Közélet, hírek

Módosították az építésügyi, örökségvédelmi és vagyongazdálkodási kormányrendeleteket

1/1

Lázár János és stábja, forrás: bék.hu

Hirdetés
?>
Lázár János és stábja, forrás: bék.hu
1/1

Lázár János és stábja, forrás: bék.hu

Módosították az építésügyi, örökségvédelmi és vagyongazdálkodási kormányrendeleteket
Közélet, hírek

Módosították az építésügyi, örökségvédelmi és vagyongazdálkodási kormányrendeleteket

2022.08.17. 16:35

A kedd esti Magyar Közlönyben megjelentek szerint jelentősen változik az Építési és Beruházási Minisztérium alá tartozó, az állami főépítész vezette Országos Építészeti Tervtanács hatásköre, amely gyakorlatilag vétójogot kap.

A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 9. § az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályairól szól, melyeknek lényege, hogy az Országos Építészeti Tervtanács dönt a nagy- és a kiemelt beruházási dokumentációk mint előtanulmányok, építészeti és műszaki tervek szakmai megalapozottságáról:

A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az Országos Építészeti Tervtanács véleményezi)
"g) az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény szerinti állami magasépítési beruházás esetében az építészeti-műszaki dokumentációt."

A 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az Országos Építészeti Tervtanács véleményezi
a) az 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület és
b) az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület építészeti-műszaki dokumentációját."

A 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 9. § (6a) bekezdésében az „e) és f) pontja" szövegrész helyébe az „e)–g) pontja" szöveg lép.

Tehát a fentebb idézett első jogszabályban meghatározott ponttal egészül ki.

Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításai közül a következő releváns, mely intézkedés mentesíti a honvédelmi (továbbá az ehhez kapcsolódó állományok/szervezetek ), katonai, valamint a terrorizmust elhárító szervek adatszolgáltatási kötelezettségét:

Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A központi költségvetési szervek (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 1. pontja szerinti minősített adatok körére, továbbá a honvédelmi, katonai, valamint a terrorizmust elhárító szerv által kezelt, használt nemzetbiztonsági célú, illetve
rendeltetésű ingatlanokra vonatkozó adatok körére.
(4) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 13. pontja szerinti honvédelmi szervezetek személyi állományának és szervezetének elhelyezésére rendelt ingatlanok tekintetében az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag az ingatlan helyrajzi számára terjed ki."

Mindez a rendelet kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. 

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a következőképp módosul, melynek lényege, hogy a fentebb említett hatóságnak a most életbe lépett módosítások alá tartozó beruházásokat joga van elutasítani:

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdése a következő c)–e) ponttal egészül ki:
(Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység)
„c) az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény szerinti állami magasépítési beruházás (a továbbiakban: állami magasépítési beruházás) megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta,
d) 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta, vagy
e) egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta."

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdése a következő c)–e) ponttal egészül ki:
(Az építésügyi hatóság az elvi építési keretengedélyt nem adja meg, ha a tervezett építési tevékenység)
„c) állami magasépítési beruházás megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta,
d) 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta, vagy
e) egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta."

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) az engedélyezést a kiemelt településképi vélemény nem javasolta, vagy
b) állami magasépítési beruházás valósult meg, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta."

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá eső új és nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületre vonatkozó kérelem esetén azt a feltételt, hogy 2022. június 30-ig az épületnek rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban kell lennie, valamint az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyével vagy tudomásul vételével kell rendelkeznie, meghosszabították 2024-re:

a) 19. § (4) bekezdés i) pontjában, valamint 77/E. § (1) bekezdésében a „2022" szövegrész helyébe a „2024" szöveg lép.

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása is a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigénnyel kapcsolatos előírások alkalmazásának kezdeti dátumát módosítja 2022-ről 2024-re:

A 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 7/D. § (1) bekezdésében a „2022" szövegrész helyébe a „2024" szöveg lép.

A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet módosítása ugyanazokat tartalmazza, mint a fent említett módosítások, az Országos Építészeti Tervtanács döntési és vétójogát, és a folyamatban levő ügyekre való alkalmazást határozza meg az örökségvédelemmel kapcsolatos beruházások kapcsán:

6. § (1) A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 66. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Az örökségvédelmi hatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett tevékenység az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény szerinti állami magasépítési beruházás (a továbbiakban: állami magasépítési beruházás) megvalósítására irányul, és azt az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta."


A 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 73. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a tervezett tevékenység állami magasépítési beruházás megvalósítására irányul, az összevont eljárás elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszának megindításához igazolni kell, hogy az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre ajánlotta."

A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet módosítása az illetékes miniszert jelöli ki, hogy az előbb említett folyamatokról döntsön, illetve kikérhesse a köszponti építészeti-műszaki tervtanács véleményét:

A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény szerinti állami magasépítési beruházás (a továbbiakban: állami magasépítési beruházás), valamint a 41. § szerinti építési beruházások (a továbbiakban együtt: építési beruházás) vázlatterveinek, építészeti-műszaki, illetve kivitelezési dokumentációnak országkép- és településkép-védelmi szempontú előzetes véleményezésére (a továbbiakban: előzetes településképi vélemény kialakítása) a minisztert jelöli ki.


A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 40. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A miniszter az előzetes településképi véleménye kialakítása során szakértőként bevonhatja a központi építészeti-műszaki tervtanácsot."

A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés a) pontjában az „a helyi önkormányzat" szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzat állami magasépítési beruházásnak nem minősülő" szöveg lép.

A rendelkezések egy ponttal egészülnek ki, ami mindre érvényes, ami a folyamatban lévő beruházásokra, építkezésekre is érvényesít minden határozatot, továbbá a jelzett határozat kivételével mind mától érvényes.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk