécsi vonatkozása is van. Pécsen nagymúltú tejipar működött már a 19. századtól (Pécsen 1886-ban megalapították a Magyar Gazdák Tejcsarnoka Közkereseti Társaságot.), melynek a kisléptékű felélesztését tűztem ki célul diplomamunkámmal.

A mindennapokban hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az ételek, a tej, akár a sajt honnan érkezik az asztalunkra, ez viszont egy kis gazdaságnál jól nyomon követhető. A választásom a kecskékre esett, mivel ezek az állatok kisebbek, kezelhetőbbek a tehénnél, tejük is egészséges. Az állattartás, az állatok mindig is közel álltak hozzám, így különösen nagy örömmel töltött el ezeknek a bájos állatoknak, a tejfeldolgozás technológiájának megismerése.

Végül egy kecskefarm és sajtműhely tervét készítettem el tejbolttal, amely méreteiből adódóan egy családi vállalkozásnak adhatna teret.

A hely

Pécs és a Mecsek adott volt ugyan, de ezen belül szűkítenem kellett. Az hegyvidék és a kecskék között nem volt nehéz párhuzamot találni.
Először is már meglévő sebeket kerestem az erdőben, a tájban, amelynek a legelőként való hasznosítása lehetséges lenne, és aminek közelében felépülhetne a farm.

A tiszta természeti környezet mindenképpen főszerepet játszott a helyszín kiválasztásában az állatoknak való nyugodt környezet biztosítása és a tej jó minősége érdekében. Mindezeken túl a kecskéknek nincsenek nagy igényei jóformán bármit lelegelnek, ezért is kerestem a legelőnek minél nagyobb területet.

Pécs keleti részén, Gyükésen sikerült rátalálnom a kecskefarm számára megfelelő területre, amely a városias környezetből kicsit kiszakított, hegyvidéki, a tanyavilághoz hasonló szedett-vedett hangulatot idéz. Itt terül el a domboldal, amely a farm; és a völgy, amely a legelő helyszínéül szolgál.
A terület az épített és a természeti környezet határvonalán áll. Ennek ellenére bárki számára jól megközelíthető. A területet felszabdaló utakon két buszmegálló is található.

A hegyoldalba felkúszó épületeket a pontszerűség, erős tagoltság jellemzi, inkább borospincék, kerti tárolók találhatóak itt. A tervezési területtől délebbre lakóépületek állnak, amelyek inkább falusias, mint városi környezetet idéznek.

Meghatározó látványelem volt számomra a rengeteg kő és tégla támfal, a meredek lépcsősorok, a temérdek magányos szikla és a külszíni fejtés távlati képe, ami egy kicsit emlékeztet a kecskék hegyoldalakba vájt kis járataira. Mindezek a tervezésnél is irányadóak voltak.

A helyszín legizgalmasabb eleme, hogy egy szinte teljesen körülzárt zöld sziget az épített környezetben, amelynek a megőrzése a legelőként való használattal történhetne meg, így annak csak a peremére képzeltem el épületet.

Funkciók és épülettömegek tagolása

A funkciók elkülönítését indokolják a hőkomfortzónák, hiszen az istállóban nincs szükség, csak ideiglenes hőszigetelésre, a sajtműhelyben sok a pára és magasabb a hőmérséklet, mint az üzletben. Ebből építkezve az épülettömegeket három részre tagoltam. A három tömeget az állatok szálláshelye, a feldolgozó épület és az itt készült termékek értékestésére szolgáló üzlet képezi. Az úttól legmesszebbre, a növényzethez legközelebb az istálló került az állatok zavartalan pihenése, élete érdekében. Majd a sorban a tejfeldolgozásnak helyet adó épület következik a fejőházzal, logikus, hogy az állatok szállásához ez a funkció közel kerül, a fejés után pedig egyből kezdődhet a munka a tejjel. A meglévő úthoz legközelebb fekvő épület a tejbolt, így a vevők könnyen megközelíthetik.

A tömegeket tehát a funkciók szerint tagoltam. A három épülettömeget a hegyoldalban ülő sziklaként képzeltem el. Számomra a sziklaszerűséget az éles sarkok és törések, a homogenitás adják. A sziklaszerűséget, mint formát az épületek egyszerű alaprajzi struktúrájából is adódó asszimmetrikus nyeregtetővel értem el. A tömegek a lejtésből adódóan ugyanakkor hosszantiak is, mivel így könyebb a szintkülönbségeket áthidalni. Mindezek leginkább az épületek hegyoldalban elmetszett képén láthatóak.

Az épülettömegek feszes, szigorú viszonyban állnak egymással, amelyet azok különböző magasságai, méretei oldanak. A homogenitást az egységes burkolat, és a lábazat hiánya adja. Így a tömegek számomra a hegyoldalba állított sziklákat idézik.

Kecskefarm és sajtmnűhely - tervező: Pócza Viktória
3/13
Kecskefarm és sajtmnűhely - tervező: Pócza Viktória

Istálló: Több „helyiséget" is igényel az épület az állatok elkülönítése érdekében, melyeket csoportos zárható boxokkal oldottam meg. Külön boxot kapnak a bakkecskék, az anyaállatok, a gidák és még szükséges egy elkülönítő box az ellés, vagy beteg állatok esetén. A padlástérben a szénatároló kapott helyet.

Sajtműhely és fejőház: A fejőház és a sajtműhely egy épületbe került ugyan, de higiéniai okokból külön bejáratot kaptak. a munkaterületek a nyugati oldalra kerültek, így itt biztosított a szórt fény, a tároló és a kevésbé fontos funkciók a keleti oldalra kerültek.

Tejbolt: Az értékesítő funkció mellé tároló és mosdó, valamint a „kecskepásztorok" számára az emeletre egy pihenőtér került.

Kecskefarm és sajtműhely - tervező: Pócza Viktória
4/13
Kecskefarm és sajtműhely - tervező: Pócza Viktória

Szerkezetek, anyaghasználat

Az épületek anyag- és szerkezetválasztását a mezőgazdasági és állattartó építményekről kapott képem, az egyszerűség, az olcsóság, az itthon könnyen beszerezhető építőanyagok határozták meg.

A költségtakarékosságot és egyszerűséget az állattartásból, egy általam felvázolt gazdaság beindításának megvalósíthatósága indokolja. Először az istálló épületénél merült fel a szalmabála hőszigetelésként és vázkitöltő falazatként való alkalmazása, mivel egyszerű beszerezni, amúgy is szükséges az éves alomcserénél. Ebben az épületben ideiglenes hőszigetelésként működik télen, nyárra pedig a mélyalmos tartásból adódóan elfogy. Így a többi épület meghatározó építőanyagaként is felhasználtam, az egységesség megtartása végett.

Az épületek tartószerkezetét rétegelt, ragasztott szeglemezes akácfa tartók adják, mivel hazánkban az akác gyakoribb a fenyőnél és sűrűsége miatt savállóbb így az állattartó épületekben ajánlatosabb a használata. Ezek közé a tartók közé kerülnek a szalmabálák hőszigetelésként. A belső válaszfalak, felületek szereltek. Az épületek alapozása nem rendkívüli, sávalapozáson nyugszanak a ragasztott fa tartók.

Kecskefarm, istálló - tervező: Pócza Viktória
1/13
Kecskefarm, istálló - tervező: Pócza Viktória

Mindhárom épületen egységes burkolat jelenik meg. A homlokzati burkolat és a tetőfedés anyaga trapézlmez, amely az állattartó funkciótól nem idegen és igen költséghatékony. Az istállónál a szellőzés érdekében perforált trapézlemezeket helyeztem el.

A szerkezetek megtalálásánál igyekeztem mindinkább lekövetni az általam elképzelt formákat és ezen túl a szerkezeti megoldásokkal tovább építeni az épületek belső tereit, hogy azok ne csak formailag kívülről, de beülről is összekapcsolódjanak.

Kecskefarm, makettfotó - tervező: Pócza Viktória
8/13
Kecskefarm, makettfotó - tervező: Pócza Viktória

A belső terek egységes képét a mindhárom épületben helyenként hol felsejlő, hol domináló ragasztott fa tartók adják. A tartók a szerkezeti szerepen és az alaprajzi térelhatároláson, tagoláson túl kiegészülhetnek tároló funkciókkal, így az épületeket is egyöntetűbbé teszik.

Pócza Viktória

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk