| CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Megjelent a Magyar Rádió egykori épületeinek bontásáról szóló közbeszerzési felhívás

1/1

Forrás: Google Street View

Hirdetés
?>
Forrás: Google Street View
1/1

Forrás: Google Street View

Megjelent a Magyar Rádió egykori épületeinek bontásáról szóló közbeszerzési felhívás
Közélet, hírek

Megjelent a Magyar Rádió egykori épületeinek bontásáról szóló közbeszerzési felhívás

2023.11.06. 13:30

A tervezett Pázmány Campus területén nyolc épület teljes vagy részleges bontásáról szól a felhívás. A jelenlegi információk szerint 200 milliárdból megvalósuló józsefvárosi campusfejlesztés 2027 őszére készülhet el. 

A Nemzeti Múzeum mögötti Múzeum utca – Pollack Mihály tér – Bródy Sándor utca – Szentkirályi utca által határolt, a Magyar Rádió korábbi épületeit tartalmazó tömbben valósul meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagyszabású józsefvárosi campusfejlesztésének egyik eleme, az állami finanszírozású Pázmány Campus beruházás, amelyet az egyetem saját forrásából irányított, úgynevezett Bródy-projekt, a Bródy Sándor utca 15. szám alatti műemléki épület („Kéményseprő ház"), illetve a Szentkirályi utca 26. szám alatti épület (a korábbi Nemzeti Tornacsarnok) átalakítása, felújítása kísér. A terület 2020 márciusában került a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonába a piliscsabai, Makovecz Imre által tervezett épületegyüttesért cserébe.

Az új campus kialakításának egyik legtöbb vitát kiváltó eleme – a jelentős környezetterheléssel járó építkezés mellett - a Rádió egykori épületeinek, különösen a legendás stúdióinak, kiváltképpen a 6-os stúdiójának elbontása – ezekre a munkálatokra a napokban jelent meg az Építési és Közlekedési Minisztérium felhívása a Közbeszerzési Értesítőben – számolt be róla a Józsefvárosi Újság. A fentebb említett tömbben összesen nyolc épület teljes vagy részleges elbontását említi a felhívás. Összesen 32 600 négyzetméter bontásáról van szó, ami 37 500 köbméter törmelék keletkezésével jár majd. A dokumentum szerint a nyolc épület a következő:

  • B/1 épület: Az egykor a Magyar Rádió irodaházaként funkcionáló épület H alaprajzú, 5 emeletes, lapostetős, 1966 és 1969 között épült. Alapterülete cca. 8400 m2.
  • D/1 épület: A Bródy Sándor 5-7. szám alatt található épület egykor a Magyar Rádió épülete volt. A két épületrészből álló építmény 3 emeletes, U-alakú, zártsorúan kapcsolódik egymáshoz és a szomszédjaihoz, alapterülete cca. 1 800 m2. Tetőszerkezete cserépfedésű, a kiugró részek korcolt fémlemez fedést kaptak. Az utcai homlokzat és az utcai traktus nem bontható.
  • D/2 épület: A Festetics-palota szomszédságában álló épület egykor a Magyar Rádió Archívumának adott otthont. Pince, földszint és 4 emelet magaságú, alapterülete cca. 6 500 m2.
  • D/3 épület: A rádióstúdiókat magában foglaló úgynevezett Stúdió Palota fölszint+2 emelet magas, historizáló stílusú, magastetős, cserépfedésű épület, melyhez egy 4 emeletes, újabb építésű lapostetős épületszárny csatlakozik. Alapterülete cca. 4200 m2. A D/3-as épület eredetileg különálló volt, azonban később egy átvezető szárnnyal hozzákapcsolták a D/1-es épület keleti szárnyához. Az épület előtt található a bejárati előtérként funkcionáló homorú tetejű, fém szerkezetű Pagoda épület.
  • D/5 épület: A Szentkirályi utcán hátra húzva, zártsorúan beépített, ötemeletes lakóház. Korcolt fémlemez fedésű manzárdtetős, mely 1933-ban épült. Alapterülete cca. 2600 m2.
  • D/4-6 épület: A Szentkirályi utcán található épület, közvetlenül a D/5 és a D/7 épületek által zártsorúan közrefogva. Alapterülete cca. 3300 m2. Pinceszintje a környező épületekkel megosztott, felette földszint és négy emelet + tetőtér helyezkedik el. Alacsony hajlásszögű, korcolt fémlemez fedésű nyeregtető fedi. Az utcafronton lévő D/6-os épület egybeépült a D/4-es nevű egyszintes, lapostetős stúdióépülettel.
  • D/7 épület: A Szentkirályi utcán található, zártsorúan beépített, eredetileg lakóházként funkcionáló épület 1929-ben épült. Alapterülete cca. 4000 m2. Fedése pala héjazatú nyeregtető. A pince és földszint felett 5 emelet található.
  • D/8 épület: A telek belső udvarán elhelyezkedő épület jellemzően raktár- és kiszolgáló funkciót lát el, alapterülete cca. 1800 m2. A magasabb épület a pincén kívül földszinti és két emeleti szinttel rendelkezik, melyben gépházak, irodák és raktárak helyezkednek el. Magastetős fedése korcolt fémlemezzel borított. Mellette található a fűrészfogas alaprajzi tagolású földszintes, lapostetős szárny, melyben mára leginkább lomtárnak használt egykori garázsok és irodák helyezkednek el. Az épület alatt a szomszédos épületekkel összefüggő pincerendszer található.

A felhívásra december 7-ig lehet jelentkezni. 

A Pázmány Campus tervezésére 2021 nyarán írták ki a pályázatot, amelyet a Közti-Hamburg konzorciuma nyert (vezető tervezők: Tima Zoltán és Kruppa Gábor). A győztes pályaművet az Építészfórum is bemutatta.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján 200 milliárd forintból megvalósuló beruházás, amelynek része az Esterházy- és a Károlyi-palota felújítása is, 2027 őszére készülhet el. A campusfejlesztés ötlete nem aratott osztatlan sikert, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) szerint a területen parkosításra, a túlépítés megszüntetésére, valamint a megtartandó épületek meglévő adottságait kihasználó funkciókkal történő megtöltésére lenne szükség, álláspontuk nyomatékosítására aláírásgyűjtést is indítottak (ez jelenleg valamivel több mint 4 ezer aláírásnál jár). Továbbá közösségi ötletpályázatot írtak ki a Magyar Rádió korábbi ingatlanjainak hasznosítására, amelyre október 30-ig várták a pályaműveket. Október 20-án a Józsefvárosi Újság szervezésében közéleti vitaestre is sor került a témában. Az eseményen jelen volt Erő Zoltán, Budapest főépítésze, Márkus Ferenc a CaPE részéről, valamint Rádai Dániel városfejlesztésért felelős józsefvárosi alpolgármester, az egyetem és a minisztérium oldaláról viszont a meghívás ellenére nem érkeztek vitázók. 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.