Helyek

Lakótelep-rehabilitáció

1/6

?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/6

Lakótelep-rehabilitáció
Helyek

Lakótelep-rehabilitáció

2005.10.03. 13:41

Cikkinfó

Szerzők:
Somlyódy Nóra
Szemerey Samu

Építészek, alkotók:
Riedel Miklós

A lakótelep-rehabilitációs állami támogatások korát éljük, ha már megszabadulni nem tudunk tőlük - röviden így jellemezhető ma a magyarországi lakótelepek helyzete, hivatalos szemszögből.

A lakótelep-rehabilitációs állami támogatások korát éljük, ha már megszabadulni nem tudunk tőlük - röviden így jellemezhető ma a magyarországi lakótelepek helyzete, hivatalos szemszögből. Az iparosított technológiával épült lakótelepek közmegítélése gyalázatos: egy friss felmérés szerint a 60-as, 70-es évek építészete, különös tekintettel a paneles építészetre az "igénytelen, rossz minőségű, unalmas és szürke" jelzőket érdemelte ki a lakosság körében. Annak ellenére van ez így, hogy a lakótelepek minősége még így is többnyire messze felülmúlja az lakópark címen újabban épülő lakónegyedek minőségét, nem is beszélve arról, hogy az utóbbiaknál közterekről gyakorlatilag nem is beszélhetünk, a várostól való kezelhetetlen elzárkózásukat nem is említve.

 

1/6

2/6


 

Mit tehetünk ma a lakótelepekért? Az állami támogatás keretei eddig az iparosított technológiával épült telepek fizikai (épületgépészeti stb.) állapotának javításáig terjedtek, s csak újabban bővült a keret a "közvetlen környezet korszerűsítésére" szánt, meglehetősen szűk mozgásteret biztosító forrással is. A probléma kormányzati kezelésmódja mindeddig alapvetően megfeledkezett annak a szférának a támogatásáról, amiben a lakótelepek a leggazdagabbak: zöldterületekben és közterekben. Talán nem is egészen véletlen, hogy sokszor éppen a lakótelepeken élők azok, akik kellemesnek találják ezeket a sajátos városrészeket, szemben mindenki mással, aki nem ilyen helyen lakik. A lakótelepek modernizmusig visszakövethető szociális programja minden jogos kritika ellenére néhány esetben lassan megvalósulni látszik az eltelő évtizedek alatt.

 

3/6

4/6


 

A lakótelep-problémával számos nyugat-európai város foglalkozik - természetesen ez mindenütt eltérő kontextusban került előtérbe, és így eltérő megoldási kísérletek születnek. Németországban a keleti városok lakótelepeinek radikális presztízscsökkenése és kiürülése okán sok helyen az épületektől való programszerű megszabadulás tűnt először járható útnak, ám idővel a koncepció a lakótelepek humanizálása, a kreatív megoldások felé fordult. A holland városépítészet is egyre intenzívebben fordul a kelet-európai lakótelepépítés stratégiái és gyakorlata felé, mert - az elkerülendő hibák feltárásán túl - számos esetben a szocialista lakótelepek sikeresebben működnek, mint a nyugat-európaiak.

Érdemes lenne ebből a figyelemből itthon is tanulni, és a szakmán kívül és belül egyaránt élő hamis kliséket félretéve megismerni a tömeges lakásépítés valós előnyeit, lehetőségeit és kiküszöbölendő hátrányait. Ugyanígy a szakma kulturális örökségéhez tartozik az a bámulatos mennyiségű és színvonalú innováció, fejlesztés, kutatás, amit a tömeges lakásépítésben - kényszerből vagy sem - résztvevő építészek kidolgoztak, még akkor is, ha ennek a java része papíron maradt. Az olyan lakótelepek esetében pedig, mint például az óbudai kísérleti lakótelep épületei, lassan potenciális műemlékekről is beszélhetünk.

 

5/6

6/6


 

Az epiteszforum.hu októberi témája néhány magyarországi és kelet-európai építészeti, táj- és városépítészeti beavatkozási lehetőséget mutat be, amelyek azonban hangsúlyozottan nem egyoldalúan építészeti szempontból közelítenek a problémához, hanem - a német szakirodalomban bevett kifejezést használva - a "városi kreativitás" potenciáljának kihasználásával fogalmazódtak meg. Ezek a kísérletek lokális megoldásokat keresnek, a helyi közösség igényeire és participációjára építenek, és egyszerű beavatkozásokkal kísérlik meg egy-egy lakótelepen az életminőséget emelni, a parlagon heverő köztereket átformálni és közösségi aktivitásokra alkalmassá tenni. Ebben a hónapban emellett foglalkozunk a lakótelep szociológiájával, építészettörténetével, és teszünk egy kitérőt Nyíregyháza lakótelepei felé is.

Riedel Miklós Márton, Somlyódy Nóra, Szemerey Samu

Fotó: sn., vm.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok

SZALÓC ÉS BORZOVA // Rejtett Kincsek

2023.03.31. 07:52
10

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

Nézőpontok

A SÉNYEI KEMENCE KÁPOLNA // Egy hely + Építészfórum

2023.03.24. 16:12
5

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk