Másodjára adták át az építészeti OSSKÁR-díjat

A díjat Osskó Judit Ybl-díjas, Príma Primissima díjas építész férjével, Tokár György Ybl-díjas, Príma díjas építésszel kettőjük nevének összekapcsolásával alapították, idén második alkalommal adtak át a Pesti Vigadóban. Az országos, nyílt és nyilvános pályázatot az Országos Főépítészi Kollégiummal közösen hirdették meg, építész tervezők Magyarország területén megépült és 2018. január 1. után átadott épülettel nevezhettek. 

Ahogy a kiírásban fogalmaztak: "Olyan új építészeti alkotásokat, együtteseket keresünk, amelyek illeszkednek a település, a táj szelleméhez, rendezik, és nem zaklatják tovább meglévő természeti és épített környezetünket. Olyan kiemelkedő színvonalú műveket szeretnénk díjazni, amelyekben a vezető szerepet a humánum, a harmónia és a minőség képviseli. A beküldött épületeket, együtteseket ezért tágabb környezetükkel együtt kívánjuk értékelni, hiszen a Díj odaítélésének legfontosabb szempontja, hogy az új létesítmény szerves része legyen az adott település táji és épített környezetének."

A Bíráló Bizottság elnöke Salamin Ferenc Ybl-díjas, Az Év Főépítésze-díjas építész, akadémikus, az OFK elnöke, tagjai Benczúr László Ybl-díjas, Príma Primissima-díjas, Csonka Pál díjas, Lovagkereszttel kitüntetett építész, Csernyus Lőrinc Ybl-díjas, Az Év Főépítésze-díjas építész, akadémikus, Hegedűs Péter Ybl-díjas, Pro Architectura-díjas építész, Dr. Meggyesi Tamás professzor emeritus, Ybl-díjas, Széchenyi-díjas építész, Osskó Judit Ybl és Príma-Primissima-díjas építész, a díj alapítója, valamint Patonai Dénes DLA professzor emeritus, Ybl-díjas, Csonka Pál-díjas építész.

A pályázatra idén áprilisban 22 pályamű érkezett be, a díj ünnepélyes átadására június 28-án 16 órakor került sor a Pesti Vigadóban. Bevezetőt mondott L. Balogh Krisztina, az OFK alelnöke, gondolatait a díjazott épületekről megosztotta Sulyok Miklós művészettörténész, az MMA levelező tagja, zárszót mondott Dr. Meggyesi Tamás, professzor emeritus. A díjakat Osskó Judit és Salamin Ferenc adták át.

A díjazott pályaművek és alkotóik

Református Templom és Közösségi Ház, Miskolc Avas-Dél: Magyari Éva és Pazár Béla építészek

Részlet a laudációból:

"A lakótelepi református közösségben fogalmazódott meg a templomépítés szándéka. A tervező építészek elemző és mélységeket kutató alkotói munkájának köszönhetően valósult meg a református gyülekezet hajléka. A templom a tíz emeletes beton kolosszusok között szabadon hagyott, gondozatlan Európa Liget északi végén, de még a panelházak között kapott területet. A tervezők a hely adottságaiból adódó kérdésekre egyetlen választ adhattak és ez úgy a templom külső, mint belső megjelenésében tükröződik. Az épület nem tud, és nem is akar a lakótömbök léptékéhez igazodni, avval ellentétben, az enyhén lejtő domboldal mikrokörnyezetébe simul bele.

Kézi erővel felfalazott tégla homlokzatokkal határolt téglatest jelenik meg, és a kis hajlású kontyolt tető fedése is vörös égetett kerámia. Az épülettől különálló, de fallal összekötött harangtorony nem nyúlik az épületnél magasabbra, hiszen a tízemeletes tömbök árnyékában értelmezhetetlen lenne a magasság növelése. A tervezők az épület identitására helyezték a hangsúlyt és tudatosan nem kívánták azt egyéb jelentéstartalommal felruházni. Az épület főbejárata sem a terület megközelítéséhez legközelebb eső nyugati homlokzaton kap helyet, hanem az oldalsó hosszhomlokzaton egy kétszintes nyílásbevágás jelzi.

Belépve az épületbe, a kétszintes előcsarnokból nyíló minden helyiség és a templomtér is azonos anyagok használatával mutatja meg magát. A falfelületek struktúráját a fehérre festett vakolatlan vázkerámia tégla elemei alkotják, a templomteret három oldalról befüggesztett karzat teszi egyedivé, s a fából készült szerkezetek és nyílászárók, a halszálkában rakott téglapadlók egyértelművé teszik a tervezői szándékot. Az épület egyszerű geometrikus formája anyagi megjelenésével elkülönül a házgyári épületektől, emberi léptékével válik vonzóvá, és az emberi kéz nyomát hordozva lesz hívogató."

Az épületet, melyet a zsűri "példaszerű, a reményt megújító megfogalmazásáért" jutalmazott, korábban az Építészfórumon is bemutattuk. 

Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Irodaépülete, Tarcal: Erhardt Gábor építész

Részlet a laudációból:

"A település régi főutcáján álló egykori Zeleméry-kúria műemlék épülete mellé került az új kutató irodaháza, és ez meghatározta telepítését és megjelenését is. A létrehozott T alaprajzú épület főhomlokzata a kúriával egy síkba került, az utcára érő szárnya pedig a szomszédos utcafrontos beépítések vonalába. Evvel a telepítéssel egy olyan új közteret hozott létre a két épület előtt, mely a meglévő fák organikus karéjával az épített és élő környezet harmóniáját teremtette meg, és amely azt az érzést kelti, mintha mindig ott lett volna, mintha egy szerves fejlődés következtében alakult volna ki. Ezt erősíti a tömegforma és a homlokzat tudatosan visszafogott kezelése is mely fegyelmezettségével kerül minden kivagyiságot.

A tervezéskor a megbízó határozott elvárása volt, hogy az épület hagyományos karakterű legyen, ne a mai trendeket kövesse, hanem a borvidék és a település történetiségét sugározza. A megvalósult épület teljesíti ezt, az utcai szárny követi az egytraktusos Tokaj-hegyaljai épülettípus léptékét, a terméskő, vakolat és cserép homlokzati megjelenését, és a klasszikus lyukarchitectúra megoldásait mutatja. A téralakítás szépsége mellett az építészeti megfogalmazás aktuális kérdéseket is felvet, a stiláris indíttatású illeszkedés, az architektonikus hasonulás napjaink építőművészeti diskurzusának állandó tárgyai.

A példamutató léptékű új köztér létrehozása megerősíti a díj egyik fő értékelési szempontját, mely az épület környezetébe integrálódását kiemelten fontosnak tartja. Ennek során egy természetes együttes jött létre, amely értékelésre méltó."

A zsűri az épületet "környezetbe integrálódó megfogalmazásáért" részesítette díjazásban.

Magyar Zene Háza, Budapest Városliget: M-Teampannon, Varga Bence építész, és 150 tervező – különdíj a magyar építészeknek

Részlet a laudációból:

"A japán építésziroda magyar társtervező partnere, az M-Teampannon Kft. építészei megértették és adaptálni tudták a városligeti parkba a távol-keleti tervezőnek a téralkotásról, az épület és a természeti környezet kapcsolatáról, a kint és a bent összeolvadásának sajátos viszonyáról vallott elképzeléseit. Az Ybl-díjas Noll Tamás vezette irodának, azon belül a projekt irányítójának, a japán irodával mindvégig szorosan együttműködő tervezőnek, Varga Bence építésznek kiemelkedő érdeme van abban, hogy Sou Fujimoto terve a megálmodott módon és minőségben megépült.

Ám azóta azt is tudjuk, hogy a japán gondolkodás és a sajátos elvárások óriási kihívás elé állították a projekt valamennyi magyar tervező partnerét, a több mint 30 hazai céget és azok mintegy 150 munkatársát. Utólag az is elmondható, hogy a japán építész terve határozottan megváltoztatta a magyar résztvevőkben az építészeti folyamatok, a kivitelezés minősége, a megvalósíthatatlannak vélt kihívások megvalósíthatósága, a partneri együttműködés korábban nem tapasztalt új minősége, és egy épület által előhívható büszkeség eddig nem tapasztalt élményét. 2022 tavaszától ez a büszkeség mindannyiunk számára átélhető, közös élménnyé vált. De kijelenthető az is, hogy a Városliget fái közé simuló, a természettel egybeolvadó, azzal harmóniában létező Magyar Zene Háza egyben a magyar építészettörténet fontos mérföldköve is lett."

A Magyar Zene Házáról közölt kritikai cikkünk itt olvasható. A különdíjat a bírálóbizottság "környezetébe illeszkedő megvalósítása okán" ítélte oda.