Közélet, hírek

Megépülhet a svábhegyi szanatórium köré tervezett lakópark

1/10

Kép forrása: Eötvös12, www.eotvos12.hu

?>
Kép forrása:  Eötvös12,  www.eotvos12.hu
?>
Kép forrása:  Eötvös12,  www.eotvos12.hu
?>
Kép forrása:  Eötvös12,  www.eotvos12.hu
?>
Kép forrása:  Eötvös12,  www.eotvos12.hu
?>
Kép forrása:  Eötvös12,  www.eotvos12.hu
?>
Kép forrása:  Eötvös12,  www.eotvos12.hu
?>
Kép forrása:  Eötvös12,  www.eotvos12.hu
?>
Kép forrása: mandadb.hu
?>
Kép forrása: Eötvös12, www.eotvos12.hu
?>
1/10

Kép forrása: Eötvös12, www.eotvos12.hu

Megépülhet a svábhegyi szanatórium köré tervezett lakópark
Közélet, hírek

Megépülhet a svábhegyi szanatórium köré tervezett lakópark

2020.08.28. 15:42

Cikkinfó

Szerzők:
Pleskovics Viola

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Tiba Építész Stúdió

Címkék:
felújítás, nagyberuházás, rehabilitáció

Vélemények:
1

Az ódon, hajdan szebb napokat látott üdülőhely köré tervezett 107 lakásos beruházás megkapta nyáron az építési engedélyt, melynek keretében a Jakab Dezső és Sós Aladár tervezte két világháború közötti emléket is felújítanák. 

Az épület 1927-ben nyitotta meg kapuit a gyógyulni vágyók előtt, a Filmhíradó archívumában a fürdő fénykorában készített kisfilmre is rábukkanhatunk. Az együttes kidolgozásában több építész is részt vett, de a főépületet Jakab Dezső és Sós Aladár dedikálta.

A világválság csődje után üdülőszállóként egy új befektetővel tudtak ismét életet lehelni az intézménybe, ekkor kapott megbízást Hajós Alfréd is egy kültéri fürdő megtervezésére. 1934-ben élte fénykorát a helyszín, melynek a trianoni békeszerződés után elvesztett magaslati üdülőhelyek miatt még inkább felértékelődött szerepe a hazai turizmusban. Az együttes később főként szanatóriumként működött, 1998-ig a SOTE III. számú belgyógyászati klinikája volt, de az új évezred óta csak üresen állt, a cour de honneur-ös előépületét benőtte a növényzet, de volt, hogy forgatási helyszínként használták, például Stanislaw Lem írásának magyar filmfeldolgozásában, az 1 című filmben bukkantak fel belsőterei.

Kép forrása: mandadb.hu
8/10
Kép forrása: mandadb.hu

Tavaly kerültek napvilágra a hírek, miszerint egy 107 lakásos parkot szeretnének itt építeni, miután a Semmelweis Egyetem 2010-es értékesítése után végül a E10 Project Kft-hez került a 35 000 négyzetméteres terület. Eötvös12 projektnéven már rátalálhatunk a beruházás saját honlapjára is, ahol láthatóak a látványtervek, metszetek és alaprajzok is. A fejelsztő a White Star Real Estate és a Cain International. A tervező a Tiba Építész Stúdió, akik a védett főépületet felújítják és benne közösségi tereket, valamint lakásokat fognak kialakítani, a hat különálló épületben pedig szintén luxuslakások lesznek. Két mélygarázsról esik szó, valamint a hat új villaépület beépítése ellenére új fák ültetését is ígérik a parkba. A látványtervek szerint a főépület megmaradt faburkolatait is felújítják, vagy rekonstruálják. Úgy tűnik, elbontják a régi patkó alakú építményt, de megtartják a gloriett-szerű struktúrát, a Hajós Alfréd tervezte kültéri medence nem látható az oldalon közölt látványterveken.

Kép forrása: Eötvös12, www.eotvos12.hu
9/10
Kép forrása: Eötvös12, www.eotvos12.hu

A tulajdonos áprilisban kezdett száraz fák kivágásába a területen, ezek után a környzetvédelmi hatóság környezeti hatástanulmány készítéséhez kötötte az építési engedély kiadását később. A Pest Megyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya aztán megváltoztatta az elsőfokú határozatot, és később egy ilyen vizsgálat megléte nem lett kötelező, olvashatjuk a Nem kell lakópark a Svábhegyre nevezetű közösségi oldalon. Budapest Főváros Kormányhivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya júniusban adta ki végül az építési engedélyt.

Frissítés a Tiba Építész Stúdió közlése alapján: 

A projekthez valójában készült részletes környezetvédelmi hatástanulmány 2019-ben, és az az akkor hatályos jogszabályok értelmében Előzetes Vizsgálati Dokumentáció (EVD) formájában be is lett adva a Pest Megyei Kormányhivatal, Érdi Járási Hivatalába (az építési engedély benyújtását megelőzően). A hivatal a beadványt először elutasította, később a másodfokú hatóság megadta az engedélyt. Az elhúzódó eljárásban később megváltozott a jogszabályi környezet, ugyanis 2020.01.01-től a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30) Korm. rendelet alapján a tárgyi projekt nagysága alapján már nem lett kötelező EVD beadása ehhez a projekthez.

Az építési engedélyezési eljárásnak kötelező része egy mindenre kiterjedő, nagyon részletes környezeti hatástanulmány, amelyet még a jogszabályban előírt kötelezettségen túl, a kerületi tervtanács kérésére egyéb, például közlekedés- és forgalomtechnikai, akusztikai mérésekkel és hatástanulmányokkal is kiegészítettek a tervezők.

Vélemények (1)
zolilepetit
2020.08.28.
21:19

Elnézve a látványterveket, a régi szanatórium ékessége nem kerül helyreállításra: az utolsó szintek díszei - központi rész tető díszei, manzárt jellegű legfelső emeleti lezárása örökre elveszik. A mostanság használatos modernitás jelszavával válik jellegtelenné az épület.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk