Lakhatás és oktatás – a Henley Halebrown stúdió iskola- és társasházépülete Londonban

A Temzétől északra található londoni kerületben, Hackneyben épült, egy 11 szintes toronyból és egy 3 szintes tömbből álló együttest nemrég a legjobb brit megfizethető lakhatási projektnek járó Neave Brown-díjjal tüntették ki, és a Stirling-díj közönségszavazásán is győzedelmeskedett. Vajon mit rejtenek monumentális vörös falfelületei és kolonnádjai?

Környék
Hackney a brit főváros egyik kerületének névadó régiója, amely a belváros közvetlen szomszédságában található. A központban terpeszkedő Barbican lakóteleptől, amely a második világháború utáni angol önkormányzati lakásépítés emblematikus példája (tervezők: Chamberlin, Powell and Bon), kevesebb mint fél órába telik elérni a Kingsland Road és a Downham Road kereszteződését.

Leszállva a járatról London átmeneti – belvárosi és külvárosi közötti – térségeinek egyes részleteiben jellegzetes, de összességében meglehetősen eklektikus városképe fogad. A Kingland Roadon egy György-kori zártsorú beépítés vonalát elegáns, modernista téglaépület, majd egy jellegtelen, Ability Plaza névre keresztelt társasházkomplexum zárja. Az ellenkező irányban is hasonlóan változatos kép tárul elénk. A kisebb forgalmú, keskenyebb Downham Roadon nekiindulva is esetlegesen váltják egymást a különböző korszakok, épp csak a lépték válik kisvárosiassá. Pár percet sétálva, majd északnak fordulva egy nagyobb, kétszintes, viktoriánus korabeli sorházakból és villákból álló városrészbe érünk, amelynek egységes szövete határain fokozatosan feloldódik a 20. századi sorházakat, kisebb léptékű lakótömböket, magas modernista toronyházakat, valamint kortárs társasházakat és irodaházakat is tartalmazó városi koktélban. A heterogenitást a kortól és léptéktől függetlenül megjelenő barna vagy vörös téglaburkolatok ellenpontozzák.

Történet
A Kingsland Road 333 is ennek a határterületnek a része. A saroktelken nem sokkal ezelőtt még egy szintén téglával borított tűzoltóság állt, amely még 2014-ben, a fővárosi önkormányzat kiadáscsökkentési lépései miatt zárta be végleg tűzpiros fémkapuit. Az értékes telekre az állami oktatási minisztérium egyik alszervezete vetett szemet, azzal a céllal, hogy rajta egy új általános iskola építésébe kezdjen. Azonban London kontrollálatlan lakáspiaci körülményei miatt az állami szervnek mintegy 16 millió fontot kellett volna fizetnie a területért – a szintén állami fenntartású tűzoltóság számára. Ennek előteremtése végett az a döntés született, hogy az iskolának társasházi funkcióval is meg kell osztania a területet. Így az iskola építését gyakorlatilag a lakások és a földszinti kereskedelmi funkciók finanszírozták.

Bár anno a helyi ökormányzatnál többen is felvetették, hogy mindez kiváló lehetőség volna önkormányzati lakások, akár épp a tanároknak és egyéb alkalmazottaknak szánt szolgálati lakások kialakítására, a pénzügyi megvalósíthatósági vizsgálat keresztbe tett ennek az elképzelésnek. Ekkor még arról cikkeztek, hogy egyetlen megfizethető¹ lakás sem fog épülni a beruházás során.

A londoni székhelyű, neves Henley Halebrown építészirodának tehát meglehetősen terhelt helyzetben kellet nekilátni a két, egymástól gyökeresen eltérő funkciót befogadó épületegyüttes megtervezésének. 68 lakást, kereskedelmi egységeket és egy 350 gyerek befogadására képes általános iskolát kellett elhelyezniük a kb. 0,2 hektáros saroktelken. A helyszínt szerencsére már elég jól ismerték. A közelben valósult meg még 2015-ben a szintén általuk tervezett Hackney New School épülete és a stúdió irodáját is nem olyan messze, a Kingsland Road mentén találjuk. Ez azonban még nem feltétlenül magyarázza meg, hogy pontosan miként sikerült ebben a kifejezetten nehéz szituációban olyan épületet tervezniük, amelyen kényszeresség és a mesterkéltség alig érződik.

Külső
A tömegalakítás -és elrendezés logikus: a kisebb léptéket és könnyű vertikális átjárhatóságot kívánó iskola nagyobb alapterületen és kevesebb szinten helyezkedik el, míg a társasházi rész a magasba nyúlik. Utóbbi került a forgalmas út oldalára, így egyrészt védelmezi az iskolát a kellemetlen környezeti hatásoktól (zaj, szél, por, stb.), másrészt emblematikus jelként ágaskodik.

A monokróm anyaghasználat kiemeli az épület monumentalitását, egy nagy, egybefüggő tömbbé változtatva a két elkülönülő funkciót. Közelebb érve a választott anyagok minősége és a felületek textúrája feloldja ezt a monotonitást. A téglaburkolat, valamint az előregyártott műkő homlokzati elemek színe tökéletesen megegyezik. Utóbbiak erősen felületkezeltek, ami porózus hatást kelt; szinte mintha színezett parafalemezekbe lennének bebugyolálva. 

Homlokzati kialakításában már eltér egymástól a két épületrész. Az iskolai rész funkcionális és szerkezeti rendszere megjelenik az utcai homlokzatokon is, kiemelve önállóságát. Hasonlót tapasztalhatunk a torony esetében is, és bár természetesen a lakások ismétlődése kevesebb egyedi részletre ad lehetőséget, az összkép mégsem egy monoton lakótoronyra hasonlít. A torony különleges karakterét a két-két szintet átfogó homlokzati osztás, a monolitikis külső burokba belevésett mély loggiák, a kolonnádok, illetve az enyhén íves falszakaszok adják.

A két épületrész találkozásánál, kissé anyátlan helyzetben található az iskola bejárata. A perforált fém kapu a felületére rajzolt illusztrációval együtt sem nyújt hívogató látványt, inkább tűnik gazdasági bejáratnak. Annál inkább felemelő részlet az ablaktalan földszinti homlokzat teljes hosszában végigfutó, előregyártott pad, amelyre bárki letelepedhet, és az iskolanap végének közeledtével kényelmesebbé teszi a szülők várakozását.

Belső
Az iskola kapuján belépbe rögtön feltárul előttünk az épületrész szívét képező belső udvar. Balra az aula, jobbra a tanári szobák, szemben a földszinti tantermek. Körben fedett-nyitott függőfolyosókat látunk, innen közelíthetők meg az emeleti szobák. Ez utóbbi talán az épület legizgalmasabb részlete. A korlátozott területen a tervezők úgy tudtak az előírtaknál nagyobb méretű tantermeknek és az intézmény különleges tantervéhez szükséges zeneszobáknak és egyéb funkcióknak helyet biztosítani, hogy nem terveztek zárt, belső közlekedőket. Ennek köszönhetően a belső udvaron állva egy összetartó, átlátható belső világban érezhetjük magunkat, mintha egy apró kolostorudvarba csöppentünk volna. A belső homlokzatok alkalmazkodnak a funkcióhoz: a tégla fehérre vált, a folyosókat egyszerű, filigrán előtetők védelmezik. Az épület tetején tetőterasz található, amelyet kültéri órák tartására használnak, amelyek keretében a diákok a kertészkedésben, barkácsolásban és egyéb hasonló tevékenységekben próbálhatják ki magukat. Simon Henly, az iroda egyik vezető tervezője így mesél az iskola udvaráról:

Hadd emeljek ki még két részletet, amelyek jól mutatják a tervezők odafigyelését. A termek nagyméretű ablakainak síkja esetleges módon változik. A nyílászárók hol a 80cm vastag fal külső, hol annak belső síkján találhatók. Az ablakpárkány előbbi esetben a termekben, utóbbi esetben a külső térben válik változatosan használható kuckóvá és ülőfelületté. A termek ajtajai mellett pedig kisebb nyitható panelek vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy az órát tartó tanár a terem elhagyása nélkül is tudjon kommunikálni a külvilággal.

A lakótömb belső kialakítása sem teljesen szokványos. A tömb középpontjában, impozáns, nyolcszögű lépcső vezet fel a felsőbb szintekre. Az ezt körbefonó oldalfolyosókról közelíthetőek meg a lakások, szintenként 8 db. A külső kontúr egyenetlenségei néhol ferde falakat, és több eltérő alaprajzot eredményeznek, de a lakások elrendezése mind logikus és élhető. Talán meglepő, hogy a hálószobák nem egy belső közlekedőről, hanem közvetlenül a nappaliból nyílnak, de ez nagyobb szobaméreteket tesz lehetővé. A legfelső szinten nagy tetőterasszal rendelkező, kétszintes lakások és egy közös használatú kert kapott helyet, míg a földszinten zenestúdió és kereskedelmi funkciók számára kiadható terek találhatók.

Fordulat
Mindent összevetve tehát kiemelkedő épületegyüttes a Kigsland Road 333 és a Hackney New Primary School, azonban joggal merül fel a kérdés, hogy mégis hogyan lehetséges, hogy ez a magánpiacra szánt társasházi fejlesztés nyerte el idén a Neave Brown tiszteletére alapított, szociális lakásépítési projekteket elismerő díjat? 2017-ben, az engedélyezési tervek elfogadását követően nem sokkal úgy alakult, hogy a tömb mind a 68 lakását a Dolphin Living nevű, szociális lakhatással foglalkozó jótékonysági szervezet vásárolta meg, akik a lakások felét a piaci ár 80%-áért, másik felét a piaci áron értékesítik. A szervezet pár éven belül a New Era lakótelep lakóit szeretné itt ideiglenesen elszállásolni, akik azzal kerültek be a hírekbe még 2014-ben, hogy civil ellenállással el tudták tántorítani a telep akkori fejlesztőjét attól, hogy a bérleti díjakat duplájára emelje és kilakoltassa őket.

Ez persze önmagában inkább csak egy váratlan fordulat, mintsem az Angliát is súlytó lakhatási válság rendszerszintű megoldása. Bár az elmúlt években egyre több brit önkormányzat vállal aktív szerepet, aminek kiemelkedő példája a Stirling- és Neave Brown-díjjal is jutalmazott, norwich-i Goldsmith Street telep, az energia- és megélhetési válság ismét egyre sürgetőbbé teszi az állami szerepvállalást. Szerencsére a szigetországban már, ha lassan is, de a döntéshozók is kezdik felismerni ennek a jelentőségét.

Winkler Márk

¹ Az affordable, vagyis megfizethető lakhatás elég rugalmas fogalom. Mindössze azt jelenti, hogy a lakásokat a környék átlagos piaci árai alatt értékesítik, ami a Londoni ingatlanpiac helyzetéhez mérten a legtöbb esetben mindennek mondható, csak megfizethetőnek nem.