Épületek/Örökség

Palota a vár alatt – Padányi Biró Márton egykori rezidenciájának felújítása

1/31

E-E metszet, Tervező: Wéber Építésziroda, A további alaprajzokat és metszeteket a mellékletekben találják.

?>
E-E metszet, Tervező: Wéber Építésziroda, A további alaprajzokat és metszeteket a mellékletekben találják.
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
?>
A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
1/31

E-E metszet, Tervező: Wéber Építésziroda, A további alaprajzokat és metszeteket a mellékletekben találják.

Palota a vár alatt – Padányi Biró Márton egykori rezidenciájának felújítása
Épületek/Örökség

Palota a vár alatt – Padányi Biró Márton egykori rezidenciájának felújítása

2021.11.19. 08:04

Projektinfó

A sümegi Püspöki Palota fejlesztése a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében

URL:
Wéber Építésziroda

Stáblista

Megbízó: 
Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram – Virág Zsolt miniszteri biztos
NÖF Nemzeti örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. – Glázer Tamás ügyvezető igazgató

Építészeti tervezés: TSPC Hungary Kft.
Felelős építésztervező: Wéber Építésziroda Kft.
Vezető tervező: Wéber József
Építészek: Balog Mária, Czomba Fruzsina, Kóris János Dániel, Nagy Orsolya, Pusztai Lilla
Belsőépítészet: Duplan Kft. - Pelényi Margit
Tájépítészet: Szabadics Anita, Klagyvik Márta - NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
Tartószerkezetek: Vándor András
Épületgépészeti tervezés: Pál Gábor
Villamosság: Csányi István
Közművek: Szemes Tamás
Tűzvédelem: Venczel Sándor
Rehabilitációs szakmérnök: Ruttkay-Miklián Ágota

Kutatások
Falkutatás, régészet, kertrégészet, építéstörténeti kutatás: Fülöp András, Héczey-Markó Ágnes, Jankovics Norbert, Koppány András, Simon Anna
Falképek kutatása: Nagy Veronika, Gaylhoffer-Kovács Gábor
Műemléki értékleltár: Balázsik Tamás
Előzetes Régészeti Dokumentáció: Eszes Adrienn, nagy László, Tokai Mária Zita

Restaurátori kutatás: 
Fa: Bottyán Anikó, Pák András, Szalay György
Fém: Nagy Melinda
Festő: Lovas Franciska, Méreyné Bán Beatrix, Nagy Éva
Kő: Káldi Richárd, Zahora András
Műmárvány: Seres András
Stukkó: Káldi Richárd
Kerttörténeti kutatás: Klagyvik Mária

Restaurátorok
Fa: Pák András, Szalay György
Fém: Szalóczi Gábor Péter
Festő: Győri Lajos
Kályha: Szebényi Judit, Soós László
Kő: Osgyányi Vilmos
Műmárvány, stukkó: Takácsné Szabó Marianne, Takács Zoltán, Szabó Kálmán

Projektmenedzser: Szabó Zoltán, Pozsonyi Ákos, Lukács Bettina
Projektvégrehajtásért felelős igazgató: Borsody Kinga
Projektvégrehajtásért felelős főosztályvezető: Vágó Margit
Projektvégrehajtásért felelős osztályvezető: Hubert Tamás
Műszaki menedzser: Darabos Kornél
Projektasszisztencia: Zsille Éva
Létesítményvezető: Szokoliné Kocsis Mária
Műtárgybeszerzés: Fehér Nóra
Műtárgykölcsönzés: Palastiné Simonffy Krisztina, D. Barabás Mária, Szabados Katalin, Fitos Gábor
Műtárgy restaurálás felügyelete: Sztojanovits Márton, Tuzson Eszter

Kivitelezés projektvezetője: Kovács Róbert
Építésvezető: Gondor Tamás, Szabó István
Műemléki-felügyelő: Bódis Péter, Hoffmann László
Műszaki ellenőr: Bán Róbert

Kiállítás kurátora: Nagy Veronika, Gaylhoffer-Kovács Gábor
Múzeumpedagógiai szakértő: Joó Emese, Nagy Piroska
Kiállítási arculat: Mihalkov György
Kiállítás grafikai tervezése: Pazirik Kft. 
 

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

November elején nyílt meg a nagyközönség előtt újra a sümegi püspöki palota és új kiállítása. A szintén felújítás alatt álló sümegi vár alatt elterülő emlék a Nemzeti Kastélyprogram keretében kapott új funkciót. Felújítása a Wéber Építésziroda tervezésében és a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. lebonyolításával valósulhatott meg. Székely Márton építész kritikája a műemléki beruházásról.

A Nemzeti Kastélyprogram legújabb helyszíne kicsit kilóg abból a sorból, amit az érdeklődő közönség által már jól ismert felújítássorozat eddigi elemei kijelöltek. Nevének ismerete nélkül a palotát ránézésre bármely magyar főnemesi család Balaton-felvidéki vadászkastélyának is hihetnénk, mely pittoreszk fekvésével együtt egy megkapóan bájos provinciális barokk rezidencia tulajdonképpen. Az épület gondolata azonban nem egy gróf vagy báró elméjéből pattant ki, hanem Padányi Biró Márton veszprémi püspöktől, a magyarországi ellenreformáció karizmatikus alakjától. Egyházi múltja még a gyakorlott kastélylátogatók számára is egyéni színezetet ad az NKVP frissen megnyitott helyszínének.

E-E metszet, Tervező: Wéber Építésziroda, A további alaprajzokat és metszeteket a mellékletekben találják.
1/31
E-E metszet, Tervező: Wéber Építésziroda, A további alaprajzokat és metszeteket a mellékletekben találják.

A vár dombjának tövében, a polgári város magjának szélén emelkedik az egyemeletes barokk palota, amely azonban tipológiai szempontból kastély, és amely jórészt 18. századi képét mutatja ma is. Bár déli szárnyának alapját egy 17. századi késő reneszánsz kúria nyújtja, a kompozíció nagy része a híres püspök által patronált építkezés során született. A palota megszületését a török kiűzése utáni magyar történelmi viszonyok indukálták.

Padányi püspök igazi harcos katolikus volt. Egyházmegyéjét továbbra is Sümegről kívánta irányítani, amely város Veszprém 1552-es török általi elfoglalása után vált a püspökség székhelyévé. Először szimbolikus helyszínválasztással élve, a várban akart új rezidenciát építeni, de erre vonatkozóan Mária Terézia királynő engedélye egyre késett, így inkább a várdomb lábánál álló kisebb kúria bővítése mellett döntött. Az építkezést 1748 és 1755 között végezték el. A belső udvart négy szárnnyal körülölelő emeletes épület a déli oldalán egy kiugró középrizalitot kapott, hogy magába foglalja az egyházfejedelmi háztartás minden szükséges kiszolgáló és reprezentációs terét. Lakosztály, vendégszobák, fogadótermek, kápolna és könyvtár is létesült Padányi új palotájában. Az emeleti termek mennyezetét pazar stukkók borították, illetve fali- és mennyezeti díszítőfestés is emelte a rangosabb terek fényét. Stukkómárvány (scagliola) is megjelent az épületben, ez ékíti a kápolna falait, a könyvtár mennyezetét, melyről maga a püspök alakja is letekint ránk.

A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
12/31
A sümegi püspöki palota felújítása, Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila

Az építtető azonban nem sokáig élvezhette palotája kényelmét, örök nyugalomra ugyanis 1762-ben tért. Utóda felépíttette a veszprémi püspöki palotát, melynek 1775-ös elkészülte után a sümegi épületet már csak nyaralónak használták. Eötvös Károly 1875-ös látogatása során elhagyatott állapotokról, barlang érzésről és dohszagról tett említést. A 19. század folyamán átalakításokat végeztek az architektúrán, lebontották a saroktornyok hagymasisakjait, belül pedig a kor változó divatja szerint új díszítőfestések készültek az eredeti barokk dekorációt eltakarva. A könyvtár kötetei a század végén Veszprémbe kerültek, berendezése pedig (a pazar furnérozott barokk könyvszekrények) 1913-ban az Iparművészeti Múzeumba – ahol ma is az állandó kiállítás részei, méghozzá a sümegi terem mennyezetének másolatával együtt bemutatva.

A második világháború utáni hónapokban az ország valamennyi hasonló építményét sújtó fosztogatás áldozata lett e ház is, eredeti ingóságaiból csak néhány darab menekült meg. 1947-től államosítva szolgált különféle világi intézmények helyszínéül: volt kollégium, iskola és technikum is. Ennek megfelelően a reprezentatív belsőkre ártalmas átalakítások és térhasználat következett évtizedekig.

A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
28/31
A sümegi püspöki palota felújítása, Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila

A hosszú ideje üresen álló püspöki palota újjászületése az örökségvédelem koordinálásával először a tető és a homlokzatok felújításával kezdődött, ezt követte a 2018-ben elinduló teljes rehabilitáció, mely most ért véget. A leromlott állapotokat a súlyos elavultság tetézte, például nem volt központi fűtés, így a teljes gépészeti ellátórendszert újonnan kellett kialakítani. Több helyen gombafertőzés támadta meg az épület szerkezeteit, valamint kezelni kellett a vizesedéseket, statikai problémákat is. De a technikai korszerűsítés mellett legalább olyan összetett feladatot jelentett az épület homályba merült múltjának mai korhoz szóló megidézése is. A felújítás generáltervezési feladataiért a TSPC felelt, az épületfelújítást a Wéber Építésziroda jegyezte.

A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
24/31
A sümegi püspöki palota felújítása, Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila

Míg egy hagyományos értelemben vett kastély nem más, mint uradalmi központ és egy nyilvános társasági életet is élő család lakóhelye, addig egy egyházi megbízó palotája szakrálisabb légkörű, mégis fényűző háztartásnak adott otthont. A francia forradalom kora előtti katolikus egyházban a magas rangú tisztséggel magától értetődően járt együtt világi hatalom is – a veszprémi püspökséggel történetesen a Veszprém vármegyei főispánság. Ennek a sok századig meghatározó társadalmi berendezkedésnek őrzi hű lenyomatát barokk köntösben a sümegi palota.

A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
15/31
A sümegi püspöki palota felújítása, Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila

Külseje gondos felújítás eredményeképp, az autentikus színek és formák helyreállításával méltó dísze Sümeg városképének, esti kivilágításban – különösképp a mögötte emelkedő várral – fölöttébb megkapó, mondhatni hívogató. S ha a látogató be is tér, akkor egy igen komplex kiállítást tekinthet meg, mely kiváló arányérzékkel vegyíti a rekonstruált barokk és a kortárs építészetet, illetve az installációkat, interaktív kiállítási elemeket. Az efféle – egykor becses, de a történelem viharaiban kisemmizett – épületek megtöltése autentikus tartalommal mindig nehéz feladat, szinte művészet. Pusztán a kevés fennmaradt eredeti töredékből kibontani azt a képet, amit a látogatók számára szeretne közvetíteni a múzeum, mindig egy visszatérő kérdés.

"Itt a feltárt díszítőfestések különböző periódusai harmonikusan megférnek egymással, a festőrestaurátor Győri Lajos csapata érzékenyen teremtett olyan világot, ahol a fürkésző szem kiválogathatja a különböző korokból itt maradt eredeti részleteket, miközben az összkép egységes hatást kelt a termekbe belépve."

A Sala Terrenában pont annyit festettek hozzá a feltárt barokk töredékekhez, amennyi élővé teszi őket az egész térben, de a benyomás nem válik „műanyaggá". Rekonstruált barokk és klasszicista kályhák, csillogó barokk furnér faburkolat, korabeli csillárok, pompás intarziás parketták és autentikus nyílászárók – e gondosan restaurált elemek adják meg együttesen az enteriőrrekonstrukciók esszenciáját.

A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
27/31
A sümegi püspöki palota felújítása, Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila

 Ezek a termek során váltakoznak dinamikusan a kiállítóterekkel, néhol egymásba olvadva, máshol elkülönülve. A kortárs megoldások a struktúráját tekintve intakt barokk épületben csak részletek formájában jelennek meg; finoman, de mégsem bátortalanul, pl. figyelemre méltóak a modern lámpatestek a közlekedő- és irodahelyiségekben. Illetve természetesen az újonnan bekerülő funkcióknak keretet adó terekben köszön vissza a 21. század, melyek kialakítása a Wéber József vezette iroda tervei szerint valósult meg.

A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
20/31
A sümegi püspöki palota felújítása, Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila

A kiállításon az építészettörténetet bemutató teremben nem csak animáción követhetjük végig, hogyan nézett ki a palota a különböző építési korszakokban, hanem műtárgyi rangra emelve eredeti épületelemeket is láthatunk kiállítva. Az épület történetén kívül bepillantást nyerhetünk az építtető Padányi püspök korabeli világának eszmetörténetébe is. Többek közt ötletes Mária Terézia és II. Frigyes elképzelt párbeszéde, ahol két „megelevenedő festmény" vitatkozik a püspök tevékenységéről.

Vagy Franz Anton Maulbertsch festő műtermének és munkamódszerének megidézése, aki Padányi meghívására érkezett Sümegre és a művész az általa megalkotott program alapján festette meg a plébániatemplom falképeit. Színes momentum volt az épületkutatás során, mikor előkerült az egyik helyiségben egy festett ál-ablakból kitekintő csörgősipkás udvari bolond képe, akinek figuráját nem csak a kiállítás, hanem a belsőépítészeti koncepció részévé is tették. Az udvari bolond a 17. század korai periódusából származik, abból az időszakból, amikor püspöki majorsági udvarház volt a mai épület déli szárnya. Ekkor borkimérés – mint földesúri jogosultság – is működött falai között, és a bolondot ennek a külső falára festették fel figyelemfelhívásként. Később ezen külső fal elé épült a déli homlokzat rizalitja, így belső fallá vált a festett rész.

A sümegi püspöki palota felújítása,  Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila
18/31
A sümegi püspöki palota felújítása, Generáltervező: TSPC, Építészet: Wéber Építésziroda, Fotó: Gulyás Attila

A komoly, fehérre meszelt boltozatos folyosókat, melyek kerengő-szerűen ölelik körbe a belső udvart, ma már korszerű ajtókkal kell megosztani, a szinte keret nélküli üvegajtók majdnem, hogy észrevétlenek a térben, viszont a rájuk matricázott, játékos figurák megidézik az egykori udvari bolond alakját, mintha csíntevő szellemként szaladgálna az új élettel megtelő decens ház hófehér folyosóin.

Székely Márton

A cikk a műemléki fejlesztést lebonyolító NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-vel együttműködésben született. Az együttműködés a szerzői szöveget nem befolyásolta. Az elmúlt időszak kastélyfelújításairól írt kritikáinkat, híreinket az alábbi dossziéban találják.

Szerk.: Pleskovics Viola

 

(x)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk