Közélet, hírek

Közel 170 év után új fejezet kezdődik a Kéményseprős ház történetében

1/6

Kéményseprős ház a kéményseprő nélkül. Forrás: Civilek A Palotanegyedért Egyesület Facebook-oldala (2019. április)

Hirdetés
?>
Kéményseprős ház a kéményseprő nélkül. Forrás: Civilek A Palotanegyedért Egyesület Facebook-oldala (2019. április)
?>
A ház homlokzatán ekkor még a kéményseprő szobra is ott állt. Forrás: Google Street View (2018. június)
?>
A Kéményseprő-ház udvara és a Bródy Sándor utca 17. tűzfala a Szentkirályi utca 22-24. számú házból nézve, 1942-ben. Forrás: Fortepan/Berkó Pál
?>
A ház névadója, a kéményseprő szobra. Forrás: Köztérkép
?>
Az új kampusz látványterve. Forrás: ppke.hu
?>
Az új kampusz látványterve. Forrás: ppke.hu
1/6

Kéményseprős ház a kéményseprő nélkül. Forrás: Civilek A Palotanegyedért Egyesület Facebook-oldala (2019. április)

Közel 170 év után új fejezet kezdődik a Kéményseprős ház történetében
Közélet, hírek

Közel 170 év után új fejezet kezdődik a Kéményseprős ház történetében

2021.04.20. 15:51

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest

Építészek, alkotók:
Hild Károly, Gereben Marián Építészek

Az épület a Pázmány Péter Katolikus Egyetem központi szervezeti irodáinak ad majd helyet. A fejlesztés jelenleg tervezés alatt áll, az örökségvédelmi és az építésügyi engedélyeztetés folyamatban van, ezzel párhuzamosan készül a részletes kiviteli és restaurátori terv.

A Bródy Sándor utca 15-ös szám alatt álló Kéményseprős ház túlzás nélkül a józsefvárosi Palotanegyed egyik ikonikus épülete. Több mint 160 éve áll, nevét a kapu fölött őrködő kéményseprő-szoborról kapta, ami a ház építtetőjének mesterségét hivatott jelezni. A szobor azonban egy ideje már nincs a helyén, az évtizedek óta elhanyagolt, rossz állapotban lévő épület pedig hamarosan teljesen megújul. Arról érdeklődtünk, hol tartanak most a munkálatok.

Egy nagyívű belvárosi kampusz tervei

Évekkel ezelőtt derült ki, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem átfogó fejlesztési programot indít a környéken, aminek keretében új egyetemi helyszíneket hoznak létre, és amiben a Kéményseprős ház is érintett lesz. Tavaly állami döntés született arról, hogy a Magyar Rádió korábbi épületegyüttesét átadják az egyetemet alapító Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának, a Pázmány koncepciója pedig az lett, hogy a területi széttagoltság helyett a nyolcadik kerületben alakítanak ki egyetemi kampuszt. Az év elején a piliscsabai területet az állam birtokba vette, és megindult a tulajdonba adási folyamat. Ugyanakkor a Budapest Campus-program mellett folytatódik a korábban Bródy Projekt néven megindult fejlesztés, ami elsősorban a Jog- és Államtudományi Kart érinti, de területileg és az egyetem szellemiségét tekintve is kapcsolódik az átfogó Campus-programhoz - olvasható az egyetem honlapján, ahol a napokban, Becker Pál fejlesztési főigazgatóval készült interjút publikáltak.

Ebben többek között arról is szó esett, hogy a központi elhelyezkedésű területen felépülhet egy valóban korszerű, jövőbe mutató, mintaértékű egyetem, ami illeszkedik a város szövetébe, ugyanakkor Becker Pál meglátása szerint: "ügyelnünk kell arra, nehogy véletlenül egy tájidegen, épületeiben és életében a városrészhez nem illő, attól mintegy zárványként elhatárolódó intézmény jöjjön létre. Szerethető egyetemet szeretnék. Olyan egyetemet, amely nem csillogó-villogó építészeti bravúrmegoldásokkal tűnik ki, hanem amelynek környezetében mindenki jól érzi magát." A főigazgató azt is hozzátette, hogy "a belső városrészben szakítanunk kell bizonyos hagyományokkal, miközben együtt szükséges élnünk a belvárossal."

Becker Pál a Magyar Nemzetnek is adott interjút, amiben említette, hogy az előkészítési munkálatokat a Budapest Fejlesztési Központ fogja össze, jelenleg a területen lévő ingatlanok állapotának felmérése zajlik, illetve hogy az összevont kampusz a becslések szerint 2027-ben nyithatja meg kapuit.

Az új kampusz látványterve. Forrás: ppke.hu
5/6
Az új kampusz látványterve. Forrás: ppke.hu



A legfrissebb információk alapján a Bródy Projektet és benne a Kéményseprős házat a Campus-programtól függetlenül kezelik. "Úgy igyekszünk a Bródy Projektet megvalósítani, hogy akkor is optimális megoldást nyújtson az egyetemnek, ha a Campus netán valami oknál fogva – erre gondolni sem merek – mégsem jönne létre" - mondta el Becker Pál, aki azt is nyomatékosította, hogy "törvény rendelkezik róla, és kormányhatározat született arról, hogy a Budapest Campus meg fog épülni"

Az utcafronti rész megmenekült

Mint kiderült, a Kéményseprős ház az egyetem központi szervezeti irodáinak ad majd helyet. A fejlesztés jelenleg tervezés alatt áll, az örökségvédelmi és az építésügyi engedélyeztetés folyamatban van, továbbá a műemléki szakértők, szaktervezők bevonásával, párhuzamosan az engedélyezési eljárással, készül a részletes kiviteli és restaurátori terv. A házba kerülő új funkcióval a tervek szerint az eredeti térrendszer megtartása is biztosítható az épület műszaki felújítása, korszerűsítése mellett. Az egyetemi fejlesztés kivitelezésének megkezdése várhatóan 2022-ben indul, a tervező a Gereben Marián Építészek iroda, akiket 2019-ben, közbeszerzés útján választottak ki.

A ház homlokzatán ekkor még a kéményseprő szobra is ott állt. Forrás: Google Street View (2018. június)
2/6
A ház homlokzatán ekkor még a kéményseprő szobra is ott állt. Forrás: Google Street View (2018. június)



A klasszicista stílusú, egyemeletes házat Hild Károly építette az 1850-es években egy olasz származású kéményseprő, Devecis (Del Vecchio) Mihály megbízásából, akinek leszármazottai több generáción át vitték tovább a szakmát Budapesten. Az idők során építettek hozzá egy udvari szárnyat, illetve a telekre több épületet is felhúztak, ezek azonban nem élveztek műemléki védettséget. A ház, bár túlélte a háborús pusztításokat és az ´56-os harcokat is, felújítás, gondozás híján régóta nagyon rossz állapotban volt, megvételére a Pázmány 2017-ben kötött előszerződést a Józsefvárosi Önkormányzattal. Az ezt megelőző pályázat során az önkormányzat - az épülettel foglalkozó művészettörténészek és az V. Kerületi Kormányhivatal (örökségvédelem) egyetértése mellett – írásban rögzítette, hogy a telken álló felépítmények közül jelentős műemléki értéket csak az utcai fejépület képvisel, így annak helyreállítása mellett a többi felépítmény elbontható. Az egyetem elsősorban azért pályázott a megvételre, hogy a meglévő területekhez kapcsolódva ingatlanfejlesztésbe kezdjen, és ezzel erősítse jelenlétét a Palotanegyedben.

Az előszerződés létrejötte után a kiköltöztetésről az önkormányzat gondoskodott, majd ennek lezártultával az egyetem részéről bevont szakértők műszaki szempontból vizsgálták át az épületeket. Ezután az ingatlanon található felépítményeket műemléki szempontból is részletesen felmérették, értékleltárt, roncsolásmentes kutatást végeztettek, az eredményeket a tudományos dokumentációban rögzítették, majd a rendelkezésre álló információk alapján a bontási munkákhoz örökségvédelmi engedélyezési terveket készíttettek. 

A bontási engedélyezési terv 2018 januárjában emelkedett jogerőre. Az engedélyezéssel párhuzamosan kiviteli tervek készültek, majd az engedély meglétét követően kiválasztották a bontási munkákat végző kivitelezőt. A birtokbavétel a kiköltözések miatt elhúzódott, így ezek a munkálatok csak 2019 első negyedévében valósulhattak meg. A bontás kizárólag az utcafronti műemléki értékkel rendelkező fejépületen kívüli, további felépítményeket érintette, folyamatos tervezői művezetéssel és műemléki szakértői felügyelettel történtek. Az eljárás az örökségvédelmi nyilatkozattal és a földhivatali térképen történő átvezetéssel 2020-ban zárult le.

És mi lesz a kéményseprővel?

A bontási munkákkal párhuzamosan az akkor már üresen álló házban restaurátori roncsolásos munkákat is végeztek. A kutatók alaposan átvizsgálták az épületet, a fa-, kőanyagoktól kezdve a festőrestaurátori és feltárásos falkutatási munkákig. A fémrestaurátori kutatások során derült ki, hogy a kéményseprő szobra nagyon rossz állapotban van, ezért a restaurátorok javaslatára leemeltették az épületről, a szakértők a festékrétegeket és a szobor részeit rögzítették, majd védőcsomagolásba helyezték.

A ház névadója, a kéményseprő szobra. Forrás: Köztérkép
4/6
A ház névadója, a kéményseprő szobra. Forrás: Köztérkép



Az egyetem közlése szerint az egykor cégérként is funkcionáló szobor jelenleg védett helyen várja a restaurátori munkákat, hogy megújult állapotában újra az épület és a környék díszévé válhasson. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk