Nézőpontok/Vélemény

„Körösvíznek partja mellett” – Fiatal művészettörténészek konferenciáztak Nagyváradon

1/13

Fiatal Művészettörténészek VII. Konferenciája, Nagyvárad, 2019

?>
Fiatal Művészettörténészek VII. Konferenciája, Nagyvárad, 2019
?>
Fiatal Művészettörténészek VII. Konferenciája, Nagyvárad, 2019
?>
Fiatal Művészettörténészek VII. Konferenciája, Nagyvárad, 2019
?>
Fiatal Művészettörténészek VII. Konferenciája, Nagyvárad, 2019
?>
A Jónás-testvérek által tervezett Goldberger-ház Budapesten. Fotó: Globetrotter, Wikimedia Commons
?>
Fiatal Művészettörténészek VII. Konferenciája, Nagyvárad, 2019
?>
Fiatal Művészettörténészek VII. Konferenciája, Nagyvárad, 2019
?>
Fiatal Művészettörténészek VII. Konferenciája, Nagyvárad, 2019
?>
Gonda Károly: Sun Sun üzletház, Sanghaj (North China Herald, 1925). Forrás: Baldavári Eszter archívuma
?>
Gonda Károly: Cathay Filmszínház, Sanghaj. Fotó: Baldavári Eszter
?>
Gonda Károly: Bank of East Asia, Sanghaj. Fotó: Baldavári Eszter
?>
Gonda Károly: Bank of Communications, Sanghaj. Fotó: Baldavári Eszter
?>
Gonda Károly: Bank of Communications, Sanghaj. Fotó: Baldavári Eszter
1/13

Fiatal Művészettörténészek VII. Konferenciája, Nagyvárad, 2019

„Körösvíznek partja mellett” – Fiatal művészettörténészek konferenciáztak Nagyváradon
Nézőpontok/Vélemény

„Körösvíznek partja mellett” – Fiatal művészettörténészek konferenciáztak Nagyváradon

2019.11.03. 09:04

Baldavári Eszter számol be az Építészfórumon a Fiatal Művészettörténészek 7. konferenciájáról, amelynek előadói a századforduló szinte elfelejtett építész-testvérpárjával, a Jónás-fivérekkel, a Széchenyi Fürdő bővítését tervező Dvořak Edével, vagy idősebb Rimanóczy Gyula és Wälder Gyula kapcsolatával is foglalkoztak.

Idén hetedik alkalommal rendezték meg október 25. és 27. között a Fiatal Művészettörténészek Konferenciáját, amelynek ezúttal a nagyváradi vár adott otthont. Tizenhárom évvel ezelőtt különleges együttműködésben indult el az a szakmai fórum, amelyet kétévente, felváltva határon túli és magyarországi helyszíneken rendez az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány (Kolozsvár) és a CentrArt Művészettörténészek Új Műhelye Egyesület (Budapest). A nagyváradi vár konferenciatermében Böcskei László megyéspüspök köszöntötte a résztvevőket, majd Pakó Klára, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány képviselője nyitotta meg az eseményt.

A három napos rendezvényen 54 előadó: ifjú muzeológusokból, kurátorokból, doktoranduszokból valamint mester- és alapképzésben résztvevő egyetemi hallgatókból álló társaság számolt be legfrissebb kutatási témájáról, amely az egyetemes művészettörténet majd minden korszakát és művészeti ágazatát érintette. 

„A Fiatal Művészettörténészek Konferenciája a művészettörténész szakma jövője szempontjából fontos kezdeményezés, pláne, hogy ilyen konferencia az öregek számára még nem született" – jegyezte meg két éve az esztergomi konferencián Szakács Béla Zsolt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Intézetének tanszékvezetője. Valóban: a művészettörténetet oktató intézmények többsége megjelent, s nemcsak a fővárosi egyetemek (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, CEU, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem), hanem a vidékiek mellett (az egri Eszterházy Károly Egyetem, Szegedi Tudományegyetem) a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem hallgatói is szép számmal képviselték iskolájukat. A fiatal szakemberek emellett olyan budapesti intézményektől érkeztek, mint a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum. A vidéki intézmények mellett (a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum) a Kolozsvári Művészeti Múzeum, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Gyűjtőlevéltár és a Nagykárolyi Kulturális Igazgatóság ifjú szakemberei képviselték intézményüket.

Fiatal Művészettörténészek VII. Konferenciája, Nagyvárad, 2019
3/13
Fiatal Művészettörténészek VII. Konferenciája, Nagyvárad, 2019

Az építészettel, képzőművészettel és iparművészettel foglalkozó előadások ez alkalommal is a középkori, valamint a századfordulós és a két világháború közötti időszakból válogattak leginkább, külön szekciót szentelve a nagyváradi témáknak is. A magyarországi témákon kívül betekintést nyerhettünk Olaszország, Amerika és Kína modern művészetébe. 

Az építészeti témájú beszámolók között szokatlan módon a késő középkori magyar székesegyházak szentélyeinek térhasználatáról szóló előadás (Kinde Anna) kivételével a századfordulós építészettel foglalkozó kutatások jelentek meg nagyobb számban. Németh Nóra a dualizmus-kori tanyasi templomok tervpályázatáról adott elő, Fülöp Zsuzsánna az Erdélyi Református Egyházkerület építkezéseivel, Megyeri-Pálffi Zoltán a törvényhatósági jogú városokkal foglalkozó kutatását ismertette. Ezek mellett olyan építészek monografikus feldolgozása vált ismertté, mint a Széchenyi Fürdőt tervező Dvořak Ede (Tóth Enikő), a tiszafüredi városháza építésze, ifj. Bobula János (Bacová Ildikó), vagy az Andrássy úton tizenegy bérpalota megtervezésével büszkélkedhető Freud Vilmos (Jeney András). 

A két világháború közötti építészetről szóló előadások számukat tekintve előkelő helyet vívtak ki a mezőnyben. Jónás Zsigmond és Dávid építőművészetében a klasszicizáló tendenciák már a századforduló idején is megmutatkoztak, például az Arany János utca 32. szám alatti Goldberger-ház (1909-1910) homlokzatán, s ennek nyomán később már olyan klasszicista épületek átépítésével is Jónásékat bízzák meg, mint a Nádor utcai Pollack-ház, vagy a Hild József által tervezett Döring-ház. Az építészpáros kutatója, Hutvágner Zsófia a klasszicizáló korai modern törekvések forrását Demetri Porphyrios Classicism is not a style című műve alapján a „hajlékemelés" szándékában és a történeti formákhoz kapcsolódó társadalmi-etikai tartalmak elvesztésével a díszített szerkezeti elemek az építészet ontológiai alapjaira való utalásában látja. 

A Jónás-testvérek által tervezett Goldberger-ház Budapesten. Fotó: Globetrotter, Wikimedia Commons
5/13
A Jónás-testvérek által tervezett Goldberger-ház Budapesten. Fotó: Globetrotter, Wikimedia Commons

A szintén modern eszméket valló id. Rimanóczy Gyula a pasaréti Páduai Szent Antal-plébániatemplom sikereit követően, a nyíregyházi ferences rendház és templom terveinek elkészítése után pár esztendővel az Egri főegyházmegye döntése értelmében egykori mestere, Wälder Gyula neobarokk tervei szerint kezdte el építeni az épületegyüttest, melynek munkálatai a második világháború alatt meghiúsultak. Láda Bertalan friss kutatásainak fényében a nyíregyházi építkezés története új fejezetet nyithat a Rimanóczy- és a Wälder-életműben is. 

A klinkertégla magyarországi meghonosítója, Borsos József nyerte meg azt a tervpályázatot, amelyet a debreceni egyetem református templomának építésére írtak ki. Míg a korábbi tanulmányok a templom építésével foglalkoztak, a konferencián előadó kutató, Veress Dániel a Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár irattárának rendezése közben talált pályatervekről és az azokhoz tartózó építészekről rántotta le a leplet, akik közül talán Körmendy Nándor műépítész a legismertebb. 

Szintén a modern építészeti eszmék mutatkoznak meg a hazai Tér és Forma folyóirat szlovákiai (akkoriban csehszlovák) párjában. A Forum a kor egyetlen tisztán építészettel – szociális kérdésekkel nem – foglalkozó lapja volt, amely összesen nyolc évfolyamot ért meg 1931 és 1938 között. Az akkori magyar, német és zsidó kisebbség modernista törekvéseiről tudósító periodikát számos alkalommal a neves fotóművész, Rudolf Sandalo fényképei illusztráltak, főszerkesztője, Szőnyi Endre pedig a Tér és Forma első emberével, Bierbauer Virgillel is kapcsolatban állt az előadó, Kantár Kristóf szerint. 

Gonda Károly: Bank of Communications, Sanghaj. Fotó: Baldavári Eszter
12/13
Gonda Károly: Bank of Communications, Sanghaj. Fotó: Baldavári Eszter

Ez utóbbi magyar folyóirat többször is közölte Hudec László sanghaji épületeit, egy másik titokzatos, a kínai városban nagy karriert befutott magyar építész munkásságát azonban tavalyig homály fedte. A Sanghaji Magyar Főkonzulátus megbízásából a Magyar Építőművészek Szövetségének ösztöndíjas kutatójaként Baldavári Eszter ismertette a kortárs kritika által „ultra-modern építésznek" nevezett Gonda Károly életművét s ma is álló tíz épületét. A Sanghaj Urban Archives-ban megtalálható tervrajzoknak és a korabeli szak-, illetve napisajtónak köszönhetően nemcsak Gonda legjelentősebb épületeit ismerhetjük meg közelebbről – köztük a Sun Sun üzletházat, a Shahmoon irodaházat, vagy a tavaly felújított Bank of East Asia-t –, de betekintést nyerhetünk a Le Corbusier és Adolf Loos elméleti munkássága által inspirált funkcionalista gondolkodásmódjába, amely moziépületeiben (Capitol, Cathay, Stellar) követhető leginkább nyomon. A külön, minden igényt és szokást szem előtt tartó mozi széket is tervező Gonda Károly legismertebb alkotása mégis, a sanghaji reprezentatív kikötőparton, a Bundon épült Bank of Communications art decó épülete, amely nemcsak a Bund, hanem az építész utolsó ismert alkotása is. 

Összességében elmondható, hogy a konferencia nemcsak a magyarországi és határon túli szakemberek összefogása szempontjából biztató, hanem a művészettörténész szakma fennmaradásának reményteli jele is. Az eseménysorozat szervezése közben pedig a helyi polgármesteri hivatalok, egyházi intézmények, alapítványok és más múzeumok támogatásával a találkozó híre is széles körben elterjedhet. A konferencián elhangzott előadások ezúttal is tanulmánykötetben jelennek majd meg.

Találkozunk két év múlva!


Baldavári Eszter
A szerző a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ művészettörténész-muzeológusa, a CentrArt Művészettörténészek Új Műhelye Egyesület elnökségi tagja.

A cikk fotóit Varga Andrea, Juhász Bálint, Pakó Klára és Újvári Dorottya készítették.
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk