Történelmi lehetőség kínálkozik Budapest központjának zöldítésére a Civilek a Palotanegyedért Egyesület szerint

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) állásfoglalása szerint a város központjának zöldítésére lenne lehetőség most, hogy a Magyar Rádió kiköltözött a Palotanegyedből. Úgy gondolják, hogy a területen parkosításra, a túlépítés megszüntetésére, valamint a megtartandó épületek meglévő adottságait kihasználó funkciókkal történő megtöltésére lenne szükség.

2020 márciusában jelent meg a törvényjavaslat, amelyből kiderült, hogy a kormány a Palotanegyed számos épületét, köztük a Magyar Rádió épületeit a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek (PPKE) ajándékozza a piliscsabai, Makovecz Imre által tervezett épületegyüttesért cserébe. A tervek szerint az oktatási intézmény a piliscsabai campust elhagyva a Nemzeti Múzeum mögé költözik. 

A Nemzeti Múzeum mögötti Múzeum utca – Pollack Mihály tér – Bródy Sándor utca – Szentkirályi utca által határolt tömbben létesítendő, új  campusra tervpályázatot írtak ki, amelynek eredményét 2021. november 11-én hirdették ki. A pályázatot a Közti-Hamburg konzorciuma nyerte, a látványtervek az Építészfórum korábbi cikkében megtekinthetők. Az állami finanszírozású Pázmány Campus projektet az Egyetem által saját forrásból irányított, úgynevezett Bródy projekt kíséri, amit a 2023 januári értesülések szerint financiális okok miatt az eredeti elképzelésekhez képest módosított program szerint terveznek. A korábban a Magyar Rádió használta egyes épületek elbontásával is járó Pázmány Campus projekt nem aratott osztatlan sikert, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) például petíciót indított a Magyar Rádió 6-os stúdiójának megmentéséért. Az Egyesület nemrégiben egy vitaindító koncepciót is készített a területre, állásfoglalásukat az alábbiakban közöljük: 

Történelmi lehetőség Budapest központjának zöldítésére
a Magyar Rádió korábbi területein a 8. kerületi Palotanegyedben
/Perényi László, építészmérnök, CaPE elnök/
/Márkus Ferenc, építőmérnök/

A városi zöldfelületek fontossága, a városi hőszigetek problémája ma már nem csak szakmai körökben, de szinte mindenki számára ismert tény. A magasabb zöldfelületi arány kedvezőbb klimatikus viszonyokat teremt, szűri a levegőt, javítja az emberek fizikai és pszichés közérzetét. Parkok kialakításával elérhető, hogy mind többen válasszák otthonuknak a belvárost, így lényegesen csökkentve az ingázó forgalmat is.

Kivételes lehetőség adódik Budapest zöld fejlesztésére azáltal, hogy a Magyar Rádió (MR) 2014-es kiköltözésével a Palotanegyedben egy jelentős kiterjedésű, központi elhelyezkedésű területnek lehet új funkciót találni. Olyan területnek, ahol a történelmi palotaépületek között korábban palotakertek zöldelltek. A 20. század második felében a MR növekvő területigényei miatt egyre több épület nőtt ki a korábbi zöld helyén, a nem beépített részek parkoló céljára lettek leburkolva. Más dolgunk talán nincs is most, mint a túlépítést megszüntetni, feltörni az aszfaltot és betont és parkosítani, valamint célszerű, a meglévő adottságokat kihasználó funkciókkal megtölteni a megtartandó épületeket.

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) és néhány további elkötelezett építész és mérnök egy vitaindító koncepciót készített a területre, melyet az alábbiakban röviden ismertetünk és invitáljuk a szakmát és a döntéshozókat az ötleteik, gondolataik megosztására.

Egy 2016-os kormányhatározat az ingatlanokat a szomszédos Magyar Nemzeti Múzeumhoz rendelte [1], azonban ez a tranzakció és a kapcsolódó fejlesztések nem történtek meg, hanem egy 2020-as kormányrendelettel az értékes ingatlanállomány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) tulajdonába került [2]. A meglévő épületek oktatási célú hasznosítása üdvözlendő, azonban a jelenlegi tervek nem a meglévő adottságokhoz igazodnak, hanem jelentős bontásokat követően új épületekkel számolnak. Több szakmai és civil szervezet is szót emelt a védendő történeti, technikatörténeti épületek megóvása érdekében [3], ezek a vélemények egyelőre csak érintőlegesen lettek figyelembe véve a tervezés során. Az építészeti és történeti értékek megítélése sok esetben szubjektív dolog, ezekben a kérdésekben fontos volna szakmai konszenzusra törekedni, valamint társadalmi egyeztetés során felmérni a közösségi igényeket. Jelen írás sokkal inkább az objektívebben mérhető fenntarthatósági kérdéskörrel kíván foglalkozni.

2023. márciusában került nyilvánosságra Lázár János miniszter új beruházási és építési kerettörvényt meghatározó 12 alapelve [4], melyek valóban 21. századi szemléletet képviselnek. Ezek közül az alábbiakat emelném ki:
“2) A szükséges minimum elve: a tervezési és építési folyamatnak minden esetben a valós
igények és a jelen állapot felmérésével kell kezdődnie, el kell kerülni a felesleges építési és
bontási tevékenységeket.
[...]
7) Az emberi életminőség, valamint az anyagi javak védelmének elve: az építési folyamat
minden résztvevője, valamennyi hatóság, valamint az építmény tulajdonosa és használója úgy
köteles a tevékenységét végezni és az építményeket használni, hogy annak során szem előtt
tartja mind a saját, mind mások – ideértve a jövőbeli tulajdonosok és használók – életének,
egészségének, valamint anyagi javainak védelmét."

A CaPE alább ismertetett javaslata fenti alapelvek szerint törekszik rá, hogy a PPKE fejlesztési igényeire is a lehetőségekhez képest kielégítő választ adjon, azonban ennek a célkitűzésnek nem rendeli alá a városlakók mostani és elkövetkező generációinak érdekeit. Javaslatunk racionális költségráfordítással, jól ütemezhetően, viszonylag rövid átfutási idővel valósítható meg, végre megnyugtatóan rendezve ennek az értékes területnek a sorsát, ami sajnos jó évtizede nagyrészt parlagon hever, állapota romlik és értékteremtés helyett költséget emészt.

A CaPE javaslata

• Csak azt bontani, amit valóban indokolt. Az archívum épülete (4) szerkezeti adottságai miatt nehezen hasznosítható más funkcióra célszerűen. Elbontása indokolt lehet. Meglátásunk szerint a többi épület (eltekintve néhány kisebb “mellétákolt" épülettől) újraértelmezhető, hasznosítható. Egy ilyen sűrűn beépített és lakott környezetben a nagyobb bontási munkák már önmagukban aránytalan környezeti terhelést (zaj- és porszennyezést, valamint teherforgalmat) okoznának.
• Kabáthoz a gombot. A megtartandó épületek adottságaihoz illeszkedő funkciókatbeköltöztetni az épületekbe. A korábban és jelenleg is stúdióként (6) használt épületekmegőrizhetik funkciójukat, ráncfelvarrással hatékonyságuk, kapacitásuk javítható.
• Parkosítás, ahol csak lehet. A parkolókká alakított részeken a burkolatok felbontásávalés az elbontandó épületek helyén is parkokat javasolt kialakítani. Soha ilyen lehetőség nem adódik a város életében még egyszer központi zöld területek kialakítására.
• Azokat a funkciókat, amikre a PPKE-nek még szüksége van, de az MR-területen nemférnek el, néhány saroknyi távolságon belül, állami tulajdonban lévő, kihasználatlan épületekbe lehet elhelyezni.

Egy ekkora léptékű és ilyen központi fekvésű terület funkcióváltása összetett városfejlesztési kérdés, melynek hatása generációkon át meghatározza a város működését. Történelmi lehetőség adódik Budapest számára, hogy zöldfelületet alakítson ki a város belsejében. Élünk a lehetőséggel vagy elszalasztjuk?

[1] https://magyarepitok.hu/mi-epul/2016/07/a-nemzeti-muzeum-hasznositja-a-magyar-radio-
volt-epuleteit
[2] https://hvg.hu/gazdasag/20200305_A_katolikus_egyeteme_lesz_a_Magyar_Radio_egykori_epu
lettombje 
[3] https://epiteszforum.hu/utolso-seta-korkep-a-magyar-radio-legendas-epuleteirol?fbclid=IwAR1HCWvaX2-Pa3SVGPhCnS2HYjpMDWNZssK6sl9XSeNKQdG9R6_vtegzOMo
[4] https://www.portfolio.hu/ingatlan/20230306/itt-van-lazar-janos-12-pontja-gyokeres-valtozasokat-
hoz-az-uj-epiteszeti-torveny-601068